Petőfi Népe, 2005. december (60. évfolyam, 281-306. szám)
2005-12-01 / 281. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2005. DECEMBER 1., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP • VÉLEMÉNY Igyunk több tintahalat? bau! F. istván Mi az egészségesebb? A hagyományos magyar hidegtál (abált szalonna, disznósajt, füstölt házimájas) vagy a párolt hering könnyű zöldségfélékkel? Tudják-e, hogy a kecskeméti ivóvíz arzénnel szennyezett? Igen: az uniós normák, valamint az annak alapján bevezetett szigorú magyar szabályok szerint. Egyébként nem. Kérdés, persze, hogy fogunk-e mi tizenöt év múlva ugyanannyi tengeri halat, rákot, kagylót és egyéb herkentyűt enni, mint ma a nyugat-európaiak. Ha igen, úgy nagyon is helyénvaló, hogy az ivóvíz arzéntartalmát literenként 10 mikrogramm alá igyekszünk csökkenteni, hiszen különben megmérgezzük magunkat. Sok-sok magyar település ivóvizében jelenleg még 30-40 mikrogramm az arzén. Ha megiszunk belőle napi három litert, s a tenger gyümölcseiből is jócskán fogyasztunk, akkor elérhetjük a napi 250 mikro- grammos arzénfogyasztást is, ami már káros lehet a szervezetünkre. Ha nem szokunk rá a tintahalra, akkor nem a magunk egészsége, hanem az uniós előírások miatt kell 10 mikrogramm alá vinnünk az arzént a vízben. Míg ugyanis egy nyugat-európai polgár átlagosan 80 mikrogramm arzént eszik meg a halakkal naponta, mi csak 20 mikrogrammot (mert a gyulai kolbászban nincs ilyen méreg). Az arzéncsökkentésnek ez a kényszere nem olyan lelkesítő, de legalább nem mondják majd ránk, hogy szennyezett a vizünk. A honi környezetvédelmi kormányzat és a regionális fejlesztési tanácsok gyötörni kénytelenek a településeket: ugyan költsenek már százmilliókat a vízműfejlesztésre, különben 2009-re nem tudjuk teljesíteni a vállalásunkat, miszerint az ivóvizünk megfelel az uniós normáknak! Nem csodálkozom, hogy az a polgármester, akinek a falujában kevesen és ritkán reggeliznek lazacot, nem siet kiadni a pénzt az arzénmentesítő csövek terveire, hanem azt mondja, hogy fizessen a kormány és az unió, hiszen ők állapodtak meg ebben a vízminőségben. Nem is halad a program úgy, ahogyan kellene. Lám, ránk mondják, hogy egészségtelenül táplálkozunk, pedig a füstölt házimájasban jóval kevesebb az arzén, mint a heringben, a disznósajtról nem is beszélve. Együnk több tintahalat és igyunk rá arzénszegény vizet? Dupla ráfizetés. Font Sarolta 1957-2005 Éppen úgy felcsillant az ördöngösfüzesi Hideg Istvánné Lakatos Anna, a nyíradonyi Kurcsán Györgyné, a nagybátonyi özvegy Sulyok Kopár Lászlóné, a nagyvisnyói Sütő Gyula hagyományőrzők szeme, ha a kecskeméti népzenei találkozókon köszöntötte őket Font Sarolta, mint a világhírű Sebestyén Mártának, a táncházas Sebő Ferencnek, vagy Ág Tibor felvidéki népzenekutatónak. Régi, ismerkedésük első perceiben megkedvelt közéjük tartozóként üdvözölték a népi kultúra kétévenként sorra kerülő ünnepnapjainak háziasszonyát, a bugaci származású népművelőt. Tudták: számíthatnak szolgálatkészségére, kedvességére, ügyszeretetére. Sokan, sokan szomorodnak el a vajdasági Zentától az erdélyi Szamosújvárig, a tiszántúli Dévaványától a Heves megyei Novajig, amikor eljut hozzájuk Font Saci hirtelen halálának híre. Felnőttként, fájdalmasan rövidre szabott életében fiatalon vágyott hivatásában szolgálhatta a közművelődést. A kiskunfélegyházi Móra-gimnázium diákjaként választotta életpályájául a