Petőfi Népe, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)
2005-10-08 / 236. szám
12 2005. OKTÓBER 8., SZOMBAT PETŐFI NÉPE A radioaktív hulladékok kezelése műszakilag Jól megoldott kérdés A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) számos tevékenységével segíti az atomenergia békés célú hasznosítását, és többek között fontos szerepet játszik a legjobb nemzetközi gyakorlat megismertetésében és alkalmazásának támogatásában. A nukleáris fűtőelemek és radioaktív hulladékok kérdéseivel foglalkozó részleg igazgatója, Hans Gunnar Forsström úr a radioaktív hulladékok kezelésének helyzetét vázolta fel. Forsström szerint a kis és közepes-aktivitású radioaktív hulladékokat a világ valamennyi országában közel hasontó módon kezelik. Először valamilyen szilárd anyagba ágyazzák, majd az így feldolgozott hulladékot kisebb-nagyobb mélységben a föld felszíne alá helyezik el. Sok országban működnek már hosszabb ideje megbízhatóan ilyen hulladéktárolók. Példaként lehet említeni a franciaországi Aube telephelyet vagy a svéd SFR-tárolót. Noha a közvélemény kiemelten foglak kozik a radioaktív hulladékokkal, az arányok érzékeltetéséhez hozzá kell tenni, hogy Svédországban - ahol az atomenergia adja a villamosenergiatermelés közel felét az atomerőmüvekben keletkezett radioaktív hulladék mennyisége személyenként évente 1 liter. Ennek 90%-a kis és közepes aktivitású hulladék. A radioaktív hulladékok másik része az atomerőművek üzemidejének befejezése után, a létesítmény leszerelésekor keletkezik. Természetesen ezeket is az üzemi radioaktív hulladékokkal együtt és azokhoz hasonló módon kell elhelyezni. Forsström úr rámutatott, hogy kipróbált technológiai megoldások léteznek az atomerőművek leszerelésére, és számos példa van a világban az úgynevezett zöldmezős megoldásra is. Ez azt jelenti, hogy amikor az ilyen létesítményeket teljesen szétszedik, utána a telephelyet visszaadják egyéb hasznosításra. 2004 végéig 6 atom- eröművi telephelyet adtak vissza korlátozás nélkül, és további 33 reaktor szétszerelése folyt olyan helyen, ahol a telephelyet teljesen helyreállítják. A NAÜ adatai szerint 2004 végéig csaknem 200 kutatóreaktort szereltek le, és 100 kutatóreaktor leszerelése jelenleg is folyik. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy az atomerőmű leszerelése komoly vállalkozás, amelynek költségei nagymértékben függnek a munka szervezettségétől, ütemezésétől és időtartamától. A NAÜ kimutatásai szerint eddig csaknem 10 millió köbméter kis és közepes aktivitású hulladékot helyeztek el tárolókban a világon, de ez a mennyiség tartalmazza a nagyon kis aktivitású ipari, orvosi, mezőgazdasági és laboratóriumi hulladékokat is. A kiégett atomeröműví fűtőelemeket Forsström úr véleménye szerint nem lehet igazán hulladéknak tekinteni. Az atomreaktorokból kikerült fűtőelemru- dakban nagyon sok hasznos anyag van, és a rudak tartalmának csak kb. 5%-a a tovább már nem felhasználható hulladék. Hosszabb távon arra lehet számítani, hogy a kiégett atomeröműví fűtőelemeket újra feldolgozzák. Már ma is ezt a gyakorlatot követi Francia- ország, ahol a feldolgozás során kinyert plutóniumot uránhoz keverik, és így gyártanak friss fűtőanyagot az atomerőmüvek számára. Ezt a stratégiát követi még Anglia, Japán és Oroszország. Az újrahasznosítás szerepel Kína hosszú távú terveiben is. Az Egyesült Államokban politikai okokból átmenetileg felfüggesztették a kiégett üzemanyagot tartalmazó kazetták újrafeldolgozását, de éppen nemrégiben kezdeményezték a kérdés ismételt napirendre tűzését. Figyelemre méltó, hogy a negyedik generációs atomerőművek fejlesztési tervei között számos szaporítóreaktor is szerepel, amely eleve feltételezi az elhasznált hasadóanyag újrafeldolgozását. A legtöbb országban a kiégett fűtőelemeket 50-100 évre átmenti tárolókba helyezik el. A jelenlegi helyzetben ez jó és ésszerű megoldásnak tűnik, mert megfelelő rugalmasságot biztosít az üzemeltetőnek, és a műszaki haladás függvényében lehetőséget ad a későbbi döntésre. A lakossági elfogadtatás tekintetében Forsström úr szerint nagyon fontos, hogy a radioaktív hulladékok tárolása és elhelyezése iránti bizalmat megteremtse a nukleáris szakma. Ez egyrészt a részletes, tényszerű és szakmailag igényes tájékoztatás révén, valamint a már meglévő tárolók kedvező működési tapasztalatainak megismertetésével érhető el. Éppen a lakossági aggályokra reagálva kezdődtek mind az Egyesült Államokban, mind az Európai Unióban reményt keltő kutatások a radioaktív hulladékok elkülönítésének javítására, amellyel jelentősen csökkenteni lehet a tárolandó anyag mennyiségét. A tárolási időt pedig lényegesen lerövidítheti a hosszú felezési idejű hulladékok átalakítása rövidebb felezési idejűvé. Dr. Hegyháti József, a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kht. (RHK Kht.) ügyvezető igazgatója a Magyarországon évente keletkező radioaktív hulladékok elhelyezése kapcsán leszögezte: az Európai Unió hulladékfajtáinak arányát vizsgálva megállapítható, hogy a