Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-24 / 275. szám
8 PETŐFI NÉPE - 2005. NOVEMBER 24„ CSÜTÖRTÖK PETŐFI NÉPE Európában csak Kecelen látható ® atomtechnika Története egyik legnagyobb megrendelését kapta idén a Pintér Művek ÍZELÍTŐ A BEMUTATÓBÓL (DB 'harckocsi: [repülő és helikopter: kzobor: repülőmakett: ágyú, löveg: kiállított tárgy összesen: 36 30 500 több több ti .. Kérdések a cégalapítóhoz- Mikor volt legboldogabb életében?- Amikor Zsolti fiam autóbalesetben történt elvesztése után Csabáéknál unkokáink születtek.- Húsz év múlva?- Szeretném megélni, hogy látom, Csaba fiam, aki tőlem veszi majd át a céget, hogyan készíti föl az unokámat, Márkot ugyanerre a feladatra - válaszolta a cégalapító. ténelem elsüti a magántulajdon-felhalmozási verseny start- pisztolyát. Az 1980-as évek elején Pintér József még olyan kisiparos volt, akiből tizenkettő tett ki egy tucatot. 1989. október 25-én pedig - az ország nem akart hinni a tulajdon szemének-fülének - Németh Miklós miniszterelnök fólavatta Kecelen a zöldmezős beruházásként fölépített gyárát. Igazi őstehetségként robbant be a gazdasági életbe Pintér József, rengeteg kétkedést, irigységet ébresztve - s még több szimpátiát. Akik azért szurkoltak, hogy sikerüljön az ötszörös szakmunkás kisiparosnak, Pintér Józsefnek fölépítenie a gyárát, országszerte keresztneve nélkül emlegették, ahogyan általában a közismert és közkedvelt személyiségeket szokás, mint például Puskás - vagy Pintér. Az egyszerű emberek szimpátiával fordultak felé, maguk közül valónak tekintették, minthogy az is volt: kisemberként indult el a siker felé. A keceli szaki példája sokakban ébreszthette föl a reményt, hogy a reformok felé haladó Magyar- országon bárki megcsinálhatja a szerencséjét, akinek helyén van az esze. Az egyszerű és világos beszédű, mosolygós, optimizmust sugárzó Pintér Józsefet sokan megismerték az újsá- I gokból, a tv-ből. | Fölkapta nevét a | nyugati sajtó is, s „a puszta bárójaként” emlegették a lapok. An«||f Áq fi Ilii' -sziszikém .gyere velem, HUCIIV vw MUIV dolgozunk! - szokta monda- ■ ni az idősebb Pintér József tízéves, majdani milliárdos fiának. így becézte: Sziszikém. Öcsinek is szólította. Ha Józsit mondott, akkor már baj volt. Lehet, hogy a permetezőgép gumiját is elő kellett hoznia a kamrából a megszólított fiúnak, amivel kapott hármat a fenekére. Aztán pedig szépen visszavinni a gumit a helyére. A közös munka terményfelvásárlást jelentett a keceli Földműves, majd pedig később Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetnek. Apja Sziszire bízta a pénzt, amivel a terményekért fizettek. Bérelt lovas kocsival járták a környéket. Rend és fegyelem uralkodott a Pintér családban, de az egyszem fiú csak pár alkalommal kapott ki. A precizitás is fontos volt:- Vagy pontosan vagy sehogysem! - ez volt az apai aranyszabály. Idősebb Pintér Józseféknél a virágnak is határidőre volt csak szabad kinyílnia - viccelt a fia, aki önmagát is mániákus rendpártinak mondja. A harmadik generációt képviselő 37 éves Csabának édesapja, a cégalapító a példaképe. Elsősorban a kereskedelmi és pénzügyi vonallal foglalkozik a családi vállalkozásnál. Piacot kutat, munkát szerez, szerződést köt. Bevallása szerint apja nagyon szigorú és következetes volt vele. Mindenért meg kellett dolgoznia. Egy