Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)

2005-11-19 / 271. szám

12 RIPORT 2005. NOVEMBER 19., SZOMBAT füstmérgezés Használhatatlan, sőt, eldugult, kormos kémények százezreivel és hárommilliónál is több elavult gázkészülékkel kezdték meg a magyar háztartások az idei telet. ELETVESZELYES FŰTÉSI SZEZON Fűtési szezon biztonságban ■ Mindenképp legyünk otthon, amikorra a kéményseprő érkezését jelezte! ■ Béleltessük ki a kéményünket! ■ Legalább ötévente nézessük át gázkészülékeinket szak emberrel! m Új nyílászárók beépítésénél is kérjük ki szakértő véleményét! ■ Ha a páraelszívót működtetjük, mindig nyissunk ki egy ab­lakot is! m Szánjunk pénzt megbízható szén-monoxidjelző készülékre! ványosan gondot, vagy az ezer­mester szomszéddal nézetik meg a konvektort, ahelyett, hogy szakemberre bíznák a dolgot. Horváth Zoltán szerint évente ajánlatos ellenőriztetni nem­csak a konvektorokat vagy a ka­zánokat, hanem azt is, hogyan jut be elegendő levegő a lakásba. Ledunsztolt lakások Az utóbbi néhány évben elter­jedt, korszerű nyílászárók gyak­ran túl jól zárnak, és nem bizto­sítanak elegendő oxigént az égéshez. Egy átlagos fali kazán 20-30 köbméter levegőt igényel óránként, amit a lakásból szív el. A jól szigetelt lakás olyan, mint egy légmentesen záródó doboz, amelyből csak a kémé­nyen át juthat ki bármi. Ezért külön veszélyforrást jelentenek a pára-, illetve szagelszívók, amelyek a ledunsztolt lakásból nagy teljesítménnyel szívnak el levegőt, és így gyakran vissza­szívják a kéményből is a füstöt. Nem elég az sem, hogy az utóbbi években forgalmazott ké­szülékekben már van füstgáz­visszaáramlást érzékelő műszer. Ez ugyanis csak a kéményből visszaszivárgó szén-monoxidot jelzi, ám a szennyeződött, nem Évi egy ellenőrzés előírás. megfelelően karbantartott be­rendezésnél már a lakásban szi­várog a mérgező gáz. A szén-monoxid-mérgezés megelőzésére számtalan jelző- készülék szolgál. A hazánkban forgalmazott CO-riasztók közül a legolcsóbb, boltban megkapha­tó darabok 10 ezer forint körül kezdődnek, de kapható olyan is, amelyik százezernél többe ke­rül. Megbízható jelzőműszert már 15-20 ezer forintért meg­kaphatunk. Ez képes ellátni egy 80-100 négyzetméter alapterüle­tű, átlagos belmagasságú lakás­ban élő család védelmét - mond­ta el lapunknak Galambosi Jó­zsef, egy CO-riasztókat forgalma­zó vállalkozás tulajdonosa. Ter­mészetesen ennél valamivel olcsóbb készülék is megfelelő le­het, ha kisebb lakásba szánjuk. A tízezer forintnál olcsóbb mű­szerek azonban majdnem bizto­san megbízhatatlanok, ilyenek­re nem érdemes költeni. Új kémény is okozhat gondot. Attila mutatja az utat a tetőre, mögötte fagyoskodom én, hátul­ról János biztosít.- Naponta 70-80 ház kémé­nyeit ellenőrizzük. Délelőtt a kö­telezően előírt éves átvizsgálást csináljuk, ebédszünet után pe­dig lakossági hívásokra me­gyünk ki - vázolja a napi menet­rendet Attila’. A padlásajtót rozs­dás kulccsal nyitja ki, törött cse­repeken lépkedünk a létráig.- Hát ezen kellene felmászni. Kicsit inog, de eddig még soha nem dőlt el - nyugtat meg János. A tízméteres létrán bátran indu­lok el, fél távon azonban halk reccsenést hallok, szemembe forgács hullik. A tetőre szűk ré­sen átpréselődve jutok ki. A láb már nem éri el a létrát, ha az erő elhagy minket, akkor a balesetin térünk magunkhoz.- Többek között ezért kevés a női kéményseprő - fogad kacag­va Attila. János macskaügyes­séggel terem mellettem, és rög­Naponta 70-80 házat ellenőriznek a kéményseprők. Az elmúlt években sok tragédia hátterében az állt, hogy a lakók nem törődtek a karbantartással. A nem megfelelően kar­bantartott fűtési rend­szer, de a túl jól szigetelő ablakok is előidézhetnek halálos mérgezést. Braunmüller Lajos- Vég Márton Tíz perccel nyolc óra előtt érke­zem a budapesti Munkás utca 4. szám elé, így még nincsenek itt a kéményseprők. Várakozás köz­ben próbálok felkészülni az előt­tem álló kalandra. Kimondottan óvatos (vagy gyáva) természet vagyok, ezért viszonylag ritkán mászkálok háztetőkön. Most azonban muszáj lesz, ha elkísé­rem munkájukra a kéménysep­rőket. Nyolckor két tetőtől talpig feketébe öltözött férfi fordul be a sarkon. Mester János három éve, míg idősebb kollégája, Svébás Attila már tizenöt éve űzi ember­próbáló mesterségét.