Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-29 / 176. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 29., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK MSBSMSM Cseresznyebizniszek a. tóth Sándor Inkább a rizsre (v)evők. Torgyán legendás chilei cseresznyebiznisze jutott eszembe az elmúlt napokban többször is. Akkor, amikor a Gyurcsány ázsiai portyá­zásáról szóló beszámolókat olvastam. Erős hasonlatosságot or­rontottam a jogi doktor dél-amerikai és a jeles privatizátor tá­vol-keleti üzletszerző útjának várható hozadéka között. (Jut eszembe: utóbbi urat az egy tálból cseresznyézés doktorának is nevezhetnénk.) Cseresznyét sem vittünk egy zsebbel sem a tengerszint fölött magasan fekvő országba, s minden bizony­nyal búzát sem exportálunk egy tarisznyával sem a - szintén - sokszigetű Indonéziába. Mivelhogy inkább a rizsre (v)evők. Az, persze, szent igaz, hogy egyetlen exportlehetőséget sem szabad kihagyni a magyar gazdaság erősödése érdekében, te­hát - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bölcsen mondá - el kell menni a Távol-Keletre, Ázsiába, Kínába is. Csak az a baj, hogy a tapasztalat szerint inkább csak a kínai áruk jön­nek el mihozzánk, s a mieink őhozzájuk nemigen jutnak el. S szerintem az sem egyértelműen öröm számunkra, magyarok számára, hogy már nem csak a kínai termékek jönnek el, ha­nem maguk a kínaiak is, és egyre többen itt maradnak. Egyébként lendületben vagyunk, a magyar gazdaság fejlődő pályán van. Legalábbis a kormányzó pártok szerint. Egyik po­litikusuk nemrégiben odáig ment az optimizmusban, hogy azt mondta: lehet, hogy jövőre nulla százalék lesz nálunk az inflá­ció... Kampányolta ezt akkor, amikor a kőolaj ára soha nem lá­tott csúcsokat dönt a világpiacon, és - sajnos - nem várható a megállás. Vlvát a szakértelem! Nem tudták megmenteni Kapára, kaszára, gaz van a határba'! nemzeti park Elhúzódott a közbeszerzési eljárás - elhanyagolt a lucernás soltvadkert Életét vesztette egy kerékpáros tegnap haj­nalban az 54-es főúton, Vad­kert közelében. Fél öt felé járt az idő, amikor egy kisteher­autó elütötte az 50-60 év köz­ti férfit, akinek a biciklije nem volt kivilágítva. Olyan súlyosan megsérült, hogy da­cára a gyors orvosi segítség­nek, a helyszínen meghalt. A baleset pontos körülményeit a rendőrség szakértő bevoná­sával vizsgálja. ■ OH Gondozatlanul, gázosán áll Szabadszállás és Szalkszentmárton közt a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) száznegyven hek­táros területe. Hozzáértők szerint idén már a har­madik kaszálást mulaszt­ja el a föld kezelője. A he­lyi gazdálkodók vállalnák az egykori lucernás mű­velését, de a KNP elzárkó­zik ettől. Szabadszállás / Kecskemét A Kiskunsági Nemzeti Park egész területéhez képest elenyé­sző nagyságú, a helybélieknek mégis a legszembetűnőbb az a 140 hektár, amit Szabadszállás külterületén tavaly még rend­szeresen kaszált a nemzeti s park. Az egykori lucernás he- 3 lyén most elhanyagolt, gazos te- | rület látható. Helyi gazdák la­punknak elmondták, hogy ők művelték volna a szóban forgó területet, de a KNP nem kért az együttműködésből. Szakértők szerint a lucernásban idén már a harmadik kaszálást lehetne el­kezdeni, aminek elmulasztása számításaik szerint már megkö­zelítőleg 10 millió forintos kárt okozott magának a nemzeti parknak. A KNP területi őre in­formációink szerint április óta folyamatosan jelzi a felettesei­nek a terület elhanyagoltságát - eredménytelenül. A Kiskunsági Nemzeti Park nemrég kinevezett igazgatója, Kállay György a szabadságát töl­ti, ezért helyettesét, Iványosi Szabó Andrást kérdeztük az ügyben:- Ez a terület beletartozik abba az összesen ezer hektár­ba, aminek a gondozását törvé­nyi előírás alapján közbesze­reztetnünk kellett. A pályáza­tok késedelmes elbírálása is további csúszást eredménye­zett, a késedelem okairól azon­ban nem kívánok nyilatkozni. De az sem kizárt, hogy a laiku­sok számára gazosnak tűnő te­rület megfelel a mi elvárása­inknak. Lucernát ugyanis oda szoktunk telepíteni, ahol a ter­mészetes vegetációt szeret­nénk