Petőfi Népe, 2006. február (61. évfolyam, 27-50. szám)

2006-02-20 / 43. szám

12 PETŐFI NÉPE - 2006. FEBRUÁR 20., HÉTFŐ GAZDAKÖRBEN összefogás Lehet szolidaritást ébreszteni a gazdaemberekben - ez az egyik fő tanulsága a Du- na-Tisza közi gazdakörök 1. ta­lálkozójának. így látják a szervezők, köz­tük Trencsényi Gizella, a Kecs­keméti Gazdakör titkára. Ha kö­zös dolgaik - a piacvédelem hi­ánya, a földtulajdonlás kérdése, a .saját termék értékesítése, a támogatások ürügyén történt packázások stb. - megvitatásá­ra hívják őket, jönnek. Kecske­métre eljöttek Győrből, Szeged­ről, Sárbogárdról, Galgahévíz- ről, Abonytól Bajáig, Ceglédtől Tiszakécskéig nagyon sok tele­pülésről. Közel 1000-en regiszt­ráltatták magukat, de a tényle­ges résztvevők száma 1500 kö­rül volt. Jó hír, erősödik a gazda­társadalom: Kunszálláson és Halason új kör alakul! A február 3-i kecskeméti gaz­daköri találkozó sikeréhez - a korábban már említetteken kí­vül - pénzadománnyal járult hozzá: Baranyi Imre, a Kiskőrö­si TESZÖV, Menyhei László, Po­gány Lajos, Rózsa Vilmos, Seres Béla, Tánczos Szabó István. Csősz Imre több kiló kávéval, Nedelkovtcs Antal finom almá­val dúsította az asztalt, amelyre lökösházi kenyér és kemencés fánk is került. (A Kecskeméti Gazdakör le­vélcíme: Kecskemét, Pf. 819.) Sajtóközlemény a 2005-ös tavaszi tüntetés évfordulójának előestéjén lejáratás A Magyar Gazdakörök és Gazda­szövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elfo­gadhatatlannak tartja azt a lejárató kam­pányt, amelyet szocialista politikusok foly­tatnak a magyar gazdák és a gazdatársada­lom ellen a 2005. évi tavaszi agrárdemonst­ráció 1 éves évfordulójának előestéjén. A kormány tagjai rekordösszegű agrár­költségvetésről beszélnek, amelyben az in­tervencióra felajánlott gabona értéke után járó kifizetéseket is a magyar gazdákhoz juttatott forrásnak tekintik. A valóság ezzel szemben az, hogy a költségvetésben a je­lenlegi kormány működése alatt évről évre csökkennek a mezőgazdaságra fordított nemzeti források. Ugyanakkor a kormány az EU által biztosított kifizetéseket a saját érdemeinek próbálja feltüntetni, megté­vesztve ezzel az ország polgárait. Tény to­vábbá, hogy a kormány 2004 óta 150 milli­árd forinttal tartozik a magyar gazdatársa­dalomnak, egy teljes év nemzeti agrárkölt­ségvetését toljuk magunk előtt. A MAGOSZ álláspontja szerint a 2005. évi tavaszi agrárdemonstráció és az azt lezáró gazdamegállapodás nélkül, amelyet Gyw- csány Ferenc miniszterelnök is ellátott kéz­jegyével, a jelenlegi kormány nem biztosí­totta volna azokat a nemzeti és európai uni­ós forrásokat, amelyek minden tagállam gazdáinak járnak. A magyar gazdák 2004 óta a nekik járó nemzeti és európai uniós tá­mogatások kifizetését minden évben orszá­gos agrárdemonstrációval tudták csak ki­kényszeríteni a jelenlegi kormányzattól. Magyarország EU-csatlakozásának leg­nagyobb vesztesei a magyar gazdák voltak. A jelenlegi magyar kormány sem az intéz­ményrendszer kialakítása, sem pedig a ver­senyképesség megteremtése, sem a gazdák érdekeit szolgáló szaktanácsadói rendszer időben történő létrehozása érdekében nem hozta meg azokat a döntéseket, amelyek elősegítették volna, hogy a magyar gazdák a velünk együtt csatlakozó államok gazdái­val szemben versenyképesek legyenek. Valótlan Juhász Ferenc MSZP-alelnök azon kijelentése, hogy megkétszereződött a vidékfejlesztésre