Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-17 / 295. szám

8 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT PETŐFI NÉPE Kistérségi szinten születhetnek megoldások Szabó Károlyt intézményvezetői tapasztalata és humánuma miatt választották a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnökévé. Munká­ja főként a megye oktatási és szociális intézményeinek hétközna­pi problémáira koncentrálódik. A politikust az elmúlt évek szak­mai eredményeiről, terveiről és az általa irányított terület problé­máiról kérdeztük. Ápolni a kapcsolatokat minden szinten. Juhász Ferenc hadügyminiszter, valamint Lengyelné László Veronika, Tompa polgármestere és unokája társaságában a nemzetközi repülőnapon.- Alkatilag olyan ember vagyok, aki nem szereti, ha tönkreteszik és rossz irányba változtatják meg az előzőleg jól működő, értéket teremtő folyamato­kat. Úgy láttam, hogy azon intézmé­nyeinket - melyek nem kötelező fel­adatokat látnak el, értéket, kultúrát te­remtenek - nem szabad elhanyagol­nunk és magukra hagynunk. Szüksé­ges gazdasági alapú változtatásokat azonban el kellett végeznünk szinte minden területen. Gyermekintézmé­nyeink például racionalizáltabban mű­ködnek, de emellett törekedtünk arra, hogy a bentlakók életvitele komforto­sabb, európaibb legyen. Új családott­honokat, lakóotthonokat építettünk Baján, Solton, Garán, Bácsborsódon, és közben korszerűsítettünk is, mivel a szociális, oktatási pályázatok zömén jól szerepeltünk. Intézményeink álla­ga folyamatosan javul, és ahol kellett - például Szabadszálláson -, gyorsan és hatékonyan változtattunk, így lett mintegy százmillió forintos ráfordítás­sal az ottani szülőotthonból idősek ott­hona.- Mi jelenti a legnagyobb problémát jelenleg az oktatás területén?- A gondok pártoktól és politikától függetlenek. Most az oktatás területén alapvető gond a gyereklétszám csökke­nése, miközben a pedagógusok lét­száma növekszik. Ezt a problémát or­szágosan is át kellene gondolni, és vé­leményem szerint csak kistérségi szin­ten születhet kielégítő és végleges megoldás. Egy kistérségben ugyanis pontosan regisztrálható, mikor, meny­nyi gyerek született, és könnyebben követhető, hogy ebből a számból mi­korra, mennyi speciális és hagyomá­nyos oktatási igény keletkezik. Rövi­den: kistérségi szinten hosszú távon lehetne gazdálkodni a gyerekekkel, persze ennek a teljes vertikumának a megszervezéséhez kétharmados törvé­nyi háttérre lenne szükség, ami politi­kai konszenzus nélkül nem születhet meg.- Miért fontos a humánszférában is a folytonosság?