Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-24 / 301. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. DECEMBER 24., SZOMBAT 3 MEGYEI KORKÉP A DUNA-TISZA KÖZE A-TOL Z-IG Ágasegyháza Ingyenes tanács­adásba kezdett a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesületek Szö­vetsége a faluházban. A tanács­adók olyan mezőgazdasági pályá­zatok elkészítéséhez nyújtanak se­gítséget, amelyek a Nemzeti Vidék- fejlesztési Terv intézkedéseinek megvalósítását segítik elő. Ügyfélfo­gadás minden szerdán 8-tól 12-ig. Bácsalmás Csütörtök délután mintegy hetven, nehéz helyzetben élő gyermek kedvében jártak a művelődési központban. A gyere­kek karácsonyi díszeket és aján­dékokat készítettek, játszottak, megismerkedhettek karácsonyi történetekkel, majd közösen feldí­szítették a karácsonyfát. A gyer­mekotthon diákjai műsort adtak. Mindez egy nyertes pályázatnak és civil szervezetek támogatásá­nak köszönhető. Bácsalmás Karácsony második napján, hétfőn 18 órától orgona­hangversenyt rendeznek a római katolikus templomban. Közremű­ködik Solymosi Ferenc orgona- és Gáspár Csaba trombitaművész. A jótékony célú karácsonyi koncert Bundula Marcella zongoratanárnő kezdeményezése, az adományok­ból egy pianínót szeretnének venni. Kiskunhalas/ Bácsalmás Ember alakokat vettek észre a határzó­nát hőkamerával pásztázó határ­őrök csütörtökre virradó éjjel. Miu­tán magyar földre léptek, lecsap­tak rájuk. A két férfi elmondta, hogy taxival Bajmokig mentek, ahol a sofőr megmutatta az irányt Magyarország felé, ők pedig elin­dultak árkon-bokron át. A jobb élet reményében akartak hazánk­ba jönni. Némi aprópénzt is hoz­tak magukkal; az érmék közt a forgalomból már kivont magyar fémszázasok is voltak. Kiskunhalas Kimeríthetetlen a csalók ötlettára. Szerdán délben például megjelent egy ismeretlen egy halasi kft. telephelyén, és ma­gát új dolgozónak kiadva felvett egy motoros aljnövényzet-tisztítót és egy láncfűrészt. Ezekkel aztán eltűnt, mint a kámfor. A cég kára negyedmillió forintra rúg. A rovat támogatója az % Kecskeméti Fiók m Kecskemét, Katona J. tér l Havi ajánlatunk: karácsonyi személyi kölcsön Jánoshalma Karácsonyi hangversenyt tartottak a Szent Anna- templomban múlt vasárnap. A kiskunhalasi Horváth Mária és a Szent Anna Katolikus Iskola kórusa énekével, a 13 éves Csu­por Balázs és Zsikla Csaba orgonajátékával segítette az ünnep­re hangolódást. A zeneszámok között Rónaszéki Gábor plébá­nos kalauzolta a hallgatóságot. Megérik januárt az akácok erdő, erdő, erdő Leállították a Farkas-erdő irtását Egyelőre nem folytatódik az akácos irtása a Farkas­erdőben. A képviselők le­állíttatták a munkát. Kerekegyháza A város képviselőinek már egy ideje elhatározott szándéka, hogy szabadidőpark legyen a Farkas-erdőből. Ez persze nem­csak elhatározás kérdése, az er­dőt - ha kell, favágással is - át kell alakítani. A négyhektáros, fél évszázados akácos gyéríté­sének már korábban nekilát­tak. A munkát azonban most le­állítatta a város. A képviselő- testület többsége ellenzi a favá­gást. Az akácos harmadát már kivágták. A város novemberben kapta meg azt a szakvéleményt, amelyben Magyar Lajos erdő­mérnök tarvágást javasolt, te­kintettel az akácerdő állapotá­ra, a korhadt fákra. Az erdésze­ti igazságügyi szakértő leszö­gezte, hogy a munkát a tölgy-, a szilfák, a szürkenyárak és az aljnövényzet megkímélésével kell(ene) elvégezni. A különféle