radioaktiv hulladék mennyisége nagyságrendekkel kevesebb a többinél. Hasonló a helyzet hazánkban is. A radioaktív hulladékok elhelyezésével kapcsolatban dr. Hegyháti József hozzáfűzte, hogy a Magyarországon képződő radioaktiv hulladékok elhelyezését a hulladékok aktivitásának megfelelő tárolókban tervezik. Az intézményi hulladékokat - melyből évente mindössze 20-30 m3 mennyiség keletkezik, a püspökszilágyi hulladéktárolóban (Radioaktív Hulladék Feldolgozó és Tároló - RHFT) tervezik elhelyezni. A létesítmény biztonságnövelésére irányuló tevékenységek folyamatban vannak. A tevékenység elvégzése egyben kapacitásfelszabadítással is jár. Ez a belső kapacitásnövekedés teszi lehetővé, hogy az RHFT feladatának még évtizedekig eleget tudjon tenni. Az atomerőmű üzemvitele és leszerelése összességében mintegy 32 000 m3 kis és közepes aktivitású hulladék képződésével jár, amelynek elhelyezésére egy önálló tároló felépítését tervezik Bátaapáti térségében. A tevékenység a föld alatti kutatás fázisában van, melynek keretében a bátaapáti gránítformációban keresik a felszín alatt kb. 200 m-rel a legalkalmasabb helyet a tároló kialakítására. A tároló megépítése 2008 végére lehetséges. Ennek teljesítéséhez szükséges az Országgyűlés előA svéd radioaktivhulladék-tároló (SFR) A kiégett fűtőelemekre tervezett svéd tároló Osztrák vendégek a KKÁT-ban ■ 8650+350-9000 kg/lakos/év (ipari, mezőgazdasági) II 2000 kg/lakos/év (kommunális) ■ 0,27 kg/lakos/év (radioaktív) Az egy lakosra jutó hulladék éves mennyisége Magyarországon -J Ipari hulladék: 2 milliárd m3/év Toxikus hulladék: 35 millió t/év Radioaktiv hulladék: 50 000 m3/év Nagy aktivitású hulladék: 150 m3/év zetes elvi hozzájárulása, az engedélyezési eljárás sikeres végrehajtása és a szükséges pénzeszközök rendelkezésre állása. Az egyik legfontosabb feltétel az, hogy a tároló felépítését a lakosság támogassa. Ezt a támogatást biztosította Bátaapáti lakossága a 2005. július 10-i népszavazás keretében, ahol a szavazásban részt vevő állampolgárok 91 %-a hozzájárult a tároló megépítéséhez. A nagy aktivitású és hosszú élettartamú hulladékokat - melyből országos szinten évente néhány m3-nyi meny- nyiség keletkezik -, valamint a kiégett nukleáris üzemanyagot egy mélyen a földfelszín alatt lévő tárolóban lehet elhelyezni. A tároló kialakítása 2047- ben esedékes, mivel eddig az időpontig a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása a paksi telephelyű Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójában (KKÁT) megoldott. A mélygeológiai tároló telephelyét a nyugat-mecseki agyagkő formációban keressük 500 m-es mélységben. A projekt a telephely-kijelölés fázisánál tart felszínről indított kutatások segítségével, és a tervek szerint 2012-re elkészülhet az a mélygeológiai laboratórium, amely a további kutatások bázisául szolgálhat. Dr. Hegyháti József szerint az erőmű üzemidejének meghosszabbítása együtt jár a különféle típusú radioaktív hulladékok mennyiségének növekedésével, azonban ez a növekedés minőségi változást nem okoz. A hulladékok befogadására kialakítandó létesítmények igazodni tudnak a megnövekedett radioaktívhulladék-mennyiség elhelyezési igényeihez. A kiégett nukleáris üzemanyag tartalmaz olyan anyagokat, amelyek további hasznosítására elvileg van lehetőség. Általában elmondható, hogy a továbbhasznosítás első lépése a kiégett üzemanyag újrafeldolgozása, melynek során kinyerhetők a kiégett üzemanyagban található urán- és transzuránízotópok. Ezen anyagok - melyek elvileg további energiatermelésbe is bevonhatók - felhasználására Magyarország a jelenlegi lehetőségeket figyelembe véve nem készül. Magyarországról 1989 és 1998 között 2331 db kiégett üzemanyagköteget szállítottak vissza Oroszországba. Azóta kiégett üzemanyag visszaszállítására nem került sor, a kiégett üzemanyagkötegeket 50 éves átmeneti tárolásra az RHK Kht. által üzemeltetett KKÁT-ba helyezték el. A két ország között 2004-ben létrejött kormányközi megállapodás értelmében Magyarországnak továbbra is elvi lehetősége van kiégett kazetták oroszországi visz- szaszáilítására. Ennek kontó-ét körülményeit azonban nem az RHK Kht. dönti el, hanem azokat kormányzati szinten kell meghatározni. Az Atomtörvény 40. §-a értelmében az atomerőmű és minden nukleáris létesítmény leszerelése és lebontása az RHK Kht. feladata. A radioaktív hulladékok elhelyezése tekintetében terveik között szerepel a leszerelési hulladékok későbbiekben esedékes elhelyezése is. Ugyancsak a társaság tervei között szerepel az atomerőmű leszerelése is, melynek finanszírozására - szintén az Atomtörvény szerint - a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapban összegyűlt pénzeszközök biztosítanak fedezetet. A paksi atomerőmű által ezen alapba történő éves befizetések garantálják azt, hogy a leszerelési költségeket a nukleáris energia- termelés előnyeit élvező generáció fedezi azáltal, hogy a villamos energia önköltségi árában benne foglaltatik az alapba történő éves befizetés is. Paksi Atomerőmű Rt. (x)