Simsonért 500 órát forgácsolt. Ha dolgozott, minden szabad volt neki, ellenkező esetben semmi. Csaba is így neveli a fiát, Márkot és a kis Csillát is. Pintéréknél Ilona és Csilla asszony fő feladata - az utóbbi verseket is ír - a családról való gondoskodás. Bárónak nem báró Pintér Jó- ismertségem révén tudomásomzsef, de a királysághoz van köze: felesége leányként a Király Ilona nevet viselte... Hadtörténeti múzeum Repülés és vadászat - ez a keceli milliárdos két szenvedélye. Az utóbbival kapcsolatos a fegyverek iránti nem mindennapi érdeklődése. Irodája falát D’Ar- tagnan idejéből való kardok díszítik, a fogason dobtáras orosz „gitár” függ. Természetesen lőni már nem lehetne vele.- A lőfegyverek nem mint emberi élet kioltására alkalmas eszközök érdekelnek, hanem mint műszaki megoldások - szokta mondani Pintér József, ha különös kedvteléséről kérdezik. Olyannyira érdeklik a harci technika eszközei, hogy a gyár tőszomszédságában létrehozta Európa egyik legnagyobb szabadtéri haditechnikai parkját és hadtörténeti múzeumát.- A honvédség berkeiben való ra jutott, hogy a fővárosi Hadtörténeti Múzeum nem győzi elhelyezni a hadrendből kivont eszközöket meg a régebbi anyagait - mesélte. - Gondoltam egy nagyot és fölajánlottam a segítségemet. Reméltem, hogy Kecel profitálhat belőle, ha lesz itt egy hadtörténeti múzeum. Sikerült megszerezni a célra a Művek melletti területet és 1997-ben megnyílt a múzeum. Azóta egyre gyarapszik a látnivaló.- Az SS-24-es interkontinentális ballisztikus rakétát - amelynek Kecelre érkezéséről lapunk beszámolt - hogyan sikerült begyűjtenie?- Régi vágyam volt, hogy egy igazi kuriózummal bővítsem a látnivalók körét. Tulajdonképpen egy Szojuz űrhajót akartam a múzeumba, amiről még most sem mondtam le. Üzleti puhatolózás végett utaztam el 2001- ben Dnyepropetrovszkba, a rakétagyárba. Üzlet nem lett az útból, de négy év után itt az SS- 24-es, persze „töltelék” nélkül. Oroszországban még hadrendben van ez a 3 méter átmérőjű, 24 méter hosszú rakéta, amelyet Európában közelről csak nálunk lehet megnézni. Ukrajnában csak egyszer volt SS-24- es-vásár, a két ország közeledése jegyében. Éles helyzetben 12 ezer kilométerre repül, hatóereje 30-szorosa a Hirosimára ledobott bombáénak, a találati pontossága 20 méter. Száz darabot gyártottak'belőle, Magyarországot egyetlen SS-24- essel el lehetne pusztítani. Be- leborzong az ember. Ezért kellett az 1995-ben hatástalanított rakéta megszerzéséhez az ukránon kívül az USA leszerelési bizottságának az engedélye is.- A keceli SS-24es hol állt, és hová irányult?- Ez hétpecsétes katonai titok.- Ön melyik kiállítási tárgyakat kedveli leginkább?- Az éremgyűjteményeket, meg a repülőgépmaketteket a fegyvereknél is érdekesebbnek tartom. Hatezer kiállítási tárgyunk van eddig, a többi közt 36 harckocsi, 30 repülőgép, 500 szobor, sokféle kézifegyver és több ezer repülőmakett. ■ A. Tóth Sándor A vállalkozó Kecelen az SS-24-es torkában, összeszerelés közben. A III. évezred új energiahordozója? PINTÉR MŰVEK/PAKS Több évig tart az a 4,2 milliárdos munka, amelynek tenderét generálkivitelezőként az év derekán a Pintér Művek nyerte meg: a Radioaktív Hulladék Kezelő Kht. létesítményének tervezése és kivitelezése. Pintér Józseftől megtudtuk, hogy cége történetében ez az egyik legnagyobb megrendelésük. Az