szakhatósági hozzájárulásokat is beszerezve elkezdték vágni az erdőrészt. Tavasszal Németh Imre nyu­galmazott erdésztechnikus csak 328 akácfát jelölt ki kivá­gásra. A városatyák között ezért támadt vita előző ülésü­kön. Ki az erdőmérnöki szakvé­lemény alapján, ki az erdész­technikus ítéletére támaszkod­va alkotott véleményt. Az indu­latokat sem nélkülöző vitát vé­gül azzal zárták le; le kell állíta­ni az irtást. Legalábbis januá­rig, amikor újra előveszik az er- dő-szabadidőpark kérdést. ■ Munkatársunktól Munkatársunk a vitát követő napon kiment a Farkas-erdőbe. A favágók a húszméteres aká­cokat fűrészelték, válogatták az értékesítés szerint. Magyar La­jos erdőmérnök megmutatta Balatoni Farkas János (erdőala­pító) sírhelyét. Gyalázatoson néz ki: egy gödör, körülötte né­hány betondarab. j Magyar Lajos: A szilfák, a kőrisek, a ko- J csányos tölgyek, a szürke- és fehérnyárak j ij is a parkerdő díszei lennének. Külföldön a beforrt áll zárka Egy arab drogkereskedő állkapcsa sínylette meg két zár­katársa verekedését a kecske­méti börtönben. Az egyik vere­kedő rab ellen vádat emeltek. A Mátyási utcai zárka-vita a rendetlenség miatt tört ki, az egyik Céllalakó többször is kor­holta egy lakótársát. Alkalmi bokszmeccsre hívta ki pedáns „kollégáját” a rendetlen bűnö­ző. Ebbe avatkozott bele az arab kábítószerárus. Egy jól irány­zott ütés álcsúcson találta az arabot, majd az egyik verekedő olyan lendülettel csapta a vécé­ajtóhoz a drogárust, hogy kisza­kadtak a helyükről a csavarok. Hat hétbe telt, mire az arab fér­fi meggyógyult. A még augusz­tusban történt verekedés miatt most súlyos testi sértés miatt emeltek vádat. Az arabot - aki a keceli drogügy egyik vádlottja volt - már kiutasították az or­szágból. így kevés remény van arra, hogy sértettként kihallgat­hatja majd a verekedés ügyé­ben a kecskeméti bíróság. ■ Tudósítónktól A felvásárló elégedett bács-kiskun Befejeződött a bá­rányfelvásárlás, az állatokat Olaszországba szállították. A felvásárlók most többet fizettek értük, mint korábban, ami a gyengébb szaporulatnak kö­szönhető, de ez jellemző egész Európára. Ebben az időszakban kevesebb bárány született, mint korábban. Ennek függvényében a karácsonyi kereslet megnöve­kedett, ami magával hozta a fel- vásárlási ár emelését is - tud­tuk meg KonczJános felvásárló­tól. A szaporulatot az anyatar­tás, a tenyészállat minősége, a szélsőséges időjárás és a juhász hozzáállása is befolyásolja. A tejesbárány (13-16 kilós) ára megközelítette az 1000 forintot kilónként. A harminc kiló felet­ti bárányokért pedig több mint 20 000 forintot adtak. Ezekkel az árakkal elégedettek lehetnek a gazdák, vélekedett Koncz lá- nos. Ugyanez nem mondható el éves átlagos viszonylatban. A húsvéti szezonban ugyanis csak 10 000 forintot kaptak egy bárányért. A mindennapjaik is áldás és szeretet Sajátos advent az a várakozás, amely egy emberke fogantatása után következik. Aztán a kará­csonyok is megváltoznak. A szeretetteljes ünnep láthatatlan fénye ragyogóbb. De különösen az, ha a fenyőfa körül a szülők­kel együtt már hat gyermek énekli a Mennyből az angyalt... így van ez az izsáki Kutas Tiboréknál. A nagy család a hét elején a jakabszál- lási népfőiskolái rendezvénysorozat vendége volt. A 12. adventi találkozás jegyében hívták meg őket, akik - mint bemutatkozásukkor kiderült - a szere­tet, az együvé tartozás, az egymásért élés mintaképei. De