kultúra menedzselését. A Szombathelyi Tanárképző Főiskolán szerzett népművelő-magyar szakost diplomával 1979. augusztus elsején állt munkába a kecskeméti Erdei Ferenc Megyei Művelődési Központban. A néprajz, a népművészet körébe tartozó népművelési tevékenységek összefogásával, a szakterületéhez tartozó fafaragók, szövők, pávakörök, néptáncegyüttesek, nép- zenészek továbbképzésének irányításával bizonyította elsősorban rátermettségét. Lelkiismeretesen szervezte az amatőr nép- művészeti mozgalmak megyei, területi eseményeit, és meghatározó munkatársa volt olyan országos érdeklődésre számot tartó nagyrendezvényeknek, mint a Duna menti folklórfesztiválok, kecskeméti népzenei találkozók. 1990-től tapasztalatait, kapcsolatait a vizuális művészi kultúra népszerűsítésében hasznosította. Mindezek elismeréseként 1997-ben Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Kecskemét Közművelődéséért díjjal tüntette ki. 1999-től a megyeszékhely polgármesteri hivatalának oktatási és kulturális osztályán tanácsosként, majd vezető főtanácsosként vett részt évről évre a Tavaszi Fesztivál, Nyári Fesztivál programjának kialakításában. Következetességének is tulajdoníthatóan váltak immár hagyományossá a Katona József-emlék- napok. Neki is köszönhetően nyerte el Kecskemét a Kultúra Magyar Városa 2005 kitüntető címet. Sajnálatosan utolsó munkanapjára a Kodály Örökség Munkacsoport következő ülésének előkészítését tervezte. Sokan érezték úgy, hogy - mint a Porta Egyesület csendes megemlékezésre szólító felhívásában olvasható - „elment egy régi barátunk, akit szerettünk, tiszteltünk, aki addig nem fog meghalni, amíg közülünk valaki emlékezik rá". Font Sárát 2005. december 2-án, 13.30 órakor a kecskeméti Köztemetőben helyezik örök nyugalomra. Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala A család kérésének megfelelően arra kérjük a tőle elköszönö- ket, hogy kegyeletüket koszorú helyett egy szál virág kíséretében róják le. A család a részvétnyilvánítások mellőzését kéri. Kinek jó a távhőtörvény? meleg Baján a legdrágább a szolgáltatás a megyében A fogyasztóvédelmi egyesület elfogadhatatlannak tartja, hogy az új törvény alapján csak az jelent a szolgáltató számára kötelezettséget, hogy eljuttassa az energiát a hőközpontokhoz. (Felvételünk a kecskeméti Termostar Kft.-nél készült.) Sem a fogyasztók, sem a szolgáltatók érdekeit nem szolgálja - mondta a távhőszolgáltatásról szóló törvényről Rácz Géza, a Termostar Kft. ügyvezető igazgatója Kecskeméten, a megyei távhőfórumon. JÍBács-Kiskun A keddi összejövetelen az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület, a kecskeméti önkormányzat, a Kik-For Kft., a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőség, a Termostar Kft. és a Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete képviseletében vettek részt szakemberek. A 2005. július 1-jével hatályba lépett törvénynek ugyanis több pontja is tisztázásra szorul. A fogyasztóvédelmi egyesület elfogadhatatlannak tartja például azt, hogy míg korábban garantálnia kellett a szolgáltatónak a fűtött térségek hőmér- séklétét, Illetve a m;eleg Víz'hőfokát, az új törvény alapján csak az jelent számára kötelezettséget, hogy eljuttassa az energiát a hőközpontokhoz. Márpedig a hőátalakítás vesztesége és az a veszteség, ami a hőközpontot az épületekkel öszszekötő vezetéken keletkezik, nem terhelheti a fogyasztót. A szolgáltató oldaláról