Petőfi Népe, 2005. szeptember (60. évfolyam, 204-229. szám)

2005-09-12 / 213. szám

2005. SZEPTEMBER 12., HÉTFŐ VILÁGTÜKÖR 7 Hongkong nyolc évvel Kí­nához csatlakozása után is őrzi szellemi és gazda­sági önállóságát és nyitott kultúráját. Ebbe még egy Tarr Béla műveit bemuta­tó filmhét is belefér. Újvári Miklós, Hongkong Hongkong felhőkarcolói szinte eltűntek a tenger feletti párában, a reklámfények „szétolvadtak” az esti forróságban. A kínai vá­ros a hétvégén trópusi arcát mu­tatta, és a magyar miniszterel­nöki delegáció még nem is a legrosszab évszakot fogta ki a vá­rosnézéshez. Most csak nyolc­vanszázalékos volt a páratarta­lom, és alig ment harminc fok fölé a hőmérséklet. Gyurcsány Ferenc és felesége a hongkongi főkormányzó, Do­nald Tsang hajóját kapta kölcsön a hipermodern városkép megfi­gyelésére. Előzőleg a magyar mi­niszterelnök - ilyen magas ran­gú politikus először látogatott Hongkongba - és a főkormány­zó arról tárgyalt, hogyan hasz­nálhatná ki a „városállam” és Magyarország a hasonlóságokat. Ugyanis mindkét terület térsége központjának, kapujának, s nem utolsósorban logisztikai bázisá­nak tekinti magát. Hongkong a dél-kínai terüle­tek, és egyben egész Kína kapu­ja is, ahol a pénzügyi és jogi helyzet nyugati szemnek köny- nyen átlátható. Magyarország pedig Közép-Európa, de akár az egész Európai Unió kapuja kí­ván lenni. A hongkongiak szor­galmazták is, hogy közvetlen légi járat létesüljön Budapestre, mire Gönci János, a helyszínen lévő Malév-elnök ígéretet is tett A városállam főkormányzója, Donald Tsang a hajóját is kölcsönadta Gyurcsány Ferencnek. Hongkongban korábban nem vizitált magyar kormányfő. rá, hogy megvizsgálják a 2008- as járatindítás lehetőségeit. Hongkong egyébként simán átvészelte az 1997-es, Nagy-Bri- tanniától Kínához csatlakozás zökkenőit. Ma is leginkább bevá­sárlóközpontjai és 50-60 eme­letes felhőkarcolói jellemzik. 2027-ig megőrizheti viszonyla­gos önállóságát a terület, amely Hongkong szigetéből, a felette el­terülő félszigetből és a környező szigetvilágból áll. A hétmillió la­kosú övezet saját pénzét hasz­nálhatja, és szabadpiaci nyitott gazdasága, valamint szabad po­litikai rendszere is fennmarad. Ebből következően ma többnyire egy nagy cég Hongkongban léte­sít adminisztratív központot, a gyártást pedig a Kínai Népköz- társaság rohamléptekben fejlő­dő közeli városaiban, Seizenben vagy Kantonban oldják meg. Ezek a városok azonban kihívást jelentenek Hongkongnak: a tu­risták számára olcsóbbak, és a beutazás is egyre könnyebb. Hongkong ugyanakkor máig őrzi a brit időkből származó kul­túráját és nyitottságát a nagyvi­lágra. A múlt hét végén Tarr Bé­la filmjeiből kezdődött filmhét, amelyet Bozóki András, a kor­mány kulturális minisztere nyi­tott meg. Aligha valószínű, hogy Délkelet-Ázsia bármely más vá­rosában ilyen magas színvonalú és progresszív rendezvény meg­rendezhető lett volna. Véget ért Gáza izraeli megszállása befejezte a gázai kivonu­lást Izrael, miután az ország kabinetje tegnapi ülésén úgy döntött, nem rombolják le az elhagyott 21 kolónia templomait. A rendelettel véget ért az 1967 óta húzódó izraeli megszállás Gázában. Kormánypárti győzelem Japánban nagy fölénnyel nyerte az al­sóházi