- Az oktatás a gazdaság motorjának egyik üzemanyag-adaléka, ezért na­gyon fontos, hogy ezen a területen is politikamentes, hosszú távú koncepci­ók érvényesüljenek. Az ugyanis nem működik, hogy egy iskola a normatíva megszerzése miatt elkezd bővíteni, majd a következő költségvetésben megkurtítják a központi támogatást, és az így keletkezett különbözetet a szülőknek kell megfizetniük. Hasonló problémák adódnak a szakképzési programokban is, mivel a képzőknek a fejkvóta miatt van egy működési kény­szerük, miközben a térség szakember- igényére kellene koncentrálni. Szóval újra csak visszatérünk a kistérségi szintre, mint a lehető legjobb megol­dásra a gondok orvoslásában.- Más területekre is kihathat a kistér­ségben való gondolkodás?- Természetesen. Megkockázta­tom, hogy az egészségügy területén is hasonló megoldásokra lenne szük­ség. Tény, hogy az elmúlt években a megye kórházai országosan is a leg­többet korszerűsödtek, hiszen átlag­ban nem túl jó az egészségügyi álla­potunk. A felvilágosító programok a legveszélyeztetettebb térségekben indulhatnak el intenzívebben, vala­mint kistérségi szinten kellene fel­építeni az idősgondozás alapjait, ugyanis a mai, időhiányos és gyor­san élő világban a családok nincse­nek felkészülve idős rokonaik ápolá­sára, gondozására.- Ön szerint mennyiben valósítható­ak meg ezek az elképzelések?- Nézze, elsősorban rajtunk mú­lik, hogy miként fogadjuk el a világ kihívásait. Az idő kerekét ugyanis nem forgathatjuk vissza; be kell lát­nunk a változásokat és alkalmazkod­nunk kell. Ez a belátás az első lépés; nem szabad presztízsveszteségként megélni például, ha egy intézmény funkciója megváltozik a településen. Aztán ugyanilyen belátás vonatkozik a politikára is. Be kell látni, hogy nem központilag kell szabályozni, hanem a döntés jogát át kell adni a térségben élőknek, mert náluk job­ban senki nem ismerheti a problé­máikat. Ha ehhez a bölcsességhez fel tud nőni a politika, akkor válhat ez az ország végre igazi nemzetté. ▲ Sikeres év végén, reményteli év előtt szavunkat adjuk 2006-ban folytatjuk a lap terjedelmi és tartalmi bővítését és a nyereményjátékokat Az előfizetők és a hirdetőpartnerek bizalmának köszönhetően 2005-ben ismét sikeres és eredményes évet zár a Petőfi Népe. A siker és a továbblé­pés részleteiről kérdeztük gazsó Lász­ló ügyvezető igazgatót, aki elöljáró­ban elmondta: a lap összterjedelme 280 oldallal emelkedett az előző év­hez képest, és bízik abban, hogy ez nem csupán mennyiségi, hanem mi­nőségi többletet is jelentett. Vagyis nemcsak több, de használhatóbb, ér­dekesebb, jobb információt is nyúj­tott a lap az olvasóknak.- Év közben új szlogennel jelentek meg a Petőfi Népe saját hirdetései. Mi ennek az oka?- Nem dobtuk sutba az 1994-ben - a saját terjesztés indításakor - választott szlogenünket: A kakast is mi ébreszt­jük. Természetesen továbbra is szerví­rozzuk minden kedves előfizetőnk el­ső kávéja mellé a Petőfi Népét. De má­ra új kihívással találkoztunk. Neveze­tesen a Nem baj, hogy nem igaz, de jól hangzik! gondolattal jellemezhető bul- városodással szemben kell helyt áll­nunk. Ezért választottuk a Szavunkat adjuk! szlogent. Természetesen mi egy levegőt szívunk az olvasóinkkal, itt élünk, azonosak az örömeink és a gondjaink, és minket meg lehet állíta­ni a boltban, az utcán vagy a gyógy­szertárban, ha esetleg nem értenek ve­lünk egyet valamiben. Mi a szavunkat és az arcunkat is adjuk az írásainkhoz- Mit kínál a Petőfi Népe 2006-ban az előfizetőknek és a hirdetőknek?