Petőfi Népe, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-22 / 248. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. OKTÓBER 22., SZOMBAT OKTÓBER 23. ÜNNEPI RENDEZVÉNYEK Bácsalmás Holnap 9 órakor szentmise kezdődik a római kato­likus templomban. Fél 11-kor ün­nepi megemlékezést tartanak, majd koszorúznak az '56-os em­léktáblánál. Délben avatják a ren­delőintézeti gépparkot. Bácsszentgyörgy Ma reggel 9 órakor emlékmisét tartanak a ka­tolikus templomban, és felszente­lik Schmidt Antal mártírnak, a falu szülöttjének emléktábláját a mil­lenniumi parkban. A falu központ­jában este emlékművet avatnak. Baja Holnap 17 órakor a Déri-kerti emlékműnél tartják a városi meg­emlékezést. Beszédet mond az in­tézmény volt igazgatója, Sípos János közoktatási helyettes állam­titkár. Jánoshalma Holnap délelőtt 10 órakor a Szent Anna-templomban szentmisét mutatnak be a forra­dalomban elhunyt áldozatok lelki üdvéért, majd a Béke téri park­ban, a magyar hősök emlékmű­vénél dr. Fekete Imréné, a Radnó- ti-gimnázium igazgatója mond ün­nepi beszédet. Délután 5 órakor '56-os emlékkiállítás nyílik a Hon­véd Kaszinóban. Egy órával ké­sőbb, a polgármesteri hivatalnál - Dr. Szobonya Zoltán emléktáblájá­nál - Kissné Szobonya Csilla em­lékezik a jánoshalmi forradalmá­rokra. A megemlékezést követően fáklyás felvonulás indul a hivatal­tól a forradalmárok tiszteletére. Kecskemét Kortárs irodalmi körök '56-os tematikával mutatkoznak be ma délután 15 órakor az Erdei Ferenc Művelődési Központban. A Fidesz és a Fidelitas kecskeméti szervezete a Nagytemplom mögötti Szent István-szobornál tart ünnepi megemlékezést ma este-6 órakor. Az ünnepségen beszédet mond Schmitt Pál, a Fidesz-MPSZ alelnö- ke. Díszvendégek: Grosics Gyula, az Aranycsapat legendás kapusa és Gyarmati Dezső, a Nemzet Sportolója. Az ünnepi műsor után gyertyafényes séta indul az '56-os emlékműhöz. Holnap reggel 9 órá­tól meghívásos disputaverseny lesz az ifjúsági otthon tükörtermében. Fél 11-től ünnepi megemlékezést és koszorúzást tartanak a Szabad­ság téren, az 1956-os emlékhely­nél. Ünnepi beszédet mond dr. Szécsi Gábor polgármester. Kiskunfélegyháza Ma a polgári oldal ünnepsége este 6 órakor szentmisével kezdődik a Szent István-templomban, majd a résztvevők átvonulnak a Hősök terére, ahol 7 órakor a kopjafá­nál Tarjányi Ágoston, a város díszpolgára mond ünnepi beszé­det. Ugyancsak Tarjányi Ágoston lesz a szónoka a vasárnap este fél 6-kor kezdődő városi rendez­vénynek is, melynek a polgár- mesteri hivatal aulája, illetve ud­vara ad otthont. Utóbbi helyen Ván Jenő alpolgármester, kiskun­kapitány mond beszédet. Az ün­nepség után a résztvevők égő gyertyával átvonulnak a Blaha Lujza térre, ahol megkoszorúz­zák az ’56-os kopjafát. Kiskunhalas Holnap 10 órakor ün­nepélyes zászlófelvonás lesz a fő­téri Országzászló-emlékműnél. A filmszínházban negyed 11-kor kez­dődő ünnepi műsorban a Bibó Ist­ván Gimnázium diákjai lépnek fel, ünnepi köszöntőt mond Pintér András, a gimnázium igazgatója. Az ünnepség koszorúzással zárul a Bethlen téri kopjafás emlékműnél. Kiskunmajsa Holnap ÍO órakor az Egressy-zeneiskola parkjában álló Szabadulás-szobornál koszorúzás­sal egybekötött emlékünnepséget tartanak. Kunszentmiklós Holnap délután 6 órakor az ÁMK nagytermében városi rendezvényt tartanak. Meg­hívott vendég a Nemzeti Kamara Színház, akik a Húsdaráló című két felvonásos színművet adják elő Usztics Mátyás rendezésében. Lakitelek A ma délután 5 órakor az ’56-os kopjafájánál kezdődő megemlékezésen Lezsák Sándor országgyűlési képviselő, dr. Bő- zsöny Ferenc, a