Petőfi Népe, 2005. augusztus (60. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-08 / 184. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. AUGUSZTUS 8., HÉTFŐ SZERKESZTETTE: LŐRINCZI CSABA TELEFONSZÁM: 06-79/426-371, 522-480 E-MAIL: csaba.lorinczi@petofinepe.hu BAJAI SPORT ÉS HELYTÖRTÉNET Összeroppant a hajó, de így is célba ért evezés Ismét Budapestről Bajára lapátoltak, s megint a németek nyertek Mint az utóbbi évtizedben egy-két kivétellel mindig: a németek idén is jöttek, láttak, győztek. A nagy eső és a viharos szél miatt a meghirdetettnél egy nappal később - péntek helyett szombaton - rendezték meg a Budapest-Baja nemzetközi hosszú távú evezősversenyt. A halasztás miatt a rendezők előbb úgy döntöttek, hogy a Démász Kupáért kiírt és Európa leghosszabb regattájának számító evezősversenyen csak a 174 kilométeres távot teljesítik majd az indulók. Vagyis a szokás szerint a Budapest-Baja második napján a Sugovicán rendezendő 500 méteres sprintverseny ezúttal időhiány miatt elmarad. Végül a rajt előtti utolsó órákban a rendezők és a résztvevők úgy döntöttek, hogy - összekötve a kellemeset a hasznossal - a 174 kilométeres verseny cél előtti utolsó 500 métere sprint lesz. Aki akarta és külön benevezett Európa legrövidebb evezős sprintjére, az a hosszú táv leevezésének végén még rátett egy lapáttal. (Többen is így cselekedtek és senkit sem lepett meg, hogy megviselt arcokat látott a célban - a szerk.) Idén ötven hajóegységben mintegy másfélszázan eveztek Budapestről Bajára, méghozzá a pénteki ítéletidőhöz képest kifejezetten kellemes időben. A házigazdáknál az okozott némi izgalmat, hogy a regatta egyik bajai veteránja, a távnak ismét egyedül nekivágó Fehér Zoltán hajója nem sokkal Budapest alatt úgynevezett roppanásos balesetet szenvedett. Fehérnek végül nem kellett feladnia a versenyt, mert a kölcsönbe kapott ragasztószalag kitűnőnek minősült, és a bajai ifjúsági tábor- 1 ban lévő célig nem engedte be a 8 vizet a hajóba. A bajaiak közül § elsőként a „nagy öregek”, a Vö-1 rös János és Almádi Attila alkot- = ta kétpárevezős hajó ért célba. Almádi Attila és Vörös János: a leggyorsabb bajaiak a célban. A Bajai Spartacus Vízügy SC fiatal evezősei jól szerepeltek, így a férfi négypárevezősök versenyében az előkelő 5. helyen végeztek. Fáradtság és öröm: arcok a célban Európa leghosszabb evezősversenyén. Démász Kupa Budapest-Baja nemzetközi hosszú távú regatta (174 km). Abszolút rangsor (dobogósok): 1. Karlsruhe-Külker (Olaf Behrend, Újhelyi Péter, Matthias Auer, Imke Ludwig, Sybille Roller) 10:06,2. Külker-Danubi- us (Ecsedi Ákosné, Ecsedi Ákos, Ecsedi Nóra, Ecsedi Andrea, Vanczák Gergely) 11:08, 3. Csepel (Kabódi Erzsébet, Beck Miklós) 11:23. A megyebeli versenyzők eredményei. Egypárevezős. Férfi: 7. Marokity Norbert (Kalocsa SE) 13:59, 9. Fehér Zoltán (Bajai Spartacus Vízügy SC) 14:34. Kétpárevezős. Férfi: 6. Bajai Spartacus Vízügy SC (Vörös János, Almádi Attila) 12:15. Női: 3. Baja (Kelemen Petra, Hal Melinda) 15:00, 4. Baja (Korsós Anna, Lakatos Szandra) 15:00. Négypárevezős. Férfi: 5. Baja (Kelemen Áron, Forrai Dávid, Mülbacher Péter, Veréb Dávid) 12:27,8. Baja (Kollár Gábor, Arnold Viktor, Köller Zoltán, Rácz István, Varga Balázs) 13:08. Vegyes: 6. MEC-Baja-Mosonmagyaróvár (Köteles Andrea, Köteles Szandra, Takács Zoltán, Bóna Bianka, Elek Virág) 15:13. 