Petőfi Népe, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-23 / 223. szám
5 PETŐFI NÉPE - 2005. SZEPTEMBER 23., PÉNTEK PETŐFI NÉPE Legyünk nyertesei az uniós kapcsolatoknak! nemzeti fejlesztési terv Az ország és Bács-Kiskun megye lehetőségeiről folyt a vita Hatalmas lehetőségek előtt áll a magyar társadalom, óriási összegek állnak majd rendelkezésre a fejlesztéshez. Nagy gondok lehetnek a gazdaságban, a vállalatok csak korlátozottan versenyképesek, vagy egyenesen versenyképtelenek. Mindkét megállapítás azon a fórumon hangzott el, amit a Petőfi Népe szerkesztősége a Nemzeti Fejlesztési Hivatallal közösen rendezett szerdán Kecskeméten, Bács-Kiskun megye távlati lehetőségeiről az Európai Unióban. A fórumon helyi politikusok, valamint a gazdasági élet befolyásos helyi szereplői előtt Baráth Etele, az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter tartott bevezető előadást egy „magabiztos, sikeres Magyarország” jövőképét vetítve elénk. Dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke az eddigi terület- fejlesztési sikereket méltatva irányította a figyelmet a Homokhátság ügyére, egyben kritizálta a regionalizmussal kapcsolatos kormányzati elképzelések egy részét. Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere a gazdaság szerkezetének sebezhető voltára mutatott rá, egyben hangsúlyozva, hogy városa a „növekedési pólusok” egyik alapja lehet a régióban. A vitát dr. Kiss István, a Bács- Kiskun Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány igazgatója vezette. Nagy pályázati készség, sikeres első terv Baráth Etele szerint „izzó hangulatban készítjük elő” a II. Nemzeti Fejlesztési Terv végleges változatát, aminek sikeréhez megfelelő alapot ad az első ugyanilyen terv. Ezt ugyan lehet különböző kritikákkal illetni, de mindenképpen sikertörténetként kell értékelni. A magyar társadalom ugyanis sokkal inkább fogadókész volt az Európai Unió által is támogatott és elfogadott fejlesztési elképzelésekre, mint a velünk együtt csatlakozó országok. Az önkormányzatok, valamint a civil szféra pályázati képessége és az általuk bemutatott megvalósítható tervek nyomán első helyen állunk az uniótól lehívható összegek tekintetében. Magabiztos ország szabadsága Célkitűzéseinket az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó „tervezési ciklusában” képzeljük megvalósítani, s erre tekintve „az ország elképesztő perspektíva előtt áll”. A következő 10-15 év Baráth Etele megfogalmazásában „a magabiztos, sikeres Magyarország korszaka” lesz, mert a megszerzett szabadság mellé a siker is társulni fog. Ebben a folyamatban a magyar állam mint „fejlesztő állam” jelenik meg, de a terv nem felülről kényszerített, hanem alulról építkező. Az érkező „regionális pénzalapok” feléről, így az öszszes uniós forrás 25 százalékáról regionális szinten születhet majd döntés) ezek a területfejlesztési források tehát 2007-re a jelenleginek 10-15- szörösére nőhetnek. A Bács-Kiskun megyei Területfejlesztési Tanács elmúlt évtizede: Szétosztott összes pénz: 18 milliárd Ft A legjobb évben (2003): 6 milliárd Ft Összes indukált fejlesztés: 40 milliárd Ft FORRÁS: DR. BALOGH LÁSZLÓ A terv középpontjában három fő gondolat áll: a verseny- képes gazdaság, a megújuló és összetartó társadalom, valamint az élhető környezet. Az első gondolat keretében az EU úgynevezett „lisszaboni programjának megfelelően dinamizálni kell a gazdaságot, felnőttnek tekintve szereplőit”, főként a „nagy hozzáadott értékű ágazatokat, valamint a kis- és középvállalkozásokat fejlesztve”. Az összetartó társadalom kohéBaráth Etele, európai ügyekért felelős, tárca nélküli miniszter gazdagon illusztrált előadását nagy figyelemmel hallgatták az érdeklődők. zióját a „fejlesztési régió” szolgálja, „a felzárkóztatás politikáját képviselve a különbözően fejlett kistérségek között”. Baráth Etele külön kitért a roma társadalom felzárkóztatására is, rámutatva, hogy rajtunk kívül minden más ország szemérmesen hallgat erről a problémáról. Az élhető környezet gondolata a „fenntarthatóság göteborgi programjával” társul. Baráth Etele külön kitért arra is, hogy a terv önmagában olyan súlyú, amivel „determinálja a következő kormány szerkezetét is”, függetlenül attól, hogy melyik párt kap majd többséget. Magyarul