Magyar Rádió örö­kös bemondója, valamint Nagy Alajos és Pongrátz Ödön mond beszédet. Solt Holnap 15 órakor a Vécsey- kastély parkjában tartanak meg­emlékezést. Ünnepi beszédet Gál József polgármester mond. Az Ifjú­sági Fúvószenekar a parkban már fél 3-tól térzenét ad. Szabadszállás Holnap á József At­tila Közösségi Házban 15 órakor Szabó István gobelinmunkáiból nyitnak kiállítást a galériában, majd a nagyteremben folytatódik a program. Itt az ünnepi beszéd után a Petőfi Sándor Általános Is­kola diákjai adnak műsort, majd koszorúzás lesz a városháza előtt. Szánk Holnap délelőtt 10 órakor a kopjafás emlékműnél koszorúzás­sal egybekötött ünnepség lesz, ahol Zaka László polgármester mond beszédet. Tiszakécske Október 27-én, csü­törtökön 16 órakor a Szent Imre té­ri emlékműnél a gyászos emlékű kécskei sortűzre emlékeznek. Közreműködnek a Móricz Zsig- mond Oktatási Intézmény diákjai. Tompa Egy-egy szál gyertyát gyúj­tanak ma este fél 7-kor, a Kapiszt- rán Szent János-templom kertjé­ben lévő emlékműnél. A művelő­dési házban este fél 8-tól a Nagy Imre című filmet lehet - ingyene­sen - megtekinteni. JakabszáHás Nemzetünk nagy dicsősége volt 1956. október 23-a. Erre emlékeztek tegnap a település iskolájában, ahol a diákok komoly felké­szülésükről adtak számot, ami mögött ott volt történelmünk ismerete is. Az ünnepi beszédet Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízi­labdázó mondta. Vízbe dobták a diktátort forradalom A hadsereg hiába igyekezett akadályozni a tüntetést A bajai főtér 1956-ban. A felvétel a bajai Türr István Múzeum gyűjteményéből való. Az 1956-os forradalom­ban Bács-Kiskun megye is nagy súllyal vett részt. Baja lakossága azonnal a szabadság ügye mellé állt. Október 25-én, éj­szaka elkészítették ha­zánk első ’56-os emlék­művét. Baja Csütörtök délelőtt a Táncsics utcai ügyvédi munkaközösség kilenc jogásza mozgósította a város értelmiségét. Taiiácskozá- suk végeztével a délutáni órák­ban a Petőfi Kör tagjai gyüle­kezni kezdtek a Tóth Kálmán téren. A város minden részéről érkezett kisebb csoportok rövi­desen kétezres tömeggé egye­sültek. Küldöttség indult Pé- csics István, Balázs László és Maróczky Géza vezetésével a já­rási párttitkárhoz. Követelték, hogy a Sztálin-kert, tehát a Dé­ri-kert kapja vissza eredeti ne­vét, a vörös zászlót pedig von­ják be a pártházról. A kívánsá­gok teljesültek, a tömeg a Déri­kertbe vonult. Ledöntötték a Sztálin-szobrot, amit aztán a pártbizottságra vittek. Miután itt nem fogadták be, a Sugovica hídjáról a vízbe ve­tették. Ezt követően a tüntetők a Grassal- kovich-palota elé vontiltak. Itt azt "vüket, követelték, hogy a tanácsházán levő vörös csilla­got távolítsák el. Miután a tűzol­tóság létrája nem működött, a padlás felől bontották meg a csillagot, majd a merevítődró­tok átvágása után lerántották a mélybe. Eltávolították az épület faláról a szégyentáblát és a fel- szabadulási emléktáblát, a nemzeti zászlóból pedig kivág­ták a Rákosi-címert. A tömeg a rendőrséghez vonult, hogy a té­ren levő felszabadulási emlék­művet lerombolja. Ez nem sike­rült, így csak a kapitányságon levő vörös csillagot vették le. A tanítóképzőnél csatlako­zásra szólították fel a kollégistá­kat. A Kölcsey ut­cai műszaki lakta­nya előtt elszaval­ták a NemMfíTált, elénekelték a Himnuszt. Levet­ték a csillagot a Béke (ma Duna) Szállóról, a DÁV és a vízügyi igazgatóság épületéről is. A hadsereg igyekezett a tün­tetést megakadályozni. A Vas­kúti úti laktanya állományából félszáz katonát, majd erősítésül egy lövészzászlóaljat és két ro- hamlöveget küldtek