Petőfi Népe, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-17 / 218. szám
12 PETŐFI NÉPE - 2005. SZEPTEMBER 17., SZOMBAT PETŐFI NÉPE Az energiaellátás jelenlegi és távlati helyzete Európában és hazánkban Hollandia Anglia Spanyolország Németország Finnország Svédország Belgium Franciaország 100% Az atomenergia részaránya a villamosenergia-termelésben — (EU-15J Csehország Szlovénia Magyarország Szlovákia Litvánia 80% 100% Az atomenergia részaránya a villamosenergia-termelésben az újonnan csatlakozott országokban A világ nagy és globális problémái mellett - mint a túlnépesedés, az éhínség és a felmelegedés (üvegházhatás) - egyre nagyobb gondot jelent a folyamatosan növekvő energiaigény kielégítése. A következőkben a villamos energia előállításával kapcsolatos kérdések megválaszolásához próbálunk támpontokat adni annak reményében, hogy ne csak érzelmileg, hanem bizonyos racionalitással is gondoljuk végig a felmerülő kérdéseket. Mind a magyar, mind pedig a többi EU-tagállam energiaellátásának egyik kulcskérdése: hogyan lehet megbízhatóan és elérhető áron megtermelni az életünk kényelméhez és a gazdaság működéséhez szükséges villamos energiát a környezet elfogadhatatlan terhelése nélkül. A villamosenergia-ellátás hosszú távú kilátásairól és a különböző típusú erőmüvek fejlesztési előrejelzéseiről dr. Peter Haug, a brüsszeli székhelyű FOFIATOM főigazgatója és dr. Tombor Antal, a MAVIR Rt. (Magyar Villamos- energia-ipari Rendszerirányító Rt.) elnök-vezérigazgatója nyilatkozott. Dr. Peter Haug szerint ugyan az EU- ban nincs szükség azonnali sürgős intézkedésekre ezen a területen, de két kérdéssel hangsúlyosan foglalkozni keli. Az egyik az energiaellátás biztonsága, a másik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. Nem véletlen, hogy mindkét téma az Eli különböző szerveiben napirenden szerepel. A villamosenergia-iparban ez két területet érint. Egyrészt új erőmüvek építését a kiöregedő régiek pótlására és a szerény, de tartósnak mutatkozó igények kielégítésére, másrészt az alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák áramtermelésre való jobb kihasználását. Lényegében tehát két megoldás van a szén-dioxid- mentes termelésre: a szélenergia és az atomenergia. A szélenergia hasznosítása azért nem terjed gyorsabban, mert az európai átlagot tekintve a szélturbinákkal termelt áram költsége nagyjából kétszer akkora, mint az atomerőműben termelt villamos energiáé. Másrészt nem elhanyagoíható szempont, hogy a szél nem mindig akkor fúj, amikor a villamos energiára szükségünk van. Ezért a megbízható ellátás érdekében a szélturbinák mellé mindig más energiahordozóval működő tartalék erőműveket is építeni kell. A FORATOM adatai alapján a kibővített Európai Unióban az atomenergia az egyik legnagyobb villamosenergia- termelési forrás. Részaránya meghaladja a teljes termelés egyharmadát. Európa energiaellátása már most is több mint 50%-ban az Oroszországból és a Közel-Keletről importált olajtól és gáztól függ. Ha nem történik semmi, ez a függőség 70%-ra növekedhet, ami már komoly aggodalomra ad okot. Ezt a függőséget új atomerőmüvek építésével és a már meglévők tervezett üzemidejének meghosszabbításával lehet gazdaságosan és ésszerűen enyhíteni. Ilyen megfontolások alapján kezdtek hozzá Finnországban az ötödik reaktor építéséhez, Franciaországban pedig döntöttek egy új atomeröművi blokk létesítéséről. Angliában élénk társadalmi vita folyik egy új atomerőműről, mivel a szigetország függ leginkább az importált gáztól. Fentiekkel összefüggésben kiemelten fontos dolog a nukleáris energiatermelésből származó radioaktiv hulladékok kezelésének megoldása. A kis és közepes aktivitású hulladékok tárolására már megvan a mindennapi, kialakult és jól bevált gyakorlat Európában. Műszakilag a nagy aktivitású hulladékok és kiégett fűtőelemek nagymélységű, föld alatti tárolása is biztonságosan megoldható. Ilyen tárolók kialakítása már el is kezdődött, és nagyon biztató, hogy az Európai Bizottság egy olyan direktíván dolgozik, amely ezt a tevékenységet támogatná. Az európai nukleáris ipar vezetői tavaly novemberben megvitatták az atomenergia helyzetét és további fejlődésének lehetőségeit. A tanácskozás eredményei közül dr. Haug az alábbiakat emelte ki: ■ Az unió tagállamainak energiapolitikájában minden technológiát egyenlő mértékben keli figyelembe venni, és egyetlen egyet sem szabad kizárni. ■ Tudatosítani kell, hogy az atomenergia fontos szerepet játszik a megbízható, biztonságos és főként tiszta villamosenergia-termelésben. ■ Rugalmas, hosszú távon fenntartható és versenyképes erőműparkot kell kialakítani, támogatni kell a hatékonyság növelését és a széndioxid-mentes technológiák alkalmazását, valamint a megújuló energiaforrásokat és az atomenergiát. ■ Egyenlő piaci esélyeket kell teremteni valamennyi energiaforrásnak, beleértve az atomenergiát is, hogy a liberalizált piacon fejlődni és versenyezni tudjanak. Világos, hogy az atomenergia-ipar nem törekszik kivételezett támogatásra, de szeretné elkerülni a hátrányos megkülönböztetést - emelte ki dr. Peter Haug.