ők ezt nem így élik meg. A 39 éves édesapa így fogal­mazott: - Mi nem érezzük magunkat különlegesnek. A helyzet az. Ami ne­künk természetes, az sokaknak sajnos már nem. A házasság komoly dolog. Két ember szeretete nem hozhat mást, mint gyermekáldást. A feleség, RáczMária azt mondja: - Hívő emberek vagyunk. Ebből is követ­kezik a sok gyerek, s az, hogy a házas­ság felbonthatatlan. Sokan csodabo­gárnak tekintenek bennünket, mert ez a fajta szemlélet nagyon kiveszett. Sze­rintem ezért nincs sok jól működő csa­lád a mai társadalomban és halljuk az aggódásokat, mi lesz 10-20 év múlva, mert nem születnek gyermekek. Nem­csak az Úristen dolgairól beszélünk kevesebbet, hanem nem esik szó a csa­ládokban a hazáról, a hazaszeretetről, arról, hogy mi magyarok vagyunk. Nem beszélünk a múltunk kincseiről. Kinga lányunk kifogyhatatlanul tudja faggatni a mamát, hogy meséljen a gyermekkoráról. Erre biztatok minden nagyit. Adhatnak anyagilag sokat, de annyit nem mint azzal, ha az emlékei­ket, történeteiket átörökítik. Ez a leg­nagyobb gazdagság, ajándék a hétköz­napokon és karácsonykor is. A gyere­kek szomjasak a történetekre. Bizony, nem könnyű a nagycsaládos lét. Rácz Máriának is vannak olyan pil­lanatai, amikor egy-egy újból jelentke­ző jövevény elgondolkodtatásra készte­ti: bírja-e? Kutasi Tibor maga is nagy család sarja, nyolcgyerekesé. - Mondták is édesanyámnak: minek a nagy pere­putty. Soha nem értettem, mi ebben a kivetnivaló. Boldog élet volt: összezör­dülések, kibékülések, folyamatos pezsgés. Amikor Máriával házasságot kötöttem, azt mondtam, négy gyer­mekben gondolkodjunk. Mária háromra gondolt. - De a jóis­ten megviccelt. Az első után mindjárt hárman lettünk az ikerlányokkal, An­nával és Eszterrel.- Az ember akár házasságban, akár azon kívül van, másokért kell élnie - vallja a kecskeméti Bolyai-gimnázium- ban matematikát és infor­matikát tanító apuka. - Ha gyerekeket kapunk, akkor azokért. Amikor Kinga - negyedikként - megszüle­tett, elsírtam magam. Gyö­nyörű karácsonyi ajándék volt ő. Az embernek úgyis el kell használódnia vala­miben. Látott már valaki olyan embert, aki nem vál­lalt fel semmit és nem használódott el? Kutasiéknál huszonne­gyedikén csak „rövid” ebéd van. Más az íze az öröm­nek, az ünnepi vacsorá­nak, ha előtte az ember nem a gyomrára figyel. A gyerekek pásztorjátékra mennek, Mária meg bujtat­va díszíti a fát, amit aztán ünneplőbe öltözve állnak körül. A család kiegészül a nagyszülőkkel. Énekelnek és imádkoz­nak.- Aztán boldog karácsonyt kívá­nunk egymásnak. Utána jöhetnek az ajándékok. Persze nem nagy dolgok. Az öröm betölti a házat. Az éjféli mise előtti zenés áhítatra is elmegyünk - meséli az édesapa. Mária édesanyjával karácsonyra 16- 20 bejglit süt, amihez a papa töri a di­ót. A mama halászlét főz. Harmincha- tan ülnek asztalhoz. A 17 éves Mátyás így idézte vissza a korábbi karácsonyokat: - Nálunk nagyszerű, hogy nagyszüleinkkel is együtt tölthetjük a szentestét. Az ün­nep első napján az egyik, a másik nap­ján a másik nagyihoz megyünk. Igaz, nem férünk egyszerre az asztalhoz.- Látni az együttlét örömét! Igazából nincs is kedvünk befejezni az ünnepet. Napokig ellennénk, ha a szükség nem állítani fel bennünket. Egy kis menny­ország a miénk - mondja boldogan az édesanya. ■ Pulai Sára Mátyás, Eszter, Anna, Kinga, Áron - háttérben édesapjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents