Petőfi Népe, 2005. november (60. évfolyam, 256-280. szám)
2005-11-11 / 264. szám
2005. NOVEMBER 11, PENTEK 5 PETŐFI NÉPE valamit valamiért Aligha lesz diadalmenet az euró átvétele: a közös pénz érdekében meghozandó intézkedések könnyen elvehetik a kedvünket tőle. A kormány egyelőre biztos a 2010-es pénzcserében, a megszorítások meg úgyis a választások után várhatók. A közös európai pénz nyújtotta előnyök helyett egyelőre azt tapasztalhatjuk, milyen emberfeletti erőfeszítésekre lehet szükség az euró átvétele érdekében. A semmiből próbál meg öt év alatt eurót teremteni Magyarország. A 2010-es céldátum eleve nem túl megnyerő, hiszen ezzel is az utolsók között vagyunk a tíz, velünk együtt csatlakozó ország között. Arra azonban már Brüsszel is felfigyelt, hogy még ennek a teljesítése is leginkább álomnak tűnik egyelőre. A helyes kifejezés inkább a rémálom lehetne, hiszen a mielőbbi csere érdekében a következő öt évben olyan gazdaság- politikára kényszerülne az éppen aktuális kormány, amely 2010-re mindenkinek elvenné a kedvét az eurótól. Komoly megszorításokra lenne szükség, ám figyelembe véve, hogy jövőre választások lesznek, a költségvetési visszafogást legkorábban a 2007-es büdzsében lehet előirányozni. Nem nehéz azonban belátni, hogy ehhez is komoly parlamenti többségre van szükség, amelynek megszerzésére a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint sem az MSZP- nek, sem a Fidesznek nincs nagy esélye. Tegyük fel, hogy a pénzcsere sürgetésével kapcsolatban politikai konszenzus alakul ki - már a Dávid Ibolya MDF-elnök által kezdeményezett, esetleg megvalósuló élő televíziós vitában. Ezenkívül mind a kormány, mind az ellenzék megfogadja Járai Zsigmond jegybank- elnök 1300 milliárd forintos kiadáscsökkentésre vonatkozó javaslatait, s mindenki egyetért abban is, amit az MSZP elnök- helyettese, Szekeres Imre közölt: „a cél helyes, hogy a feltételek teljesíthetők és vállalható az odavezető út”. Aztán pedig hozzálátnak azokhoz a feladatokhoz, amelyeket a céldátum kijelölése után Kuncze Gábor, az SZDSZ első embere tartott szükségesnek. Ahhoz, hogy 2010-re euróval fizessünk, 2008-ra teljesíteni kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Ezek közül ma egyedül a bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított államadósság szintje közelíti meg az elvártat. Igaz, itt is rezeg a léc: Veres János pénzügyminiszter nemrég cáfolni kényszerült, hogy az államadósság túllépte az engedélyezett hatvan százalékot. Az infláció elvárt szintje sem vészes: a pénzromlás körülbelül 3,2 százalékos lehetne, ez a legfrissebb adatok szerint 3,7 százalék. Ennél nagyobb baj van a költségvetési hiánnyal. Ez idén várhatóan 6,1 százalékos lesz, jövőre, ha minden a kormány tervei szerint halad 4,7 százalékra esik vissza. A 2008-tól legalább két évig teljesítendő szint ezzel szemben legfeljebb három százalék. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy az euróövezet jelenlegi 12 tagországának lakói jelentős árnövekedést tapasztaltak 2002 januárjában, amikor nemzeti valutájukat készpénzben is euróra cserélték le. Ezt ugyan az adatok csak részben igazolták, ám az már most is valószínű, aligha lesz majd diadalmenet az euró átvétele. Az oldalt írták: Éber Sándor -Gyükeri Mercédesz -Szakács Árpád Államapparátus csökkentése EZEN A TÉREN takaríthatja meg a legtöbb pénzt az állam. A gazdasági tárcánál 40 százalékos leépítést teneznek, de hasonló intézkedések szükségesek más szerveknél is. Ha a személyi csökkentés hatékony lesz, a megtakarítás összege elérheti a 80 milliárd forintot is. Egyelőre, azonban úgy tűnik, ebben nem akar határozott lépést a kormány. Jövőre 21 milliárd forinttal kap több pénzt az államapparátus, mint idén. A közigazgatás átfogó reformjával az önkormányzati szintig kell megújítani a bürokráciát. Éneikül nem lehet eredményeket elérni például az egészségügyi reform terén sem. Eigyelni kell azonban arra, hogy a leépítések ne menjenek a hatékonyság kárára: ahol indokolt a létszám, ott nem szabad csökkentést meg\ralósítani, hiszen annak az állampolgárok is kárát látnák. „az igazságos, bttonságos és bátor büdzsé tervezetének fedezete a takarékoskodás lesz, amit az államháztartásban takarítanak meg” - jelentette ki Batiz András kormány szóvivő a költségvetés benyújtása előtt. Az állami vízfejet eddig minden kormány ki akarta szúrni, de a tettek mezejére egyikük sem lépett. A bruttó hazai termékhez viszonyítva valóban csökken az állami működési funkciók finanszírozásának aránya 5,97-ről 5,61 százalékra. Abszolút értékben