Petőfi Népe, 2005. október (60. évfolyam, 230-255. szám)

2005-10-08 / 236. szám

6 HAZAI TÜKÖR 2005. OKTÓBER 8., SZOMBAT A'precedens értékű strasbourgi ítélet után a magyarországi elítélteknek már nemcsak a takaró, a rabruha és a börtönkoszt, hanem alapvető alkotmányos joguk, a szavazati jog is jár Beperelhetik az államot a rabok precedens Legyen-e az elítélteknek szavazati joga a fegyintézetekben? Szavazatjogot igen, kárté­rítést viszont nem kap­hatnak azok a rabok, akik pert indíthatnak el­vont jogosultságuk miatt. Szakács Árpád Beperelhetik a börtönlakók a magyar államot, amennyiben to­vábbra is érvényben lesz az a jogszabály, amely elvonja a sza­vazati jogot az elítéltektől. így ér­telmezhető a Strasbourgi Embe­ri Jogi Bíróság azon döntése, amelyet a héten hozott meg a tes­tület egy brit állampolgár ügyé­ben. Ha valaki itthon pert indíta­na, akkor minden bizonnyal meg is nyerné azt, ugyanis a ma­gyar bíróságoknak is figyelembe kell venniük a strasbourgi ítéle­tet - mondják a szakemberek. A brit férfi azért fordult a Strasbourgi Emberi Jogi Bíróság­hoz, mert nem szavazhatott a vá­lasztáson. Az 54 éves személyt 1980-ban életfogytiglani börtön- büntetésre ítélték emberölés mi­att. 2004 májusában feltételesen szabadult. A brit törvények ér­telmében börtönviseltként azon­ban nem szavazhatott. Az ítélet szerint az állam meg­sértette az Európai Emberi Jogi Egyezményt. Ezért Nagy-Britan- niát 23 ezer euro költségtérítés megfizetésére kötelezte a bíró­ság, de az egykori rab kártéríté­si igényét elutasították. A bíró­ság álláspontja az, hogy a szava­zati jog olyan alapvető emberi jog, amely nem megvonható ki­váltság, és csak rendkívül indo­kolt esetben korlátozható. A per precedens értékű ítélet magyarországi hatásait a szak­értők eltérően ítélik meg. - Mie­lőbb korszerűsíteni kell az alkot­mányt, ellenkező esetben min­den magyarországi elítélt pert fog nyerni Strasbourgban - így kommentálta a döntést Kolláth György alkotmányjogász. Hoz­zátette: a választójog az egyik legfontosabb alkotmányos alap­jog, amelyet nem lehet korlátoz­ni. Ezzel ellentétes állásponton van Cservák Csaba, aki szerint ha a szavazatjogot nem örökre, hanem a büntetés részeként ve­szik el meghatározott időre - jogállami feltételekkel -, akkor a szankció nem alkotmányellenes. Cservák arra is felhívta a figyel­met, hogy a választójogi törvény reformját kidolgozó bizottság ülésén felmerült: akkor is meg lehetne vonni a választójogot va­lakitől, ha a voksoláson súlyos törvénytelenséget követ el. Az igazságügyi tárcánál nem kommentálták az ítéletet, tanul­mányozzák, szükség van-e alkot­mánymódosításra. A tárca sze­rint a magyar rabok tömeges kár­térítési igényétől nem kell tarta­ni. Magyarországon jelenleg mintegy 16 ezren vannak börtön­ben. Az alkotmány alapján közü­lük csak az a négyezer elítélt él­het választói jogával, akinek ügyében még nincs jogerős dön­tés. A többiek nem voksolhatnak, függetlenül attól, hogy eltiltották- e a közügyektől őket vagy sem. A voksolást a büntetésvégre­hajtási intézetekben, mozgóur­nákkal bonyolítják le. ■■■ t i t i mm SZDSZ: adják el a kormányüdülőket SEMMI ÉRTELME a balaton- őszödi kormányüdülő fenn­tartásának, így a létesít­mény mielőbbi magáno­sítására lenne szükség, mondta Csőzik László, az SZDSZ Új Generáció elnöke. Hozzátette: javasolni fogja az SZDSZ parlamenti frakci­ójának, hogy a költségvetés tárgyalásakor a képviselő- csoport módosító indítvány­ban kezdeményezze a kor­mányüdülők privatizációját. Harmadik utat hirdetett a MIÉP és a Jobbik hivatalosan is bejelentette tegnap a MIÉP és a Jobbik, hogy közösen indulnak a 2006-os választásokon. A MIÉP-Jobbik Harmadik Út társelnöki rendszerben működik, országos listáját Csurka István vezeti. „Ha egymás elől halásszuk el a szavazatokat, mindketten elvérzünk” - indokolta az összefogást Csurka. Veres elismerte: választási büdzsé készült VERES János pénzügymi­niszter egy bank üzleti reg­gelijén elismerte, hogy vá­lasztási költségvetés ké­szült. „Meg szeretnénk nyerni a jövő évi választáso­kat, ennek megfelelően kell a döntéseket hozni” - idézte Verest a Hír TV. Kedves Olvasó! Október 9-e a Postai Világnap, az egész világon ünnepelnek a postások. Mi, a Magyar Posta dolgozói úgy érezzük, hogy az ünnepünk nem lenne igazán szép és teljes, ha azt nem tudnánk megosztani önnel - ügyfelünkkel, régi