Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-03 / 180. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 3., SZERDA MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK Jól kisütötték puuu sara Azért, mert valami régi, nem biztos, hogy rossz. % - rf Családunk őrzi még azt a teknőt, amiben édesanyánk dagasztotta a kenyeret. Nekünk, gyerekeknek várva várt szertartás volt az ál­talában kéthetente ismétlődő foglalatosság. Ki a keresztfáért szaladt, ki a morzsótkás zacskóért, a többiek meg a szakajtó­kat állították sorba. „Na szívem csücskei! Szaladjatok egyet! Mi­re kirohangáljátok magatokat, kisül a kiscipó is. ” így hessege- tett el bennünket anyánk, mert nem szerette, ha tűzközelben voltunk. Mert hát a kemencét - lett-légyen bár olyan kánikula, mint a mostani - be kellett fűteni, amihez a kukoricaszár-ké- véket jó előre odahordtuk a fehérre meszelt ház tövéhez. Az új kenyér havára, augusztusra igencsak lefogytak a rózs­ás búzalisztes zsákok, aratás után újra meghíztak Apánk büszkén húzta a maga gyártotta kiskocsit, amin a szemes ter­ményt elvitte őrletni. Hazaérve pedig - miután a liszt a helyé­re került - hófehér lett indigókék, sűrűn mosott munkásruhá­ja. Mi, gyerekek addigra a friss kenyér illatát éreztük. Édes­anyánk olyat tudott sütni, amiből minden nap jóízűen ettünk. Az a kenyér több nap elteltével sem savanyodott meg, nem pe­nészedéit, nem morzsálódott, nem száradt kővé, mint a mai kenyerek. Egyszerűen finom volt. A Magyar Pékszövetség nemrégiben elhatározta, hogy a ha­gyományos, most mégis újnak számító kovásszal készült ke­nyeret dob a piacra. A nagy nap várhatóan augusztus 20-án lesz. Olyat szeretnének sütni, hogy mi, vásárlók azt mondhas­suk: igen, ez a magyar kenyér! Jobb ízű, szeletelhetőbb és ga­rantáltan nem tartalmaz adalékanyagot. Ezt elsősorban a pék­szövetséghez tartozók süthetik majd, s egységes lógóval, cso­magolással kerül a boltokba. Állítólag sok pékségnél még adott a kovászos kenyér előállításához szükséges technológia. Szalkszentmártonban biztosan. Ott ugyanis eddig sem szakí­tottak a hagyománnyal, mondván, azért, mert valami régi, nem biztos, hogy rossz. Sőt! Fülön csípték a határon tompa Muzeális értékű régisé­gekét1 találták a tompái vaftib- Sok egy külföldi mikrobusz egyik' Utasánál' hétfőn. AJtöbb mint ötszázezer forint értékű tárgyakat lefoglalták és csem­pészet miatt feljelentést tettek a Vám- és Pénzügyőrség Dél-al­földi Nyomozóhivatalánál - kö­zölte a pénzügyőrség. A szerb-montenegrói rend­számú jármű belépésre jelent­kezett. Az utasok nem jelentet­tek be vámköteles árut, a téte­les vizsgálat során viszont egyikük táskájában régészeti leletnek látszó tárgyúk kerül­tek elő. A szerb állampolgársá­gú tlő táskájában ötven darab arany, ezüst és bronz pénzér­me, továbbá kisplasztika és dísztárgy volt. Az előzetes szakértői véle­mény szerint a tárgyak muzeá­lis értékűek, s vélhetően a ró­mai korból származnak. Az utas meghallgatásakor azt val­lotta, hogy a régiségeket egy is­merőse megbízásából vitte vol­na Ausztriába. In memóriám Szántó Andorne (1931-2005) 2005. július 17-én örökre elment közü­lünk Szántó Andorné Irénke néni. Egyi­ke volt azoknak, akik sokat tettek Kis­kunfélegyháza közművelődéséért. 1953-ban friss diplomával a kezében érkezett Szegedről Félegyházára, hogy a Tanítónőképzőben megkezdje válasz­tott hivatása gyakorlását. Ő megszeret- § te a várost, a város befogadta és meg­szerette őt. Küldetését: a nevelést, a magyar és történelem tárgyak ta­nítását, a kultúra szolgálatát élete végéig itt teljesítette. 1953-tól 1957-ig a Tanítónőképzőben dolgozott, majd annak meg­szüntetése után a Leánygimnáziumban. 