Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-19 / 194. szám
Kmm 2005. AUGUSZTUS 19., PÉNTEK VILÁGTÜKÖR 7 Orosz-kínai partraszállás verseny Közös nagyhatalmi érdekek Amerikával szemben A Kína hatalmi törekvéseitől félő tajvaniak maguk is rendeztek egy „erődemonstrációt”, és partraszállási gyakorlatot tartottak Első alkalommal tart közös hadgyakorlatot Kína és Oroszország. Kérdés, hogy a szoros katonai együttműködés mennyire jelenti katonai és gazdasági szövetség kezdetét. Csák Elemér Az orosz Távol-Keleten kezdődtek, és most az északkelet-kínai San^on-Mszigetep fpjytatódnak a manőverek. A hadihajók, a robotrepülőgépek, a deszantosok és a gyalogosok feladata az, hogy „közösen felkészüljenek a terrorizmus, az extrémizmus és a szeparatizmus elleni harcra”. így fogalmaz a Szinhua hivatalos hír- ügynökség, és a külföldi elemzők lázasan igyekeznek kitalálni, mit takarnak - és mit lepleznek - az idegen szavak. Cselekménye szerint a hadgyakorlat annak a próbája, miként tud segítséget adni a két ország annak a szomszédjának, ahol etnikai zavargások veszélyeztetik az államrendet. Ehhez partra szállnak, de még stratégiai bombázókat is bevetnek, hogy - úgymond - megakadályozzák a felforgatok tengeri mozgását. A hadgyakorlaton a technika mellett 10 ezer katona vesz részt. A közleményben szereplő szeparatizmus (különválás) szó Tajvanban keltett nyugtalanságot; attól tartanak, hogy Kína igyekszik megszerezni az orosz támogatást a,, szigetország bekebelezéséhez. Hasonló véleményen van Alekszandr Golc moszkvai szakíró. Véleménye szerint Peking igyekszik felhasználni Moszkvát Tajvannal kapcsolatos hatalmi játékához. „A kínaiak növelik katonai jelenlétüket a térségben. Oroszország részéről pedig főleg fegyverkereskedelemről van szó.” Dmitrij Kormilicin Kína-szak- értő úgy véli: Kína valóban a tajvani kérdést akarja mindenáron bekapcsolni diplomáciájába, Oroszország számára azonban más a tét: fel kívánja használni a kínai kártyát arra, hogy érvényesítse érdekeit Közép-Ázsiá- ban. A térségben „Kína és Oroszország érdekei nagyon hasonlók: a fennálló helyzet megőrzése és harc az amerikai nyomulással szemben”. A China Timesnak adott interjúban Ni Le-cong katonai szakértő kijelentette: „A közös hadgyakorlat magyarázata az, hogy az országaink közötti megértést fejezi ki, és üzenet a szomszédos államok számára: mindketten ugyanazzal a fenyegetéssel nézünk szembe”. A The Washington Post olyan véleményeket idéz, amelyek szerint a katonai együttműködés szorosabbá tétele elsősorban az orosz fegyver- eladások növelését szolgálja. Moszkva szeretne atom-tengeralattjárókat és stratégiai bombázókat eladni. Alekszandr Golc hozzáteszi: az orosz fél azért siet, hogy megköthesse az üzletet még azelőtt, hogy az Európai Unió feloldja a Kína elleni fegyverkereskedelmi embargót. A két nagyhatalom érdekei még egy síkon találkoznak - állapítják meg elemzők. A kínai gazdaság fejlődése egyre több energiát igényel. Adva van a lehetőség, hogy a kőolajszükségletet részben orosz forrásból fedezzék. Der Spiegel: erőfitogtatás a két ország célja A HADGYAKORLAT CÉLJA OZ elemzők egybehangzó véleménye szerint erőfitogtatás az USA-val szemben - írja a német lap. Júliusban Moszkva és F’ekirtg nyilatkozatot adott ki, amelyben bírálják a globális politikai kérdések növekvő kisajátítását és szorgalmazzák a többpólusú világrendet Ezt követően a két állam stratégiai partnerségnek nevezi szorosodó kapcsolatait. Ökölharc és hatalmi ellentétek Gázában palesztinok Eltérő elképzelések a berendezkedésről a kiürített telepek helyén Miközben folyik Gázában az izraeli telepek felszámolása, tovább élesedik a vita a térség sorsáról. Csák E. Az izraeli hatóságok tegnap bejelentették, hogy kiürítették a kijelölt telepek 70 százalékát. A hátralévő kolóniákban azonban a rendőrök és a katonák szélsőségesek ellenállásába ütköztek. Neve Dekalimban mintegy kétezer zsidó elbarikádoz- ta magát a zsinagógában. A rendfenntartók a figyelmeztetés után behatoltak az épületbe, s egyenként hurcolták ki a rugdaló, kiabáló fiatalokat. A tiltakozók többsége nem a telep lakója, hanem kívülről szivárgott be a lezárt övezetbe. A kiürített izraeli telepek a Gázai övezet egyötödét teszik ki. A palesztinok ezen a területen isTiltakoztak és zokogtak a távozók kólákat, kórházakat és turisztikai létesítményeket akarnak felépíteni, továbbá úgynevezett „zöld” zónákat. Legalábbis így képzeli el a jövőt az a bizottság, amelyet Mohammed Dahlan, a szociális ügyek minisztere vezet. A beköltözők nem tartanak igényt sem az izraeliek házaira, sem pedig biofarmjaira, amelyek eddig főleg exportra termeltek. A fő gond az, hogy a kivonulás után sem oldódik meg az emberek szabad közlekedése. Amióta Izrael falat emelt azért, hogy úgymond megvédje magát az öngyilkos merényletektől, az övezet el van választva a külvilágtól. A három átkelőhelyet ma is és később is izraeliek őrzik. Erec északon Izrael felé jelent kaput, délen Rafah Egyiptom felé; a harmadik ellenőrzött átlépőhely az áruforgalomnak van fenntartva, de minden szállítmányt át kell rakni, ami borzasztóan időigényes. A palesztinok emellett olyan folyosó kialakítását is követelik, amely összekötné Gázát a nyugati parttal. Tel-Aviv azonban egyelőre csak elvi egyetértését adta a tervhez, s ez vonatkozik a palesztin tengeri, illetve légikikötőre is. A különböző palesztin frakciók máris megkezdték az alkudozást, ki, milyen mértékben részesedjék a hatalomból. A szélsőséges szervezetek abból indulnak ki, hogy fegyvereikkel ők harcolták ki a szabadságot. Faruk Kaddumi, a Fatah Tuniszban élő vezetője bejelentette: hazatér, hogy „néphadseregben” egyesítse az autonómiahatóság és az ellenzék katonai erőit. A Hamasz egyik vezetője, Szarni Abu Zuhri ehhez hozzátette: az iszlámista csoportok fenntartják maguknak a jogot, hogy ismét erőszakot alkalmazzanak, ha az izraeliek nem szabadítják fel teljesen azt a földet, amely „a palesztin nép tulajdona”. Megölték Medinában az al-Kaida vezetőjét NÉGYÓRÁS TŰZPÁRBAJ Után a rendőrök lelőtték Szálé al-Aufit, a terrorszervezet I szaúd-arábiai vezetőjét. ! Egy másik összecsapásban további terroristákat ártal- I matlanítottak. Belgium is jelölt az ET-biztosi posztra marc VERWILGHEN jelenlegi gazdasági miniszter személyében Belgium is állít jelöltet az Európa Tanács emberi jogi biztosának posztjára. Magyarország már állított jelöltet Kaltenbach Jenő, a nemzeti etnikai és kisebbségi jogok országgyűlési biztosa személyében. Az Európa Tanács bizottsága szeptember 7-én határoz arról, melyik három jelöltet javasolja végső döntésre. Moldovában elhatározták, betiltják a halálbüntetést A moldovai kormány jóváhagyta a halálbüntetés betiltásáról szóló törvény- tervezetet. Korábban Iszlám Karomov hozott olyan rendeletet, hogy Üzbegisztánban 2008-tól eltörlik a legsúlyosabb büntetési formát. Teheráni kesztyűdobás az Egyesült Államoknak IRÁN ÚJ VEZETŐJE közölte, hogy országa örökre megszakít minden érintkezést Izraellel. Az USA-hoz fűződő viszony „mindaddig befagyasztva marad, amíg nem tartja tiszteletben az iráni nép jogait” - közölte Mahmud Ahmadinezsada. Az amerikai űrsikló nem indul 2006 tavaszáig a discovery legutóbbi műszaki rendellenességei miatt a NASA úgy döntött, hogy ez év szeptemberében még nem indítja a következő űrrepülőgépet. Két helikopter-baleset Oroszországban lezuhant Nyeftyenyuganszk- tól mintegy 4 kilométernyire egy Mi-8-as katonai helikopter Szibériában. Négyen meghaltak, két ember megsérült. A pilóta nem vette észre egy másik légi jármű szállítókábelét. A farokrotor műszaki hibája miatt zuhant le a légierő Mi-8-as helikoptere is Habarovszk mellett. A nyolc ejtőernyős kiugrott, a parancsnok súlyosan, két tiszt pedig könnyebben megsérült. Már nyolc halottja van a romániai áradásoknak KÖZÜLÜK NÉGYET a villám csapott agyon, a többiek vízbe fulladtak. A délkelet-romániai folyók tovább áradnak, a meteorológusok szerint a következő napokban újabb esőzés várható. Szülőhelyére vezetett a német pápa első útja XVI. Benedek érkezéskor nem csókolta meg a földet, mint elődje A katolikus egyházfő különgépe tegnap délben ért földet Kölnijén, első külföldi útjának színhelyén. XVI. Benedek ezt megelőzően számtalanszor járt a német városban, csak akkor még Ratzin- ger bíborosként A helyzet különlegességét az is jellemezte, hogy a Szentatya két himnuszt is hallhatott sajátjaként: a vatikánit, mint államfő, és a németet, mint német állampolgár. A repülőtéren mintegy 325 ezer ember köszöntötte XVI. Benedeket - főleg azok a hívők, akik a Katolikus Fiatalok Világ- I találkozóján vesznek részt. Fogadására megjelent a német államfő és felesége is. A pápa útja tisztelgés a szülőföld előtt, de emellett számos egyházpolitikai célja van. Köln a németországi zsidóság központja; különleges eseménye lesz a látogatásnak, hogy a katolikus egyházfő felkeresi az ottani zsinagógát és részt vesz az istentiszteleten. Ugyancsak Kölnben XVI. Benedek megbeszélést folytat protestáns vezetőkkel és találkozik a 3 milliós németországi muszlim közösség képviselőivel. Mint Vatikán állam feje emellett tárgyal Gerhard Schröder kormányfővel és Angela Merkel ellenzéki vezérrel, kancellárjelölttel. A pápa az érseki palotában lakik Kölnben. Tegnap délután rövid hajóutat tett a Rajnán, s szólt az őt köszöntő tömeghez. XVI. Benedek német gyártmányú, különleges járművel, pápamobillal közlekedik Kölnben, biztonságára a svájci gárda emberein kívül több ezer rendőr vigyáz. Köln légterét érkezésének idejére lezárták, a német kormány kérésére radarral felszerelt AWACS gép ügyelt a légtér biztonságára. A németországi látogatás csúcspontja minden bizonnyal a vasárnapi szabadtéri mise lesz az ifjúsági találkozón; erre legalább 1 millió embert várnak. Az eseményre mintegy kétszáz országból érkeztek zarándokok - a legtöbben Olaszországból. A világtalálkozó lebonyolítását száz magyar önkéntes is segíti. ■ CsákE.