azonban 2,79 milliárd forinttal nőtt, az állam tehát jövőre sem lesz olcsóbb. A törvényhozó és végrehajtó szenek 2,53 milliárddal költhetnek többet 2006-ban. A pártok kasszájába 150 millió forinttal több folyik be jövőre. Szociális kiadások csökkentése a szociális kiadások legnagyobb csökkentése 1995-ben valósult meg a Bokros-csomag révén. Szakértők máig vitatkoznak azon, vajon szükség volt-e. ezekre a megszigorításokra. A szakemberek szerint ma nem szabad egyik napról a másikra radikális intézkedésekkel nehezíteni a családok és a rászorulók helyzetét. Ám ez a terület sem mentesülhet az elvonások alól, amit csak úgy szabad kivitelezni, ha már jövőre visszafogják a bér- és nyugdíjemelések mértékét. Ellenkező esetben 2007-ben kellene olyan intézkedéseket bevezetni, amelyek jelentősen megnehezítenék a nyugdíjasok és fizetésből élők helyzetét. A választások miatt a kormány nem hajlandó erre, így valószínű, hogy 2007-ben sokként érhetik a társadalmat a meg szigorítások. A SZOCIALISTA-SZABAD DEMOKRATA koalíció nem akar abba belebukni, hogy már 2006-ban ösz- szehúzza a nadrágszíjat, s megszorító intézkedéseket hoz az euró mielőbbi bevezetése érdekében. A két nagy potenciális szavazóréteg lehet a költségvetés nyertese. A nyugdíjasoknak 334 milliárddal, a gazdáknak 80 milliárddal jut több, mint 2005-ben. A nyugdíjasoknak a kormányfő jövőre távfűtési kedvezményt ígért, valamint a nyugdíjrendszer korrekcióját. Gyurcsány a mezőgazdaságból élőket azzal próbálta megnyerni, hogy újra szóba került a földosztás. Ezentúl 63 ezer forintra emelik és differenciálják a minimálbért. A középfokú végzettségűek minimálbére 70, a felsőfokú diplomásoké 77 ezer forint lesz. Fejlesztések visszafogása A KORMÁNY által elindított beruházásokat továbbra is folytatni kell. Az infrastruktúrafejlesztés visszafogása mérhetetlen következményekkel járna a gazdaságra. A külföldi befektetések jelentős visszaesését eredményezné például az, ha nem épülne több autópálya. Ráadásul ezek a kezdeményezések amúgy is a gazdaság egyik fő motorját teszik ki. Az autópálya-építésnek a jelenlegi ütemben kell folytatódnia, arra kell figyelni, hogy a jelenlegi fejlesztési ütemet ne tépje túl a költségvetés. Arra is érdemes figyelni, hogy az állam ne vállalja túl magát felesleges hosszú távú beruházások kivitelezésével Nem szabad olyan fejlesztő H sekbe belefogni, amelyekhez nem kapcsolódik valós szükséglet. Például felesleges csak azzal az indokkal pénzt költeni valamire, hogyne vesszen kárba az * uniós támogatás. amikor kiderült, hogy a magyar kormány nem könyvelheti el idei bevételként az autópálya-építésekből származó pénzeket, Gyurcsány Ferenc úgy nyilatkozott, semmiképpen nem állnak le az autópálya-építések. Akkor sem, ha emiatt esetleg csúszik az euró 201ries bevezetése. A kormányfő azt ígérte, hogy 2006 végére 1040 kilométer autópálya épül, ami mintegy 500 kilométerrel több mint az Orbán-kabinet idején. Párizsi látogatásán pedig Jacques Chirac francia elnök segítségét kérte ahhoz, hogy az infrastrukturális fejlesztések fontosságát az Európai Unió vezetői előtt is elismertesse. Adóemelés nem járható út az adóemelés, sőt további csökkentések szükségesek. A vállalkozások közterheinek növekedése ugyanis azzal járhat, hogy■ kevesebb működő tőke áramlik az országba, vagyis csökkennek a beruházások és növekszik a munkanélküliség Tehát inkább az adócsökkentés félé kell nyitnia a kormánynak. Ugyanakkor ezen a téren is óvatosnak kell lenni, például nem szabad egyszerre több adót jelentős mértékben csökkenteni, mivel annak a hatásai is felboríthatják a költség\'etési számokat. Ehelyett folyamatosan kisarányú adócsökkentéssel lehetne eredményt elérni, ennek a koncepcióját kellene kidolgozni. jövőre az áfa kulcsa 25-ről 20 százalékra változik. Ennek következtében várhatóan csökkenni fog a villamos energia, s egyes élelmiszerek ára. Alacsonyabbak lesznek az építési költségek, a lakásárak, a tartós fogy asztási cikkek, és a távközlési díjak is. A benzinárak gigantikus emelkedése miatt az üzemanyag áfáját már az idén lecsökkentették. Az áfacsökkenés miatt a kormány szerint lóó milliárddal kevesebb pénz folyik majd be a büdzsébe. Az szja kulcsai januártól 18 és 36 százalékosak lesznek. A sávhatárt 2010-ig öt lépcsőben emelik, 2010-ben 3 millió forint éves jövedelemig lesz 18 százalékos az adókulcs. 2008-m megszüntetik az iparűzési adót fövő novemberben eltörlik a tételes egészségügyi hozzájárulást is. A tervek szerint megadóztatják a luxusingatlanokat és a betétek kamatait. ÁLOM HELYEIT RÉMÁLOM AZ EURÓ
