Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-29 / 201. szám
SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.torinczi@petofinepe.hu BAJAI SPORT ES HELYTORTENET PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 29., HÉTFŐ Majdnem érmet nyert A bajai erős ember, Forgács Gábor kis híján érmet nyert. erős emberek Strabag Hungária I. osztályú magyar bajnokság, Vásárosnamény-Gergelyi- ugomya. Bács-Kiskunból két versenyző, a bajai Forgács Gábor és a kunszentmiklósi Bérezés Attila vett részt az idei országos bajnokság döntőjében. Rönknyomás (4 rönk egymás utáni kinyomása): 6. Bérezés 9 pont, 10. Forgács 5. Koffercipelés (2x135 kgos kofferek 40 méterre): 5. Forgács 10,10. Bérezés 5. Kőgolyórakás (4 kőgolyó 120 ernes állványra pakolása): 3. Forgács 12, 9. Bérezés 6. Egykezes súlydobás magasra (20 kg súly, 400 cm kezdő magasság): 8. Forgács 9, 14. Bérezés 1. Felhúzás (270 kg kezdő súly, emelés először 30 kg, majd 15 kg-ként): 1. Bérezés 6,5, 13. Forgács 3. Ma- lomkőcipelés mellkason (146 kgos malomkő, 40 méterre): 4. Forgács 11, 14. Bérezés 1. Teherautóhúzás (15 tonnás tűzoltóautó húzása 20 méterre): 7. Forgács 8, 14. Bérezés 1. Súlypiramis (három súly - 225,240 és 270 kg -felvitele a négylépcsős piramisra): 5. Forgács 10,14. Bérezés 1. Autótartás (időre keretben): 1. Forgács 14,10. Bérezés 5. Az I. osztályú magyar bajnokság végeredménye: 1. Darázs Á- dám (Halászi) 113,5 pont, 2. Ma- latinszki Tamás (Szeged) 107,5, 3. Dávid János (Szeged) 102,5,4. Forgács Gábor (Baja) 82, 5. Keszler (Dunaújváros) 80,5, 6. Nagy (Réde) 78,5, 7. Szabó (Ti- szaújváros) 62, 8. Hrozik (Dunaújváros) 60,5,9. Árvái (Budapest) 59, 10. Pinke (Dunaújv.) 52.5, 11. Pécsi (Vác) 36,5, 12. Bérezés Attila (Kunszentmiklós) 35.5, 13. Laki (Vác) 35, 14. Krajcs János (Újkígyós) 30,5. Lelőtték a bajai mester barátját Dordrecht / baja Lelőtték a volt kickbox világbajnokot címmel adott ki egy gyorshírt a napokban a nemzeti távirati roda: A nyílt utcán lelőtték a hollandok korábbi többszörös kickbox világbajnokát, Peter Smitet A 43 éves egykori sportoló hétfőn este Rotterdamban vitába keveredett egy másik járókelővel, majd „ellenfele” hirtelen pisztolyt rántott és többször is rálőtt. A Hurrikán becenévre hallgató Smit - aki a nyolcvanas és kilencvenes években számtalan címet gyűjtött kickboxban és karatéban - a helyszínen meghalt. Kém Róbert 3 dános kyokus- hin karatemester, a Tetsushin Dojo Baja klubvezető-edzője megrendültén látogatott el bajai szerkesztőségünkbe. Átadott egy fényképet és elmesélte, hogy a szörnyű és értelmetlen halált halt 4 dános holland karatemester nagyon jó barátja, legutóbb májusban találkoztak Dordrechtben, s akkor Peter megígérte, hogy szeptemberben eljön Bajára. A pályafutása során muay thai- és kickboxban, valamint kyokushin karatéban is világ-, illetve Euró- pa-bajnok címet nyert holland harcművész ugyanis elvállalta, hogy ő legyen a magyar barátja által a Sugovica-parti városban rendezendő kickbox edzőtábor oktatója. A legendás Jan Vleesenbeek tanítványa - aki sportolói pályafutása során nem véletlenül kapta a Hurrikán becenevet - december 24-én lett volna 43 éves. Kern Róbert - mielőtt elutazott volna barátja temetésére Hollandiába - elmondta: számára egyértelmű, hogy az általa decemberben Baján megrendezendő nagyszabású, meghívásos kyokushin gála Peter Smit-emlékverseny lesz. A világklasszis holland bajnokot Dordrechtben temették el. A két Jóbarát, Peter Smlt és Kém Róbert idén májusban Dordrechtben állapodott meg arról, hogy a világklasszis holland mester Bajára jön oktatni. A sors közbeszólt. Varga Tamás világbajnok lesz? evezős vb Hétfőtől vasárnapig a japán Gifuban rendezik az evezősök