Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)

2005-12-17 / 295. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. DECEMBER 17., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Lobbizás nélkül nem megy barta zsolt A Kiskunságban is igaz a mondás: a jó bornak is kell a cégér. Nem a helyén kezeli a hazai borászszakma a Kunsági borvidéket. Sokan másodlagos­nak tekintik, holott a méreteinél fogva ez a legnagyobb. Ennek kellene a legnagyobb befolyással bírnia a döntéshozóknál. Ám - mint ahogy töb­ben megfogalmazták a csütörtöki kecskeméti borvidéki gyűlésen - a hegyközségi tanács lobbizóképessége nulla. Most tekintsünk el attól, hogy a Hegyközségek Nemzeti Ta­nácsában a mieinknek nem arányos a képviselete. Az­azhogy nálunk él a legtöbb termelő, ennek ellenére a kun­sági borászok nem tudják befolyásolni e grémium munká­ját. Ennél jelentősebb dolog a renomé. Akinek jó a híre, an­nak jó a helyzete a piacon. Képes érvényesíteni az akaratát a hazai versenyeken is. Ám a presztízs az, amiből kevés adatik meg a Homokhátság termelőinek. Ez meglátszik a termékek nevetségesen nyomott árain is. Ugyanakkor az is igaz, hogy a kunsági borászok képviselői sem állnak a helyzet magaslatán. Az elmúlt három évben minden alka­lommal bekerült egy társuk - mindig ugyanaz a személy - Az év bortermelője címért folytatott verseny döntőjébe, a legjobb öt közé. Frittmann János soltvadkerti borász mellett azonban nem sok eredménnyel lobbizott a Kunsági Borvidék Hegyközségi Tanácsa. Ha egyáltalán valaki is kilincselt az érdekében. A bambulás következtében mások szerezték meg a magyar borakadémikusok elismerését. Azt a címet, melynek segít- ■ ségével nemcsak a győztes, de a környékbeli termelők is jól jártak. Tavaly a szekszárdi Takler Ferencet érte a megtisz­teltetés. A környékbeli borok árára jótékonyan hatott az el­ismerés: az idén már 100-150 forinttal többe kerül egy-egy jóféle palackozott szekszárdi nedű. Ma már jó neve van a borvidéknek. A vásárlók is szívesebben veszik le a polcok­ról a környékbeli termelők áruit. Ez az a forintban is mérhető presztízsnövekedés, amelynek a lehetőségét háromszor kínálta fel ennek a térségnek a sors, no meg a Frittmann család ismertsége. Magyarország legnagyobb területű, ám megkopott hírnévvel bíró borvidé­ke nem ragadta üstökön a jó szerencsét. Vincellértanulók portóival váratlan látogató Jó napot kívánok, Portugáliából jöttem! Együttműködésről tár­gyalt a Petőfi Sándor Gimnázium és Kertészeti Szakközépiskola, vala­mint Portugália legna­gyobb szőlész-borászkép- ző intézményének igazga­tója. Kiskőrös Igencsak meglepődött Solti Kálmán, a kiskőrösi középisko­la igazgatója, amikor a napok­ban különleges vendég kopog­tatott irodája ajtaján. Luis Ma­nuel Veyrier Valérió Maduro az elsősorban borászatáról ismert Portótól mintegy száz kilomé­terre fekvő Peso da Régua vá­a portói hazája A hegyekkel övezett völgyben kialakult mikroklíma és a talaj összeté­tele különleges borelőállítá­sára ad alkalmat. A tél eny­he ezen a vidéken, nyáron pe­dig 4045 fokos meleg érleli a szőlőt A portói korán beérik, már szeptember elején meg kezdődik a szüret. A kedvező viszonyoknak köszönhetően . igen magas a must cukorfo- I ka, ezért