Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-28 / 24. szám

PETŐFI NÉPE - 2006. JANUÁR 28., SZOMBAT RIPORT 9 » Múlt- és jövőkeresőben Móricgáton korkép Egy település, ahol a nehézségek ellenére is szeretnek élni az ott lakók gyökeret eresztettek, s ma már helybelinek vallják magukat. A hetedikes legény még nem dön­tötte el, melyik középiskolát vá­lasztja az általános után, de ab­ban már biztos: Móricgáton szeretné leélni az életét. Ebben az sem befolyásolja, hogy disz­kóba majd a közeli Majsára vagy Félegyházára kell átjár­nia, ha eljön az ideje. Merthogy Móricgáton nincs diszkó. Igaz, más se nagyon. Az iskola három éve zárt be, a pos­tahivatal két éve, s tavaly szep­temberben aztán már az óvoda se nyitott ki. Kevés a gyerek - szólt az indoklás. Mostanában mobilpostás hozza-viszi a leve­leket, pénz- és egyéb küldemé­nyeket. Pedig annak idején a fa­luházat úgy alakították ki, hogy a polgármesteri hivatal és az orvosi rendelő mellett a pos­tahivatal is elférjen benne. Utóbbi megszűnt, de az alapve­tően jól felszerelt orvosi rende­lőben heti három alkalommal áll a betegek rendelkezésére DR. HAJAGOS- TÓTH SÁNDOR háziorvos. Ides­tova húsz éve. A doktor ugyan szentlászlói, de a faluban eltöl­tött idő alapján már ő is móric- gátinak tekinti magát. Húsz év nagy idő. Ez alatt je­lentősen megcsappant a hely­beliek száma - állítja a házior­vos. Főleg a külterületeken élő­ké. A tanyák többsége ma már üres, romos. A megmaradtakat Móricgát tipikus alföldi falu Bugac és Jászszent- lászló közt félúton. Bár lé­lekszámút tekintve nem tartozik a kifejezetten nagy falvak közé. Sőt! In­kább kicsinek tekinthető. Mindenesetre település­név-táblából rögtön nyolc­cal is büszkélkedhet. m Az újranépesült, közigazgatási­lag sokáig Szánkhoz tartozó te­lepülés bel- és külterületein élők száma az 1930-as években már megközelítette az 1400 főt. Az elnéptelenedés réme azon­ban végül Móricgátot is elérte. Az egykor virágzó faluban ma mindössze 564-en élnek. Alacsony lélekszáma ellené­re Móricgátnak két temploma is van. Egyik a katolikusoké, másik a reformátusoké. Van to­vábbá két boltja, művelődési és teleháza is, csak munkahely­ből nincs elég, pedig három cég is működik közigazgatási területén. GÖRÖG LÁSZ- lóné, a faluház­zal szomszédos élelmiszerbolt eladója egyike azoknak a sze­rencséseknek, akiknek jutott munkahely. A bolt a majsai Áfészé, melynek ő is alkalmazottja. Görögné sze­rint: aki letelepedett vagy már felépítette a házát Móricgáton az valószínűleg ott is marad. Ám új házak évek óta nem épülnek. A fiatalok, akik most kezdenek közös életet, alapíta­nak családot, azok eleve másho­vá költöznek. Többnyire lász- szentlászlóra, vagy valamelyik közeli városba. Móricgát csendes, nyugodt kis falu. Olyan hely, ahol bár | kevesen lak­nak, de jó élni - ; állítja a hetedi­kes KISS-SZABÓ László, aki a szomszédos Jásszentlászló- ra jár iskolába. Oda, ahonnan a szülei évekkel ezelőtt átköltöz­tek Móricgátra. Házat vettek, A katolikus pap is a szomszédos Jászszentlászlóról Jár át misézni. A református nagytfszteletű három települést is ellát. Móricgát számokban Lélekszám __________564 Sz emélveéokocsi 316 Telefonkészülék 206 A település egyik büszkesége a rendszerváltás után épült faluház. is legfeljebb nyári laknak hasz­nálják, többnyire német tulaj­donosai. Ahhoz, hogy ne népte- lenedjen el a falu, elsősorban