1961-ben ő is sokat tett azért, hogy ez a középfokú intézmény ne szűnjék meg városunkban, és lét­rejöjjön a Közgazdasági Szakközépiskola. Ennek előbb igazgatóhe­lyettese, majd 1971-től 1986-ig, nyugdíjba vonulásáig igazgatónője volt. Ám az iskolától akkor sem szakadt el, 2001 júliusában búcsúzott el végleg a katedrától. Most sok-sok egykori tanítványa és kollégája gondol vissza a végső harcon is átesett tanárnőjére és kartársára. Mit lehetne elmondani róla, ami képes megidézni alakját? A szólás a szépséget mulandónak tartja, ám az ő szépsége az évek so­rán sem enyészett el, lényének tisztaságát, harmóniáját megnyerő alakja is híven tükrözte. Fáradtságot nem ismerő akarással és elhiva­tottsággal dolgozott nemcsak az iskolában, hanem a Móra Ferenc Közművelődési Egyesületben is. Fegyelmezetten dolgozott, ezt má­soktól is megkövetelte. Egész életét kitöltötte a munkája és a családja iránti szeretet. A ma­gán- és közéletben a hűséges szolgálatot tartotta a legfontosabbnak, s mindkét területen maradéktalanul teljesítette is a küldetését. Tragikus halál adatott neki, s ezért nekünk, a gyászolóknak még nehe­zebb az elválás fájdalmát szavakba önteni. Tóth Árpád szavait köl­csönkérve búcsúzunk Szántó Andorné Irénke nénitől: “Álmodjál édes, szép síri álmot, Őrt áll szelíden, s nem feled a szeretet" Közgazdasági Szakközépiskola, Kiskunfélegyháza Pezseghet az élet az öreg épületben INGATLANHASZNOSÍTÁS Közösségi és alkotóházat alakítanak ki 38 millióból Az 1929-ben épült Wolford-dűlői, elhagyott iskolából közösségi és al­kotóházat alakít ki az ön- kormányzat. A megvaló­suláshoz jelentó's pályá­zati pénzt nyertek. Jakabszállás A Wolford-dűlői birtokot az iskola elnéptelenedése óta Is alkotótábornak használták, illetve az ideális környe­zetben sokszor rendeztek itt családi napokat. A megyeszékhely közelében fekvő községtől jó néhány kilo­méterre lévő tanyai iskola a hetvenes években elnéptelene­dett. Az ideális erdei környezet­ben lévő nagy épületet később a Duna-Tisza közi Népművé­szeti Egyesület használta, illet­ve tájba illő épületet is létreho­zott a tágas udvaron. Ám most a birtoknagyság is bővül, ugyanis a portaszomszéd, lad | István őstermelő ajándékként 5 használatra átad a területéből, í ezzel támogatva az önkor- I mányzat elkép­zelését - tájé­koztatta lapun­kat Szabó Mi­hály polgár- mester. De a 200 négyzet- méteres, hajópadló? alma ma­ter és a kiszolgáló létesítmé­nyek „gyógyításra” szorulnak, illetve azokat érdemes meg­menteni. A tervezett felújítás 38 millió forintba kerül. Ezt a pénzt aligha tudná kigazdál­kodni a település vezetése, ezért pályáztak. Az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prog­ramból jelentős összeget nyer­tek. így a községi kasszából csak 3,8 milliót szorítanak ki a nemes célra. Az elképzelések szerint nemcsak közösségi és alkotóház lesz az ódon biroda­lom, hanem erdei iskola céljai­ra is használják. Sőt itt helye­zik el Dulity Tibor festőművész emléktábláját, hiszen az idén elhunyt alkotó sokszor dolgo­zott a Wolford-dűlőben. Az át­alakítási munkálatokhoz ha­marosan hozzáfognak. ■ P. S. A félkarú rablók és a kétszáz méter Iskolától és egyéb védett intézménytől továbbra sem lehet kétszáz ^éter­nél közelebb játéktermet nyitni a városban. Kecskemét A szerencsejátékokról szóló tör­vény úgy szól, hogy I. kategóri­ás játéktermek esetében bizo­nyos intézményektől kétszáz méteres védőtávolságot kell be­tartani. Ebbe a kategóriába tar­toznak azok a játéktermek, ahol semmilyen más szolgáltatás, többek között vendéglátás sincs, és nem is lehet. II. kate­góriás játékteremnek minősül az, ahol van vendéglátás, és ott legfeljebb két pénznyerő auto­matát lehet üzemeltetni. Az Külön érkeznek meg. Az­tán külön lépnek színpad­ra, éppúgy, ahogy a közel­múltban megjelent, Színész-házas-páros című könyvben is külön-külön nyilatkoznak. Civil életük­ben 34 éve együtt vannak. Kultúra Pogány Judit és Koltai Róbert volt a közelmúltban a kecskemé­ti Udvar Színház rendezvényso­rozat vendége. - A mi pályán­kon nagyon ritka az ilyen hosz- szú együttélés - meséli Pogány Judit. - De az az igazság, hogy nekünk jót tesz, hogy sokat va­gyunk távol egymástól. Mert hi­ába élünk együtt több mint 34 éve, a gyakorlati életben nagyon különbözőképpen csináljuk a dolgokat. Ami miatt, ha együtt vagyunk, állandóan veszek­szünk. Aztán az egyiknek alkal­ilyen helyek esetében a törvény nem ír elő védőtávolságot. En­nek ellenére Kecskeméten úgy szabályoz á helyi rendelet, hogy a 200 méteres védőtávolságot mindkét kategóriádé! be kell tartani. A rendeletet - a törvé­nyi korlátok miatt - csak a II. kategóriás játéktermek eseté­ben változtathatná meg a képvi­selő-testület. Ezt már többször is kérték a vállalkozók, ám si­kertelenül. A legutóbbi közmeg­hallgatáson három vállalkozó szólalt fel, közülük ketten Hetényegyházán foglalkoznak vendéglátással. Ilyen előzmények után tár­gyalta a témát legutóbb a képvi­selő-testület. A polgári oldal ha­tározottan ellenezte a rendelet megváltoztatását, azzal érvelve, hogy veszélyt jelent a fiatalok­mazkodnia kell, és ez az esetek többségében mindig én vagyok. A színészházaspárnak azon­ban nem csak egymáshoz kell alkalmazkodni. Hanem a társ­bérlőikhez is. - Pillanatnyilag 15 állatunk van - mondja Po­gány Judit. - Ha vendégeink vannak, az a legnagyobb gon­dunk, hogy hova ültessük le őket. A nagy fotelt a kuvasz néz­te ki magának, a kerti székeken a cicák szoktak aludni - nin­csen üres hely. Késő este, ami­kor hazaérünk, egy egész kutya- falka vár bennünket. Sajnos ezt el is rontottuk kicsit, mert hoz­zászoktattuk őket, hogy ilyen­kor kapnak valamit. Úgyhogy a sok kutya messziről ugat, ahogy észreveszik a kocsinkat. Ha jói összeszámolom, 18 éve nem vol­tam nyaralni. Ennyi állatot nem lehet másra bízni.- Én most kivételesen voltam - mondja Koltai Róbert, aki nemrég mondott le a József At­ra, ha az iskolához közel játék­terem működik. Dr. Szeberényi Gyula (Fidesz) arra hívta fel a fi­gyelmet, hogy ebben á témában nem szabad megnyitni a kiska­put. Dr. Adorján Mihály (SZDSZ) a védőtávolság meg­szüntetése mellett érvelt, mondván, ha valaki játékgépez- ni akar, akkor elmegy 202 mé­terre is. Dr. Nádasdi Miklós (MSZP) is az enyhítés mellett volt. Elmondta: Hetényben még a református imaház sem kifo­gásolná a vállalkozók elképze­lését. A vita végül az ellenzék­ben lévő jobboldal győzelmével végződött. A 200 méteres védő- távolság csökkentése ugyanis csak 12 igen szavazott kapott, ami nem elegendő a rendelet megváltoztatásához. ■ Takács Valentina tila Színház művészeti vezetői posztjáról. - Nemrég jöttem ha­za Chichago-ból. A Világszám! című filmem részt vett az otta­ni, Európai Unió által támoga­tott filmfesztiválon. Elhoztuk a közönségdíjat. Úgyhogy ebben a pillanatban Chichago-ban sokkal többen látják a filmet, mint Magyarországon. ■ Rákász Judit Koltai Róbert és Pogány Judit. Ajándék fűkaszák a tisztiorvosi szolgálattól Kerekegyházának és Vá­rosföldnek vásárol fűka­szákat az ÁNTSZ kecske­méti intézete. így a két te­lepülésnek már csak a munkaerőről kell gondos­kodnia. Parlagfű Köztudott, hogy az Állami Nép­egészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat évek óta minden lehe­tőséget megragad az allergiás betegségek megelőzésére. Álta­lában nem az a jellemző, hogy a szolgálat pénzt adna, de erre is volt már példa - tudtuk meg dr. Molnár Ilona kecskeméti tiszti főorvostól. Mint kiderült, most a kecskeméti ÁNTSZ ismét ab­ba a szerencsés helyzetbe ke­rült, hogy valamennyi anyagi forrást is adhat a programok­hoz. Ebből született az ötlet, amelynek nyomán az ellátási területükhöz tartozó újabb két önkormányzattal, Kerekegyhá­zával és Tiszakécskével vették fel a kapcsolatot. Felajánlották, hogy a két településnek fűka­szákat vesznek, így az önkor­mányzatoknak már csak a munkaerőt kell biztosítani a gyommentesítéshez. A tiszti fő­orvos elmondta: a szolgálatnak így még nagyobb esélye van ar­ra, hogy többeket megmozgas­son a parlagfű elleni harcban. Új bemutatóterem PETŐFiszÁLLÁs A napokban kap­ta meg működési engedélyét a szentkúti új pálos kolostor és novíciusképző szomszédságá­ban kialakított bemutatóterem. Akik ellátogatnak ide, értékes kegytárgyakat, ikonokat, egyhá­zi dokumentumokat és ereklyé­ket tekinthetnek meg. Kuvaszé a fotel, a kerti székek a cicáké udvarszínház Kecskeméten vendégszerepeit a népszerű színészházaspár

Next

/
Thumbnails
Contents