akár börtönnel is | büntetik a répacukorral való | erősítést rosból érkezett Kiskőrösre. Az ottani szőlész-borászképző is­kola igazgatója tolmács segít­ségével közölte látogatása okát. Elmondta, hogy az EURO- PEA szervezet legutóbbi ta­nácskozásán, Bristolban hallot­ta Solti Kálmán tájékoztatóját a kiskőrösi iskolában folyó képzésről. Különösen a vincel­lérképzés ragadta meg a figyel­mét, és elhatározta, hogy a helyszínen tanulmányozza az övékétől eltérő képzési formát. A látottak alapján felajánlotta a két iskola együttműködésé­nek lehetőségét.- A híres portói bor legna­gyobb részét városunk környé­kén termelik, és ott történik a szőlő feldolgozása is. Környé­künkön mindenki a borból él, ezért is jöhetett létre nálunk Portugália legnagyobb borásza­ti iskolája. Arra gondoltam, hogy minden év szüreti idősza­kában tapasztalatokat szerez­hetnének egymástól diákjaink. A kiskőrösi vincellértanulókat szeptemberben fogadnánk, mi pedig október elején jönnénk Kiskőrösre egy csoporttal. Azt vallom, hogy bármennyire is is­mertek a portugál borok a vilá­gon, mindig lehet valami újat tanulni másoktól. Legfőképpen legnagyobb európai konkuren­ciánktól, a magyaroktól - fogal­mazta meg látogatásának célját a portugál iskolaigazgató. Solti Kálmán örömmel fogad­ta portugál kollégája ajánlatát. Rövidesen kidolgozzák a ta­pasztalatcsere részleteit. ■ S. L. A tapasztalatcsere mindkét fél számára hasznosnak ígérkezik - értett egyet a két igazgató Új civil szervezet a megújulásért Kecskemét Közismert orvosok, művészek, mér­nökök, tanárok hoztak létre civil szervezetet Ko­dály Zoltán születésének napján. „A keresztény-keresztyén erkölcs és kultúra értékeit valló, a magyarság hagyományait tiszte­letben tartó egyesületünk legfőbb célja, hogy ön­zetlen munkával segítse Kecskemét és térségé­nek megújulását” - mondta dr. Molnár Ilona, a Kodály Zoltán Kecskeméti Társaskör tegnapi be­mutatkozó sajtótájékoztatóján. A közismert sze­mélyiségekből álló szervezet hónapok óta dolgo­zik egy olyan program összeállításán, amely elő­segíti a város természeti és épített örökségének gazdagítását, kulturális hagyományainak megőr­zését, erkölcsi megújulását és gazdasági felemel­A KODÁLY ZOLTÁN KECSKEMÉTI TÁRSASKÖR ALAPÍ­TÓ tagjai: dr. Bárth János, Bartos Mónika, Burián László, Alföldyné Dobozi Eszter, Fekete Tibor, Gyarmati Dezső, dr. Iványosi Szabó And­rás, Lévai Jánosáé, Lezsák Sándor, dr. Molnár Ilona, Mikulás Ferenc, dr. Pongrácz József, prof. dr. Sztacho-Pekáry István, Tokmics Ta­más, Varga László, Vásárhelyi Dániel kedését. A társaskör tagjai az elkövetkező hóna­pokban fórumokat szerveznek, hogy a kecskemé­ti polgárok véleményét meghallgatva önthessék végleges formába a Kodály-programot. A társaskör, ami hangsúlyozottan nem politi­kai szervezet, dr. Molnár Ilonát választotta meg elnökének, prof. dr. Sztacho-Pekáry Istvánt és Tokovics Tamást pedig elnökségi tagnak.