visszaállítani. A mostani állapot egyébként nem sért semmiféle természetvédelmi célt - szögezte le az igazgató- helyettes. A közbeszerzési eljárásról a nemzeti park egyik munkatársa a Petőfi Népének elmondta, hogy ezer hektár gondozását 11 részre felosztva pályáztatták. A hivata­los eljárás átfutási ideje két és fél hónap volt, ami hátráltatta a ka­szálás megkezdését. A tizenegy­ből két területen - Kunpeszér környékén - már a múlt héten elkezdődhettek a munkák, a töb­bi kilenc részen - a többi közt Szabadszállás mellett is - pedig akár már ma megjelenhetnek a kaszálók. ■ Gál Zita ■ Tavaly még a bugaci szürkemarháknak szállították a szabadszállási terület kaszálásából származó takar­mányt. A nagy távolság miatt azonban ez nem volt gazdaságos, ezért erre a célra Izsákon vásárolt szé­natermő területet a Kiskunsági Nemzeti Park. Közmunkával a parlagfű ellen Visszajött az erdősítési kedv? Már a pollencsapda eredményei is egyértel­műen mutatják: elindult a parlagfű virágzá­sa. Ezek a napok adják az utolsó esélyt az irtásra, és annak megakadályozására, hogy a virágzási csúcsidőben ne kerüljön még több pollen a levegőbe. Az allergiások azonban az okos szerkezet nélkül is észlelik, hogy számukra eljött az esztendő legrosz- szabb időszaka. A pollenszemcsék megjelenésével az allergiás tünetek felerősödnek. A betegek és a környezetükben élők ugyan irtják a parlagfüvet, ám ez elégtelen - hívta fel a figyelmet dr. Molnár Hona, az ÁNTSZ Kecskeméti, Kiskunfélegyházi, Kunszentmiklósi Városi Intézetének tisztifőor­vosa. Az ambrózia pollenjére való érzékenység ugyanis bármikor, bárkinél jelentkezhet. Ráadásul úgynevezett keresztérzékenységek is kialakulhat­nak. Ez azt jelenti, hogy ha egyszer valamire - akár élelmiszerre - kialakul az allergia, akkor nagy az esély arra, hogy előbb-utóbb a pollenérzékenység is követi. Ezek a veszélyek a mai chemikalizált vi­lágban különösen nagyok. Sajnos, egyre többen számíthatunk arra, hogy megtámad az allergia, és sokszor még az okot sem lehet kideríteni. Egyrészt a már betegek miatt, másrészt a beteg­ség fenyegető veszélyének elhárítása miatt kell minden lehetséges módon védekezni az allergia el­len. Az ok egyértelmű: maga az ambrózia, azaz a parlagfű. Az ÁNTSZ szerint az ok kiküszöbölésé- sével vannak a gondok, hiszen a pollen akár 150 kilométerre is elszáll. Ez sajnos azt jelenti, hogy hi­ába írjuk ki a parlagfüvet a saját környezetünkben, attól még lehet pollen a levegőben. Épp ezért orszá­gosan hirdették meg a parlagfű elleni küzdelmet. Ennek számos eleme van, többek között a mostan­tól szigorított jogszabály. A tisztifőorvos azonban úgy véli: a büntetés önmagában nem megoldás. Az ÁNTSZ-nek egyébként is az emberi egészség meg­védése a feladata. A parlagfű mentesítést ugyanakkor Kecskemét önkormányzata is komolyan veszi. Egyrészt meg­kötötte a szerződéseket annak érdekében, hogy a város közterületein rendben legyenek a parkok, és megtörténjen a gyomirtás. Másrészt szintén szer­ződésekkel biztosította, hogy a városba vezető utak mentén is irtsák a parlagfüvet. Ennek a harcnak a következő lehetősége az, amit a több önkormányzatot tömörítő Kistérségi Szövetség vállalt fel Kecskemét vezetésével. A szö­vetség a közelmúltban pályázatot nyújtott be a Fog­lalkoztatáspolitikai Munkaügyi Minisztériumhoz, amelyen 30 millió forintot nyerhet. Siker esetén közmunka programmal összekapcsolva történne majd a parlagfű és egyéb gyomnövények irtása. Te­hát a minisztériumtól elnyert támogatást olyan közmunkások foglalkoztatására kell fordítani, akik gyomirtást végeznek, fgy azokon a helyeken is megtörténhet a gyommentesítés, amelyeket az ed­digi erőfeszítések ellenére sem sikerült még lefed­ni. Valójában itt olyan területekről van szó, ame­lyek állami tulajdonban vannak, kihasználatla­nok, és erő, vagy pénz hiányában minden jószándék ellenére sem tudnak megbirkózni a gyommal. A pályázati programban az ÁNTSZ is részt vesz, hiszen a tisztiorvosi szolgálat együtt­működési megállapodást kötött a kistérséggel. Dr. Molnár Ilona hangsúlyozta: az ÁNTSZ-nek elsősorban az a feladata, hogy legalább az általa felügyelt területen próbálja megoldani, elősegíteni a parlagfű mentesítést. Ezért a szolgálatnak fontos szerepe van az allergiás betegségekkel kapcsolatos felvilágosításban. Ennek egyik eszköze a civil szer­veződésekkel, például a Porta Egyesület Levegő Munkacsoportjával történő együttműködés. Ez egyébként nem újkeletű kapcsolat, hiszen tavaly az ÁNTSZ fűkaszákat vásárolt, amelyeket a Porta Egyesület adott kölcsön azoknak a kecskemétiek­nek, akik e gépek segítségével tudták rendbetar­tani a kertjeiket. A fűkaszákhoz szükséges üzem­anyagot szintén a tisztiorvosi szolgálat biztosította és mindmáig biztosítja. A felvilágosításnak természetesen az is része, hogy bizony nem csak jogaink, de kötelességeink is vannak. Kötelességünk például rendezetten tar­tani a tulajdonunkban lévő területeket. Ugyanezt elvárhatjuk a szomszédunktól is, hiszen ha ő nem írtja a parlagfüvet, akkor mi szinte hiába küszköd­tünk, legfeljebb a pollenkoncentráció lesz kisebb. Ezért van szükség az országos programokra, hi­szen ha mindenki elvégezné azt a keveset, amit a gyommentesítés érdekében a saját területén meg kell tennie, akkor előbb-utóbb végképp leszámol­hatnánk a parlagfűvel. Készült az Állami Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat támogatásával. ▲ Az erdők tulajdonjoga Bács-Kiskunban Egyéb állami (pl. ártér, termeszetvédel 4% Állami (Erdészeti Rt.) 44%. FORRÁS: ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT Közösségi (önkormányzati) 1% BACS KisKUN A most ta­vasszal mögöttünk ha­gyott erdőtelepítési sze­zonban - négy év csökke­nés után - ismét növeke­dett az új erdők területe a megyében. A jelenség mö­gött az uniós, társfinan­szírozású támogatáspoliti­kába vetett bizalom áll - véli Sulyok Ferenc, az Ál­lami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságá­nak helyettes vezetője. Más alföldi megyékkel össze­hasonlítva jól erdősült terület­nek számít Bács-Kiskun: a 2004-es esztendő végén a 844 ezer hektáros közigazgatási terület 19 százalékát, 160 ezer hektárt borított erdő. Ez nagy­jából megfelel az országos át­lagnak (19,8 százalék), az egy lakosra jutó erdőterületben azonban ennél sokkal jobban állunk (országosan 0,18 hek­tár, Bács-Kískunban 0,28 hek­tár). Az erdészet több évtizedre előretekintő és évszázadok ta­pasztalataira alapozó szakma. Ennek tükrében pedig az lát­szik, hogy az erdőtelepítés az utóbbi 20 esztendő átlagában évente 1500 hektár körül ala­kult Bács-Kiskunban, ezen be­lül azonban jelentős eltérése­ket mutatott. A rendszervál­tást követően - nyilván a bir­tokpolitikai bizonytalanságok és a támogatások csökkenésé­nek hatására is - 1993/94-ben volt a mélypont, amikor alig 300 hektárt telepítettek. Majd folyamatos növekedés követ­kezett, ami a 2000/2001-es idényben érte el a csúcspontot meghaladva a 2500 hektárt. Ezután a földtulajdonosok ki­vártak, és többnyire mezőgaz­dasági művelésben hagyták a területeket, ezért az erdőtele­pítés a 2003/2004-es szezonra 1222 hek­tárra esett vissza. A bizonytalanság a tá­mogatáspolitika ala­kulásával, valamint az EU-csatlakozási várakozásokkal füg­gött össze. Sulyok Fe­renc úgy látja, hogy a maga­sabb támogatás ismét fokozta az erdősítési kedvet, így a te­lepítés a most mögöttünk ha­gyott idényben 1514 hektárra növekedett. Bács-Kiskunban egyébként az erdők több mint fele (51 százaléka) van magántulaj­donban, a fenmaradó rész ál­lami erdő (48 százalék) és ön- kormányzati erdő (1 száza­lék). A magántulajdonú erdők egyharmadán rendezetlenek a gazdálkodási viszonyok, s ezek állapota kívánnivalót is hagy maga után. Az erdészeti szolgálat ugyanakkor úgy ta­pasztalja, hogy az erdőgazdál­kodási szakismeretek a ma­gántulajdonosok körében is terjednek, ezért a helyzet las­sú, de folyamatos javulást mutat. ■ Bálái F. István Erdőtelepítés Bács-Kiskunban Idény . Hektár 2000/2001 , 4 ± 2556 2003/2004 2004/2005 1222 1514 IV tavaly még ápolt területen ma alig látszik i gaztengerben egy 184 centiméteres férfi.

Next

/
Thumbnails
Contents