500 méteres sprintverseny. A megyebeliek eredményei. Egypárevezős. Férfi: 1. Marokity Norbert (Kalocsa), 9. Fehér Zoltán (Baja). Női: 1. Baja (Kelemen Petra, Hal Melinda), 2. Baja (Korsós Anna, Lakatos Szandra). Kétpárevezős. Férfi: 6. Baja (Vörös János, Almádi Attila). Négypárevezős. * Férfi: 1. Baja (Kelemen Áron, Forrai Dávid, Mülbacher Péter, Veréb Dávid). Kormányos négypárevezős. Férfi: 9. Baja (Kollár Gábor, Arnold Viktor, Köller Zoltán, Rácz István, Varga Balázs). Nyolc évtized múltán úgy tűnik, hogy a közgondolkodás nem fogadja el a Sugovica és Vodica akkor alkotott új elnevezését, a Kamarásdunát és a Máriakönnyét. A térképeken, útikönyvekben azonban gyakorta így vannak feltüntetve - egyébként helyesen -, mert 1923. augusztus 20-a óta az ünnepi közgyűlés határozata szerint ez a hivatalos nevük. A névváltoztatás körülményeinek igyekeztem utánanézni. Az eddig vélekedésekkel ellentétben - tehát, hogy a névváltoztatás erőszakos magyarosítás, esetleg a hagyományok semmibe vevése lenne - merőben új szempontra leltem. „A határok kialakulásánál fontos szerepet játszottak az idegen hangzású elnevezések, és semmiképpen sem voltak kedvező hatással” - írja a Független Magyarság című bajai napilap 1922. szeptember 17-i számában. Közvetlen előzmények A trianoni békeszerződés 1921. július végi ratifikálásával Nyu- gat-Magyarországot Ausztriához, Baranyát pedig Magyarországhoz csatolták. Ezzel megszűnt a Baranya-Baja KöztársaAZ EGYIK LEGENDA SZERINT egy szerb és egy magyar diák vándorolt a tájon. Farkasok támadták meg őket. Egy magas fa ágai között a diákok Mária- képet pillantottak meg. Máriához fohászkodva megmenekültek. Ezután két csörgedező forrásra leltek. Elhatározták, hogy a forrásokat - ki-ki saját valláSugovica vagy Kamarásduna? helytörténet Mindenki Sugovicának vagy Súgónak hívja ság és az I. világháborút követő, három évig tartó szerb megszállás. 1921. augusztus 20-án felszabadult a város. Az élet lassan újraindult. Az új határok szerinti megye megszervezése során Baja megyeszékhely rangot kapott. Megjelentek az első hírlapok, melyek valóságos tárházai az akkori történéseknek. A helynevek magyarosításának kérdéskörét először az Új Élet című napilap vetette fel Adjunk magyar nevet a dűlőknek és határrészeknek című cikkében. A szerző - kár, hogy abban az időben általában nem tüntették fel az újságírók nevét - javasolta Vodica helyett a Kisasz- szony forrása (minden bizonynyal a szeptember 8-i, kisasz- szonynapi vodicai búcsúról) vagy a Máriakút, Szentkút elnevezést. Kifogásolta a bajai Vrá- nyos, Jaukó, a szentistváni Popi- csina, a vaskúti Patyibara, Ok- ruglo neveket. Ilyeneket látott volna helyesnek, mint például kördűlő, varjúfóld stb. A Független Magyarság cikkírója arra hívta fel a figyelmet, hogy az idegen helynevek kedsa szerint - Szűz Mária tiszteletének szenteli. A legenda másik változata szerint egy vándorlegény pihent meg a fa alatt, melyen a Mária-kép függött. A legény szomorú sorsán bánkódott, de hirtelen megvigasztalódott. Szűz Mária könnyezni kezdett, és könnyeiből két forrás fakadt. vezőtlenül befolyásolták a határok kijelölését. Pályázatot írtak ki Az Új Élet pályázatot írt ki 1923. augusztus 8-i dátummal „a Sugovica folyó és a Vodica búcsújáróhely magyar elnevezésére”, a szerb uralom alóli fel- szabadulás második évfordulójára. Azzal a feltétellel, hogy az elnevezések lehetőleg kifejezzék Bajával vagy történelmi eredetükkel való kapcsolatukat. A pályázat - az akkori értékelés szerint - nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Nem jött be pályázat megfelelő számban, mindössze 22 csupán, és azok is általában véve nélkülözték a magával ragadó, szellemes ötletet - volt a bírálóbizottság szó szerinti véleménye. Talán nem érdektelen, ha felsorolom, hogy mely javaslatok érkeztek be. A Sugovicára: Pandúrtorok, Bajai Sugártó, Kisduna, Duna- ér, Szent István Duna-ág, Horthy Miklós Duna-ág, Károly Du- na-ág, Ottó Duna-ág, Viganyó, Sellő, Sugdosó, Baja, Súgó, Su- góvíz, Sugovize, Álmosvize, Vitavize, Dunasarj, Korzósfolyam, Vargyusfolyó, Vándorfolyó, Dalosfolyó, Versenyfolyó, Gyöngyösfolyó, Pandurka, Baján, Kó- f borfolyó, Hullámos, Hullámfo- | lyó, Bajagyöngye, Ligetfolyó, | Bajai Horthy Duna-ág, Kamarásduna, Horthy-ér, Horthy csatorna, Turul-ér, Turul csatorna, | Zitakönnye, Türr-korzó, Szent- | jánosi Duna-rész. 1 A Vodicára: Báthszentkút, Bajaszentkút, Szentvölgykút, Máriakút, Nagyasszonykútja, Mária forrás, Szent Szív forrás, Nagyasszonykút, Mária csergő, Bácsszentkút, Kisasszony-telke, Máriaüdülő, Boldogasszony- kútja, Vizesd, Bajafalva, Mária- Könnye, Bajaangyalföld, Baja- kegyhely, Bajaszentvölgy, Liliomvölgy, Máriafüred, Kis- asszonykegyhely, Szentvíz, Ba- jaiforrás, Bajai szentforrás, Kápolnáshalom, Máriaberek, Szentberek, Szentforrás, Mária Magdolna búcsújáróhely, Bajai Mária forrás kegyhely, Bajai szentvízhely. (A beérkezett javaslatok száma nem egyezik a pályázatok számával, mert egyes nevek több pályázónál is szerepelnek.) Megszületett a döntés A bírálóbizottság a városi tanácsnak a Sugovicára a következő változatokat ajánlotta sorrendben: Kamarásduna, Szent István Duna-ág és Dunasarj. Megfelelőnek ítélte még a Kis- duna nevet is, mégsem javasolta, hiszen ez a név Baja közelében már egy régi Duna-ágat is jelölt. A Vodicára a bizottság három ajánlatot tett: Bajaszentkút, Boldogasszonykútja és Mária Könnye. A közgyűlés az utóbbit fogadta el. Az új nevek magyarázata A Máriakönnye megalkotója egy ciszterci diák, Vojnics Pongrác volt, a polgármester fia. Részrehajlásról nem lehetett szó, nem is merült fel a gyanúja, mert bár a pályázat nem volt jeligés, a bírálók csak utólag ismerhették meg a beküldők nevét. Vojnics Pongrác a javaslatát két régi, az 1700-as évekre visszanyúló legendára alapíthatta. (Tudni kell, hogy a kegyhelyet a katolikus magyarok, bunyevácok, németek, szlovákok és az ortodox szerbek egyaránt tisztelik.) A Sugovica új nevét a díjazott a javaslatot tevő Novoth István elemi iskolai igazgató így indokolta: A Kamarásduna elnevezésben, mint összetett szóban, két gondolat kapcsolódik szorosan eggyé. A jelzett szóban (Duna) kifejezésre jut a földrajzi helyzet, az t. L, hogy ez a folyóvíz a Dunának egyik ágát alkotja. A jelzőben (Kamarás) meg van határozva a Sugovicának az a különös tulajdonsága, hogy a Tápcsatornánál való átvágásánál kamarás zsilippel van ellátva. A név történelmi vonatkozására utalva: a törökök kivonulása után Baja a királyi kamara tulajdonába került. Jómagam találkoztam még olyan magyarázattal is, hogy miként a királyt szolgálja a kamarása, a Nagydunát úgy szolgálja a kis Kamarásduna. *** Ez tehát a ma is hivatalosnak tekintendő Kamarásduna és Máriakönnye név története. Hogy a Sugovica neve megmaradt, abban közrejátszhat, hogy a ma embere nem érzi a „sugava voda” eredeti „piszkos víz” jelentését. A Vodica (vizecske) név pedig olyan népszerű, hogy Baja környékén több is van belőle. ■ Gál Zoltán