fordított állami támogatás, továbbá, hogy a magyar gazdák fejenként 2 millió forint támogatásban részesültek a kormányzattól. A magyar kormány a vidék- fejlesztésre fordított összegből 26,2 milliárd forint átcsoportosítását kezdeményezte az Európai Unióban, a magyar gazdáknak pe­dig a 2006-os költségvetés terhére fizette ki a 2005. évre járó támogatásokat. A tavaszi agrárdemonstráció évfordulójá­nak előestéjén megállapítható, hogy a kor­mányfő által aláírt megállapodásban foglal­tak közül a mai napig nem teljesültek a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervre vonatkozó pontok, nem teljesült a korai nyugdíjazásra vonatkozó pont, nem teljesült a Hernád menti gazdák kártalanítására megígért 1,2 milliárd forint kifizetése, és nem a megálla­podásban foglaltaknak megfelelően telje­sült a Hajdú-BÉT beszállítóira vonatkozó megállapodás, nem teljesült továbbá az ál­latjóléti támogatások kifizetésével kapcso­latos pont sem, tekintettel arra, hogy sem a 2005-ös, sem pedig a 2006-os költségvetés­ben nem szerepel az a 10 milliárd forint, amit erre kellett volna elkülöníteni. A KSH adatai alapján az állattenyésztési ágazatok történelmi mélypontra süllyed­tek. A MAGOSZ a kormányzati politikusok által folytatott lejárató kampány alapján egyértelműen úgy látja, hogy a kormányza­ti politikusok ismételten megpróbálják szembeállítani a magyar gazdákat és a nagyvárosi lakosságot. A lejárató kampány keretében megfeled­keznek arról, hogy az előző kormány által támogatott és létrehozott családi gazdasági modellt ellehetetlenítették azzal, hogy a ki­egészítő támogatásokat megvonták. Ezzel az intézkedésükkel 17 ezer családi gazdaság működését zavarták meg. A ter­mőföld törvény módosításával pedig hátrá­nyos helyzetbe hozták a helyben lakó csalá­di gazdálkodókat, kedvezményezve a hazai és a külföldi tőkés befektetőket. Szem előtt tévesztették a gazdák érdeke­it kifejező, szolidaritási elven alapuló be­szerző és értékesítő szövetkezetek kialakí­tásának támogatását és szövetkezeti elve­ket sértő szövetkezeti törvényt alkottak. Előtérbe helyezték a termelési integráci­ókat, a mezőgazdasági nagyüzemeket és részvénytársaságokat. Nem törekedtek meggátolni az országba özönlő rossz minő­ségű termék dömpinget. A gazdák tudják, hogy ez a kormány a si­kerpropagandát tartalmazó nyilatkozatai ellenére mely intézkedéseivel ártott a ma­gyar gazdáknak, és ezt mindig is kifejezés­re juttatták és fogják juttatni a jövőben is. BUDAPEST, 2006. FEBRUÁR 13., JAKAB ISTVÁN, A MAGOSZ ELNÖKE Dőlnek a bástyák? génmanipuláció A WTO (Világ­kereskedelmi Szervezet) a múlt hétfőn kijelentette: Európa a ge­netikailag módosított (gm) élel­miszerek behozatalának 1998 óta fennálló tiltásával megszegte a kereskedelmi egyezményeket. Döntése szerint a gm-élelmisze- reket be kell engedni Európába. Az USA, Kanada és Argentína 2003-ban nyújtott be panaszt a WTO-hoz, amely melléjük állt. Az európai fogyasztó- és kör­nyezetvédelmi szervezetek a döntést az európai demokrácia elleni támadásnak tartják és fel­szólították a kontinens kormá­nyait, hogy álljanak ellen az USA zsarnok taktikájának. Sze­rintük az élővilág, a gazdák és a fogyasztók védelme fontosabb, mint a szabadkereskedelem sza­bályai - írta a The Guardian. Sajnos a német bástya ledőlni látszik. Az NSZK-ban, bár mindössze 360 hektáron, de ta­valy már termesztettek gm- növényeket. Az idénre