Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
AUGUSZTUS 20 9 PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK Asztrik hozta a magyarok koronáját Ötvenhat évvel ezelőttig hazánkban a szokásjog szerint jártak el alkotmányos ügyekben. Abban az esztendőben, 1949. augusztus 20-án fogadta el az országgyűlés Magyarország első írott Alkotmányát. Nem véletlenül ezen a napon. Kalocsa Az akkori internacionalista rendszer a maga nemzeti elkötelezettségét próbálta így bizonyítani. Az ünneplésre okot adó, az augusztus 20-hoz kapcsolódó esemény ugyanis évszázadokkal azelőtti. Országalapító királyunkat, Szent Istvánt 1083-ban ezen a napon avatták szentté. Az új kenyér megszentelésének ünnepe is erre a napra esik. Az ünnep apropóján megyénk legrégebbi városához, Kalocsához kapcsolódó, évezredes történésekről beszélgettünk Asbóth Miklóssal Az időszámítás kezdetétől lakott hely- A Petőfi Népében is többször megjelent, hogy már a neolitikum embere megtelepedett a kalocsai Sárközben. A jelenlegi város területén a legrégebbi fennmaradt tárgyi emlékek kora az időszámítás kezdetére tehetők, kelta eredetűek. Ettől az időtől folyamatos a város lakottsága - beszél a város történelmi hajnaláról Asbóth Miklós, a kalocsai Nagy Lajos Könyvtár vezetője, több helytörténeti kiadvány és könyv szerzője.- Köztudott, hogy honfoglaló őseink inkább állattenyésztéssel, -tartással foglalkoztak, mint mezőgazdasággal. Az erősebb kutya elvén a tehetősebb, tekintélyesebb családoknak jutottak az állattartásra leginkább megfelelő földterületek. így Álmos unokái, a honfoglaló Árpád négy fia - Tarhos, Üllő (Jelech), Jutás (Jutocsa), Zolta (Solt) - Duna menti szálláshelyeket örökölt. A folyam mindkét partján az Árpád nemzetség földjei terültek el. A szálláshelyek közös határára esett Kalocsa. Itt jöttek össze a nemzetség vezetői és tárgyalták még a család, illetve az ország ügyeit. Árpád családjának városa így már könnyen belátható, hogy a 900-as években Kalocsa fontos szerepet töltött be őseink életében. Az egész ország sorsát befolyásoló kérdések dőltek el Árpád 907-ben bekövetkezett halála után a családi ta nácskozóhelyül szolgáló városban. Az új fejedelem, Jutás fia, Fájsz (ma is lakott, Kalocsa kö- <j zeli település neve) lett. Őt Zolta (Solt) fia, Taksony követte, mint rangidős családtag. Halála után fia, Géza (970-997) lett a vezető. Azt pedig történelemórákon minden magyar diák megtanulja, hogy Géza a kereszténység meghonosítását szorgalmazta. Az ősi öröklési rendet felrúgva fiát, Vajkot (Istvánt) nevezte meg utódjául, Tarhos dédunokája, a legöregebb Árpád-leszármazott férfi, Koppány ellenében.- Az István király- lyá koronázását megelőző történet szintén köztudott - folytatta Asbóth Miklós. - Az uralkodó a pécsvá- radi apátot, Asztrikot küldte a pápához, II. Szilveszterhez. A fennmaradt legendák szerint a pápa azzal fejezte ki az ország önállóságának elismerését, hogy angyali sugallatra ko- ! rónát küldött István- | nak. A királyt Esztergomban koronázták meg, az Asztrik által Rómából hozott koronával. Uralkodása alatt a magyar törzsek szövetségéből létrehozta az i egész Kár- I pút meden cére kiterjedő keresztény magyar államot. István államalapítása során kiépítette a vármegyerendszert. Az ország területén félszáz királyi vármegyét szervezett. Szuverén királyi méltóságra emelésével és apostoli küldetésének elismerésével, a pápától kapott előjogra támaszkodva birodalmának szilárd egyházi szervezetet adott. Az országalapító király egyházmegyéket szervezett Tíz egyházkerületet alapított, köztük két érsekséget: Esztergomban és Kalocsán, valamint nyolc püspökséget. A kalocsai érsekség létrejöttének két története is ránk maradt. Az egyik változat szerint eleve érsekségként, térítő céllal jött létre. A bizánci vallás ellen mintegy védőbástyaként állt a kalocsai érsekség, első érsekével, a szent koronát hozó Asztrikkal az élen. A másik változat szerint Esztergom volt az egyetlen érsekség. Ám amikor az esztergomi érsek három évre elveszítette szeme világát, Asztrik kalocsai püspök helyettesítette. Majd Asztrik a régi érsek felépülése után címét megtartva, érsekként tért vissza Kalocsára - magyarázta a könyvtáros. A kalocsai érsekség három évvel ezelőtt tartotta millenniumi évfordulóját. Az érsekség alapításának évét - több feltételezett dátum közül - 1002-ben határozva meg. Ősi katedrális Az első kalocsai érsek templomot is építtetett. A mai katedrális helyén állt valamikor az első kalocsai nagytemplom. Egyhajós, kéttornyú székesegyház volt, talán 1003-ban épülhetett, Szent Pál tiszteletére szentelték. Egyes források szerint a templom oltára elé temették el az első kalocsai érseket, Asztrikot.- A magyar királyok koronáját a Parlamentben őrzik. Ám a millennium évében, 1896-ban három hiteles másolat készült a koronáról. Az egyik a Vatikán kincstárát gazdagítja, a másik a koronázótemplomban, a Mátyás-templomban kapott helyett, a harmadikra pedig napjainkban is a kalocsai érsekség vigyáz - tér vissza az évezred előtti időből a jelenbe Asbóth Miklós. ■ Páncsics Hajnalka nincs még egy olyan nemzet a földön, amely egyetlen nemzeti ereklyéjének ekkora jelentőséget tulajdonítana és olyannyira tisztelné, mint a magyar nép a Szent Koronát. Birtoklásáért trónviszályok dúltak, sokszor árulások és összeesküvések áldozatává lett. Volt eset, amikor egyszerűen ellopták vagy titkon őrizték. Egy alkalommal hazaszállítása közben vesztették el, de mindig megkerült. Többször hurcolták ki az országból, föld alatt elásva rejtegették, és történt, hogy zálog tárgyát képezte. A magyar Szent Koronával ezer év alatt 55 magyar királyt koronáztak meg. Csak két király fejére nem tették a Szent Koronát: János Zsigmondéra mint „ellenkirályéra”, aki csak névleg uralkodott és 1570-ben le is mondott, valamint II. József fejére, aki saját akaratából nem koronáztáttti meg magát. ______ . '*•' • :;v , „ **__________________________________________________________________________________________________________________________________________________• fi -v,lr>y- I , -Jo . A borversenynek marketingértéke van A magyar borok 29. országos versenyének tapasztalatait egységes szempontok szerint értékelték a szakemberek. Egyetértettek abban, hogy a versenyben való részvételnek és az elért eredményeknek gazdasági jelentősége van, valamint leszögezték: Kecel kitűnő házigazdája volt az eseménynek. Az ország valamennyi borvidékéről érkeztek „versenyzők” a Kecelen rendezett nemzeti borversenyre. Horváth Csaba, a Hegyközsé- pFP8lj| gek Nemzeti Tanácsa (HNT) főtitkárhelyettese a verseny B§ * i * Él főszervezője: - Az előző bor■ A versenyekhez képest keveCA JA sebb nevezés érkezett a kecelj ** ■ li versenyre. Ez nagy hiba, iiorvái^sab^^ mert az országos versenyen való részvétel nem csupán a minősítést tanúsító oklevelek átadásáról szól. Ugyanis a szeptember 8-ai díjátadásra katalógust készítünk, melyben a helyezés mellett szöveges értékelést is kapnak az.országos versenyen szerepelt borok. Ez hiteles minősítés, mert az ország 22 borvidéke legjobb szakembereinek véleménye tükröződik benne. Ennek alapján lehet kínálni a borokat a kereskedelmi láncoknak, a hazai és külföldi vevőknek, sőt ez a minősítés akár a palackra is felkerülhet. Célunk, hogy a bírálat során egységes szemlélet alakuljon ki, és a borversenyen való részvétel gazdasági előnyt is jelentsen a borászatok számára. Külön kiemelném, hogy a házigazdák kitűnő feltételeket biztosítottak az országos borverseny megrendezéséhez. Ez rendkívül fontos, mert minden bortermelő ország nemzeti borversenye a mérvadó megmérettetés, melynek rangjához elengedhetetlenek a méltó körülmények. Dr. Urbán András, a HNT főtitkára: - A 407 borminta nem tükrözte igazán a magyar fajták teljes keresztmetszetét. A vártnál kevesebb volt a vörösbor, s közülük a 2003-as év- járatúak szerepeltek legjobban. A 2004-es évjárat inkább a fehér- és rozéfajtáknak kedvezett. A bírálóbizottságok 1 nagy arany-, 60 arany- és több mint 200 ezüstéremmel díjazták a borokat, melyeket a hivatalos eredményhirdetésen vehetnek át a borászok. Kitűnőre sikerült a verseny előkészítése, a lebonyolítása pedig magas technikai és szakmai színvonalon valósult meg. Ebben legfőbb érdem a házigazdáké, akik nemcsak rendkívül körültekintően biztosították a körülményeket, hanem gazdag programmal is megajándékoztak bennünket. Külön kiemelném a T.G. Virágdekor igazgatójának, az iskola munkatársainak és tanulóinak tökéletes összhangban végzett munkáját, melyről elismeréssel szóltak az ország borvidékeiről érkezett szakemberek is. Dr. Sümegi József, a borverseny társelnöke: - A beküldött borminták 15 százaléka származott a Duna-borrégió területéről, ami meglehetősen kevés, hiszen ez a régió adja az ország bortermésének közel egyharmadát. Nagyobb le- Dr. sümegi József hetne az itteni bortermelők önbizalma, hiszen jól szerepeltek boraik a versenyen. Az a tény, hogy Kecel adott otthont a nemzeti borvesenynek, a borrégió szakmai diplomáciájának sikere, és nagy megtiszteltetés a városnak is. A sok helyről érkezett borbírálók általános véleménye az volt, hogy méltó helyre került a verseny, és a vendéglátók minden várakozást felülmúló körülményeket biztosítottak a magyar borászat ünnepének. Schindler János, Kecel polgármestere: - Örülök annak, hogy a három „muskétás": Kecel önkormányzata, a T.G. Virágdekor és a Kecel-Borker Kft. teljesíteni tudta a negyedik „muskétás", a HNT szakmai elvárásait. Jó házigazdaként igyekeztünk bemutatni a város értékeit vendégeinknek, de nem titkoltuk el településünk árnyoldalait sem. A borbírálók közül sokan még nem jártak Kecelen, és - ahogyan fogalmaztak - nem gondolták, hogy a város peremén egy olyan „oázist" találnak, mint a T.G. Virágdekor. Ha jól érezték magukat, az a Kecelre jellemző ös-szefogásnak köszönhető, mert minden település csak együttgondolkodva tud magas szinten megfelelni az elvárásoknak. Annak pedig különösen örülök, hogy az első alkalommal kiválasztott Megye Bora között keceli bor is található. Téglás András, a T.G. Virágdekor Szakmunkásképző és Szakiskola igazgatója: - Bevallom, öröm volt hallgatni három napon keresztül az elismerő szavakat és a gratulációkat. Igyekeztünk a legjobban kiszolgálni a rangos eseményt, és mint minden házigazdának, nekünk is jólesik, ha a vendég jól érzi magát. Most bizonyosodott be igazán, hogy az oktatási célokat szolgáló beruházásaink nem voltak hi- ábavalóak. Olyan létesítményeket hoztunk létre, amelyek fő feladatunk, a szakmai képzés mellett sokrétűen hasznosíthatóak. Megtiszteltetés számunkra, hogy egy ilyen magas szakmai követelményeket kívánó rendezvénynek - mint az országos borverseny - meg tudtunk felelni. ▲ Schindler János Téglás András