- Kicsit alul van öltözve fiatal­ember, odafenn jó néhány fok­kal hűvösebb van ám - bátorít János, miközben a liftre várunk. Az ötödiken szádunk ki, és a gangra kilépve azonnal beiga­zolódik ez az állítás. A hőmérő higanyszála csak néhány vonal­lal lehet fagypont felett. tön az első kéményhez lép. - Iszonyú a hideg, de így is sze­rencsésnek mondhatjuk magun­kat. - Ez semmi! Nekünk szél­ben, hóban, fagyban is fel kell ide jönnünk - szögezi le Attila. A kémények között deszkapalló vezet, vékony fémkorlát véd a le­zuhanástól. Némelyik füstölőt azonban csak a cserepeken egyensúlyozva lehet elérni.- Az a legrosszabb, amikor minden jeges idefent. Akkor tényleg életveszélyes. Az egyik kollégám alatt egyszer besza­kadt a korhadt palló, szerencsé­re néhány töréssel megúszta - meséli tovább. A kéményeket vasgolyóval ellenőrzik, amit egy közel harminc méter hosszú kö­téllel eresztenek le. Ha meg­akad, akkor van a baj. A tömő- dést okozó vakolatot, esetleg tég­lákat szerencsés esetben a laká­sok felől megközelítve el lehet távolítani, de néha csak vissza­bontás a megoldás. - A legfonto­sabb, hogy jól szeleljen a ké­mény, különben a füst másfelé talál magának utat, amiből tra­gédia is lehet - figyelmeztet At­tila. Miután mindhárman csont­tá fagytunk, a lefelé indulás mel­lett döntünk. Az utcára meg­megoldás a kémények bélelése, a megfelelően átalakított füstel­vezetőt egyszerű karbantartani. A frissen bélelt kéménnyel is le­het azonban probléma, hiszen a szén-monoxid visszaszivárgásá- hoz elég egy madár teteme, amely a kéménybe kerül. Szakértők szerint a hazai több mint tízmillió gázberendezés legalább egyharmada elavult. A tűzhelyek, konvektorok, fali kazánok legkevesebb 10-15 szá­zaléka biztonságtechnikai szempontból, 30-40 százalékuk pedig energetikai szempontból könnyebbülve lépek ki, örülök, hogy túléltem. - Holnap megint jössz? - kérdi elváláskor Attila. Alkalmatlan kémények Magyarországon több százezer rossz állapotú és csaknem száz­ezer kifejezetten életveszélyes kémény van. Minden kémény- sepréssel foglalkozó cég felelős­séggel tartozik az illetékességi területén található összes kémé­nyért. A jogi előírás szerint éven­te legalább egyszer ellenőriz­niük kell a fűtési rendszert. Sok helyen azonban a megadott, elő­re jelzett időpontban nem tartóz­kodik senki otthon, aki beenged­hetné a kéményseprőt - az el­múlt évek tragédiáinak hátteré­ben gyakran éppen ez állt. A kémények jelentős része rá­adásul egyáltalán nem felel meg a mai fűtési szokásoknak, hi­szen a régebbi házaknál a füst­elvezetők még fa-, illetve széntü­zelésre lettek kialakítva. A veze­tékes gáz égésekor azonban sok­kal több nedvesség keletkezik, amely kátrány formájában lera­kódik a kémények belső falára. Ez szélsőséges esetben dugulást, és ezáltal tragédiát okozhat. A hibás - áll a Magyar Épületgépé­szek Szövetségének a fűtési szezon kezdetén kiadott közle­ményében. Kötelező az ellenőrzés Egy január óta érvényben lévő jogszabály szerint ötévente kö­telező lenne minden fogyasztó­nak szakemberrel átnézetni gáz­készülékét. A gázkészülékek, valamint az égés feltételeinek el­lenőrzése nem csak kötelező, de javasolt. A fűtésrendszer hibájá­ból eredő károk, tragédiák ese­tén ugyanis nem fizetnek a biz­tosítók, ha a fogyasztó nem tud­ja igazolni, hogy legalább öt­évente átnézeti szakemberrel a rendszert. Egy ilyen mindenre kiterjedő ellenőrzés egy átlagos lakás esetében nem kerül többe tízezer forintnál. Horváth Zoltán, a gázkészü­lék-szervizeléssel foglalkozó H&H 2023 Kft. tulajdonosa sze­rint egyenesen életveszélyes minden tizedik magyarországi gázberendezés. A tragédiák leg­főbb oka, hogy az emberek - ke­vés kivételtől eltekintve - egyál­talán nem törődnek a gázkészü­lékeikkel, amíg az nem okoz lát­Hova helyezzük el a szén-monoxidot ellenőrző riasztót? A SZÉN-MONOXID-RI ASZTOK elhelyezésekor fontos körül­tekintően eljárni, azok ugyan­is csak akkor mérnek bizton­ságosan, ha megfelelő helyre rakjuk őket. Nem mutat valós értéket, és így nem is nyújt biztonságot a műszer, ha ven­tilátor közelébe rakjuk, füg­göny vagy bútor mögé helyez­zük. El kell kerülni azt is, hogy - például egy ßtött mű­hely esetében - olaj vagy por kerüljön a műszerbe, mert ez szintén becsaphatja a gépet. fontos, hogy baj esetén a la­kás legtávolabbi részében is jól hallható legyen a jelző­sziréna (bár a legtöbb riasztó elég hangosan, 85 decibellel jelez). NEM szabad továbbá a mű­szert olyan helyre tenni, ahol 5 foknál hidegebb vagy 38-40 foknál melegebb van, így nem szerencsés közvetle­nül a tűzhely mellé sem tenni.

Next

/
Thumbnails
Contents