már 1536 hektárra jelentettek be a Szövetségi Fogyasztóvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Hivatal­nál (BVL) gmo-t, főként a MON 810 Bt-kukoricát. A vetés előtt 3 hónappal kell a gazdáknak vég­legesen nyilatkozni, s vissza is léphetnek. A Szövetségi Fajtahi­vatal a Monsanto és a Pioneer Hi-Bred USA-cégek 3 gm kuko­ricafajtájára adta ki 2005 de­cemberében a fajtaengedélyt. Magyarországon 1999-ben lé­pett hatályba a géntechnológiai törvény. Azóta kísérleti vagy kutatási célra adtak ki termesz­tési engedélyt, összesen 30-at. A kísérleti parcellák termését és a növényzetet meg kell sem­misíteni - olvasható az FVM honlapján. GAZDÁK INTERNETES PIACTÉREN A gazdálkodók jövedelemvi­szonyainak javítása, a terme­lés kockázatának csökkenté­se a kedvezőtlen talaj- és idő­járási tényezők mellett: ezt célozza a homokhátság! spe­ciális vidékfejlesztési célprog­ram, amelynek keretében 5 év alatt 30-nál több projektet valósítottak meg. A program gesztora a Bács-Kis- kun Megyei Agrárkamara, pénz­ügyi támogatója az Országos Te­rületfejlesztési Hivatal. A szer- vező-irányító-elemző munkát a kamara Homokháti Program­centruma végzi, melynek prog­rammenedzsere, Nagy Lászlóné ismertette lapunkkal a célprog­ram 2006. évi szakaszának fő tar­talmi elemeit.- Tovább folytatódik a száraz­ságtűrő és alternatív növényeket népszerűsítő projektünk, ezek termelési gyakorlatának bemuta­tása - mondotta. - Ebben a gazda­sági évben 67 gazda 130 mintate­rületen 30-féle növényt termeszt. Ezek közül új a palettán például a takarmánydinnye, a csicsóka és a lóbab. Az eddigiekben sikeres volt ez a projekt, de még mindig sok az olyan gazda, aki nem is­merte föl, hogy ezek a növények sokkal nagyobb termelési bizton­ságot kínálnak, mint a hagyomá­nyos fajok, fajták, tehát érdemes velük foglalkozni ezek helyett vagy mellett. Tehát maradt még teendőnk. Az egyes kiválasztott növények jellemzőit, termesztés­technológiáját nemcsak a gazdák körében népszerű Homokhátsági Füzetek sorozatból ismerhetik meg az érdeklődők, hanem a ka­mara internetes honlapjáról - www.bacsmagrarkamara.hu - is letölthetik a tudnivalókat. Ide tar­tozik még, hogy a szegedi és a tá- piószelei kutatóintézet 2006-ban tovább folytatja kisparcellás kí­sérleteit a kipróbálandó fajták vá­lasztékának bővítésére.- Van másik folytatódó elem is a programban?- Igen, például a piacrajutás se­gítése. Alapvető fontosságú, hogy a homokháti termékek piacra jus­sanak, és a termelő itt találja meg számítását, mentesüljön az elván­dorlás kényszerétől. Folytatjuk a tavaly indított mozgalmat, amely­nek lényege, hogy a helyi termé­kek kerüljenek be a helyi vendég­látás, helyi turizmus kínálatába. Várjuk olyan éttermek, fogadók, falusi turizmussal foglalkozók je­lentkezését, akik be akarnak kap­csolódni ebbe a mozgalomba és a helyi termelők termékeiből kí­vánják előállítani a kínált étele­ket. Akik csatlakoznak, azok a fel­merülő többletköltségeik enyhíté­sére egyszeri, 50 ezer forintos tá­mogatásban részesülnek. A rész­leteket rövidesen a már említett honlapon is megtalálják majd, vi­szont az érdeklődők előbb is je­lentkezhetnek. Részükre tájékoz­tató rendezvényt tartunk. Egyéb­ként az á tapasztalatunk, hogy erősödnek a termelők és a ven­déglátók közti kapcsolatok, az utóbbiak tudatosabban építenek a helyi termékekre. Ennek a pro­jektnek a menedzsere Horváth Marianna, a Kiskun Gazdaságfej­lesztési Kht ügyvezetője. Az ér­deklődők felhívhatják a 76/561- 415-ös telefonon.