- Röviden: jó lapot. Kicsit bővebben: folytatjuk az újság terjedelmi bővíté­sét, ami remélhetőleg olyan tartal­mi gazdagodással párosul, ami az olvasóink igényeit szolgálja. Már 2005-ben nyitottunk új, fiatal kor­csoportok felé, amit szeretnénk folytatni: hétvégi magazinnal és megyei programajánlóval bővü­lünk. Valamint erősíteni fogjuk az újság helyi jellegét, helyi értékeit. Ez azt jelenti, hogy több úgyneve­zett mutációval jelenünk meg, az­az egy-egy térségről szóló külön- oldallai. Méltóképpen kívánunk megemlékezni a Petőfi Népe félév­százados jubileumáról is: jövő ok­tóberben lesz ötven éve, hogy a for­radalom viharában az akkori szer­kesztőség munkatársai felírták az első oldalra Petőfi nevét, s ez ne­künk nagy tisztesség és felelősség. Az új Szilády Nyomda jobb minő­séget és több színezhetőséget kí­nál, ami kellemesebb küllemű új­ságot és hatékonyabb hirdetési le­hetőségeket eredményez.- A népszerű, hagyományos já­PETŐFI NÉPE « BACS-KIS KOR Mf8ffi IDflSLfRfS IfMZEfi SiZlMSlB UPJR I. RVFOt.TAW, ». «KA« Áru 90 fiitér ORTÖBBK SZTOIM Köszöntő A *K|Wf' «<* tsvsttt* tmc íxr-ÍUi- nbatSit TMrttótóto*, ««- Mi mankí xiAt- ««lak tH*«* töftól ««■«- 'MKMzt* itrtrti a x*»t- »rtH Sm%í»Y rtlen őri** Kattopcrtfafc «teílji, «<c*wf:*rl«l ««AÚeUtfc * wli, * x»* tetórt* Itt, a h*»­e*k •*»&« <n*vcs»«*<S<*a­SW tx-pMtt. Bsyrt- - , \aty «st««­» feel)-« .............. -* Mi k »axbtei tettfríííafc és írtért», a xcttmáht Ktáfjáfc • rAkcsl«t*-kl&fc »sr«irc»a»ra kért, hs- wcfc» azAfaimli. A *í» J«»»i*aart*4U*li*B «st« ŐMMt fittel, t* ttt est ti« eilten x stéim swjjrt. áru írl*» «wlefc hoata- xaljilc a Uw z*<J»l»*• Ku- ttwtm «• V»< í»*h> «Jak vtiftf­J»* tre-í K<xv««h»* *9 Mwtfiii, ttwsjtísk «*?K«zö ntfK ’&ivtbv, !<­(tt'Jta i* urttrahteah, «Mb -** ni Mhk. kJ «a- »«)»*?*• IM­Tjdfcfe*. kftxtk »ípi?Rk <tóít SijmAgtttfutt, Áxtdíb teutei a n»ko*f- <írrf~-Vark»-kiikk rt­í*H •* «Jad­Mrttal. *Mk «ISck vál­lalt a harc kriiktas. A* tf msvfibkt»* wwfjtt nntwrii a* 4f iWaxrxr «í«bML Megalakult a Megyei Ideiglenes Nemzeti Bizottság Mészöly Gyula, a Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Kossuth-dijas igazgatójának megnyitó beszéde öyuts, » Háwíiw «wKyot rínak?. »»*?>­A magyar :>óp tel»»?? érde­keit awfjs-rtbovgvö tmáeatse botk- *zi éi törte. Ktík-mi és _ A fiéfrftnk pg»!«wt <Sa . . zagt érdetek «emroíteverű te- zelét ajr* bény»i«íft«íte eíuyo- tmtt népdsikrt. hogy törtcte»- majd egyes vczrtókittk a •i'víitv..