Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-29 / 176. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 29., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK MSBSMSM Cseresznyebizniszek a. tóth Sándor Inkább a rizsre (v)evők. Torgyán legendás chilei cseresznyebiznisze jutott eszembe az elmúlt napokban többször is. Akkor, amikor a Gyurcsány ázsiai portyázásáról szóló beszámolókat olvastam. Erős hasonlatosságot orrontottam a jogi doktor dél-amerikai és a jeles privatizátor távol-keleti üzletszerző útjának várható hozadéka között. (Jut eszembe: utóbbi urat az egy tálból cseresznyézés doktorának is nevezhetnénk.) Cseresznyét sem vittünk egy zsebbel sem a tengerszint fölött magasan fekvő országba, s minden bizonynyal búzát sem exportálunk egy tarisznyával sem a - szintén - sokszigetű Indonéziába. Mivelhogy inkább a rizsre (v)evők. Az, persze, szent igaz, hogy egyetlen exportlehetőséget sem szabad kihagyni a magyar gazdaság erősödése érdekében, tehát - mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bölcsen mondá - el kell menni a Távol-Keletre, Ázsiába, Kínába is. Csak az a baj, hogy a tapasztalat szerint inkább csak a kínai áruk jönnek el mihozzánk, s a mieink őhozzájuk nemigen jutnak el. S szerintem az sem egyértelműen öröm számunkra, magyarok számára, hogy már nem csak a kínai termékek jönnek el, hanem maguk a kínaiak is, és egyre többen itt maradnak. Egyébként lendületben vagyunk, a magyar gazdaság fejlődő pályán van. Legalábbis a kormányzó pártok szerint. Egyik politikusuk nemrégiben odáig ment az optimizmusban, hogy azt mondta: lehet, hogy jövőre nulla százalék lesz nálunk az infláció... Kampányolta ezt akkor, amikor a kőolaj ára soha nem látott csúcsokat dönt a világpiacon, és - sajnos - nem várható a megállás. Vlvát a szakértelem! Nem tudták megmenteni Kapára, kaszára, gaz van a határba'! nemzeti park Elhúzódott a közbeszerzési eljárás - elhanyagolt a lucernás soltvadkert Életét vesztette egy kerékpáros tegnap hajnalban az 54-es főúton, Vadkert közelében. Fél öt felé járt az idő, amikor egy kisteherautó elütötte az 50-60 év közti férfit, akinek a biciklije nem volt kivilágítva. Olyan súlyosan megsérült, hogy dacára a gyors orvosi segítségnek, a helyszínen meghalt. A baleset pontos körülményeit a rendőrség szakértő bevonásával vizsgálja. ■ OH Gondozatlanul, gázosán áll Szabadszállás és Szalkszentmárton közt a Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) száznegyven hektáros területe. Hozzáértők szerint idén már a harmadik kaszálást mulasztja el a föld kezelője. A helyi gazdálkodók vállalnák az egykori lucernás művelését, de a KNP elzárkózik ettől. Szabadszállás / Kecskemét A Kiskunsági Nemzeti Park egész területéhez képest elenyésző nagyságú, a helybélieknek mégis a legszembetűnőbb az a 140 hektár, amit Szabadszállás külterületén tavaly még rendszeresen kaszált a nemzeti s park. Az egykori lucernás he- 3 lyén most elhanyagolt, gazos te- | rület látható. Helyi gazdák lapunknak elmondták, hogy ők művelték volna a szóban forgó területet, de a KNP nem kért az együttműködésből. Szakértők szerint a lucernásban idén már a harmadik kaszálást lehetne elkezdeni, aminek elmulasztása számításaik szerint már megközelítőleg 10 millió forintos kárt okozott magának a nemzeti parknak. A KNP területi őre információink szerint április óta folyamatosan jelzi a feletteseinek a terület elhanyagoltságát - eredménytelenül. A Kiskunsági Nemzeti Park nemrég kinevezett igazgatója, Kállay György a szabadságát tölti, ezért helyettesét, Iványosi Szabó Andrást kérdeztük az ügyben:- Ez a terület beletartozik abba az összesen ezer hektárba, aminek a gondozását törvényi előírás alapján közbeszereztetnünk kellett. A pályázatok késedelmes elbírálása is további csúszást eredményezett, a késedelem okairól azonban nem kívánok nyilatkozni. De az sem kizárt, hogy a laikusok számára gazosnak tűnő terület megfelel a mi elvárásainknak. Lucernát ugyanis oda szoktunk telepíteni, ahol a természetes