Petőfi Népe, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-12 / 239. szám
2005. OKTÓBER 12., SZERDA // ✓ PETŐFI NEPE HATALMI HARC A KÖZTÉVÉBEN Törvényellenes működés október 6-ÁN lejárt a cégbíróság által szabott határidő arra, hogy a Magyar Televízió Rt. tidajdonosi testületé, az MTV Közalapíhány emelje a törvényben előírt minimumszintre, azaz húszmillió forintra a részvénytársaság saját tőkéjét. erre azonban nem került sor: az alapítványnak nincs pénze arra, hogy rendezze a köztévé több mint 2,5 milliárdos tőkeveszteségét A kuratórium az Országgyűlés elnökéhez fordult, Szili Katalin egyel& . re a parlament szakbizottságaihoz továbbította a kérést a televízió egyébként évek óta negatív saját tőkével működik: a jogászok szerint elvileg sem a gazdasági társaságokról szóló, sem pedig a médiatörvény nem zárja ki, hogy a tőkeveszteség miatt törvényellenesen működő MTV-t felszámolják. A Friderikusz Sándor és Rudi Zoltán tévéelnök között kirobbant, a műsorvezető elbocsátásával végződött összecsapás újra ráirányította a figyelmet a Magyar Televízió (MTV) gazdasági és morális problémáira. Tibay Gábor, Farkas Károly, Parcsami Gábor A köztévé mind gazdasági, mind erkölcsi értelemben nehéz időket él meg. A milliárdos veszteség, a törvényi szint alá csökkent törzstőke, folyamatos finanszírozási gondok mellett bűncselekményekre vonatkozó gyanúk, a kuratórium és a vezetőség közötti folyamatos viták nehezítik a működést. Természetesen nem meglepő az újabb mélypont, tekintve, hogy az MTV a rendszerváltás óta lényegében folyamatosan válságban van. A sorozatos botrányok azonban újfent arra irányítják a figyelmet: az elektronikus közmédiumok szabályozásának mielőbbi gyökeres reformjára van szükség. Időközben a Magyar Rádió Közalapítvány dicstelen, elnökválasztással és hatalmi kérdésekkel kapcsolatos körei után a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumában is megkezdődött a harc. A televízió kuratóriumának civil tagjai a héten rendkívüli ülés összehívására aláírásgyűjtésbe kezdtek - az elmúlt hónapokban már nem először. Lapunk úgy értesült, a civilek által tervezett ülésnek két napirendi pontja lenne: részben a tervezett M3 csatorna előkészületeivel és nyilvántartásba vételének körülményeivel foglalkozna, másrészt „az rt. gazdálkodása során nagy valószínűséggel elkövetett visszaélések kapcsán született ügyészségi bejelentéseket” tekintenék át. A testület ülésének összehívása csak a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint egyszerű, a civil testületi tagok szerint azonban a gyakorlatban korántsem az. A lapunknak nyilatkozó Gráf Csilla társadalmi kurátor szerint Czeglédi László szocialisták által delegált kuratóriumi elnök és testületé gyakorlatilag képtelen együtt dolgozni. Mint mondja, az elnök ellehetetleníti és folyamatosan akadályozza a tagok munkáját, többek között megtiltja a kuratóriumhoz érkező egyes anyagok sokszorosítását; megesett az is, hogy az elnök nem juttatta el a testületi tagokhoz a munkához elengedhetetlen iratokat. A fentiek mellett a kurátorok - elmondásuk szerint - azzal is szembesültek, hogy hiába az egyébként szabályosan kezdeményezett kuratóriumi ülés, ha azt az elnök az SZMSZ-ben rögzített nyolcnapos határidő ellenére sem hívja össze, így eshetett meg az is, hogy egy júliusban kezdeményezett ülésre csak szeptember másodikán kerülhetett sor, ráadásul úgy, hogy az ülést vezető kuratóriumi elnök a szabályosan napirendbe vett pontok tárgyalását megakadályozta. A civilek állítják: hónapok óta nem kaptak tájékoztatást az év elejétől tervezett M3 csatorna gazdasági vonzatairól. Gráf Csilla szerint többen gyanúsnak vélik a televízió vezetésének titkolózását, és érthetetlennek tartják, miért nem vették figyelembe kérdéseiket. Gráf Csilla kijelentette: elvárják, hogy Czeglédi László elnök a továbbiakban jogkövetőén járjon el: ellenkező esetben az ügyészséghez fordulnak. A kurátor azt sem tartja kizártnak, hogy az elmúlt hét hónap eseményei alapján a társadalmi delegáltak