« való c*6XQmgast- kotfctea nrtart. iegyyeree tiarcr iljä«, véts IniilKtrtvsl vívj» U NíjKJíds. ­híven töfténetoV _______hm — itátemrA vi eja harcét. Enoch a iwrtnok _ RB ............BBN - * iMdtM* Megye? a coílíönk *kwnt»)M»k iNctcmi? BÍTOtUAg inegteiató — a msgyer Msmwt j ia l «(»JihxcM •btónktn MJnariött tartó — ate- 1 érdekében aztihaégseno« tatija. a köseégL «arort netmetí ’teaUa&gult vrtsfpMJdk £el31 ex tdni Ugaaftawkat ia anmttnyl- ixr, aérintték « í»rs«si»S« anyag! érdekrií, arakat saját 5»»- tasböréban 8rm>J»íi icatilytiia. maját «tunWhtk alapjául «rffo- sndjub, márt a jeíetntegi aütyas («rtysetten ért a programot •!- te-'nmxnih iart^ib arna, hogy Tétettek t H<K4tQaa Wvtnmt kartíe­Megyaä NtonreH »Ixottadg fcttit*«s*.sí fordul « íennetöasrw ethezcli tw- .-oxr.ts&$>>(», ttogy «rtodenKéjtpCíi -neg * kiStft* vsgrom és '! » gazűiutégi reltftvio?: A Idalglanaa Nomzoti Bizottság ma détolőtt megalakult I Q4n. a Ma*,« kecéiwnáú j BíjxVtag eíttÚSUwiyeUrw. Oy«»m a S* SaéléMieU izájti Kízérttti intézet KosauUt­Tna bs áliamt Xntnwt JuttenténS'OT kuisiéj». Oltás ««■«e®i {.»fos parasztílstsl, j Unam tAntíé gímn. ItnAr. Oiaz tntgfvi veacWl. 1 1*» Otez reiwroály» «gjtwéa nr-tasé Sémi, Ml>í< mrgyrt T. j PrtaM r*f**e, a ReortuMtátt tliMr. j ffestybAasJgt Tenáo» n»lt «5n*fci>. íJoííof Kwwt, n Mégy*» Tz- »tsahé Sétáét klzipare«, tiArartstöte. S-tiyae, t, Farka« í/istíé ffucRJtésAuUt?, 1 OApgyör flttiW!»iirAe. X»tB)í «irgyet VefCtó. 1 í*r. Stwmfl.y Ja«« íánas rgtéik • (tasdál-1 Szsnt»ín-öiyS ttítgy«» sirmésa, iííkkt a i>a«í«tófséa mcjwei pamt^t­Z.áMtté. » 'rámád»i- járttá. ; tni és Trrírt'wirttudtintSny«« ta-1 Az tdrtgtotH«' tt*Rye! Nemzett «ooitv»férjérttó 'förarfal «iegyrt I Utaatuég »>W*f*stíí a járások r titkár». j váreaub WMöúetvek, A* Melglenez Megyei Nemzed Bizettzág elzfi Hitét megtartott, az alábbiakat határozta I. A* ídelstlchrt XenszeU BJ- xost«?« tt Kés« hatalom »forr*, mejyrtrk ato van nssdefea « JmMr Jév6 vakttttennyi él- huríg&xgeAtaí. *z«rv é* a Ktstertöíség. Idsigíeneb »rtanNttfWL Ai Alt«tut g»ntA(té- gt>k is afabitssnak Munktets- iiáatcbni, *» ItsztojlóbíljijKti ea ÍD«fi ÖztKMXéhez g.»Mh»il>xíj:+- nstb »X ' smmm írtsiereJézéttek, Cfrtiírtáwíf vedrtmérö 1 és bixiu- lássttts a fotywr.stas lerrnetézt. A* éiJami Is Ws­‘z^btnl^keil strvoeí ki. '----­ri sotaf. fcrtrt*ráet és v«ro»n- kai. tűr aiakí!x«»»k SG—lí fő­ből iltó tdcÍBhm«. TÖMÖR»« Hí- zoUzteo*. möyck t<s»eatókénw« a («éjmalsktm hrtyi «tervet, n» AfiStestmit »> AUami éa »szd«*ifil Xfcar.ti’ités ét « Netnietíísé* g*«í- ueivéS, .* álé v«m«at mrteN-r * Megyei 1MUtnM ««nzetl 1M- xotts&ieitak. A látáíf, várost ét községi nemz»« bfcKáUág«* kötelesek rtt:«sdn) « lófS'étiyczeág Utl»t- ?Ä5A a js«. a rend rtzloéftás, az égSiümdttte egyxéges vmuíése rt-ijébál a rveiunrit teemájsy ét KZ tdetgíenM Megért tivmmll BizrttfAg hantrwstslt it «nwt­tdoaí!. S, As förtftíet«!