világbajnokságát, amelyen magyar részről négy férfiegység vesz részt. Metis Zoltán szövetségi kapitány egy érmet és egy további döntős helyezést remél a küldöttségtől, amely a hétórás időeltolódáshoz való alkalmazkodás céljából már egy héttel a rajt előtt a helyszínre utazott. A legjobb szereplésre az idén összetett Világkupa-győztes, tavaly olimpiai ötödik Hirting Zsolt (Vác), Varga Tamás (Démász Bajai SVSC) könnyűsúlyú kétpárevezősnek van a legnagyobb esélye, a duó egyértelműen a dobogóra tör, de a versenyzők - korábbi nyilatkozataik alapján - azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a legfényesebb medállal térjenek haza Japánból. Rajtuk kívül a Bencsik Gábor, Pető Tibor két- párnak van reálisan esélye arra, hogy a fináléba, azaz a legjobb hat közé kerüljön. A Petővel 2001- ben és 2002-ben világbajnok HaUerÁkos ezúttal egypárban próbálkozik, tőle - csakúgy, mint a könnyűsúlyúak hasonló számában rajtoló Lőrin- czy Pétertől - az első 12 közé kerülés várható el. A vb-n ötvenhat ország 319 egysége, összesen több mint nyolcszáz versenyző indul. : A MAGYAR CSAPAT: Könnyűsú- : fyú kétpár: Hiding Zsolt, Varga Ta- : más (előfutam: kedd, reményfu■ tam: szerda, középfutam: péntek, ■ döntő: vasárnap). Kétpár: Ben: csík Gábor, Pető Tibor (előfutam: : hétfő, reményfutam: szerda, kö- : zépfutam: csütörtök, döntő: : szombat). Egypár: Haller Ákos ■ (előfutam: hétfő, reményfutam: : szerda, középfutam: csütörtök, : döntő: szombat). Könnyűsúlyú '■ egypár: Lőrinczy Péter (előfutam: | hétfő, re.ményfutam: szerda, kö■ zépfutam: csütörtök, döntő: : szombat). A térséget sújtó tájfun : miatt először két, majd egy nap- : pal elhalasztották az eredetileg ■ vasárnapra tervezett rajtot A cím után minden bizonnyal más témát várnak tőlem kedves olvasóim. Most azonban nem holmi rablásról esik szó. A cél valójában az volt, hogy a magyar gazda pénzhez juthasson, gyorsan, és olyan sokhoz, mellyel gazdaságát fejleszteni tudja. A „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István az ország gazdaságában megmutatkozó bajok fő okát, a fejlődés legnagyobb gátját a reformkori Magyarország lakosságának pénztelenségében, a hitel hiányában látta. Szerencsére támadt egy férfiú, aki elképzelését valóra váltotta: Fáy Andrásnak hívták. Megalakította - éppen 165 évvel ezelőtt - a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesületet. Baja városa pedig alig hét esztendő múltán követte a pesti példát. Pénzt, gyorsan, sokat! helytörténet A város polgársága rokonszenvezett az eszmével A tűzvész után Baja az 1800-as években hatalmas fejlődésnek indult. Duna melletti fekvése következtében - országos vízi és szárazföldi utak csomópontjában - mind nagyobb szerephez jutott a Délvidék kereskedelmében. Virágzó ipara is emelte a jólétet. A fejlődést megakasztotta az 1840. évi tűzvész, melyben a virágzó város pár óra alatt füstölgő romhalmazzá változott. A jólétet nincstelenség és nyomor váltotta fel. A javarészt iparosokból és kereskedőkből álló polgárság életerejét nem törte meg a csapás, hanem hozzáfogott, hogy újból lerakja jólétének alapjait. Takarékpénztárt alakítottak A bajai takarék megalapításának első szószólói Vojnits Imre városi tanácsnok és KLénáncz József kereskedő voltak. A város polgársága rokonszenvezett az eszmével, így az elgondolást hamarosan tett követte. Az alakuló ülést az Oroszlán vendéglőben tartották 1847. március 2-án. (A vendéglő a most ismét róla elnevezett utcában, a mai Erste Bank helyén volt) A szép számú résztvevő megszavazta az alapszabályt. A részvények jegyzése még ebben az esztendőben megtörtént. 