vegetációt szeretnénk visszaállítani. A mostani állapot egyébként nem sért semmiféle természetvédelmi célt - szögezte le az igazgató- helyettes. A közbeszerzési eljárásról a nemzeti park egyik munkatársa a Petőfi Népének elmondta, hogy ezer hektár gondozását 11 részre felosztva pályáztatták. A hivatalos eljárás átfutási ideje két és fél hónap volt, ami hátráltatta a kaszálás megkezdését. A tizenegyből két területen - Kunpeszér környékén - már a múlt héten elkezdődhettek a munkák, a többi kilenc részen - a többi közt Szabadszállás mellett is - pedig akár már ma megjelenhetnek a kaszálók. ■ Gál Zita ■ Tavaly még a bugaci szürkemarháknak szállították a szabadszállási terület kaszálásából származó takarmányt. A nagy távolság miatt azonban ez nem volt gazdaságos, ezért erre a célra Izsákon vásárolt szénatermő területet a Kiskunsági Nemzeti Park. Közmunkával a parlagfű ellen Visszajött az erdősítési kedv? Már a pollencsapda eredményei is egyértelműen mutatják: elindult a parlagfű virágzása. Ezek a napok adják az utolsó esélyt az irtásra, és annak megakadályozására, hogy a virágzási csúcsidőben ne kerüljön még több pollen a levegőbe. Az allergiások azonban az okos szerkezet nélkül is észlelik, hogy számukra eljött az esztendő legrosz- szabb időszaka. A pollenszemcsék megjelenésével az allergiás tünetek felerősödnek. A betegek és a környezetükben élők ugyan irtják a parlagfüvet, ám ez elégtelen - hívta fel a figyelmet dr. Molnár Hona, az ÁNTSZ Kecskeméti, Kiskunfélegyházi, Kunszentmiklósi Városi Intézetének tisztifőorvosa. Az ambrózia pollenjére való érzékenység ugyanis bármikor, bárkinél jelentkezhet. Ráadásul úgynevezett keresztérzékenységek is kialakulhatnak. Ez azt jelenti, hogy ha egyszer valamire - akár élelmiszerre - kialakul az allergia, akkor nagy az esély arra, hogy előbb-utóbb a pollenérzékenység is követi. Ezek a veszélyek a mai chemikalizált világban különösen nagyok. Sajnos, egyre többen számíthatunk arra, hogy megtámad az allergia, és sokszor még az okot sem lehet kideríteni. Egyrészt a már betegek miatt, másrészt a betegség fenyegető veszélyének elhárítása miatt kell minden lehetséges módon védekezni az allergia ellen. Az ok egyértelmű: maga az ambrózia, azaz a parlagfű. Az ÁNTSZ szerint az ok kiküszöbölésé- sével vannak a gondok, hiszen a pollen akár 150 kilométerre is elszáll. Ez sajnos azt jelenti, hogy hiába írjuk ki a parlagfüvet a saját környezetünkben, attól még lehet pollen a levegőben. Épp ezért országosan hirdették meg a parlagfű elleni küzdelmet. Ennek számos eleme van, többek között a mostantól szigorított jogszabály. A tisztifőorvos azonban úgy véli: a büntetés önmagában nem megoldás. Az ÁNTSZ-nek egyébként is az emberi egészség megvédése a feladata. A parlagfű mentesítést ugyanakkor Kecskemét önkormányzata is komolyan veszi. Egyrészt megkötötte a szerződéseket annak érdekében, hogy a város közterületein rendben legyenek a parkok, és megtörténjen a gyomirtás. Másrészt szintén szerződésekkel biztosította, hogy a városba vezető utak mentén is irtsák a parlagfüvet. Ennek a harcnak a következő lehetősége az, amit a több önkormányzatot tömörítő Kistérségi Szövetség vállalt fel Kecskemét vezetésével. A szövetség a közelmúltban pályázatot nyújtott be a Foglalkoztatáspolitikai Munkaügyi Minisztériumhoz, amelyen 30 millió forintot nyerhet. Siker esetén közmunka programmal összekapcsolva történne majd a parlagfű és egyéb gyomnövények irtása. Tehát a minisztériumtól elnyert támogatást olyan közmunkások foglalkoztatására kell fordítani, akik gyomirtást végeznek, fgy azokon a helyeken is megtörténhet a gyommentesítés, amelyeket az eddigi erőfeszítések ellenére sem sikerült még lefedni. Valójában itt olyan területekről van szó, amelyek állami tulajdonban vannak, kihasználatlanok, és erő, vagy pénz hiányában minden jószándék ellenére sem tudnak megbirkózni a gyommal. A pályázati programban az ÁNTSZ is részt vesz, hiszen a tisztiorvosi szolgálat együttműködési megállapodást kötött a