Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-02 / 282. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2005. DECEMBER 2.. PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY A francia drazsétól a Rolling Stoneson át, egészen a luxusprofitig hámori Zoltán A magyar ember mindig többre jut a józan paraszti eszével. Gyerekkoromban, Lajosmizsén az orvos lakott szemben velünk. A fiával jó barátok voltunk, mindig úgy próbáltam a közös tanulást, meg a játszást összehangolni, hogy én menjek át hozzájuk. Miért? Mert náluk egy kis tányérban mindig volt francia drazsé. A műit század hatvanas éveiről beszélek, számomra akkor a francia drazsé volt a luxus netovábbja. És most ml a luxusprofit? Szerintem kinek, ml. Ez idő tájt komoly viták zajlanak a magyar parlamentben luxusprofitügyben. Hogy van-e ilyen egyáltalán, és mi az, és hogy ez nekünk nagyon rossz, és minden gazdag dögöljön meg, vagy életben is maradhat néhány? Jó, egyértelmű, szívünknek kedves kérdések ez|k, ráadásul tudom is a választ. Tudniillik mindenkinek igaza van. Kifejtem az álláspontomat, mely egyszerűsége abból adódik, hogy bizonyos közgazdasági stúdiumoknak a közelébe se jutottam az elmúlt ötven évben. A magyar ember mindig többre Jut a józan a paraszti ésszel. Teljesen igaz, hogy a villamos áramért jutni profithoz, olyan, mint egy Dugovics Titusznak a földszintről leugrani, halált megvetve. Semmi kockázat, az áram mindenkinek kell, így is, úgy is megveszik, akárhogy emelik az árát. Meg a gázt, a távfűtést , a vizet, egyebeket. Sőt a benzint. Ezeket muszáj megvenni az embernek. Aki ennek az árát emeli, az igenis luxusprofithoz jut és szégyellje magát. (Ezt utóbbit viccesen mondtam, mert ki se nevezték volna ezeknek a cégeknek az élére a vezetőket, ha ismernék a szégyellni kifejezést.) Tudják Önök, hogy milyen luxusprofithoz jut az Armani öltönyök gyártója? Vagy némelyik multinacionális gyorsétterem? Vagy mennyi profitot kaszál a Rolling Stones egy-egy koncert után? Nagyon sokat. Viszont nem kötelező megvenni a ruhát, a hamburgert, a jegyet. Aki megveszi, fizesse. Nos, hát ez a különbség. Úgy döntöttem adok a luxusnak, ezúttal. Ha megkapom a fizetésem veszek belőle ruhát, hamburgert, koncertjegyet, sőt - mert hiszen telhetetlen az ember - fölgyújtom a villanyt. A feleségem szerint a francia drazsé azért már túlzás. Tanyafeltörést akadályoztak meg a kiskőrösi polgárőrök biztonság Nemrégiben adtunk hírt arról, hogy megújult a város polgárőr szervezete. Az új elnök hatékonyabb munkát ígért, aminek megvan az első eredménye. A. polgárőrök a múlt hét kedden, éjszakai járőrszolgálatuk során gyanús mozgásra lettek figyelmesek egy tanya környékén. Figyelőállásba helyezkedtek, s amint meghallották az ajtófeltörés neszeit, lecsaptak a hívatlan látogatókra. Megjelenésükre a betörők autóba ugrottak és elmenekültek. Váltsa vissza, ha már nem szedi! ő sem vette át. Végül tényleg kidobtam. Vida Ferencné évekkel ezelőtt vitt vissza pár doboz gyógyszert egy ismerős patikusnak. Szó nélkül átvette.- Amikor még fillérekért lehetett kiváltani a gyógyszereket, szerintem sokan voltunk úgy, hogy a bizton ság kedvéért a kelleténél több dobozzal vittünk haza - fogja meg unokája kezét az asszony. - Mostanában már nincs feleslegem semmiből. Az orvos pont annyit ír ki, amennyit be is kell szedni. Az egészség- ügyi miniszter a betegeket is kötelezi a veszélyes hulla déknak «81«. ISt 08 W JtlUÍII »tt ItUíUttKi «n STWTSiuox KsmatiHtmttrtni Szabó Istvánná örül annak, hogy a patikájából ezentúl ingyen elviszik a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Minden ötödik gyógyszert feleslegesen váltanak ki a betegek. Évente több mint 2000 tonna veszélyes hulladéknak minősülő pirula kerül a szemétbe. A patikák december 1-jétől kötelesek átvenni a lejárt szavatosságú gyógyszereket. Magyarország Amit eddig szívességből tettek a patikusok, mostantól kötelező a részükre. A lejárt szavatosságú gyógyszerek gyűjtésére szolgáló dobozokat tegnap az ország valímen nyi gyógyszertárában elhelyezték.