400 darab 100 pengőforintos részvényből származó 40 ezer pengőforint alaptőkével a Bajai Takarékpénztár a következő esztendő január 2-án megkezdte működését Vojnits László elnöklete alatt. (Más forrás szerint 3-án. Az utóbbi dátumot tartom valószínűbbnek, mert január 2-a vasárnapra esett. G. Z.) Az elnök három hónap múltán, 1848. április 2-ára ismét közgyűlést hívott egybe az Oroszlánba, az alaptőke felemelése végett. Jóllehet az 1848/49- es forradalom és szabadság- harc nagy nehézségek elé állította az új intézetet, 1850 elején a közgyűlés egy-egy részvény után 8 forint 65,4 krajcár osztalékot állapított meg. Megemlítendő, hogy a választmány már akkor gondolt a tartalékalap képzésére. Kimondotta, hogy a krajcárokat nem fizeti ki, hanem tartalékalapra gyűjti. Az elnyomatás évei után fellendülés A folytonos önkényuralmi zaklatás miatt a közönség bizalma megrendült. Szinte egymással versenyezve mondták fel a betéteket, melyeket az intézet gyakran magánhitelekből volt kénytelen kifizetni. Abban az ütemben, ahogyan csökkent az elnyomás és szűnt meg az üldöztetés, az ipar és kereskedelem kezdett visszatérni a régi kerékvágásba. Ez a takarékpénztárnál a betétállomány növekedésében fejeződött ki. 1856-ban 28 pengő osztalékot fizetett részvényenként, 1860-tól pedig ismét rendszeresen gyarapította tartalékalapját. Jelentős vívmányok Az 1863. esztendő több szempontból is jelentős változásokat hozott a takarékpénztárt illetőleg. A kiegyezés előtt ekkor volt a legmagasabb a betétállomány és a legnagyobb a tiszta jövedelem. A takarékpénztár 1863- ban megvásárolta a város tulajdonában levő ún. „régi présházat” 24 ezer 700 forintért További 60 ezer forint befektetésével a présház helyére székházat építtetett. A munkálatok 1866- ra fejeződtek be. Ettől kezdve itt helyezték el az intézmény irodáit és üzlethelyiségeit. (Az épület a takarékpénztáron kívül egyszerre többféle funkciót is betöltött mint lakás, gyógyszertár, tüdőgondozó. Jelenleg az OTP-flóknak és a Türr István Múzeumnak ad otthont.) Egyszerűbb hitelfelvétel A székház beruházás költsége több mint kétszerese volt a takarékpénztár alaptőkéjének, így súlyos terhet jelentett. Az átmeneti visszaesést azonban ellensúlyozta a kiegyezést követő általános gazdasági fellendülés. A kölcsön folyósításának eljárása kezdetben meglehetősen hosszadalmas és nehézkes volt. Egyetlen módja abban állott, hogy hites személy a fedezetül lekötött ingatlanokat a takarék- pénztár megbízottjának birtokába vezette át. A tulajdonos csak akkor került ismét a fedezet birtokába, amikor az adós a kölcsönt visszafizette. Egyszerűbb és olcsóbb eljárást vezetett be az intézet 1864- ben a váltóhitelekkel, majd 1868-tól a jelzálogkölcsönök folyósításával. Ugyanebben az évben alakult meg az Első Bajai Gőzmalom Rt., melynek részvénytöbbségét a takarékpénztár megszerezte. Ezzel kapcsolatban érték veszteségek, melyeket ellensúlyozott a Ferenc József-tápcsatorna építésében való közreműködés. ■ Gál Zoltán VÁLSÁG UTÁN FELLENDÜLÉS A gazdaságtörténet részletesen tárgyalja az 1873-ban bekövetkezett gazdasági válságot. Itt csak annyit, hogy hatását a takarékpénztárnál is éreztette. De szerencsére csak mérsékelten, mert a bajai pénzintézet a nagy haszonnal kecsegtető, de sok bankot csődbe vivő részvényvásárlásba nem ugrott bele. Mondhatni, hogy új korszak kezdődött a pénzintézet működésében, amikor 1883-ban Szutrély Lipót személyében új vezérigazgató állt az élére. Kitűnő pénzügyi szakember és rendkívül erőskezű vezető volt. Tudásának és határozott vezetői stílusának köszönhető, hogy annak ellenére, hogy á nagyobb adósai közül többen tönkrementek, a Bajai Takarékpénztár állta a sarat. Még 1940-ben, a II. világháború kitörésekor is jó nevű pénzintézet volt a Bajai Takarékpénztár. De ez már legyen egy másik történet!
