Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

6 2005. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK HAZAI TÜKÖR Nincs egyetértés a gazdaságpolitikáról A Fidesz nem látja értelmét annak, hogy aláírja a szak- miniszter gazdaságpolitikai konszenzust szorgalmazó nyilatkozattervezetét. Áder János frakcióvezető közlése szerint a Kóka János által kezdeményezett tervezet­ben megfogalmazott gondo­latok „szögesen ellentmon­danak” a kormány eddigi tevékenységének. Dávid lemond, ha pártja nem jut be a parlamentbe Dávid ibolya a köztévében tegnap reggel közölte: le­mond az MDF elnöki poszt­járól, ha pártja nem jut be a parlamentbe a 2006-os választásokon. Hozzátette: „A világ legtermészetesebb dolga, ha egy parlamenti párt kikerül, akkor annak az elnöke ezt személyes felelősségének tekintse”. Ősztől változnak a gyógyszercímkék a tájékoztatókon jól olvas­hatóan kell feltüntetni a fogyasztó számára fontos adatokat október 30-tól az európai uniós szabályozás­sal összhangban. A csoma­golásra Braille-írással is fel­kerül a medicina neve és erőssége, így a vakok és gyengén látók számára is biztonságossá válik a gyógyszerszedés. 6400 hektár parlagfüvet térképeztek fel A FÖLDHIVATALOK június 30. óta 6400 hektárnyi, parlag­fűvel szennyezett területet derítettek fel - jelentette be László Boglár kormányszó­vivő. Eddig 399 külterületi ingatlant és 11 kultúrnö­vényt érintően rendeltek el kényszerkaszálást, amelyet 141 esetben már végre is hajtottak. Bírságot 332 eset­ben szabtak ki a hatóságok. Napi 71 tonna osztrák só LAPiNcs Nem csak a bőrgyárak, egy osztrák erőmű is szennyez Ausztriában már büntető- eljárás indult amiatt, hogy egy ottani termálvizet hasznosító hőerőmű hihe­tetlen mennyiségű sót engedett be a Lapincs fo­lyó egyik mellékfolyójába. Izing A.-Tibay G.-Újvári M. A Lapincs a Rábába torkollik, így áprilisig Ausztria naponta 71 tonna sóvegyülettel szennyezte Magyarországot. Ez tetézte az osztrák bőrgyárak 2002 óta tar­tó szennyezését. Az ausztriai Jennesdorf szennyvízegyesülésének elnöke, Peter Gortan megerősítette la­punk információját, amely sze­rint a Lapincs folyó sóterhelése tavaszig napi 71 tonna volt. A Lapincs folyó mellett élő osztrákok a téli fűtési szezonban jelezték, hogy a folyó habzik. A jennesdorfi szennyvízegyesülés ekkor vizsgálatot indított, hogy kiderítse a szennyezés forrását. Először a közeli loipersdorfi ter­málfürdőre gyanakodtak, de ki­derült, hogy az ott elhasznált ter­málvizet egy tisztítóba küldik, és nem juthat el a víz a Lapincs- ba. Ezért a szakemberek elindul­tak felfelé a folyón, és egészen a stájerországi Fürstenfeldig jutot­tak, ahol még mindig észlelték a habzást. Ebből következtettek arra, hogy a szennyezés esetleg Fürstenfeld város geotermikus erőművéből származhat. A fürstenfeldi erőműben a ta­laj mélyrétegeiből felhozott forró vízből nyernek energiát A kihűlt és magas sótartalmú vizet erede­tileg tisztították, de az üzem nemrégiben engedélyt szerzett rá, hogy másodpercenként 15 li­ter elhasznált termálvizet be­engedhessen a helyi Feistritz fo­lyóba. Ez torkollik a Lapincsba. A szakemberek ezután ki­számolták, hogy másodpercen­ként 15 liternyi termálvíz napon­ta 71 tonna sóvegyületet jelent, ennyivel terhelték a folyót. A Rábába korábban januárban érkezett Ausztriából nagy mennyiségű szennyező anyag Lapunk elérte a fürstenfeldi üzemet működtető Wärmebet­riebe GmbH vezetőjét, Wolfgang Haladát. Ő a részletes nyilatko­zattól elzárkózott, de annyit el­mondott, hogy a geotermikus erőmű április óta nem működik. Az eljárás miatt egyébként egy burgenlandi horgászegyesü­let is perre készül az erőmű el­len. Keresetlevelük szerint az élő víz mesterségesen megnö­velt klorid-, nátrium- és szulfo- náttartalma katasztrofális mér­tékű pusztulást idézett elő a víz­folyás halállományában. A Lapincs Magyarország leg­rövidebb folyója. Hazai szakasza mindössze ötszáz méter, vízfelü­lete két hektár, a folyó átlagmély­sége 0,5 és 1,5 méter között vál­tozik. Vizében a tiszta vizeket kedvelő pisztráng is megél. A Lapincs a Rába „természetes jótevője”, mert a jóval szeny- nyezettebb Rábába torkollva úszta vizével folyamatosan csök­kenti annak szennyezettségét. A Lapincs a szentgotthárdi határszelvényben torkollik a Rá­bába. A Rába az osztrák bőr­gyárak miatt 2002 óta időnként naftalin-diszulfonáttól habzik. A Lapincs tulajdonosa a ma­gyar állam. A horgászati és ha­lászati jogot az államtól bérli a Vas megyei horgászszövetség. Csécs Sándor elnök lapunknak azt mondta, hogy mint bérlőt, a Lapincs-patak kezelőjét a ható­ságok nem kötelesek értesíteni. Csécs Sándor lapunk munkatár­sától értesült az osztrák horgá­szok környezetvédelmi peréről, mert mint mondta, a Lapincs magyarországi szakaszán hal- pusztulás még nem mutatko­zott. A Vas megyei horgászegye­sület vezetősége egyébként va­sárnap találkozik az osztrák horgászok szervezetével. A ma­gát „zöldelnöknek” nevező Sólyom László köztársasági el­nök első külföldi útja Auszt­riába vezet, információink sze­rint augusztus 26-án. Sóról eddig nem volt szó, csak habról! már 2000-BEN csodálkoztak a Lapincs mellett élők, miért nem fagy be télen a patak. A jelek szerint ennek oka a sószennye­zés volt. A só továbbment a Rá­bába, amelyet egyébként is ter­helt osztrák szennyeződés. Idő­közben ismertté vált, hogy há­rom, Rábára települt osztrák bőrgyár technológiája okozza a vízfelszín habzását, amely a füzeseiről híres folyó partján élők szerint jelentősen vissza­vetette a turizmust. A GYÁRAK ELISMERTÉK, hogy a szennyezés tőlük ered, az azon­ban nem lépi át az egészségügyi határértéket Viszont jelentősen átalakította a Rába élővilágát. A helyiek szerint az osztrákok vétségét igazolja: a karácsonyi és a nyári gyárleállások idején néhol lelátni a folyómeder al­jáig. Az év többi részében a Rábát kemény hab lepi el. A Védegylet S űzött: nem lesz kátor a Zengőn „A NATO beruházási ügynöksé­ge nem zárkózik el attól, hogy elhalasszák a Zengőre tervezett radarberendezés legyártását, amíg megtalálják a lokátor vég­leges helyszínét” - mondta a Honvédelmi Minisztérium (HM) szóvivője. Bocskai István ezzel megerősítette lapunk tegnapi in­formációját. A minisztérium azt kezdeményezte az ügynökség­nél, hogy a radarberendezést csak egy későbbi időpontban gyártsák le, és szállítsák Ma­gyarországra. „Ha más helyszí­nen épül fel a lokátor, akkor nem biztos, hogy a többletköltsége­ket, például a kiegészítő radarok telepítését anyagilag támogatja majd a NATO, mivel a többi tag­országnak kell döntenie arról, adjanak-e több pénzt erre a pro­jektre Magyarországnak” - mu­tatott rá a szóvivő. Közölte: mivel már biztos, hogy az eredeti meg­állapodás szerint nem építhető fel a létesítmény, a lokátor kivi­telezőjével is tárgyalásokba kez­dett a HM a szerződések módo­sításáról. „Jelenleg tart az elem­zése annak, hogy milyen hely­színek jöhetnek szóba a lokátor telepítésére” - fűzte hozzá. ■ A szakemberek egyelőre keresik a katonai létesítmény új helyét. A hír azt jelenti, hogy a Zen- gőt védő Védegylet (amely Só­lyom László köztársasági elnö­köt jelölte) győzelmet aratott - erősítették meg lapunknak vé­delmi források. A szervezet egyébként még a Nemzetbizton­sági Hivatal 2003-ban kiadott évkönyvében is „szélsőséges szervezetek és csoportok” téma­körön belül szerepelt, a „szélső- baloldali szervezetek” egyike­ként. Akkoriban sok vezető ér­telmiségi, közöttük Sólyom Lász­ló is levélben tiltakozott ez ellen. Az idei évkönyvből azonban már kikerült a Védegylet. Az év­könyvben szerepeltetés nem je­lenti automatikusan azt, hogy a szervezetet megfigyelték. ■ Izing Antal A közrádió hozzájuthat pénze jelentős részéhez Kevesebb fedlapot loptak el a fémtolvajok Különböző lesz az idősotthonok támogatása Meggyes célja a dorogi égetőmű bezáratása Nem döntött a Magyar Rádió ku­ratóriumának elnöksége tegnapi ülésén a közmédium finanszíro­zásának kérdésében. A testület határozatképtelenné vált, mi­után a Fidesz delegáltja, Trombi­tás Zoltán elhagyta az ülést. Távoztakor kijelentette: nem kíván az elnök törvénysértése- . ihez segítséget nyújtani. Hozzátet­te: a kurató- 7 rium vezetőjé­nek nincs joga akadályozni a rádió működését. gellért kis Gábor ku­ratóriumi elnök koráb­ban úgy nyilatkozott: amíg pont nem kerül a rádió ideiglenes vezeté­séről szóló vita végére, „befagyasztja” a közmédi­um számláit. Lapunknak elmondta: bár a határozat- képtelen elnökség nem hozhatott döntést a finan­szírozásról, a működés biztosítása érdekében fo­lyósítják a rádió törvényi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges összeget, hozzá­vetőleg 500 millió forintot. Ez 80 millióval kevesebb a teljes összegnél. Időközben a Kondor Katalin által a rádió ideiglenes ve­zetésével megbízott Hollós törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróságon: ,-T szerinte ugyanis az­zal, hogy a rádió kuratóriumának el­nöksége kezdemé­nyezte Szíjártó Ist­ván vezetői be- jegyzését, ' s túllépte ha- % táskörét. In­dítványozta, hogy a bíróság utasítsa el az elnökség Szíjártót vezetői székbe emelni szándékozó kérelmét. Augusztus végéig a kuratórium már nem ülé­sezik: elnöke szeptember közepén lehet az intéz­ménynek. ■ Tibay G. A megélhetési bűnözés legelter­jedtebb formájának tartják a rendőrök a fővárosban a fémlo­pást. A tolvajok évente többmil­liós kárt okoznak csak a közmű­cégeknek. A Budapesti Rendőr­főkapitányság (BRFK) rendőrei visszatérően ellenőrizni kötele­sek a fémfelvásárlókat. Azokat, akiknek például csatornafed- lapokat és víznyelő rácsokat tilos felvásárolniuk. Ha mégis megte­szik, akár a működési engedé­lyük visszavonását is indítvá­nyozhatják a rendőrök a bünte­tőjogi felelősségre vonás mellett. Ennek is köszönhető, hogy csök­kent a fémtolvajlás, ami egyéb­ként egy együttműködésnek is köszönhető. A Fővárosi Csatornázási Mű­vek és a BRFK vezetése is sike­resnek minősítette a bűnmegelő­zésről kötött együttműködésü­ket. Palkó György, az FCSM ve­zérigazgatója tegnap hat rend­őrt részesített pénzjutalomban a kerületben történt csatornafe- dél-lopás-sorozat kiemelkedően sikeres felderítése miatt. Az idősotthonok az újonnan fel­vett gondozottak ápolási szük­séglete alapján különböző össze­gű állami támogatást kapnak ja­nuár 1-jétől. Lapunk hétfői szá­mában már beszámoltunk arról, hogy a változások az eddigi meg­határozott összegű fejkvótákat érinti, mégpedig úgy, hogy kü­lönbséget tesz a gondozottak ápolási szükséglete között. A támogatás mértékét ez alapján három kategóriába so­rolják: a normatív támogatás mértéke 50,100, illetve 120 szá­zalék lesz - hangzott el az Ifjú­sági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (ICSSZEM) tegnapi tájékoztató­ján. Bár a nyugdíjasotthonok vezetői tartottak attól, hogy egy szigorú támogatási rendszer esetén csak kevesek után kap­nák meg a j elenlegi 737 ezer fo­rintos fejkvóta teljes összegét, most fellélegezhetnek, hiszen 120 százalékos kategória is léte­zik, és a szociális tárca ígérete szerint a támogatás keretössze­ge nem csökken. ■ Bánky B. A legújabb esztergomi vízszeny- nyezés kapcsán Meggyes Tamás polgármester kijelentette: célja az égetőmű megszüntetése, a fe­lelősök börtönbe záratása. A dorogi égetőművel összefüg­gésbe hozott legutóbbi esztergo­mi vízszennyezéssel kapcsolat­ban Esztergom polgármestere, Meggyes Tamás felháborodását fejezte ki a hulladékégetőt üze­meltető Onyx Magyarország Kft. „halogató taktikázása” miatt, il­letve azért, hogy kérdéseikre nem kapnak kielégítő magyará­zatot. Meggyes hangoztatta: a ta­valyi botrányos helyzet óta egye­dül az esztergomi önkormányzat kért fel független laboratóriumot a vizsgálatok elvégzéséhez. A város az égetőmű bezárásán kívül azt is szeretné elérni, hogy a jövőben önálló, karsztvizes víz­bázist használhasson. A telepü­léssel szembehelyezkedő hatósá­gok azonban nem adnak kútfú­rásra engedélyt Esztergomnak. Az Onyx Kft. sajtóreferense, Szántó Balázs elmondta: állás­pontjuk változatlan. Cégüktől semmiféle szennyeződés nem kerülhetett ki az elvezető csator­nába. „Az égetőmű hiánya sú­lyos gondot jelentene, a Magyar- országon keletkező több tízezer tonna veszélyes hulladék töké­letes hatástalanítását nem lehet­ne máshol megoldani” - vélte a francia tulajdonú vállalat sajtó- referense. Hozzátette: egy éven belül három szigorú ellenőrzést is kaptak, a hatóságok mindent rendben találtak. „A lefolyócsatorna lezárásával kapcsolatban levelet írtunk az önkormányzatoknak, az Észak- Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőségnek, valamint a MÁV-nak. Jeleztük: nagyobb esőzés esetén a felgyülemlő csa­padékvíz veszélyes lehet, mivel alámoshatja a Dorog-Tokod, il­letve Dorog-Esztergom közötti vasúti töltést. A csatornát egyéb­ként a Richter Rt. szakemberei­vel együtt a minket érintő szaka­szon kitisztítottuk.” Dorog polgármestere, dr. Titt- mann János nem kívánt reagálni az ügyben. ■ Rafael B.

Next

/
Thumbnails
Contents