év első felében a dunaújvárosi hídhoz készítettek acélszerkezeti elemeket, ami szintén nem kis feladat volt. A NATO-nak és a Magyar Honvédségnek is dolgoztak az idén - céltáblákat állítottak elő -, de profiljukban döntő az atomerőművi berendezések készítése. Az Alstrom cégnek hőcserélőket szállítottak, a Siemensnek turbinákat. A Közponi Fizikai Kutató Intézet rekonstrukciójából - amely befejeződött - a neutronvezető ház generálkivitelezőjeként vette ki részét a Pintér Művek. A KFKl-vel együtt dolgoznak a III. évezred új energiahordozójának hasznosíthatóságán is - ennek mibenléte egyelőre nem publikus -, amit az EU is támogat. A Művek létszáma 140 fő, közülük 28 fő az atomerőműben karbantartó. A várható idei árbevétel 2,5 milliárd forint körül alakul - tájékoztatott Pintér József. A szegény ember legkisebbik fia, akiből király lett. A magam számára ebben a metaforában szoktam megfogalmazni, ki is a keceli Pintér József. Kiskunsági mese Elindult szerencsét próbálni, tarisznyájában hamuban sült pogácsával. Amikor a szocializmus és a kapitalizmus mezsgyéjén örvénylő folyóhoz ért - a görög mitológiában így választja el a felvilágot az alvilágtól az Akherón -, a két partot összekötő, himbálódzó, keskenyke függőhídnál egy idős úrral találkozott. Szerencséjére öregapjának szólította és megkínálta őt hámuban sült pogácsával is. Az úr pedig - mondván: jó tett helyébe jót várj - meghívta a szegényember legkisebbik fiát a folyón túlra, Würth várába, másképpen szólva a nevét viselő vállalatához. A hamuban sült pogácsát egy jó tanáccsal is viszonozta az úr, miközben birodalmát végigjárta az ámuló vendéggel: - Amikor a hídon visz- szamégy, rád támad majd az ötfejű sárkány, de te ne ijedj meg, hadd fújja csak rád a vörös lángot, hanem csak mosolyogj, mosolyogj, s közben erősen arra gondolj, hogy győzni fogsz, és meglátod, magától lehullik a sárkánynak mind az öt feje. A mese nyelvére valahogy így tudnám lefordítani a történet egyik fontos epizódját, amikor is a keceli Pintér József, a falusi kisiparos elindult a milliárdossá válás útján. Nem úgy privatizálta a gyárát az államtól a köztulajdonból, hanem kiskunsági szülőhelye homokjában, képletesen szólva a tíz körmével kaparta ki az alapok helyét, s húzta föl a falakat. Ez nem csupán figyelemre méltó teljesítmény, hanem csodálatot érdemel. Általánosságban a vállalkozó mint típus ma már, a harmadik évezred első évtizedének közepén nem túl érdekes. A pénzcsináló ember, ha sikeres - ennyi, többnyire. Ám vannak kivételek. Nem azokra gondolok, akik hol benn csücsülnek a börtönben, hol kinn élik a nagy életet, hanem azokra, akik nem tévedtek le a tisztesség ösvényéről, s úgy alkottak jeleset a gazdaságban, hogy azzal valóban szolgálták nemcsak a közvetlen környezetük, hanem az egész ország érdekeit is. Ez utóbbiak közül is azokat tudom igazán nagyra becsülni, akik a semmiből indultak. Mint Pintér József, az autószerelő. Egyébiránt annyiban tipikus - hazai - vállalkozói pályafutás az övé is, hogy a szocializmusban indul - fogva tartva a fukar jogszabályok kalodájában -, amikor még a kollektív tulajdonformák dominálnak, és akkor bontakozik ki, amikor a törPintér József 2001-ben Dnyepropetrovszkban, ahol felvétel készült róla egy Szojuz űrhajó hordozórakétája alatt. Űrhajót eddig nem tudott szerezni.