választásokat a japán kormányzó párt. Koidzumi Dzsunicsiro miniszterelnök Liberális Demokrata Pártja az első jelentések szerint abszolút többségre tett szert. Az országban azt kö­vetően írtak ki előrehozott választásokat, hogy a parla­ment előtt megbukott a pos­ta reformjáról szóló javaslat. Súlyos zavargások Belfastban több mint harminc rendőr sebesült meg Belfastban és környékén, ahol az elmúlt évek legsúlyosabb zavargá­sa tört ki. A szombaton este kezdődött összetűzést az váltotta ki, hogy a hatósá­gok betiltották az első szá­mú protestáns szervezet, az Orániai Rend felvonulását. Megöltek egy al-Kaida parancsnokot? elcsitultak a harcok az ira­ki Tell-Áfárban, ahol az ame­rikai és a helyi hadsereg szombaton kezdett átfogó tá­madást. Közben az amerikai hadsereg állítása szerint megölték az al-Kaida mo- szuli parancsnokát. Abu Zájedet gyilkossággal, em­berrablással vádolták. Gyurcsány kitárná az EU kapuját Hongkong Budapesttel közvetlen légi járatot szeretne indítani a „városállam” Pánik tört ki Törökországban kurdkérdés „Az államhoz hű polgárok spontán reakciói” Harc Jacques Chirac betegágya mellett New York is New Orleanst gyászolja Az Isztambuli hatóságok attól tartanak, hogy az Európai Unió­val október 3-án kezdődő csatla­kozási tárgyalások miatt az EU ellenzői terrortámadásokat haj­tanak végre. A Kurd Felszabadí- tási Front (PKK) sorozatos bom­bamerényieteket követ el, ame­lyeket a szélsőséges jobboldali fanatikusok lincselő csoportjai torolnak meg. Miközben Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök a „kurd probléma” megoldását demokratikus eszközökkel ígéri, a helyzet mindinkább elmérge­sedik. A kormányfő erről szóló kijelentése nyomán a PKK né­hány hete egy hónapra fölfüg­gesztette a harcot, ennek ellené­re állandósultak az összecsapá­sok a kurd tüntetők, a biztonsá­gi erők és a jobboldali szélsősé­gesek között. Néhány napja a Bozüyük nevű városka háromezer lakója tartóz­tatott föl egy kétezer kurd tün­tetőt szállító autó- busz-karavánt. A jár­műveket, amelyek oldalán az előbb ha­lálra, majd kegye­lemből életfogytiglanra ítélt ko­rábbi kurd vezér, Öcalan képe díszelgett, kövekkel és botokkal támadták meg. Csak a rendőr­ségnek sikerült a buszokat ki­menekítenie. A zavargások hamar elterjed­tek a környéken. Iznikben (óko­ri nevén Nicaeában) hatszáz tün­tető meg akart ostromolni egy rendőrőrsöt, hogy tizennégy fel­tételezett PKK-hívet, akiket ott tartottak fogva, meglincseljék. A tüzet mindkét oldalról szít­ják. Itt van egyfelől a PKK, amely időközben nemcsak az ország keleti ré­szén küzd, hanem kora nyár óta a nyu­gati részben is elhe­lyezi a maga pokolgépeit. A meg­ölt kurdok temetését a háború­ban elesett katonákhoz méltón rendezik meg. Másfelől viszont egyre több török városban ismét­lődnek lincselési kísérletek a va­lóságos, esetleg vélt PKK-tagok ellen. A hatóságok előszeretettel állítják be az ilyen eseteket az államhoz hű polgárok spontán reakciójaként. De nehezen kép­zelhető el, hogy a háttérben meg­húzódó szervezetek nélkül kö­vetnének el orgyilkosságokat, amelyekben nagyobb embercso­portok vesznek részt. A gyanúsí­tottak között van az úgynevezett „Idealisták klubja”, ismertebb nevükön a „Szürke Farkasok”. Az