- A patikák többsége eddig is átvette a felesleges pirulákat. A december 1-jén hatályba lépett miniszteri rendelet értelmében viszont, a nyitvatartási idejük alatt már kötelesek is erre - mondja a végrehajtás ellenőrzésére indulva dr. Cseh Ildikó, Bács-Kiskun megye tiszti főgyógyszerésze. - A átvételi kötelezettség kizárólag emberi fogyasztásra készült gyógyszerekre és csomagolásukra vonatkozik. Erre a célra központilag minden patika részére egy zárt, egyszer használatos, úgynevezett egyutas dobozt biztosítottak. Amennyiben ezek a dobozok a „betegtérben” vannak, úgy sorban állás nélkül egyszerűen csak bele kell dobni a felesleges pirulákat. Tilos viszont beletenni tűz- és robbanásveszélyes flakonokat és a szigorúan ellenőrzött szernek minősülő, kábítószereket. Amennyiben a gyűjtődobozt a gyógyszertár közforgalomtól elzárt helyiségében helyezik el, úgy a lejárt gyógyszereket a gyógyszerész veszi át a betegtől, és a szakszemélyzet helyezi el. A lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtésének a költsége a gyártókat terheli. Szabó Istvánná, a kecskeméti Kugler patika tulajdonosa örömmel tesz eleget átvételi kötelezettségének.- Eddig is gyakran hoztak hozzánk gyógyszereket ellenőrzésre - állítja a patikus. - Megnéztük a szavatossági idő dátumát, a lejártakat már vissza sem adtuk. Egy-egy haláleset után nagy mennyiségben is kerültek hozzánk gyógyszerek, a tárolásukkal azonban gondjaink voltak. Most mindez megoldódott: a megtelt dobozokat ingyen elviszik. A Petőfi Népe rögtönzött közvélemény-kutatása szerint a gyógyszert fogyasztók többsége egyszerűen a kukába dobja a megmaradt pirulákat. Nyilvánosan bevallani azonban senki sem akarta. A legtöbben a háziorvosuktól félnek, mit fog szólni, ha kiderül, nem nyelték le a kiírt adagokat.- A közelmúltban próbáltam visszavinni az egyik kecskeméti patikába egy olyan gyógyszert, aminek majd csak jövő év vége felé fog lejárni a szavatossága - háborog egy hölgy. - Azt mondták, törjem össze és dobjam a szemétbe. A háziorvosomnál is próbálkoztam, hátha jó lesz majd egy rászorulónak minősülő gyógyszerek szelektív gyűjtésére. Ennek ellenőrzése azonban lehetetlen - a rendeletalkotó az állampolgári felelősségtudatra épít. i ■ Galambos Sándor Mit kínál a ködös Albion? vállalkozás A hazai kis- és középvállalkozások egyelőre nincsenek olyan kondícióban, hogy bárhol versenyképesek lennének az unióban. Ebben segít nekik a Gazdasági Minisztérium, amely Vállalkozni az Európai Unióban címmel tájékoztató rendezvénysorozatot indított el. Hangsúlyozva, hogy a kis- és középvállalkozásokat fejleszteni szükséges, hogy felzárkózhassanak az európai követelményrendszerhez. Dr. Balogh Tamás, a GKM innovációs főosztályvezetője is érintette ezt köszöntőjében hétfőn a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál, az említett rendezvénysorozat kecskeméti állomásán. Ezúttal azt vizsgálták, hogy - mint az EU egységes piacának szereplői - a magyar alapítású kis- és középvállalkozások mely szervezetek segítségére számíthatnak a ködös Albionban. Mint az a brit szakértők előadásaiból kiderült, vannak ilyen szervezetek, és személyre szabott irányítási, információs, képzési, szaktanácsadási és egyéb szolgáltatásokat nyújtanak. ■ A. T. S. Horvát főkonzul a megyeházán Ivan Bandle és dr. Balogh László Ivan Bandié horvát főkonzul tett látogatás tegnap a megyeházán, ahol dr. Balogh