több munkahelyre lenne szük­ség - véli a háziorvos. A falu határában néhány éve egy német érdekeltségű cipő­gyár települt. Az elsősorban egészségügyi lábbelik gyártásá­ra szakosodott cég húsz helybé­lit foglalkoztat. A többi a szom­amelyet április elsejétől tervez­nek üzembe helyezni. A polgármester szerint: azt a fiatalok is látják, hogy máshol se sokkal virágosabb, és Móric­gáton legalább a háztájiban megtermelt javak biztos megél­hetést jelentenek számukra - te- yzi hozzá. A gyermekek ingázá­sa nem móricgáti sajátosság. Tu­domásul kell venni, hogy Nyu- gat-Európában már régen bevált ez a módszer. Költségessége mi­att ugyanis a kistelepülések is­koláinak, óvodáinak fenntartása ugyanis szinte lehetetlenség - véli a falu első embere. Végezetül Csontos Máté le­szögezte: a mezőgazdaságból élő településeken, köztük a Móricgáton élők sorsa nem fe­nékig tejföl. Ám ha a helybeliek tudomásul veszik a struktúra- váltás szükségességét, akkor még hosszú távon biztosítva lesz a megélhetésük. A hetedikes Kiss-Szabó Lász­ló állítja, a móricgáti táj nagyon szép. A külföldiek szerint egye­nesen lenyűgöző. Valódi földi paradicsom. Még így télen is. Ezt ugyan a helybeliek közül is elismerik, ám sietve hozzáte­szik: ebből még nem lehet meg­élni. Ahhoz, hogy a falu vissza­nyerje népességmegtartó erejét sok munkahelyteremtő, pénzes befektetőre és sok kitartásra van szükség. Mindazonáltal ál­lítják: móricgátinak lenni nem dicsőség, de nem is megalázta- tásrEgyszerűen sors. Emberek sorsa, mint mindenütt a világ­ban, ahol a ház jelenti az ott­hont, s a föld jelenti a hazát. ■ Szász András szédos Szánkról, Szentlászlóról, illet­ve Félegyházáról in­gázik. Néhányan a hajdani Petőfi Me­zőgazdasági Terme­lőszövetkezet gal- vánüzemében, illet­ve a Mofer Kft. te­lephelyén dolgoz­nak. A többség liba- és kacsatömésből igyekszik fenntarta­ni magát. Iskola, óvoda hí­ján a gyerekek lász- szentlászlóra jár­nak át. A diákok többnyire a Volán járataival, a kicsi­nyek a falubusszal, melyet Vajda István falugondnok vezet. A busz a gyerekek szállítása mellett a külterületeken élő időskorúak ellátásában is részt vesz. Már nem sokáig. Ta- f vasszal ugyanis újra cserélik - állítja csontos Máté polgár- mester. Erre a célra a közel- j múltban 5 millió forintot nyert a móricgáti önkormányzat az Esélyegyenlőségi Minisztérium pályázatán, további 1,2 milliót pedig a megyei területfejleszté­si tanácstól. Ezt a falu kiegészí­ti saját, erre a célra elkülönített 3 milliójával, és még ott a jelen­legi busz is, amelyért 1-1,5 mil­lió forintot remélnek. Ennyi pénzből már biztosan meg tud­ják vásárolni a kiszemelt tizen­hat személyes új falubuszt, alapításának pontos ideje ugyan nem ismert, tény, hogy a 16. században már önálló településként tartották szá­mon. A korabeli bejegyzések szerint Móritz Gattya előbb a Győraljai, majd a Kamarás család birtokához tartozott A falu az 1526-os törökdúlás so­rán elpusztult, környéke el­néptelenedett. A terület meg­szerzéséért közel száz éven át folyt a versengés Kecskemét és Szeged között. A környék újratelepítése a 18. század­ban, a jász-kun redemptio időszakában kezdődött el A móricgáti óvodások minden reggel a tanyagondnoki mikrobusszal érkeznek meg a jászszentlászlói óvodába. Áprilistól már új busszal utaznak. Tavaly a faluban is bevezették a szelektív hulladékgyűjtést.

Next

/
Thumbnails
Contents