ez azt jelenti, hogy az EU-hoz való kötődésből adódó kényszerek erősebbek lesznek minden más politikai szándéknál. Területfejlesztés és közigazgatás A miniszter előadását követően dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke megköszönte, hogy a Homokhátság ügye már része a nemzeti fejlesztési stratégiának, s remélte, hogy ugyanígy része lesz az operatív programnak is. A regionális- és területfejlesztési politikáról szólva elmondta, hogy szerinte kár volt összekapcsolni a területfejlesztés és a közigazgatás reformját. Előbbiben már messzebbre jutottunk volna, ha külön-külön fut a két ügy. A regionális politikában „az érdekeket eddig képviseltük, most viszont már érvényesítjük” - hangsúlyozta dr. Balogh László. Növekedési tengely, tudástársadalom Dr. Szécsi Gábor, Kecskemét polgármestere - noha fogadhatta volna önelégülten is Baráth Etele szavait, miszerint a kecskeméti kistérség pályázati sikeressége duplája az országos átlagnak - inkább kritikusan szólt, hangsúlyozva, hogy „sokkal nyitottabbá kell válnunk az innovatív folyamatok iránt”. Úgy látja, hogy a gazdaság fejlődési dinamikája csökken, a cégek „nem külső jövedelemtermelő kapcsolatokban működnek”. A megoldás a tőkebevonás és az életképes vállalkozások megerősítése lehet. Az I. Nemzeti Fejlesztési Terv a kecskeméti kistérségben: Támogatott pályázat: 175 db Igényel összeg: 13 milliárd Ft Odaítélt összeg: 4,6 milliárd Ft FORRÁS: BARÁTH LTLLL A tanácskozásra zsúfolásig megtelt a kecskeméti Aranyhomok Szálloda tükörterme. A versenyképesség, a társadalmi kohézió és a fenntartható fejlődés gondolata mellett „a tudástársadalom feltételeinek a megteremtését” Is középpontba állította. Egyben sajnálkozva állapítva meg, hogy például a kecskeméti felsőoktatási intézmények „publikálnak ugyan, de nem találják meg a kapcsolódási pontokat a vállalkozásokhoz”. Végül leszögezte, hogy Kecskemét „növekedési tengelymeghatározó elem” lehet a térségben. Kecskemét jó helyzetben Felszólalására reagálva Baráth Etele szavaiból úgy tűnt, mintha a miniszter Kecskemét tekintetében elégségesnek tartaná a város „elképesztően jó mikrogeostratégiai helyzetét”, a kormány által is támogatott „növekedési pólust” illetően viszont Szegedet helyezte az első Hozzászólásában Hámori Zoltán, lapunk főszerkesztője vállalkozók véleményét tolmácsolva elmondta, hogy az EU-s pályázati pénzek nyertese sokak szemében csupán az apparátus, a kifizetések pedig helyre. lassúak, a bürokrácia óriási. Válaszában a miniszter ezt tagadta, hangsúlyozva, hogy a bürokratikus nehézségek mögött az elszámolási szigor áll, a pályázatok zöme pedig sajnos hibás és kiegészítésre szorul. Dr. Fereruzi István megyei főjegyző a Homokhátság ügyének további támogatására kérte Baráth Etelét. Varga Sándor, Lakitelek polgármestere az alternatív energiafelhasználás nagyobb támogatását kérte számon a kormányzattól és az uniótól. Gál József, Solt polgármestere arra mutatott rá, hogy nagy szükség van a fejlesztési pénzforrásokra, de jó néhány település képtelen előteremteni a pályázati önrészt, mert „versenyképes gazdaságról nem beszélhetünk”. Jó lenne, mondta, ha a tervezett M8-as főút Soltot érintve, az 52-es út jelenlegi nyomvonalán haladna az épülő dunaújvárosi hídtól Kecskemétig, s ebben egyetértett vele dr. Balogh László és Baráth Etele is. Pályázati önrész és adósságok A pályázati önrész és a hazai költségvetés nehézségeiről szólva a miniszter nem látott okot borúlátásra, mondván, hogy amíg az eladósodás nem a fogyasztást szolgálja, csak száraz statisztikai kérdésről van szó. A nagyobb gond szerinte a fejlesztéssel megvalósuló létesítmények fenntartása lesz majd. ■ Bálái F. István optimista önbizalom tehát egyfelől, súlyos kételyek másfelől A tanácskozás hozzájárulása a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez két konkrétumon keresztül ragadható meg. Egyrészt ismét hangsúlyosan vetődött fel, hogy a Duna-Tisza közi Homokhátság integrált fejlesztési programjának helyet kell kapnia a ten'ben. Másrészt egyetértés mutatkozott abban, hogy felesleges a tervezett M8-as főútnak új nyomvonal a Felső-Kiskunságban, amikor az 52-es út Solt és Kecskemét közötti szakasza kiválóan megfelel erre a célra. A Homokhátság ügye nemzetstratégiai kérdés!