____________ A magyar villamosenergia-ipar már korábban is több ponton szoros együttműködésben dolgozott az európai uniós partnerekkel. A csatlakozás után ezek a szálak tovább erősödtek. Arról, hogy miként alakulnak •-------------------- Magyarországon az áf * *' \ elkövetkező 20 évI ben a fogyasztói igények, dr. Tombor Antal, a MAVIR Rt. elnök-vezérigazga- _____mai___I tója ad képet. To mbor úr elmondta: hazánkban folyamatosan figyelik a szakemberek az igények alakulását, és az előjelzéseket kétévente, az újabb ismeretek birtokában felülvizsgálják. Ma azzal lehet számolni, hogy a következő két évtizedben átlagosan 1,5-2%-kal növekszik majd évente a villamos áram iránti igény. A számítások azt mutatják, hogy 2010-ig nagy erőmű építésére nem lesz szükség, mert a növekményt kisebb gázmotoros egységekkel, illetőleg megújuló energiaforrásokkal fedezni lehet. Később azonban - ugyanúgy, mint az Európai Unió más országaiban - nálunk is számolni kell azzal, hogy a zömmel 1970-es években épült, mára elöregedett erőműveket le kell cserélni. Ebből következik, hogy 2010 után 4-6.000 MW új kapacitásra lesz majd szükség. Ha figyelembe vesszük, hogy ma hazánkban az összes beépített teljesítmény valamivel több mint 8.000 MW, akkor beláthatjuk, milyen óriási beruházásra lesz szükség. Az előrejelzések valamennyi változatában állandó elemként szerepel, hogy a paksi atomerőmű négy blokkjának eredetileg tervezett üzemidejét 20 évvel meghosszabbítják. Ezt a lépést számos racionális érvvel lehet indokolni . Egyrészt a vizsgálatok azt mutatták, hogy a hosszabb ideig tartó működésnek nincs műszaki akadálya, másrészt a gazdasági és pénzügyi előnyei vitathatatlanok. A paksihoz hasonló teljesítményű gáztüzelésű erőmű megépítése nagyjából 2 milliárd euró lenne, amihez képest az üzemidő-hosszabbításhoz szükséges felújítások és korszerűsítések lényegesen kevesebb költséget igényelnek. Van azonban még egy további szempont is, mégpedig az, hogy a kiotói jegyzőkönyvben tett vállalásaink alapján egy ilyen gázeröműre nincs az országnak szén-dioxid-kvótája, vagyis a többlet- széndíoxid-kíbocsátás óriási anyagi terhet róna az országra. A MAVIR prognózisa olyan mérleg, amely a gazdaság várható fejlődésén alapul, és jelzi az igényeket. Ugyanakkor fontos információ a kormány számára is, hiszen az energiaforrások aránytalan eltolódása makroszinten problémákat okozhatna. Az elnök úr szerint azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a nyugat- európai villamosenergia-hálózatot elsősorban üzemzavari kisegítésre tervezték, nem pedig nagyarányú áram- szállításra. A villamos energiát nagy távolságra szállítani drágább, mint a tüzelőanyagot az erőmüvekbe eljuttatni. Az európai villamosenergía-há- lózatok üzemeltetőinek szervezete (UCTE) ajánlásában hangsúlyozta, hogy minden víllamosenergia-rend- szernek törekedni kell az önellátásra, vagyis az import megszűnése esetén is képesnek kell lennie a talpon maradásra. Ez a gyakorlatban 15% körüli importot jelenthet. Ma nálunk az import aránya 20% körül van, de ez valószínűleg a jövőben csökkeni fog, és megközelíti a 15%-ot. Emellett napjainkban a megújuló energiaforrásoknak is jelentős szerepük van, és mindent meg kell tenni ezek elterjedésének támogatására. Fontos lépés volt a nemrég elfogadott viiíamosenergia-törvény módosítása is, amely szabályozza az átvételi árat. A zöldenergia felhasználásával kapcsolatban pedig szem előtt kell tartani, hogy hazánkban reálisan két forrásból juthatunk hozzá: az egyik a biomassza, a másik pedig a szélenergia. Biomasszából legfeljebb évente 2 milliárd kWh villamos energiát lehet előállítani. Ennyi alapanyag keletkezik, ebbe az energiafűtől a fáig minden beletartozik. Szélenergia esetén azzal kell számolni, hogy a szélturbinák kihasználása alacsony, hiszen ezek az év 8.760 órájából csak kb. 2.000 órát működnek. Ezenkívül azt is figyelembe kell venni, hogy a szél nem igazodik ahhoz, hogy nekünk mikor van szükségünk áramra. Az ellátás biztonságához szükség van alaperőművek működtetésére, amilyenek például az atomerőművek. Paksi Atomerőmű Rt. (x) napenergia: 0,01% / I hulladék: 0,83% biomassza: 1,27% Villamosenergia-termelés forrásai az Európai Unióban —