* Mr_ . Nm-.wMl Wzoltxeg feitírtálhíUírfi a Mcsres Twéw VB-t aft f. gkiAs. a sssRlasásvexetés totrtbM kc«mirtteS. Urjt hei*««, hs«y losttíhi inWakedixlB « VH-k mcgíesKííe « NemrrtS t>izz>i.t- a4»ók SrényJtícMt it «(MiMS alapját* wsii&tfcywrtt, ...... Idrtglera» Megyéi Ne mzeti «icottség íeiiirrttwnl fnrdal R» arro<eknxr. virtzlatok- ho*. íwgy tnljtdeallrt j»lak£t«ib ihsij « Ugnkáatmtéöéakftl. A ntunköglttóét-tuk «tód frt«d»tó tnájjúváxa, a termeiig ÍM *» friteíUásp harcul vább tüvitóéli az ütemek, mii»* kkttznöcMUKük Jcgitörtt ét hogy a imfíírtft? tntótóbü Jgaztrtgcgau béreket1, i* temitte ta Qratttlt. ««twlé*év»l bepcee­t Végé« részí*>li>:­- MkjjjFei Mtmasítí Btmitaég feUÜvörtol '—- “—zuágbua, hogy ______ fejmtza be at ös ti munkálatokat, vésték «I a «enyáes«?*»)*!, bístwnt]» egész n kmyeeés. A nar» __ V« . ho«y örts-uzo«. «ög-»x»«aknmtrt( raiu,8 eredtrrtiyct Wstosiifök.------.w... ....------- rttreaW »J bAoárt, edöbon, wtóiréftyiba^ • - KÖtelrH oz egyéni í&kí- ijtk« bizlomágáL t esők a noc'özeml gaztíbsögok ‘16 twríiióeíi fítelRtenes Mwáyrt iyasííá*'-'« < es. Egyben íethlvja tnegjö»?* <lrt«t»z> parasztóígát. S:o*y télj-;- zllsc litöiAltís köudeseégét. «- zr-zte adüjW- Cv«éuf.unlí nrtiés anyagi twlywtéeo IskinrtUct a kííx^ntakorAs munkájának tnes- Iniíííésáa»* a kcrmányittó, ál­lamunknak toys*) atar«« var- sztlkaésn, (wctjiurt *x?ié*x<- a parassiság váUsán nyugtaik, ÍVJegyénk mloden ctalgnrö pnl*á- ránzk hasa InínU kötrteaségs. li<cjty o «»li fts twlysrtlsen ‘' [eJezettsózei'iok tcó}««tté*évri gttza új életünk érttéaét. 18. FrthOáteal f<wdu5 az Wäg- ..................SMntUA« SS . Követeli a gyei Nemzeti BlsoUsáK . . Ussftpofn&ti jofirtt mamdébul«' érvé ny6»?téréi. hthsdcnrheU*u a erahad <irxrA«yű!A>i n bua'»»: válasz»««.-* Kldtescdiöeéítrtr rftrtt ImraSfaéL A etóJés-, zejíó- és vtö- vaJantlíit o Wtv- IQgBHUuMti mená&eisl*n ér- vénjoKKaét H. TWje» «tütet fámogkljuit kojminyuJittAt ós atfXMbM vit íörrtivézéten. itogy s szovjet csapaíokat atunuwi von­ták XI fövAresartthöl én a lohol«------"«j>b möh bt'" ■ • IM-iSícSérCB. IS. Ar. tJctgfe-ncs f.!c«!-cl <N lU B:«rttrtg kiwteíi s Aiammtózét jrteniö bcgyUJiés ' «-tt hrtattékSrttenU I«<W^ __a Colitól hlrlmUrtjll«.* «e rneltV.t térté»» nisltrti hoxztn szommlt Iusé2kt>dése&<t» a t*a msziság lírhoiatk r*ö88c»*f «ér*. 1« Az ft&dgtófk» Wrtfr t? Neíft- **« Cfxonte* trtrrtiasékrt trt«« t tnsgye lakaseéífcsak rtiálásúétt és trtjes «főve! tc-sag*t.tx a tó vár-:« fc&ettAttaátAk. htrtoa-.U- íéc ft-iAoiaímurza * végreitajié hhsjlíságrt, fio*f tekintet nélkü> »xHjjKte*? w tettére? szrtvrtíe. vegye «tyliísüc az ír«- éa rtti­ntíswrBáiárt, * «állító éz e»iét- ««rMkötet, tneiyek kirwzhjiz, ‘ ««kj e teriiteiön trrv­.r«r*u!en interkedéteket fopenatnzíihnenati, V«íi<sU!is>»<- ea « Víí't, hogy a hnfivéitirts birttnliten, a híStelláláat !*«•• tranyblrotóeégga? «gyeíértéahen noiRyubh í-ktmlarcrazáíUlmftnyl IndltBon evanna? Hudsiiestre. Aa hogy u mtinWwk és i=ár»ts*?»k natüetl írtelrolrtgite* l* áll}*.