önmagukért küzdők tábo­rainak közös a céljuk. Mind a PKK, mind a szélsőjobb demok­ratikus Törökországot akar. És mindkét tábor pánikba esett az ország Európához való közeledé­se láttán. ■ Gy. Z. Pénteken hazaengedték a kór­házból Jacques Chirac francia köztársasági elnököt, akinek agyi vérkeringési problémái vannak. Orvosai azonban hat hétre szigorúan eltiltották a re­püléstől. így a héten helyette Dominique de Villepin kor­mányfő utazik New Yorkba, az ENSZ évfordulós közgyűlésére. Az arisztokratikus megjelenésű miniszterelnök hivatalában töl­tött első száz napjában sikere­sebbnek bizonyult, mint azt so­kan várták volna. A Paris Match felmérése szerint a franciák 55 százaléka helyesli akcióit. Jóllehet a miniszterelnök cá­folja, hogy államfői törekvései lennének, a francia közvéle­mény egyre inkább Nicolas Sarkozy belügyminiszternek, a konzervatív kormányzó UMP el­nökének riválisát látják benne. Ez utóbbi kijelentette, hogy „sen­kitől és semmitől” nem hagyja eltántorítani magát a 2007-ben esedékes elnökválasztástól, s at­tól, hogy megörökölje Jacques Chirac tisztségét. Azt egyetlen megfigyelő sem tartja valószínű­nek, hogy a mostanában súlyos fejfájástól gyötört államfő indul­ni kívánna harmadszori megvá­lasztásáért is. „Sarko-Villepin: a háború megkezdődött” - adta hírül cím­Jacques Chirac nem indul újra oldalán a Libération című bal­liberális napilap. Az írás úgy ál­lítja be kettejüket, mint a kese­lyűket, akik a halállal küszködő Chirac betegágyánál tülekedve alig várják, hogy lecsaphassa­nak a koncra. Noha mindkét politikus ugyan­annak a kormánynak a tagja, kü­lönböző programokkal állnak a nyilvánosság elé. Miközben de Villepin a gazdaság élénkítését helyezi középpontba, belügymi­nisztere a múlttal, a Chirac- korszakkal való szakításról szó­nokol. Az idő előtti elnökválasz­tási küzdelem ösztönző hatással is lehet a politikára. ■ Gyulay Z. New Orleans tragédiája idén háttérbe szorította a szeptem­ber 11-ei megemlékezéseket az Egyesült Államokban. A Világ­kereskedelmi Központ és a Pentagon épülete ellen intézett, 2749 ember halálát okozó tá­madások negyedik évforduló­ján Michael Bloomberg, New York polgármestere részvétét fejezte ki a londoni támadás ál­dozatainak, és a Katrina hurri­kán után gyászoló és otthon nélkül maradt ezreknek is. A hét végén egyébkén levál­tották a mentést irányító szer­vezet igazgatóját, Michael Brownt, mert késlekedtek a mentéssel New Orleansban. Az al-Kaida másképp emlé­kezett szeptember 11-éré: „teg­nap London és Madrid. Holnap Los Angeles és Melbourne, ha Isten is úgy akarja. Ne számít­satok arra, hog részvétet tanú­sítunk!” - a fenyegetés Adam Gadahn, az iszlám hitre áttért amerikai szájából hangzott el egy videofelvételen. A Scotland Yard volt főparancsnoka, Lord John Stevens szerint a brit ter­rorelhárítás az elmúlt években nyolc nagy terrorista támadást hiúsított meg, többek között a Tony Blair brit miniszterelnök és felesége ellen tervezettet. ■ Gy. M.-B. B. E.---------\ \ Ku rdok a közel-keleti térség országaiban ,«■ Ankara fiú ?r Törökország Többségében kurdok ■ lakta területek \ m Teherán ■ IRÁN & 'BEGCTr-CRAFIKA ■ A török szélső­ségesek félnek az EU-tagságtól.

Next

/
Thumbnails
Contents