Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)
2006-01-30 / 25. szám
PETŐFI NÉPE - 2006. JANUÁR 30., HÉTFŐ SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.lorinczi@petofinepe.hu BAJA, BÁCSALMÁS ÉS KÖRNYÉKE Borbély Miklós és a Mo- gyi SE után íme a bajai sport jelenkorának másik koronaékszere: a Tetsu- shin Dojo és annak vezetője, a 3 dános kern RÓBERT karatemester. Nem a véletlen műve, hogy mindketten már évekkel ezelőtt megkapták a Baja Város Sportjá- ért-díjat. A sikerszéria azóta is folytatódik. A mo- gyisokról készült értékelést január 9-én olvashatták, ezúttal Kern Róbert- tel beszélgettünk. A Tetsushin Dojo Baja klubvezető-edzője többek között elmondja, hogy egyesülete 2005-ben csúcsot állított fel az aranyéremszerzésben, de a Róka Györgyi-botrányról is szó lesz. Kyokushin karate- Milyen volt az előző idény?- Felemás. Akik nyomon követték az eseményeket, tudják, hogy miért. Merem állítani, hogy egy világbajnoki éremtől fosztottak meg bennünket. Egyébként - ezt leszámítva - jól sikerült az előző idény. Ilyen termékeny évünk még nem volt. Most már elmondhatjuk, hogy a bajai kyokushin karate egyesület történetében 2005- ben nyertük a legtöbb aranyérmet. A hazai magyar bajnokságokon és diákolimpiákon 10, a nemzetközi versenyeken 15 aranyat nyertek tanítványaim. A n^ílt holland és szlovák ^bajnokságon például nagyon jó volt bajainak lenni!- Hány érmet gyűjtöttek be 200$ben?- A fontos versenyeken ösz- szesen 58 érmet nyertek a bajai karatékák: 25 arany-, 21 ezüst- és 12 bronzérmet szereztünk. Aranyból nyertünk a legtöbbet, tehát minőségben előre tudtunk lépni, fejlődtünk.- Mit jelentett egyesületének a legjobb sportolóját ért meghurcoltatás? Róka Györgyi tényleg csak azért nem indulhatott a tokiói világbajnokságon, mert a szövetségből valaki elfelejtette nevezni a versenyre?- A Györgyit tavasszal ért - szerintünk igazságtalan - táKern Róbert (a 3 dános mester a bal szélen látható) karatékéi elképesztő Idényt tudhatnak maguk mögött: 25 arany-, 21 ezüst- és 12 bronzérmet nyertek 2005-ben. Menekültek a győzelembe interjú Kern Róbert karatemester elitcsapattal büszkélkedhet madás egész évünkre rányomta bélyegét! És nem csak Györgyire, de a teljes női csapatomra is! (Mint ismeretes, Róka Györgyi a Japánban rendezett kyokushin világbajnokság 4. kiemeltje lett volna. Ám a bajai karatéka azért nem léphetett tatamira Tokióban, mert a magyar szövetség illetékese a többi magyart igen, őt viszont nem nevezte a vb-re. Az ügyből nagy botrány lett, Kern Róbert - megpróbálván kideríteni az igazat - még Tokióban is nyomozott. - A szerk.) Hogy ez a Györgyit a szövetség részéről ért végzetes feledékenység mennyiben volt véletlen vagy baleset, már nem is akarom tudni. Egymásra mutogatás volt bőven, egyértelmű bizonyítékot azonban nem tudtam begyűjteni. Mindez már nem változtat azon a tényen, hogy Róka Györgyi több hónapon keresztül készült az év legfontosabb versenyére, kiváló formában és éremre esélyes volt, de egy „adminisztrációs” hiba miatt mégsem vehetett részt a világbajnokságon. Úgy gondolom, hogy egy ilyen szintű versenyzővel ezt egyszerűen nem tehetik meg! Főleg annak tudatában, hogy Róka Györgyi kiemelt sportolója annak a szövetségnek, amely így elbánt vele. De most már minden mindegy: lassan azért túltesszük magunkat ezen a botrányos hibán. Majd elfelejtettem: a történethez hozzátartozik még az is, hogy versenyzőim közül a szövetség Róka Györgyinek, Balogh Enikőnek és Görcs Viktornak nem engedélyezte, hogy a nyáron dan- vizsgát tegyen.- Emiatt ki akart lépni a Magyar Tradicionális Kyokushin Karate Szervezetből. Megtette már, vagy időközben meggondolta magát?- Meggondoltam magam. Azt néztem, hogy a tanítványaimnak, az egyesületemnek mi a jobb. Nem engedtem, hogy a személyes indulataim vezéreljenek. Hosszas megbeszélések után végül maradtunk ebben a szervezetben. Úgy érzem, hogy a mostani helyzet megfelelő légkört biztosít arra, hogy a karatéval foglalkozzunk, és ne politizáljunk!- Legkedvesebb emléke az előző idényből?- Egyértelműen a nyílt holland bajnokság. A nagyon erős mezőnyben Róka Györgyi is, Paksi Lóránt is megvédte holland bajnoki címét, Balogh Enikő és Gróf András pedig feljebb lépett a dobogón. Persze, az év elején még azt reméltem, hogy a női világbajnokság nem csak számunkra, de valamennyi sportszerető bajai számára is nagyon kedves emlék lesz. Sajnos az történt, ami.- És melyik az előző idénybeli legrosszabb emléke?- Mint már mondtam, a Róka Györgyit ért igazságtalanság az egész idényre rányomta bélyegét. így például a súlycsoportos Európa-bajnokságon nem hogy érmeket, de még helyezést sem szereztünk. A lelkiekben összetört Györgyi nem is indult a kontinensbajnokságon. Ezután a súlycsoport nélküli kyokushin karate Európa-bajnokság- ra már nem is vittem ki felnőtt versenyzőket. Idegileg fáradt, összetört volt az egész társaság. Értelmetlen lett volna. Cserébe viszont három junior versenyzőm kapott lehetőséget Belgrád- ban, és Ercsi Katalin az előkelő 5. helyen végzett.- Milyen a kyokushin megítélése Baján?- Úgy érzem, révbe értünk. Ez valószínűleg az utóbbi évek jó hazai és nemzetközi eredményeinek köszönhető. A bajaiak közül sokan - olyanok is, akiket nem is ismerünk - megállítanak az utcán, gratulálnak. Ez jó érzés. Érezzük a szeretetek Az önkormányzattól is sok támogatást kapunk. Például a város vezetőinek segítsége is kellett ahhoz, hogy tavaly óta végre tisztességes és komoly edzőteremben, megfelelő körülmények között készülhetünk a versenyekre.- Milyen az utánpótlásuk?- Nagy. Magyarország déli részén három edzőteremben - Baján, Bácsalmáson és Pécsett - mintegy 200 igazolt versenyzőm van. Kiemelkedően jók a juniorok, ők néhány év múlva már a felnőttek között vitézkedhetnek majd. Remélem, ugyanolyan kimagasló eredményeik lesznek, mint mostani élsportolóinknak. Ráadásul a felnőtteknél a második és a harmadik vonalból is serényen lépegetnek előre a versenyzőim, közülük többen már feljutottak az I. kategóriába, az élvonalba.- A Tetsushin Dojo Baja élversenyzőitől mit vár a 2006-os idényben?- Szeretném, ha március elején ismét holland bajnokokkal térhetnék haza Bajára. Az sem lenne baj, ha Gróf András személyében egy újabb holland bajnokot ünnepelhetnénk. Jó lenne,- ha májusban Barcelonában, a súlycsoportos kyokushin Európa-bajnokságon feledtetnénk a tavalyi fiaskót. És amennyiben tavasszal sikerül beszerezni az USA-vízumot, akkor szeptemberben három bajai karatéka versenyez majd a világ egyik legrangosabb kyokushin versenyén, az All American Openen. ■ Lőrinczi Csaba- Pénzdíjas kyokushin magyar nagydíjat akart rendezni Baján. Mikor lesz ismét karateverseny a Sugovica-parti városban?- így van. Meghívásos, pénzdíjas súlycsoport nélküli kyokushin magyar nagydíjat szerettem volna rendezni Baján. Ez tavaly december közepén lett volna, de a Róka Györgyi-ügy, valamint a szövetségen belüli légkör miatt nagyon gyorsan lemondtam az egészet. Nem szerettem volna, ha a verseny előtti napon többen hirtelen bejelentik, hogy nem érnek rá! Sajnos, ilyesmi már előfordult a kyokushin karate hazai történetében. Tehát magyar nagydíj egyelőre nem lesz Baján, cserébe viszont idén, december 16-án itt rendezzük meg a Magyar Karate Szakszövetség súlycsoport nélküli magyar bajnokságát. Vagyis a négy hazai kyokushin karate szervezet versenyzői Baján döntik majd el, hogy 2006-ban ki lesz Magyarország abszolút karatebajnoka. A bajai tűzoltóság hőskora helytörténet Szekéren szállították a betegeket a kórházba Állománygyűlést tartottak a napokban a Baja Városi Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságon. Az összegyűlt 59 fős testület előtt Széli Péter polgármester átadta a kinevezést az új tűzoltó- parancsnoknak, Ossó János alezredesnek. Az esemény alkalmat ad, hogy kissé visszatekintsünk a bajai tűzvédelem előzményeire. Védtelen volt a lakosság Az első bajai tűzesetről az 1742. esztendőből van írásos tudomásunk. A mai főtéren hömpöly- gött a tömeg, a Szent György-na- pi országos vásárt tartották. A bábsütő mester tér mellett levő házában kapott lángra a tűz. 40 ház leégett, a ferences rendház is kigyulladt. (Valami jó is származott a tragikus esetből. Leégett Patachich Gábor kalocsai érsek - az időben az érsekek töltötték be a főispáni tisztséget - háza, amit a megyegyűlések alkalmával való itt-tartózkodásra vásárolt. Az elhamvadt épület helyére építtette a mai városházát.) Az ezt követő másfél évszázadban több mint ezer tűzeset volt. Nagy tűz volt 1806-ban és 1819-ben, 1840-ben pedig leégett az egész város. Azt mondhatni, hogy a lakosság teljesen ki volt szolgáltatva a tüzeknek. A portákon a szénaboglya köny- nyen lángra lobbant, az épületek teteje fazsindelyből készült. A gyújtogatás sem volt ritka - ma már tudjuk - beteg, piromá- niás személyek részéről. 25 botütéssel a tűz ellen Néhány intézkedés történt, de alig vezetett eredményre. Éjjeliőröket alkalmaztak, elrendelték, hogy csak szilárd anyagból szabad kemencét építeni, tilos volt tüzet gyújtani a házakhoz közeli kertekben és udvarokban. A tilalmat még nyomatékosította is a főszolgabíró, amikor az ellene vétőknek 25 botütést rendelt a talpukra. 1827-ben egy tekintélyes polgár, Amó György szobrot állíttatott Szent Flóriánnak - a szobor ma is ott áll a belvárosi templom mellett - azzal a fohásszal, hogy Szent Flórián védelmezze meg a várost a tűztől. Sajnos, 13 év múltán Baja egy szörnyű tűzvészben teljesen elhamvadt. Oltani márpedig kell! A nagy tűzvész után rövidesen, és egyre sürgetőbben jelentkezett a tűzoltótársulat megalakítása iránti igény, mert nem volt a városban sem tűztorony, sem szervezett tűzfigyelés. Mire a harangokat félreverték - szabálytalan ütemű kongatással jelezték a veszélyt -, rendszerint késő volt. Mígnem 1871. október 15-én megalakult a Bárány Szállóban - a mai ének-zenei iskola helyén volt - az önkéntes tűzoltóegylet. Első főparancsnokául Pollermann Bertalan patikust választották. Gyűjtéssel és a város hozzájárulásával megvásárolták a legszükségesebb tűzoltóeszközöket. Nagy előrelépést jelentett, hogy a barátok templomának tornyában őrállást rendeztek be, majd az egylet egy gyakorlótornyot is felállíttatott. Közben az önkéntes tűzoltótestület létszáma félszáz főre emelkedett. A hivatásos tűzoltóság Az 1922-es esztendő hozta meg a nagy változást. Megalakult a hivatásos városi tűzoltóság. Kis létszámmal - még 1934-ben is csak 14 hivatásos tűzoltó volt -, így továbbra is az önkéntesekre támaszkodott. (Utóbbi testület ugyanekkor 38 főt tett ki.) Érdekesség, hogy 1913-ban megkezdődött mentőtevékenységet is a tűzoltók végezték. Mivel a Bárány Szálló a tűzoltók otthonául mind alkalmatlanabbnak bizonyult - át is építették iskolának -, a tűzoltók átköltöztek 1925- ben a ma is meglevő laktanyájuk helyére. Technikai felszerelésük az akkori követelmények szerint jónak számított. A 4 köbméteres tartályú autó, 55 lóerős motorjának percenként 500 literes teljesítményével képes volt a vizet megfelelő helyről felszívni - vízvezeték nem is olyan régen, csak a 70-es évekre épült ki a városban -, és a sugárcsövet táplálni. (Ezt a járművet használták az utcák locsolására is.) Egy motor-, két kocsifecskendő, öt vizeslajt és egy lófogatú gépe- zetes tolólétra egészítette ki a felszerelést. «Gál Zoltán százéves kort élt meg az utolsó bajai tűzoltó-mentős, Nagy Pista bácsi, akivel szomszédok voltunk az Újvárosban. Amint mesélte, a harmincas évekre már az országos mentőegyesülethez tartoztak. Ekkor volt két Magosix - akkor nagyon ismert típus - mentőautójuk. A fertőző betegségben szenvedő pácienseket azonban egy lófogatú szekéren szállították be a kórházba.