- Más úton segítik-e a homok­háti termékek piacra Jutását?- A közösségi standokon való bemutatkozásokkal is előre vihe­tő az ügy. Az idén három alka­lommal nyílik erre lehetőség. A helyi térségi rendezvényeken szervezünk kóstolással egybekö­tött termékbemutatót. Várjuk olyan önkormányzatok jelentke­zését, amelyek szívesen adnak te­ret a kezdeményezésünknek. Kérjük, hogy szándékukat a programcentrum Bács-Kiskun Megyei Agrárkamaránál jelezzék a 76/481-335-ös telefonon. Öttö- mös, Akasztó, Törtei, Nagykőrös települések már jelezték érdeklő­désüket.- Hallottam, hogy internetes pi­actér is nyílik az útkereséshez, a homokháti gazdák segítésére.- Kamra-túrának neveztük el ezt a projektünket. A lényege: lét­rehozunk egy olyan hálózatot, amelynek részesei olyan homok­háti gazdák, akik a gazdaudvaru­kon, tanyájukon kívánják értéke­síteni saját megtermelt, előállított termékeiket (zöldséget, gyümöl­csöt, tojást, mézet stb.). A hálózat kínálatát internetes honlapon je­lenítjük meg, segítségül a fogyasz­tóknak a Kamra-túrához. A nyár végén reklámkampányt indítunk, hogy az akkorra kialakuló hálózat résztvevőinek kínálata eljusson a fogyasztók széles rétegéhez, s ve­le az üzenet: ezeknél a gazdáknál garantáltan egészséges, friss, jó minőségű termékek kaphatók. A tanyán, gazdaudvaron történő vá­sárlást a fogyasztók összeköthetik egy szabadidős programmal, ki­használva a helyi turisztikai lehe­tőségeket.- Van érdeklődés?- Annak ellenére, hogy az in­ternetes piactér egyelőre még idegen számukra, igen nagy az érdeklődés a termelők körében. Eddig már 100-nál többen adták be szándéknyilatkozatukat. Az idei források 200-250 gazdaud­var internetes bemutatkozását te­szik lehetővé. Tehát a lehetőség még nyitott, a szándéknyilatko­zat formulája letölthető az agrár­kamara már említett honlapjáról. Beszerezhető a társkamaráknál, a polgármesteri hivatalokban és a kistérségi menedzserektől is.- A kamratírások társaságába minden kikötés nélkül be lehet ke­rülni?- A hálózat tagjai számára tan­folyamot szervezünk, ahol a részt­vevők megismerik a minőségbiz­tosítás, az élelmiszer-higiénia kö­vetelményrendszerét, a jogszabá­lyi előírásokat, tehát nem hagy­juk magukra a jelentkezőket. Vi­szont ismerniük kell és el kell is­merniük a mércét, hogy például milyen az a gazdaudvar, amely megfelel a hálózati követelmé­nyeknek.- Mit várnak a Kamrrriúrától?- Ez nemzeti szinten is új kezdeményezés. A gazdák szemszögéből azt remél­jük, hogy általa új pia­ci lehetőségek nyílnak meg. A fogyasztók él­nek a számukra is új lehetőségekkel. Mindez ezen felül hozzájárul a he­lyi turizmus élén­küléséhez is. Végső soron a ho­mokháti termékek ismertebbé, népszerűbbé válnak a piacon a Kamra-túra révén. S ha ez bekö­vetkezik, közelebb jutunk a cé­lunkhoz. Jó lenne már, ha kijönne az a jogszabály, amely megszabja majd a helyben! kistermelői érté­kesítés kereteit, és más uniós tag­államok gazdálkodóihoz hasonló gyakorlatot folytathatnánk. Ren­dezvényeken fogunk segíteni a gazdáknak, hogy megismerjék a lehetőségeiket, s hogy milyen kö­vetelményeknek kell megfelelni­ük. A szükséges ismereteket fü­zetsorozatunkban is közreadjuk majd, és a honlapunkon kívül CD-n is elérhetők lesznek.- A helyben történőfeldolgozás­sal és értékesítéssel kapcsolatban nyújtanak-e valami mást is?