Petőfi Népe, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-10 / 237. szám

SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.lorinczi@petofinepe.hu PETŐFI NÉPE - 2005. OKTÓBER 10., HÉTFŐ BAJA, BACSAL M AS ES KORN YE KE LEGJOBB EREDMÉNY: páros or­szágos bajnok 2004-ben és 2005-ben. LEGJOBB FARÖNKNYOMÁS: 140 kg­LEGJOBB KŐGOLYÓ: 195 kg. LEGJOBB GUGGOLÁS: 250 kg. LEGJOBB FELHÚZÁS: 260 kg. LEGJOBB KOFFERCIPELÉS: 2x135 kg 47 méterre. kedvenc étele: milánói maka­róni. KEDVENC ITALA: ásványvíz. Forgács Gábor SZÜLETETT: 1975. május 3(Mn. LAKHELY: Baja. MAGASSÁG: 186 cm. VERSENYSÚLY: 122 kg. EDZŐJE: Dezső Zoltán. KEDVENC GYAKORLAT: kőgofyó- pakolás sorba. LEGUTÁLATOSABB GYAKORLAT: farönknyomás maximumra. ELSŐ VERSENYE: 1998. augusz­tus, Bátmonostor. Bajnok a bajai erős ember ob Hét versenyszámban bizonyíthatott nyolc páros A bajaiak erős embere, Forgács Gábor akcióban. Forgács Gábor megvédte ma­gyar bajnoki címét! A bajai erős ember - a tavalyi bajnoksághoz hasonlóan - idén is a szegedi Malatinszky Tamással együtt nyert aranyérmet a Kunszent- miklóson megrendezett 1. osztá­lyú Magyarország Legerősebb Embere páros országos bajnok­ságon. A Strabag Kupáért kiírt viadalon hét versenyszámban bizonyíthatott az országos döntő nyolc párosa. A bajai-szegedi duó három erőpróbát megnyert, kétszer a második, egyszer a harmadik és egyszer a hatodik helyen végzett. Rönknyomás (115 kg földre visszatéve, minél többször): 1. Dávid-Keszler 19 ismétlés, 2. Bérces-Czigler 18, 3. Forgács- Malatinszky 17, 4. Árvai-Da- rázs 16,5. Czégény-Krajcs 14,6. Pécsi-Szabó 14, 7. Hrozik-Papp 12, 8. Simon-Torda 1. Kamion­húzás (23,6 tonnás, sóderrel megrakott teherautó 20 méter­re): 1. Árvai-Darázs 19.44 m, 2. Forgács-Malatinszky 18.84 m, 3. Czégény-Krajcs 17.05 m, 4. Hrozik-Papp 15.40 m, 5. Dávid­Keszler 14.58 m, 6. Pécsi-Szabó R52 m, 7. Bérces-Czigler 1.18 m, 8. Simon-Torda 0.75 m. Autó­tartás (1560 kg): 1. Forgács- Malatinszky 2:01.09 mp, 2. Hrozik-Papp 1:58.21 mp, 3. Dá­vid-Keszler 1:38.50 mp, 4. Si­mon-Torda 1:34.40 mp, 5. Ár­vai-Darázs 1:31.44 mp, 6. Pécsi- Szabó 1:21.97 mp, 7. Bérces- Czigler 1:10.28 mp, 8. Czégény- Krajcs 1:08.96 mp. Zsákcipelés (130 kg, maximum távra): 1. Czigler 94.30 m, 2. Forgács 81.60 m, 3. Darázs 79.12 m, 4. Krajcs 77.00 m, 5. Papp 58.40 m, 6. Keszler 56.70 m, 7. Torda 55.00 m, 8. Pécsi 08.30 m. Gug­golás (maximumra): 1. Árvái 360 kg, 2. Szabó 350 kg, 3. Bér­ces és Czégény 300-300 kg, 5. Dávid 290 kg, 6. Hrozik és Ma­latinszky 270-270 kg, 8. Simon Zsolt 0. Hordágycipelés (455 kg - 60 méterre): 1. Forgács- Malatinszky 41.81 mp, 2. Árvai- Darázs 45.99 mp, 3. Pécsi- Szabó 49.84 mp, 4. Bérces- Czigler 60.38 mp, 5. Czégény- Krajcs 59.10 m, 6. Hrozik-Papp 54.35 m, 7. Dávid-Keszler 30.40 m, 8. Simon-Torda 10.00 m. Súlypiramis (4 lépcső, 4 súly: 200, 225, 240 és 270 kg): 1. Forgács-Malatinszky 16 lépcső 1:04.75 mp, 2. Árvai-Darázs és Dávid-Keszler 13-13 lépcső, 4. Hrozik-Papp, Pécsi-Szabó és Si­mon-Torda 12-12 lépcső, 7. Czé­gény-Krajcs 11 lépcső, 8. Bér­ces-Czigler 9 lépcső. Végered­mény: 1. Forgács G. - Malatinsz­ky T. 46.5 pont, 2. Árvái I. - Da­rázs Á. 44.5, 3. Dávid J. - Kesz­ler J. 33.5,4. Bérces A. - Czigler T. 30.5,5. Pécsi P. - Szabó Z. 28, 6. Hrozik G. - Papp Gy. 27.5, 7. Czégény Cs. - Krajcs J. 26.5, 8. Simon Zs. - Torda T. 14. 1. Niels Feijen (holland) 2 675 pont 2. Tot Sándor (magyar) 2 340 pont 3. Marcus Chamat (svéd) 2 340 pont 4. Ralf Souquet (német) 2105 pont 5. Roman Hybler (cseh) 2105 pont 6. Alex Lely (holland) 2 030 pont 7. Thorsten Hohmann (német) 1995 pont 8. Nick van den Berg (holland) 1975 pont 9. Andreas Roschkowsky (német) 1935 pont 10. Markus Juva (finn) 1905 pont 11. Thomas Engert (német) 1900 pont 12. Földes Vilmos (magyar) 1855 pont Biliárd Pool biliárd Holland Nagydíj, Weert (232 induló) földes Vilmost a G-csoportba sorsolták, az el­ső fordulóban kiemelt volt, majd két győzel­met és két vereséget begyűjtve nem jutott to­vább. Eredményei: Eöldes-Brian Beekers (hol­land) 9-4, Földes-Harun Arslan (török) 6-9, Bart Houben (holland)-Földes 4-9, Andreas Roschkowsky (német)-Földes 9-5. A döntó ben: Niels Feijen (holland)-Marcus Chamat (svéd) 9-6. Földes Vilmos a 49. helyen végzett, ezért 235 EuroTour pontot kapott. Az európai szövetség idei EuroTour-sorozatában a bajai biliárdozó a 620 versenyző alkotta rangsor­ban - két fordulóval a vége előtt - az előkelő­nek nevezhető 12. helyen áll. Teles, az istenáldotta nagy művész helytörténet Nagydíjat kapott egy mitológiai jelenetet ábrázoló alkotására A bajai Táncsics Mihály és az utóbb róla elneve­zett utca sarkán levő há­zon emléktábla hirdeti, hogy itt született a mű­vész 1872. május 12-én. De ki is volt Teles Ede? Akiben olyannyira mély volt a szülővárosához való ragaszko­dás, hogy élete alkonyán gaz­dag hagyatékát a bajai Türr Ist­ván Múzeumnak ajándékozta. Szobrai közül a Kölcsey utcá­ban láthatjuk bájos zsáner- szobrát: Hüvelyk Matyi pörge kalapos kisfiú, csípőre tett kéz­zel, hatalmas csizmákban lép­del. Kecskemét főterén pedig igaz hazafiságot sugárzó Kos- suth-szobra áll. Önéletírásá­nak kéziratát - talán a róla ké­szült testvéri átdolgozást - szintén a bajai múzeum őrzi. Egyes részleteit - még több mint egy évtizeddel ezelőtt - Merk Zsuzsa igazgatónő ren­dezte sajtó alá. Regényes ifjúkor Nagyapja a morvaországi Ni- kolsburgból, annak Teltsch ne­vű városkájából vándorolt Ma­gyarországra. Valószínűleg azért, mert ZZ71 Károly rendelke­zése szerint ott csak az elsőszü­lött zsidók nősülhettek. Sírkő­feliratok vésésével foglalkozott. Fiatalon halt meg, sok gyermek hátrahagyásával. Nagyanyja száz év feletti kort ért meg. Szép, kék szemű öregasszony volt, ízes dunántúli magyarság­gal beszélt. Édesanyja Bonyhádon szüle­tett, gazdag, majd elszegénye­dett gabonakereskedő gyerme­keként. Szorgalmas, jószívű, a zenéért rajongó asszony volt. A Cohén nemzetségből szárma­zott, büszke volt rá, hogy Áron főpap, Mózes fivére volt az őse. Édesapja, Teltsch Mór egyszerű cipészmesterként kereste a ke­nyerét. A szülők Baján keltek egybe. Itt született első gyer­mekük, egy fiú, majd második­ként Ede, aki világra jöttével mindjárt csalódást okozott, mert a szülők kislányt vártak. Az összesen 12 gyermek kö­zött a harmadik a várva-várt kislány lett, ezért - amint az Önéletírásban áll: „Nekem job­ban kellett viselkednem, jobban kellett tanulnom, engedelme­sebbnek kellett lennem, hogy észrevegyenek. ” Két év múltán a Teltsch család Szabadkára költözött. Göröngyös út a szobrászat felé Rajztanáraival nem volt szeren­cséje. Üldözték a geometriától menekülő, figurális rajz iránti vágyát, amikor a mértani ábrák helyett inkább Széchenyi-fejet rajzolt. Egyik tanár például elégtelennel honorálta működé­sét, míg a társainak készített vázlatai csupa jelest és jót kap­tak. Ennek ellenére Ede elhatá­rozta, hogy festő lesz. Ezt azon­ban az apa, aki valamit hallott a festőművészek nyomoráról, sőt éhhaláláról, végül a szobrásza- tot pártfogolta. Felvitte Buda­pestre szobrászinasnak. Első mesterével, egy tehet­ségtelen kóklerrel nem volt sze­rencséje, mert leginkább csak cipőpucolásra, meg piaci bevá­sárlásra fogta be. A ország leg­híresebb szobrásza, Stróbl Ala­jos tetszéssel fogadta rajzait, de Teles zsidó volta miatti ellenér­zésből nem vállalta a tanítását, így azután Bécsbe vette az útját. „Istenáldotta nagy művész vagy” Bécsben egy gipszöntő cégnél dolgozva, szinte a véletlen foly­tán került egy nap Edmund von Hoffmann jónevű szobrász mű­termébe. Míg a mester ebédelni ment, Teles szinte percek alatt agyagba másolta a műterem­ben levő fejet. Ezután egyenes út vezetett az Akadémiára. Itt közbevetek egy kis epizó­dot. Szabadkai vakációja alatt szülei tőszomszédja, a római katolikus plébános megbízta, hogy készítsen számára egy fe­születet a Megváltó képmásá­val. - De én zsidó vagyok - he­begte ijedten.- Nem a vallásod után érdek­lődtem, hanem az iránt, hogy vállalod-e ezt a munkát. Ha si­kerül, fizetek érte 30 forintot, ha nem, nem tartozom átvenni. Amikor a plébános meglátta a fiatal Teles művét, így kiáltott fel: - Te egy istenáldotta nagy művész vagy, fiam! És a kilátás­ba helyezett munkabért legott 50 forintra emelte. Az első nagy siker A nyári vakáció után Bécsben a szobrászfejedelemnek számító Caspar von Zumbuschnál jelent­kezett, akinek már állott a csá­szárvárosban két nagy emlék­műve, a Beethoven és a hatal­mas Mária Terézia. A kitűnő művész és pedagó­gus útmutatásai szerint nagy kedvvel dolgozott. Már az első esztendőben nagydíjat kapott egy mitológiai jelenetet ábrázo­ló alkotására. Egy fiatal szatír lópatás faun gyermeket tart karjaiban, akit tömlőjéből bor­ral itat. A szobrot beküldte egy nagy bécsi kiállításra, melyen ezüstéremmel jutalmazták az alig 21 esztendős fiatal művész munkáját. A siker arra ösztö­nözte, hogy a szobrot beküldje a magyar képzőművészek tárla­tára is. Első jelentkezése a ma­gyar művészeti életben ezzel a kompozícióval, „A két bornem­issza” néven ismert szoborral történt. A művész hazaérkezé­sétől kezdve azonban legyen egy másik történet! ■ Gál Zoltán A fiatal telcsnek be kellett vonulnia katonának. Éppen a millenniumkor töltötte önkéntesi évét. Az egész ország az ezredéves ünnepségek lázában égett. A pesti világkiállítás keretében az újonnan megépített Műcsarnokban nemzetközi képzőmű­vészeti kiállítást rendeztek, melyet Ferenc József is megtekintett A tárlatlátogatás alkalmával felfi­gyelt Teles A két bornemissza című szobrára. Kérte, alkotóját hozzák elébe. A művész így írta le a jelenetet: „A sapkámat elő­írásosan az oldalamhoz szorítva odaálltam a ki­rály elé, s bokáimat feszesen összecsapva jelent­keztem: - Császári és királyi felség, Teles Ede egyéves önkéntes honvédtizedes alázatos tisztelet­tel jelentkezem. A király furcsálló tekintettel nézett végig raj­tam, ami nem is csoda, mert ő a hadseregé­nek tagjait csak a díszszemlékről meg a csá­szármanőverekről ismerte, ahol még az utolsó közkatona is új egyenruhában, cserfalombos sapkában feszített. Egy rövid beszélgetés végén őfelsége kifejezte megelégedését: - Ez a munkája tetszik nekem, hát igyekezzen tovább. Magyarországnak szüksé­ge van jó művészekre. A szobrot az uralkodó megvásárolta magán- gyűjteménye számára. Másnap minden újság megemlékezett a „kedves epizódról”. Teles Edét pedig felfedezték a magyar művészet számára. A Teles Ede által készített kecskeméti Kossuth-szobor.

Next

/
Thumbnails
Contents