- Nem megosztani szeretnénk, hanem integrál­ni a város jövőjéért tenni akaró embereket, ezért szeretnénk távol tartani magunkat a pártpolitiká­tól - mondta prof. dr. Sztachó-Pekáry István. Arra a kérdésre, hogy a társaskör tagjai indulnak-e a következő önkormányzati választásokon, dr. Mol­nár Ilona úgy válaszolt: a választásokon való indu­lás nem szerepel az egyesület céljai között. Az új civil szervezet konkrét teendői közül Vá­sárhelyi Dániel építész az egykori Városi mozi épületében létrehozható Kodály Kulturális Köz­pontot emelte ki, hogy - mint elhangzott - ne egy lepusztult vasútállomás falán lévő emlék­tábla megkoszorúzásával kelljen ünnepelni Kecskemét városában Kodály Zoltán születésé­nek napját. ■ Rákász Judit Mikrohitel az alapítványtól A BKM Vállalko­zásfejlesztési Ala­pítvány 2005. dec. 14-én tartott közös évzáró alapítói és kuratóriumi ülésén dr. Balogh László, a kuratórium elnöke az alapítvány mun­kájával Összefiig- DR BAL0GH lászlö DR. KISS ISTVÁN gesben több olyan változásról számolt be, amelynek hatására jelentősen növek­szik a vállalkozások megyei támogatása. Várhatóan 2006 ja­nuárjától ismételten megyei kezelésűvé válik a ma még köz­pontosított mikrohitel, ma ez az egyik legkedvezőbb kamatú hitel a vállalkozások számára. Ezáltal folyósítása a megye vállalkozói számára egyszerűsödik és gyorsabb lesz. A Gaz­dasági Minisztérium támogatásával az alapítványnál jövőre is ingyenes pályázati és vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos alapszintű tanácsadást lehet kérni a bajai, kecskeméti és kis­kunhalasi központokban. Dr. Kiss István, az alapítvány ügy­vezető igazgatója hangsúlyozta munkájuk hídképző szerepé­nek fontosságát a vállalkozások, a megye, a régió önkor­mányzatai és szellemi műhelyei között. Az alapítók célja az elkövetkező időszaktól olyan innovációs szolgáltató központ működtetése, amely segíti Bács-Kiskun megye - és a régió - szellemi és infrastrukturális erőforrásainak kiaknázását, kü­lönös tekintettel az alkalmazott műszaki tudományok, az in­formatika, modern üzleti tudományok területén. Ez egyrészt a kutatóintézetek, a felsőoktatás , . m eredményeit, innovatív ötleteit Európa itt épül m jeleníti meg a vállalkozások irá­nyába, másrészt a tőlük érkező igényekre keres megoldásokat. A beszámoló szerint az alapítvány ezért már az előző években kezdeményezett több hazai és nemzetközi fejlesztést és együttműködést, amelyek 2006-tól kezdenek el kiteljesedetten működni. Az egyik program Kreatív Tudásközpont néven vált ismertté mint a regionális innovációs fejlesztés kecskeméti székhellyel történő megva­lósítása. Ez a projekt 2002-től az alapítvány hivatalos prog­ramja, ő a névadója, a program gazdája. A Dél-Alföld huszon­egy kiemelt programjának egyikeként az alapítvány nyújtott be pályázatot a fenti cél megvalósítására és kapott országos támogatást hozzá a PEA II-ben az NFH-tól. A másik többéves munka eredménye: létrejött ebben az évben egy együttműkö­dés „Innovációs Kapu” névvel az angliai Kent Megye Techno­lógia Transzfer Centrum, az amerikai Virginia állam és a Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány, illetve Bács-Kiskun megye kö­zött egy transzatlanti kapcsolat működtetésére. Ebben az együttműködésben az alapítvány a közép-európai központ szerepét tölti be. 2006-tól az alapítvány a megye vállalkozá­sainak - a Regionális Innovációs Ügynökség (RIÜ) tagjaként - kiemelt innovációs szolgáltatások nyújtását tervezi, konfe­renciákat, oktatási programokat szervez, segíti a pályázatké­szítést, hálózatok, klasszterek kialakítását, különös tekintet­tel a nyomda- és műanyagiparra, valamint a csomagolástech­nikára. ▲ Kevés hasonló van a világon repülőkórház Nem csak a szépie emlékeztek a 10.születésnapon Tíz évvel ezelőtt jött létre a Magyar Honvédség Kecs­keméti Repülőkórháza, és erről bensőséges hangulat­ban emlékeztek meg a hét közepén az intézmény dol­gozói. 