ismerősünkkel. Nap, mint nap több millió emberrel találkozunk és azt tapasztaljuk, hogy munkánkat elismerik, megbecsülik pontosságunkat és megbízhatóságunkat. Tudjuk, hogy ezért a bizalomért felelősséggel tartozunk! Mi postások az ország minden településére minden nap eljutunk, hiszen számítanak ránk, várnak bennünket. A bizalomnak a legjobb tudásunkkal kívánunk megfelelni a jövőben is. 39 EZER POSTÁS NEVÉBEN TISZTELETTEL KÖSZÖNTJÜK ÖNT, KÖSZÖNJÜK BIZALMÁT. www.posta.hu Magyar Posta A közös ismerős ­Őrizetbe vették a vagyonkezelő egyik igazgatóját A rendőrség tegnap őrizetbe vet­te a Kincstári Vagyoni Igazgató­ság egyik magasrangú vezetőjét. Az Audi Hungária terjeszkedni szeretett volna egy 60 hektáros terület megvételével. Segítségét ajánlotta fel a KVI egyik jogtaná­csosa, cserébe két darab Audit kért. Egyet magának, egyet az Audinál dolgozó ismerősének. Az Audi Hungária ezt jelentette a gazdasági tárcának, aki tájé­koztatta az ügyészséget. Múlt héten őrizetbe vették mindkét férfit, tegnap előzetes letartózta­tásba helyezték őket. A KVI jog­tanácsosát vesztegetéssel gya­núsítják. ■ B. B. Papagájkórban halt meg a baromfiüzem dolgozója- Papagájkórban szenvedett mikrobiológiai vizsgálatok sze­rint az a 43 éves férfi, aki egy he­te hunyt el tüdőgyulladásban a deszki kórházban. Az ÁNTSZ hét további gyanús esetet észlelt- mondta Kovács Ferenc, Csong- rád megyei tiszti főorvos.- A szárnyasok nagy része tü­netmentesen hordozója a fertő­zésnek - közölte Kovács Ferenc. Magyarországon a hetvenes évek óta nem volt halálos kime­netelű papagájkór-fertőzés. - A bakteriális megbetegedés em­berre a fertőzött tollpihén ke­resztül terjedhet - mondta Tassáry Ilona, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal kommuni­kációs osztályvezetője. A beteg­ség lázzal, fejfájással, végtagfáj­dalmakkal jelentkezik, antibioti­kumokkal gyógyítható.- Értetlenül állunk az eset előtt, hiszen a papagájkórban el­hunyt dolgozó a csirkedaraboló ban nem találkozhatott a kóroko­zóval - mondta a szentesi ba­romfifeldolgozó vezérigazgatója, Magyar József. Több tízmilliót ál­doztak elszívó- és munkavédel­mi berendezésekre, védőfelsze­relésre. Ha azonban a dolgozó munka közben nem használja a gumikesztyűt és a védőmaszkot, megfertőződhet. ■ B. B. E. Felszámolás fenyegeti a köztelevíziót? A cégbíróság felszólítása ellené­re nem rendezte a határidő le­jártáig a tulajdonos a Magyar Te­levízió Részvénytársaság anya­gi helyzetét, így a jogszabály sze­rint bírság kiszabásával vagy akár a felszámolással is szembe kellene néznie a közszolgálati te­levíziónak. A távirati iroda infor­mációja szerint a cégbíróság jú­lius elején szólította fel az MTV Rt. tulajdonosát az alapító Ma­gyar Televízió Közalapítványt, hogy október 6-ával bezárólag emelje a minimálisan szükséges 20 millió forintra a társaság sa­ját tőkéjét, ugyanis az több mint mínusz 2,5 milliárd forintra esett vissza. ■ Szakács Á. Korrekt eljárást kérnek Újabb fordulatot vett a móri mé­szárlás ügye. Egyelőre feloldha­tatlan az ellentmondás a Nemze­ti Nyomozó Iroda (NNI) csütörtö­kön a Fővárosi ítélőtáblán felol­vasott jelentése és egy jogi kép­viselő állítása között. Mint is­mert: még a tárgyalási szünet előtt egy rablási ügyben letartóz­tatott magyar és egy csalás kísér­lete miatt fogva tartott szlovák férfi jelentkezett az eljáró bírósá­gon. Azt állították: ügyük kor­rekt kezelése esetén részletesen elmondják, hogy ki, miért, ho­gyan ölte meg a nyolc embert a móri bankfiókban. A két férfi jo­gi képviselője, Faragó Lajos sze­rint az ajánlat nyilvánosságra kerülése után végre szóba is áll­tak velük a hatóságok. Csütörtökön a perben Serhné Bagi Edit, a fellebviteli főügyész­ség képviselője olvasta fel az NNI jelentését arról: szerdán ki­hallgatták a jelentkezőket. A je­lentés szerint a két férfi teljesít­hetetlen követeléssekkel - vádal­ku, a tanúvédelmi programba való felvétel, a 25 milliós vérdíj - álltak elő. Cserébe konkrétu­mot nem mondtak. Az ügyésznő szerint a jelentkezők ügye már bírósági szakban van, így nem lehet vádalkut kötni velük. Faragó Lajos lapunknak el­mondta: nem történt kihallgatás, csak beszélgetés, amiről nem ké­szült írásos anyag. Hozzátette: a beszélgetésen maga is jelen volt, így kijelentheti, hogy a két fogva- tartott továbbra is csak korrekt eljárást kér a saját ügyében. ■ Szemán L.

Next

/
Thumbnails
Contents