ki. A zász­lóalj járművei a tömeg közé ke­veredtek. Az emberek felka­paszkodtak a tehergépkocsikra, a katonák a kezüket puskatus­sal verték le. A harckocsiezred­től 50 személyes riadókülönít­mény figyelte a mellékutcákból a tüntetőket, de nem avatkozott be. A menet este 10 óra körül a Posztógyárhoz érkezett. Az itte­ni munkásokat is csatlakozásra szólította fel, majd a Vaskűti úti laktanyánál ugyanerre hívta fel az egyetemista zászlóaljat. A ledöntött Sztálin-szobor he­lyére Elketz Balázs szakoktató vezetésével, ifi. Éber Sándor fes­tőművész tervei szerint a 3. sz. Magasépítő-ipari Technikum diákjai még az éjszaka folya­mán elkészítették Magyaror­szág első ’56-os emlékművét. ■ Gál Zoltán ■ A tisztek közül sokan kifejezték ít forradalom iránti rokonszen­Halason győzött 1956-ban a forradalom! „Pesten kitört a forradalom!” - a hírt 1956. október 24-én vasuta­sok hozták le Kiskunhalasra, akik mintegy megerősítésként letépték sapkájukról a vörös csillagot. A következő napok­ban a gyárépületekről és a köz­terekről is eltűntek a szovjet jel­képek, munkástanácsok ala­kultak és mind többen követel­ték, hogy a kommunisták „tűn­jenek el”. Október 27-én a főtéren összegyűlt tömegre egy kato­nai egység „vigyázott”, és ek­kor - máig tisztázatlan körül­mények között - lövések dör­dültek: a postaépület sarkán kenyérért sorban állók közül egy cselédlány és egy nyugdí­jas borbély fejlövést kapott és meghalt, hárman megsebe­sültek. A vita a mai napig tart azzal kapcsolatban, hogy sortűzről beszélhetünk-e vagy sem - a rendelkezésre álló adatokból csak annyi bizonyos, hogy ka­tonák lőttek, de hogy pontosan miért, és miért éppen a ke­nyérre várakozók közé, ma már nehéz lenne kideríteni. Mindenestre Halason nem volt több véráldozat, sőt - az or­szágban egyedülálló módon - Nagy Szeder István kisgazda el­nök kezdeményezésére a vá­rosban november 1-jén válasz­tásokat tartottak. A kisgazda- párt győzött, a kommunisták pedig mindössze 4 százalékot értek el. Ezzel gyakorlatilag Halason győzött a forradalom, még akkor is, ha a győzelem ízét rövid ideig lehetett élvez­ni: november 4-én hajnalban a szovjet tankok bevonultak a városba. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Részt vesznek-e a megemlékezéseken? NIEVEL LAJOSNÉ Baja- Minden nemzeti ünne­pen és gyász­napon ott va­gyok, virággal, mécsessel. Her­cegszántón 17 éves létemre részt vettem az 1956-os felke­lők támogatásában. Ezért 2003-ban vitézi címet kaptam a bajai Nemzetőrség ünnepsé­gén. Ugyanígy tisztelem az 1848-as forradalom vezéreit és mártírjait is. SZABÓ MIHÁLY Kecskemét- Kötelessé­gem elmenni. Édesapám ak­tív szerepet vállalt a forradalomban, az egész élete tönkrement emiatt. Húszévesen éltem át a történ­teket, tudom, mi vezetett idáig. Családi, baráti körben akkor is megemlékeztünk október 23-áról, amikor ez bűnnek számított. Amíg élek, mindig ott leszek. JUHÁSZ ANTAL Kiskunhalas- Nem tudok ott lenni a vá­rosi megemlé kezésen, mert dolgozni fogok a Körösi úti pszichiátriai otthonban, ahol ápoló vagyok. Másképp elmen­nék, csakúgy, mint a többi a nemzett vagy állami ünnep idején. Augusztus 20-át általá­ban a fővárosban töltöm, ami­kor édesanyámat is megláto­gatom. SERES DÁNIEL Kiskun­félegyháza- Természete­sen részt fo­gok venni az ünnepi meg­emlékezésen. Tiszteletemet te­szem Czakó József örökös pol­gármester városházi emléktáb­lájánál, és az 1956-os forrada­lom hőseinek emlékére állított kopjafánál is. Fontosnak tar­tom ezt a napot, hiszen azokra emlékezünk, akik sokat tettek értünk, magyarokért.

Next

/
Thumbnails
Contents