kistérséggel. Dr. Molnár Ilona hangsúlyozta: az ÁNTSZ-nek elsősorban az a feladata, hogy legalább az általa felügyelt területen próbálja megoldani, elősegíteni a parlagfű mentesítést. Ezért a szolgálatnak fontos szerepe van az allergiás betegségekkel kapcsolatos felvilágosításban. Ennek egyik eszköze a civil szerveződésekkel, például a Porta Egyesület Levegő Munkacsoportjával történő együttműködés. Ez egyébként nem újkeletű kapcsolat, hiszen tavaly az ÁNTSZ fűkaszákat vásárolt, amelyeket a Porta Egyesület adott kölcsön azoknak a kecskemétieknek, akik e gépek segítségével tudták rendbetartani a kertjeiket. A fűkaszákhoz szükséges üzemanyagot szintén a tisztiorvosi szolgálat biztosította és mindmáig biztosítja. A felvilágosításnak természetesen az is része, hogy bizony nem csak jogaink, de kötelességeink is vannak. Kötelességünk például rendezetten tartani a tulajdonunkban lévő területeket. Ugyanezt elvárhatjuk a szomszédunktól is, hiszen ha ő nem írtja a parlagfüvet, akkor mi szinte hiába küszködtünk, legfeljebb a pollenkoncentráció lesz kisebb. Ezért van szükség az országos programokra, hiszen ha mindenki elvégezné azt a keveset, amit a gyommentesítés érdekében a saját területén meg kell tennie, akkor előbb-utóbb végképp leszámolhatnánk a parlagfűvel. Készült az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat támogatásával. ▲ Az erdők tulajdonjoga Bács-Kiskunban Egyéb állami (pl. ártér, termeszetvédel 4% Állami (Erdészeti Rt.) 44%. FORRÁS: ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT Közösségi (önkormányzati) 1% BACS KisKUN A most tavasszal mögöttünk hagyott erdőtelepítési szezonban - négy év csökkenés után - ismét növekedett az új erdők területe a megyében. A jelenség mögött az uniós, társfinanszírozású támogatáspolitikába vetett bizalom áll - véli Sulyok Ferenc, az Állami Erdészeti Szolgálat Kecskeméti Igazgatóságának helyettes vezetője. Más alföldi megyékkel összehasonlítva jól erdősült területnek számít Bács-Kiskun: a 2004-es esztendő végén a 844 ezer hektáros közigazgatási terület 19 százalékát, 160 ezer hektárt borított erdő. Ez nagyjából megfelel az országos átlagnak (19,8 százalék), az egy lakosra jutó erdőterületben azonban ennél sokkal jobban állunk (országosan 0,18 hektár, Bács-Kískunban 0,28 hektár). Az erdészet több évtizedre előretekintő és évszázadok tapasztalataira alapozó szakma. Ennek tükrében pedig az látszik, hogy az erdőtelepítés az utóbbi 20 esztendő átlagában évente 1500 hektár körül alakult Bács-Kiskunban, ezen belül azonban jelentős eltéréseket mutatott. A rendszerváltást követően - nyilván a birtokpolitikai bizonytalanságok és a támogatások csökkenésének hatására is - 1993/94-ben volt a mélypont, amikor alig 300 hektárt telepítettek. Majd folyamatos növekedés következett, ami a 2000/2001-es idényben érte el a csúcspontot meghaladva a 2500 hektárt. Ezután a földtulajdonosok kivártak, és többnyire mezőgazdasági művelésben hagyták a területeket, ezért az erdőtelepítés a 2003/2004-es szezonra 1222 hektárra esett vissza. A bizonytalanság a támogatáspolitika alakulásával, valamint az EU-csatlakozási várakozásokkal függött össze. Sulyok Ferenc úgy látja, hogy a magasabb támogatás ismét fokozta az erdősítési kedvet, így a telepítés a most mögöttünk hagyott idényben 1514 hektárra növekedett. Bács-Kiskunban egyébként az erdők több mint fele (51 százaléka) van magántulajdonban, a fenmaradó rész állami erdő (48 százalék) és ön- kormányzati erdő (1 százalék). A magántulajdonú erdők egyharmadán rendezetlenek a gazdálkodási viszonyok, s ezek állapota kívánnivalót is hagy maga után. Az erdészeti szolgálat ugyanakkor úgy tapasztalja, hogy az erdőgazdálkodási szakismeretek a magántulajdonosok körében is terjednek, ezért a helyzet lassú, de folyamatos javulást mutat. ■ Bálái F. István Erdőtelepítés Bács-Kiskunban Idény . Hektár 2000/2001 , 4 ± 2556 2003/2004 2004/2005 1222 1514 IV tavaly még ápolt területen ma alig látszik i gaztengerben egy 184 centiméteres férfi.
