Petőfi Népe, 2006. január (61. évfolyam, 1-26. szám)

2006-01-02 / 1. szám

SZERKESZTETTE: MIKLAYJENO TELEFONSZÁM: 06-53/355-918 E-MAIL: pnnagyko@axelero.hu NAGYKŐRÖS ÉS KÖRNYÉKE 2005 A csapadékos nyár, őszelő tönkretette a szőlőtermés nagy részét Nyársapáton, ám ez nem vette el a helyi gazdakörösök kedvét a szüretnyitó buli­tól. Szertartással kifacsarták az első fürtök savanykás mustját, majd jó nagyot mulattak. A fél falut vendégül látták ételre, italra. Törteién a sport által is igyekeznek gyarapítani lakóhelyük kapcsolatait. 2005-ben több országos hírű foci­csapat vendégeskedett. A magyar színészválogatottat egy gólkülönbséggel legyőzték. Fellendülésre vár a térség dél-pest megye A nagykőrösi­ek szava járása: A mi városunk­ban mindenki talál kenyérkere­ső állást igaz, Kecskemétre vagy Ceglédre kell átjárni dol­gozni. Az öngúny nemigen tú­lozza el a valóságot. A becslé­sek szerint minden nyolcadik munkavállaló ingázik. A kör­nyékbeli kistelepüléseken még ennél is rosszabb a helyzet, he­lyenként az aktív lakosságnak több mint a fele buszozik, autó­zik otthona és munkahelye kö­zött. Ezért szinte biztosra vehet­jük, hogy 2006-ban a kistérség­ben azok a jelöltek futnak be az országgyűlési és önkormányza­ti választásokon, akik el tudják majd hitetni: Ők ismerik az út­ját és módját a helyi gazdasá­gok kibontakoztatásának. A munkahelyek alapítása szinte létkérdés, hiszen az egykor döntően a mezőgazdaságból élő kistelepülések fennmaradása hosszú távon attól függ, hogy lakosai többsége számára telje- sülnek-e a helyben alkotás fel­tételei. A szavazatokra pályázó poli­tikusok ezért azt is nagyon hangsúlyozzák, hogy az elmúlt évek, évtized döntően állami fi­nanszírozású infrastrukturális fejlesxtéseképpenséggel már a várva várt kibontakozást szol­gálják. Nos, ha ezek a friss be­ruházások tényleg a gazdaság­építés alapjai is, akkor csak­ugyan van okunk reménykedni a települések erősödésében. Dél-Pest megyében összességé­ben tavaly is több száz millió fo­rintot költöttek a kistérségi köz­lekedés, a helyi szolgáltatási ágazatok korszerűsítésére. Mi­nél komfortosabb, élhetőbb a la­kóhely, annál hihetőbben kör­vonalazódnak ott a távlatok. Például Kőröstetétlenen bizto­san így gondolkodnak, hiszen a falu templomot épít. Történel­mében most először. Azután fel­hozhatjuk a nyársapátiakat, akiknek ősei idegen földben alusszák örök álmukat. Az ön- kormányzat most jutott «]■ ad­dig, hogy érdemben foglalkoz­hat a köztemető kialakításával. Mindkét példa akár szimboli­kus üzenetként is felfogható: A hitéletről vagy az örökkévaló­ságról csakis ott gondolkodhat­nak komolyan, ahol közmeg­egyezés a megmaradás. Csemőn tavaly óta kétkilométeres műúton közlekedhetnek a zöldhalmi­ak. Döntően állami támogatással, hetvenmillió forintból építették. Bartha Alajosné polgármester (balra) és lllyésné Bodor Erzsébet a kör­zet települési képviselője júliusban adták át a lakosságnak. Kőröstetétlenen októbertől fogadja a betegeket a felújított és szolgá­lati lakással kibővített orvosi rendelő. A beruházás 35 millió forintba került, az költségek kétharmadát a területfejlesztési alapból kapta a községi önkormányzat. Tavasztól őszig felkapott vendéglátó hely a Toma-tó Kocséron. Nyáron afrikai harcsát telepítettek a vízbe, a horgászok legnagyobb örömére. Az öt-hat kilós fogás nem ritkaság. 8H<839EA Szeptemberben megépült a Törteli út utolsó négy és fél kilométeres szakasza Nagykőrösön. Azóta a Szolnok és Kecskemét felé autózók kerülő nélkül, jó fél órával hamarabb érhetnek céljukhoz. Pacalcsíkozó és csomagolóüzemet létesített Csemő 150 millió forintból az állami gazdaságtól vásárolt ingatlanon a ceglédi Freddo Kft. A cég húsz alkalmazottal havi 50-60 tonna gyorsfagyasztott, konyhakész árut dob piacra. A történelmi egyházak pénzéből, a hívek adományából építik a község ökumenikus templomát Kőröstetétlenen. Tavasszal erdélyi ácsok kala­pálják össze a födémet, szülőföldjükről hozott fenyőfából.

Next

/
Thumbnails
Contents