egyenesen az Országgyűléshez fordulnak majd. Lapunk a fentiekkel kapcsolatban szerette volna megkérdezni Czeglédi Lászlót, de ő sorozatos - titkárságon keresztüli és mobiltelefonos - keresésünk ellenére két napja elérhetetlennek bizonyul. Az elnök így sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudta a Reggel további információját. Úgy tudjuk ugyanis: az elnök több televíziós vezetővel és Rudi Zoltán tévéelnökkel tanulmányútra a kínai állami televízióhoz készül. A Magyar Televízió válsága a rendszerváltozás utáni időkben sajátos módon éppen a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996 évi I. törvény - közkeletű nevén médiatörvény - megszületésétől eredeztethető. Bár korábban évekig folyt a vita a televízió szabályozásáról, a médiatörvény két alapvető területen rögzítette a szabályokat: részben megkísérelte meghatározni a közszolgálatiság fogalmát, részben pedig megteremtette Magyarországon a kereskedelmi televíziózás jogi feltételeit. A jogszabály nem rögzítette ugyanakkor a közszolgálati csatorna finanszírozásának függetlenségét, így fordulhatott elő az, hogy a törvény hatályba lépése óta valamennyi kormány és a kormányoldali képviselők jelentős befolyást gyakorolhattak a köztelevízióra. Tették ezt mindössze azzal, hogy az intézmény költségvetési támogatásának folyósítása vagy visszatartása, esetlegesen rendkívüli segítség nyújtása vagy elutasítása felett dönthettek. A televízió sorsának alakulását nagyban határozta meg az is, hogy a média- törvény megszületésekor részben nem történt meg az intézmény átvilágítása és ennek megfelelő strukturális átalakítása, másrészt nem rögzítették a köztévének adandó költségvetési támogatás nagyságrendi mértékét sem. Míg például 1995-96-ban a televíziónál közel négyezren dolgoztak, addig a jelenlegi létszám ennek alig több mint harmada, mintegy ezerhatszáz fő, és ez egyes szakemberek szerint még mindig jelentősen csökkenthető lenne. Ki legyen az év felfedezettje? Szavazzon, hogy az Önnek legszimpatikusabb kezdő vállalkozás elnyerhesse pályázatunk közönségdíját! Hogyan lehet szavazni? Erről kérdeztük meg Tóthné Nagy Erzsébet értékesítési vezetőt.- Tavasszal indítottuk útjára Az év felfedezettje díj elnevezésű pályázatunkat, amelynek célja a Bács-Kiskun megyében működő kisvállalkozások nyilvánossághoz segítése. A kezdeményezés a Petőfi Lap- és Könyvkiadó Kft. koordinálásában indult útjára. A projekt azonban nem jöhetett volna létre, ha nincsenek olyan cégvezetők és szakmai szervezetek a megyében, akik elkötelezettek a gazdasági környezet fejlesztéséért. A Petőfi Népében valamennyi pályázóról bemutatkozó cikket jelentettünk meg az elmúlt hó- napokban, amelyek közül most Önök dönthetik el, hogy ki nyerje meg a közönségdíjat. Tóthné Nagy Erzsébet A pályázaton olyan gazdasági tevékenységet végző egyéni és társas vállalkozások vehettek részt, amelyek 2000. január elseje után alakultak meg. Fontos kritérium volt továbbá, hogy a cég dolgozóinak létszáma nem haladhatja meg 20 főt; illetve az előző éves árbevétele nem lehet több nettó 50 millió forintnál. A pályázati anyagok ismeretében a szakmai zsűri dönti el az elkövetkező hetekben, hogy ki nyerje az első helyezésért járó 1 millió forintot, valamint az ugyanekkora értékű hirdetési felületet. [I mást tenniük mint a legszimpatikusabb vállalkozásra sms-ben szavazniuk. A szöveges üzenetet a 06-90/622-004- es telefonszámra kell elküldeni, amelyben a FELFEDEZETT szó után a cég mellett található kétjegyű kódszámát kell feltüntetni, amely a táblázatban jól láthatóan feltüntettünk. Például FELFEDEZETT 01, amely egy szavazatot jelent az 01. kódszám mellett található vállalkozás számára. Az sms díja: 200 Ft (az áfát tartalmazza). Az sms-ben küldött szavazatokból befolyt összeget, de legkevesebb 100 ezer forintot a közönség által megítélt nyertes cégnek ajánljuk fel. SMS számunk 06-90/622-004 A DÍJ támogatói Sí »nridrt ifi SziiádY Papp Elek ^ Optika % Nagykörös ♦ Cegléd Szavazzon sms-ben! Év felfedezettje