1995-ben egyesült ugyanis a kecskeméti hon­védkórház és a Repülőor­vosi Vizsgáló- és Kutatóin­tézet (ROVKI). Kecskemét A szerdai jubileumon egyetlen vendég vett részt: dr. Svéd Lász­ló vezérőrnagy, a Magyar Hon­védség egészségügyi parancs­noka. Az egyesítéssel létreho­zott intézmény elmúlt tíz évéről az eddigi három főigazgató tar­tott előadást. Dr. Polgár Józsefet 1984-ben nevezték ki az akkori 2-es szá­mú Katonai Kórház parancsno­kának. Tudatták vele, hogy az ő vezetése alatt kívánják egyesíte­ni a honvédkórházat és a ROVKI-t. Innentől kezdve tizen­egy év telt el a fúzióig. Az egyko­ri parancsnok hangsúlyozta: büszke arra, hogy katonai és fő­igazgatói nyugdíjazása után ki­lenc évvel is az intézményben dolgozhat, és már a második utódjának segíthet. Dr. Pozsgai Attila orvos ezredes 1997 tava­szától 2005 nyaráig állt az intéz­mény élén. Ő sikerekre és ku­darcokra egyaránt visszaemlé­kezett mondván: a siker az egész közösségé, a megélt kudarcokat azonban magának tudja be. A pozitív történések közt említette, hogy sikerült megőrizni a beteg- ellátás színvonalát, kivédeni a kórház megszüntetését, egyben tartani az állományt, véghezvin­ni infrastrukturális és műszeres fejlesztéseket A kudarcok közé tartozik, hogy néha - ha átme­netileg is, de - már-már a fize­tésképtelenségig jutott az intéz­mény. És ugyancsak szomorú esemény volt, hogy 2003-ban 130 státusz leépítését kellett fő­igazgatóként megélnie. Dr. habiL Grósz Andor orvos ezredes idén július 1. óta a kór­ház megbízott főigazgatója. A je­lenről szólva kiemelte: a hazai kórházak 53 százaléka jelentős adóssággal küszködik, 16 száza­lékuk nullszaldós és a fennma­radó 31 százalék rendelkezik ki- sebb-nagyobb tartalékokkal. A kecskeméti repülőkórház ez utóbbi kategóriába tartozik. Amennyiben pedig a polgári egészségügyet és a katonai repülő-egészségügyet vesszük alapul: világszerte kevés olyan intézmény van, ahol a kecske­métihez hasonlóan egységesen egymásba kapcsolódnának az alkalmassági-minősítő vizsgála­tok, az ambuláns és fekvőbeteg­ellátás, az oktatás és a kutatás. ■ Takács Valentina Dr. Pozsgai Attila a sikerek közt említette a műszeres fejlesztéseket. E felvételünk 2002 szeptemberében készült a CT-nél. Nem erőszakos halállal haltak meg tompa / KiSKUNMAJSA A köz- igazgatási eljárási törvény sza­bályai szerint vizsgálják a kis­kunhalasi nyomozók egy tom­pái férfi halálesetét. A 63 éves embert a konyhája kövén talál­ták holtan csütörtök délben. A háziorvos véleménye szerint el­eshetett, és fejsérülést szenve­dett, ebbe halt bele. A halott- szemle során bűncselekményre nem utalt semmi. Egy hete Kiskunmajsán találtak holtan egy férfit a háza udvarán. Az 50 éves ember a vizsgálat eredmé­nye szerint kihűlt a hidegben, azaz ez esetben sincs szó bűn- cselekményről. ■ OH

Next

/
Thumbnails
Contents