Lászlóval, polgármesterekkel, kisebbségi vezetőkkel tárgyalt a kölcsönös együttműködési lehetőségekről. Dr. Balogh Lászlónak, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének meghívására tegnap látogatást tett Kecskeméten Ivan Bandié, Horvátország pécsi főkonzulja, aki az ország déli, határ menti megyéiben élő horvát közösséget képviseli. A kerekasztal-beszélgetésen a megye vezetése mellett jelen voltak polgármesterek, horvát kisebbségi vezetők, és a közgyűlés nemzeti bizottságának több tagja. Dr. Balogh László azért kezdeményezte a találkozást, mert szerette volna folytatni az általa megkezdett kapcsolatépítést Dubrovnik- Neretva megyével, illetve a közelgő horvát-magyar közös kormányülésre vonatkozóan kívánt javaslatokat megfogalmazni a horvát félnek. Ivan Bandié főkonzul elmondta, hogy a megye és Dubrovnik közötti kapcsolatépítés folytatására most nincs reális lehetőség, mert hazájában megváltoztak a politikai erőviszonyok, és a térség bezárkó- zóbb lett. Hozzátette: ennek ellenére a viszony további mélyítése mellett érvel, hiszen Bács- Kiskun megyében példaértékű a horvát kisebbség helyzete. Megtudtuk: a megyében tíz horvát iskolá működik, és a kisebbség tagjai rendszeresen részesülnek megyei elismerésben. Széli Péter, Baja polgármestere a határ menti térségek szorosabb együttműködési lehetőségeiről beszélt. Kiemelte: fontos lenne, ha javulna a térség közlekedési infrastruktúrája. Elmondta: a város készít egy hatástanulmányt, hogy felmérjék, milyen erőforrásokat igényelne a régi fiumei vasútjárat felújítása, amely egykor Baján keresztül futott és Horvátországon kívül érintené Szerbiát és Romániát. Véleménye szerint ennek a vasúthálózatnak az újraindítása, illetve a Duna közlekedésének a jobb kihasználása mindkét ország közös érdeke. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere elmondta: kiaknázatlan kulturális, kereskedelmi, turisztikai lehetőségek rejlenek a Horvátországgal való kapcsolatok kiépítésében, elsősorban a megye, és ezen belül Kecskemét vonatkozásában. Véleménye szerint az építkezést a régiók és városok szintjén kellene elkezdeni, amelyek közös pályázatokkal léphetnének fel a versenyképességük javítása érdekében, hiszen Magyarországnak elemi érdeke Horvátország mihamarabbi uniós csatlakozása. Hozzátette: a csatlakozásig vivő rögös út megtételét megkönnyíthetjük eddig megszerzett tapasztalataink átadásával. ▲ Márton Lajos 1935-2005 1935. december 28-án született Dunaföldváron családjának legidősebb gyermekeként. Később két fiútestvére született, József és Imre. Általános Iskolai tanulmányait is születési helyén végezte, majd építőipari szakközépiskolába Szegedre járt, ahol 1954-ben érettségizett és szerzett technikusi végzettséget. Ebben az évben került Kecskemétre, ahol az akkori Megyei Tanácsnál kezdett dolgozni. Ezt követően 27 évig a megye és a város ipar- és gazdaságfejlesztéséért dolgozott különböző vezető beosztásokban. 1961-ben kötött házasságot Wekerle Gizellával és 1965-ben megszületett fia, Zoltán. Diplomát az Ybl Miklós Műszaki Főiskolán szerzett, városgazdasági szakon. 1981-ben lett a kecskeméti ingatlankezelő és Távfűtő Vállalat igazgatója, ahol nyugdíjazásáig, 1993- ig dolgozott. Munkájának eredménye többek között a kecskeméti kábeltelevíziózás létrehozása, a Kecskeméti Lapok újraalapítása vagy olyan új műszaki eljárások meghonosítása, amely több ezer lakásban tette lehetővé Kecskeméten a távfűtés optimalizálását, korszerűsítését. Munkáját több magas állami kitüntetéssel ismerték el. Nyugdíjazását követően haláláig igazságügyi szakértőként és építész tervezőként dolgozott. Betegségét türelemmel viselve 2005. november 21. napján halt meg. Emlékét kegyelettel megőrizzük.