«* a eznrtelleU tesncjkratíkus és ramretí föggetenséíl mtaműetn étera SsfvQktel. tudáztetel ée * ti. A 't«k«»á8 igámtól kfrtégl- té*p énírtcéhcn « zrlifatóshte mérten »ratetWA bell tet-nf a klslpamsak tevéknnyárnál. K&- veíelfOk, ?««V anyagrtíéU« és a MSzt«ri>rtc teklniné?*«» egyenlő elfcátuizten rtszeeül jenek. J*. KgytiM * «rnv xta gyűjtési JlmUtíxst íoknsuis* zráinitn- «Isitorba» éJehiiízts- rrtdtól, ií. Az Tdecgktnta Mesyei A«n- zet? «ízoíIzAb állást teáiért «wei­te«, ha«- tz AVlt iUwnánjrtbö! te <ezr«f<öti bt személyekéi » its«tzrtlirséM>e. k'rteüezé-gse te» vom» mtedeadsaí, steh a »ei« tót ftirradalin? íwjsífki«k Idáján bárndtyen ntódon teirtsli íjstsí- mukfes? víozraéHrtt, vagy » JS- vöten »ictMaönrtí- KAvrteU te­vétert « nstte«? ioraéni ííii. (rogy Kú* Filer ENSZ-megbí­zottul azuFJsa? tiivja vteza. 58 Ar Idrtfilwea Ntnnzg« »- rrttién ülzcUsásot otókt tölt. vosetóje: DatS«* Itór-nx: Togjoi: Bot«tóki Tj)». IXtsnát Kéray, JUogtteíi CJéte. ü*0»z LAsrtó és l'atekt Fstónr IS. JlotArOtótt atótóh hogy a mríjyct NtjfüJois *z íddátenf» Magyet N«usett Bart 5*4« i*vj* A Megyei Idrtgtetes Nemzeti Btzuttens « nsmtótl **x*rst i* « ItnzKíias Artós-zzrtíeittóteii b>wd- te m»8 rtumkAjél- Kérjük m<r- syénk lekoesésál, ff**rw*«l st- ioüsásali. állami és fihnlusé*: ewrueif, i»>yy liasűntó «rellrm- ben, teljes frt«ot»é«ri TOOT- Ántk<*«a»»x hasául: telvinSg»«' íaíáoán. Jövőre lesz ötven éve, hogy Petőfi Népe néven jelenik meg Bács-Kiskun napilapja. tékok, folytatódnak-e? Számíthatnak-e jövőre is ajándékokra az előfizetők?- Igen. Hűséges előfizetőink közül valaki új autó tulajdonosa lesz jövőre, aminek kiválasztásába bárki bekap­csolódhat a most folyó játékunkkal. Év végi ajándékozásunknál is figyelembe vettük előfizetőink igényeit, és a sok kritikát kapott Kalendárium helyett nő olvasóink kedvébe igyekeztünk járni az újságban betétként megjelent Kis- kegyeddel. Kézbesítőink a számlákkal együtt adják át a Kiskegyed Konyhája különszámát is, ami minden háziasz- szonynak segíthet az ünnepi fogások elkészítésében. Valószínűleg előfizető­ink birtokában van már Tempó hirdeté­si újságunk januárra érvényes hirdeté­si szelvénye, és hamarosan még egy ajándékot kapnak. Találnak majd a lap­ban egy levelet, amelyre 1000forintér­tékű, a Petőfi Népében beváltható hir­detési bónuszt kapnak. Hagyományos falinaptárunkat a december 24-iki, ka­rácsonyi számunkban juttatjuk el olva­sóinkhoz. 2006-ban egyaránt indítunk változatos, népszerű és új játékokat, amelyeknél igyekszünk szem előtt tar­tani, hogy az új előfizetők megnyerése és a régi hűségesek megtartása szá­munkra egyaránt fontos. Abban a reményben kívánunk békés, boldog karácsonyi ünnepeket minden kedves olvasónknak és hir­detőpartnerünknek, hogy az újsá­got önmagáért is kedvelik, és mindennapi nyereményük a Petőfi Népe sok-sok információja, híre, hirdetése.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents