Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)

2005-08-11 / 187. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 11., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP ­VÉLEMÉNYEK Szuperkoncert, ízületi bántalmakkal hámori Zoltán Nem hervadt el annyira az a sárga rózsa Elések és pofonok. A kedd esti szuperkoncer­ten az Elés együttes búcsúfellépésén, a sziget­fesztivál nulladik napján kaptunk mindkettő­ből. Eszerint ez a koncert pont olyan volt, mint az élet, mely mint tudjuk örömökből és bánatokból áll össze. Kezdjük azzal, hogy a híradásokból föl nem tudtam fogni, hogy mit jelent az a nulladik nap. Ez valami titkos kód, a part­raszállás dátuma, amit csak az Illés-rajongók értenek és egy­más fülébe súgva adják tovább nagyon illegálisan? Vagy úgy kell csinálni, mintha nem is létezne ez a nap, esetleg később az egész szigetet nullával keU majd szorozni? Kérdések soka­sága - válaszok nélkül. Kedden a nulladik napon megértet­tem: ez a zűrzavar maga, melynek filozófiai vetületei is van­nak, de ezt inkább hagyjuk. (Egyébként azért nulladik, mert hivatalosan csak tegnap kezdődött meg a fesztivál.) Ne gondold, hogy tied a világ! - alapozta meg a hangulatot Szörényi Levente, akinek hangja az idő múlásával még szebb lett, mondhatni lenyűgöző. Kár, hogy az „illéskorabeli”, (új szó a magyarban), hatvanas hölgyek, urak egy része már nem hallotta, mert különböző ízületi bántalmak miatt nem tudta kivárni egy álltó helyében, hogy meghallja az órás késéssel felmagasodó Hangot. Elmen­tek. Igen, a hajlott korúak, a zenekar tagjaival azonos korosz­tály, három-négy órát egy este már nehezen álldogál. Sokat se­gített volna az Illés kor- és sorstársain, ha a meghirdetett idő­ben kezd zenélni. A zenére azonban az ottmaradt élőhalottak is feleszméltek és rozoga lábaikon (lábainkon) végigdobogták a süppedős szigeti fövenyen az egész produkciót. Sőt, legalább ennyi fiatal is. Nagy hatású, az Illéshez illő, az ötvenes-hatvanasakból köny- nyeket is facsaró szenzációs estet adtak a „fiúk”. Az utolsót, ha elhiszem nekik. Hiába mondták, úgy tűnt, nem hervadt el annyira az a sárga rózsa. Magasztos, felemelő és szívszorító volt, amikor legalább ötvenezer ember énekelt együtt az Illés­sel. Szörényiék azt sugallják az ötvenes-hatvanas korosztály­nak, hogy az életük nem volt értelmetlen. Ennél többet nem is kaphatunk. A végelgyengülés határán, magam is, utolsó erőmmel, fél ti­zenegy tájban még, magasba emelve öngyújtómat, hajladoz­tam Bródy Ha én rózsa volnék kezdetű himnuszára. Gyönyörű volt, viszont a szó szoros értelmének közelébe került a jelmon­dat: Illés mindhalálig. Müyen szép is lett volna: azért kell őket állva hallgatni órákig, hogy együtt bukjunk el, haljunk hősi halált a kultúrharc me­zején! De aztán mindenki hazament. Szabad faválasztás, kis megkötéssel Vajas csatorna rendbetétele. Ecetgyár utcai hídról a Foktői úti híd felé. Ez a szakasz már elkészült. Kalocsa Jól halad a Vajas­csatorna kalocsai szaka­szának rendbetétele. Más­fél évtized után végre sike­rült megáüapodni a mun­kák finanszírozásáról. A vízfolyás rekonstrukciója összesen 80 millió forint­ból valósulhat meg. A kalocsaiaknak nem kell hosz- szan magyarázni,' miért is volt szükség a várost átszelő Vajas­csatorna rehabüitációjára. Azt sem kell bizonygatni, folynak a munkálatok a Foktői úti híd és a Kalocsai Paprika Rt. üzemi hídja közötti partszakaszon. A partvédelmi munkák a Foktői úti hídnál kezdődtek, hónapok­kal ezelőtt. Jelenleg is folyik a cölöpverés, ezzel párhuzamo­san készül a széles parti sétány. Ahol lehetőség van, ott 3-3 mé­teres utat építenek a meder partjain és horgászhelyeket ala­kítanak ki. A megszélesített al­só sáv kialakításának egyik cél­ja a rézsű rendbetartásának egyszerűsítése. A sétányok ki­alakítása, a cölöpök leverése már az Ecetgyár utcai hídig el­készült. Ezen a szakaszon ren­geteg faáldozattal járt a rende­zési munka. Varajti László, a városüzemel­tetési osztály vezetője elmond­ta, a vízügyi igazgatósággal kö­zösen pótolják a kivágott fákat. A helybéliektől javaslatokat várnak arra, milyen fákkal ül­tessék be a Vajas partját. Ter­mészetesen allergén rpentes, gyorsan növő, esztétikus fákra várnak javaslatot a műszaki osztálynál, telefonon, írásban vagy személyesen is. A fásítást októberben, még a fagyok beáll­ta előtt kezdenék meg. Az Ecetgyár és a Mátyás ki­rály utcai hidak közötti partsza­kasz és park felújítása''á'váfös feladata. Ott járdát, padokat és pihenőparkot kíván kialakítani a városvezetés. A munkák a terv szerint jövő nyárra fejeződ­nek be. A feladatok elvégzésére a város pályázaton 20 millió fo­rintot nyert. A tervek szerint ősszel kezdő­dik majd a mederkotrás. Amit a minisztérium által ígért újabb 20 millió forintból hajtanak végre, amint az megérkezik a vízügy számlájára. A partok re­habilitációjától már most is úgy tűnik, sok víz van a Vajasba. Varajti László azt is elmondta, ez csak a-látszat. A vízügy na­gyon pontos zsilipeléssel, precí­zen tartja a szükséges vízszin­tet. A Vajas megújításának munkái után a cölöpsor alatt 20 centivel lesz majd tartósan a csatorna vízszintje. Nagy különbségek a megyei erdősültségben bács-kiskun Az Állami Erdé­szeti Szolgálat adatai szerint Bács-Kiskun megye 844 ezer hektárnyi közigazgatási terü­letének 19 százalékát borítja erdő, ami nagyjából megfelel az országos átlagnak (19,1 százalék). Mivel azonban az erdős területek az országban többnyire hegyvidéki és dom­bos területeken találhatók, a Bács-Kiskun megyei arány az Alföldön igen magasnak szá­mít. A megyén belül viszont igen nagyok az eltérések, mert a szántóföldi növényter­mesztésre alkalmas tájakon az erdősültség általában keve­sebb mint 5 százalék. Az erdő­ket az Alföldön elsősorban a rossz mezőgazdasági adottsá­gú, tehát homokos talajokra telepítik, táblázatunk ezért pontosan tükrözi a felsorolt települések talajviszonyait is. A Bács-Kiskun megyei erdők­ben egyébként a fafajokat te­kintve a térfoglalás alapján a fenyő vezet 35 százalékkal, az akác a maga 31 százalékával második helyen áll. Az utóbbi tíz évben azonban a fenyvesek telepítése visszaesett, 1994-től az új erdősítésekben ismét az akác az uralkodó. A különbö­ző nyárfafajok összesen 28 százalékot képviselnek. A me­gyében az erdősültség Érsek­halmán és Kelebián a legna­gyobb, Bácsszentgyörgyön és Felsőszentivánon pedig a leg­kisebb. A települések erdőterülete Bács-Kiskunban 2004/2005 (A közigazgatási terület százalékában) !! A LEGKEVÉSBÉ ERDŐSÜLT TELEPÜLÉSEK A LEGINKÁBB ERDŐBORÍTOTTA TELEPÜLÉSEK HELVSÉC % HELVSÉC % Bácsszentgyőrgy 0,0 Érsekhalma 74,5 Fetsőszentivá 0.1 Kelebia 61,4 | Újtelek 0,1 Kunbaracs 61,3 Drágszél 0,2 Kéleshalom 58,1 Gara 0,3 Bugacpusztaháza 54,1 Tataháza 0,4 Balotaszallás 52,4 Mátételke 0,7 Kaskantyú 51,4 Gátér X; 0,8 pfrté 50,9 Kalocsa 0,9 Császártöltés 47,5 Szakmát; 1,0 Borota 47,3 A Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén a kis és középvállakozások fejleszetési pályázatairól döntöttek. Az idén 1,5 milliárd forint kerül kifizetésre, ami országosan ebben a régi­óban a legtöbb. Balog Zoltán, (balra) a Békés megyei, Balogh László, Bács-Kiskun megyei, és Frank József, a Csongrád megyei területfejlesztési tanács elnöke. a Halnapok a Hétvezér Fogadóban Szombaton és vasárnap han­gulatos zenével, vidám utca­bállal egybekötött halnapo­kat rendeznek a szentkirá­lyi Hétvezérhez címzett fogadó­ban. A finom halételek kedvelőit filézett halászlé­vel, tejfö­lös harcsa- filével, egész­ben sült süllővel és számos halkülönle­gességgel várják. Az ízletes halételekhez Magyarország legjobb termővidékei, leg­jobb termelőinek borát kí­nálják. A Kecskeméttől mindössze nyolc kilométerre eső Hétvezér Fogadó megszépülve, kibővül­ve várja a vendégeket. Száz­húsz férőhelyes étterme kivá­lóan alkalmas lako­dalmak, csalá­di, vállalati rendezvé­nyek lebo­nyolításá­ra. A foga­dónak sa­ját, a kor el- várásainak minden tekintet­ben megfelelő konyhája, konyha- és kiszolgáló személy­zete van. Asztalfoglalás: 06/76/445- 028. Mindenkit szeretettel vár­nak. A A Cifrapalota nyújt otthont kecskémét A Cifrapalotában holnap 17 órakor nyílik - Mit az ős elkezdett, megkoronázza utód... jelmondattal - a Barokk egyházművészeti emlékek Pa- tachich Gábor és Patachich Ádám kalocsai érsekek korából című időszaki kiállítás. Ennek anyagát a Kalocsa-kecskeméti érsekség könyvtára, levéltára és kincstára kölcsönözte. A kiállításon köszöntőt mond Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke; a ki­állítást Bábel Balázs Kalocsa- kecskeméti érsek nyitja meg. A megnyitón közreműködnek a kecskeméti M. Bodon Pál Zene­iskola művésztanárai. A kiállítás szeptember végéig látható. A népmesék hangját köszöntik lakitelek Szabó Gyula Kos- suth-díjas színművészt 75. szü­letésnapja alkalmából jövő pén­teken a Lakitelek Népfőiskolán köszöntik barátai, köztük Bálint Márta marosvásárhelyi mű­vésznő, aki verseket mond. A verscsokor után szeletelik fel azt az ezerszemélyes (!) szüle­tésnapi tortát, melyet Nagy Pál helybeli cukrász készít az ün­nepi alkalomra.

Next

/
Thumbnails
Contents