- A vertikumban való részvé­telt, a megtermelt termék gazda­udvaron való feldolgozását a higi­éniai és egyéb előírások közvetíté­sén túl nagyon praktikus módon segítjük: meghívásos pályázat ke­retében hozzákezdünk három kisfeldolgozó megvalósításához, amelyek mintául szolgálnak majd a gazdák számára. Ezek közül egy tejfeldolgozó, egy húskészítmény előállító, egy pedig zöldség-gyü­mölcs értékesítő lesz. Ebből az idei célunk az infrastruktúra mű­szaki terveinek - épület, víz, vil­lany - és a költségvetésnek az el­készítése. Jövőre a kisfeldolgozók megvalósítását támogatjuk, s utána ezeket szervezett látogatások útján minta­ként, mintaértékű gaz­daudvarként mu­tatjuk be az érdek­lődőknek. Azt gon­doljuk, hogy ez igen hasznos lesz.- A Kiskun Vi­dékfejlesztési Társu­lás kape szerepet a homokháti célprogram idei szakaszában?- Az elmúlt években a társulás - amely a félegyházi térségben működik - partnerünk volt azok számbavételében, akik részt vesznek az ottani falusi turiz­musban, idegenforgalmi szolgál­tatásokban, és annak a gazdálko­dói körnek a feltérképezésében, amely potenciális beszállító. A két körnek lehetőséget adtunk a kapcsolatépítésre. S az évek so­rán élni kezdett ez a kapcsolat. A kistérség falusi turizmusának kí­nálata megjelent egy regiszter­ben, amelyet utazási kiállításo­kon népszerűsítettek. S a tapasz­talatok szerint a gazdáknak új le­hetőséget hozott a helyi piac.- Van mód továbblépésre?- Ebben az évben lehetőség nyílik rá, hogy a Homokhátság egész területére kiterjesszük azt a tevékenységet, amelynek ered­ményeként erősödik a partnerség a turizmusban érdekeltek és a gazdák között, s a helyi terméket helyi piacon értékesíteni elv még jobban érvényesülhet. Internetes honlapon jelenítjük meg a falusi­tanyai szálláshelyeket, a kínált szolgáltatásokat és a beszállító gazdák és kézművesek adatai, termékei is felkerülnek. Ezt a munkát a Homokhátság 100 tele­pülését érintően a Kiskun Vidék- fejlesztési Társulás kistérségi menedzsere, Németh Péter fogja össze. Érdeklődni a 76/561-411- es telefonon lehet, de a Homok­hát kistérsége partnerként részt vállalt a megvalósításban, így va­lamennyi kistérségi menedzser is rendelkezik a szükséges infor­mációkkal. A Homokhátság vala­mennyi kistérsége együttműkö­dik majd partnerként. Több települést érintő kezde­ményezések integrálása a homok­háti célprogramban - erről a pro­jektről is szólt Nagy Lászlóné. Há­rom kialakítandó településcso­port képviselői (gazdálkodók, ci­vil szervezetek, önkormányzatok, szakemberek) vesznek részt a kö­zös munkában. A 3 munkacso­portnak felkészítő tréninget tarta­nak. Ezt követően a csoportok sa­ját térségükben összegyűjtik azo­kat a problémákat, amelyek a Ho­mokhátság kedvezőtlen adottsá­gaira vezethetők vissza, és megol­dási javaslatot tesznek fejlesztési projektcsomagok összeállításá­val, műhelymunka keretében. A településcsoportok 1-1 közösségi célú kisprojektet 1 millió forint erejéig megvalósíthatnak. A célprogram minden rendez­vénye, képzése nyitott, minden homokhátsági érdeklődő részt vehet rajtuk - hangsúlyozta Nagy Lászlóné. A projektjeikben széles partneri körrel működnek együtt: társkamarákkal, önkor­mányzatokkal, kutató- és képző­helyekkel. Minden észrevételt, ja­vaslatot szívesen fogadnak hon­lapjuk - www.bacsmagrarkama- ra.hu - fórumán. ■ A. Tóth Sándor kGRÁRKAMARA

Next

/
Thumbnails
Contents