Rácz Géza a fogyasztói rendszerek problémáira hívta fel a figyelmet:- Ha a távfűtést egységes rendszernek tekintjük, akkor a leggyengébb láncszemet a fogyasztói tulajdonban lévő berendezések jelentik. A radiátorok rendszeres karbantartása elengedhetetlen. A szolgáltatással azonban csak akkor lesz mindenki elégedett, ha sikerül a fogyasztói közösség belső vitáit rendezni. A Társasházak Érdekvédelmi Egyesülete részéről Kői Béla elnök arról számolt be, hogy sok társasházban már napirendre került a 20-30 éves radiátorok cseréje. A tapasztalatok azt mutatják, hogy jelentősen javul a fűtés hatékonysága azokban a lakásokban, ahol megtörténik a korszerűsítés. Régi radiátorokkal, csak hézag- és ablakszigeteléssel rendelkező lakásokban viszont szinte lehetetlen felfűte- ni a helyiségeket 23-24 fokra. A kerekasztal-megbeszélésen szóba került a Panel Plusz Program is. A résztvevők kiemelték: sokkal több lakóközösség jelentkezne, ha a felújítási programot szakaszolva oldhatnák meg. Első ütemben a gépészet, a fűtési rendszer korszerűsítését, majd jöhetnének a nyílászárók, a homlokzat és a tető. A jelenlegi, komplett rendszer egyszeri nagy költséget jelent, vagyis sok lakóközösség túl kockázatosnak tartja, hogy belevágjon. A fórumon szóba jött a bajai távhőszolgáltatás ügye, ami - mint elhangzott - a legdrágább a megyében. Kevés a fogyasztó, mert drága a szolgáltatás, de éppen a kevés fogyasztó a drágaság egyik oka. Mint megtudtuk: az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Baján is szeretne hasonló távhőfórumot összehívni annak érdekében, hogy a fogyasztók magyarázatot kaphassanak: miért kell a kecskeméti árnál jóval többet fizetniük? ■ R. J. pírok György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület Budapesti Szervezetének elnöke:- Szakembereink folyamatosan részt vettek a törvény véleményezésében. Sajnos észrevételeink csak kisebb részben kerültek be a végrehajtási utasításokba. Ezek értelmezését, illetve eg}'esüle- tünk álláspontját folyamatosan tudatjuk a fogyasztókkal és a törvényhozókkal, hiszen a munka korántsem ért véget. Egyesületünk rendelkezik a joggal, hogy kezdeményezze a törvények megváltoztatását. Fórumaink fontos célja, hogy felmérjük: mely pontokon van szükség módosításokra. Találkozó tombolanyereményekkel Bácsalmás Oldott hangulatú, kellemes délutánt töltöttünk el tegnap bácsalmási olvasóinkkal. A művelődési házban mintegy száz ifjú és tapasztaltabb érdeklődő jelent meg a Petőfi Népe közönségtalálkozóján. Szerkesztőségünk munkájáról és terveiről Barta Zsolt főszerkesztő-helyettes számolt be. És nem csak szavunkat adtuk (amint lapunk szlogenje hangzik), mert a tombolasorsoláson számos könyv és más ajándéktárgy is gazdára talált. Kórházi szarka Kecskemét Feltételezett tolvajt vettek őrizetbe a rendőrök: egy 23 éves bócsai fiatalembert azzal gyanúsítanak, hogy az Izsáki úti kórház egyik kórterméből ellopta kedden két beteg készpénzét és mobiltelefonját. j KÖZÉLETI HÍREK • Karsai Péter országgyűlési képviselő holnap 15 órától fogadóórát tart Jánoshalmán,, az MDF-irodában (Dózsa Gy. u. 77.). • Megalakult a Jobbik Magyar- országért Mozgalom Bajai Szervezete. Elnökének Ambrus Tibort választották. • Nagygyűlést tart holnap ló órától a bakodpüsztai idegen- forgalmi centrumban a Magyar Gazda és Polgárpárt. Szeremley Huba, az MGP elnöke a párt programját ismerteti, és a véleménycserére is lehetőség lesz.
