Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-26 / 173. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 26., KEDD MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK logisztika A kecskeméti székhelyű Bertrans Rt. az elmúlt évben új logisztikai központot épített fel az ipari parkban. A nagyszabású beruházás folytatásaként a társaság a közelmúltban 15 darab pót­kocsit vásárolt - tudtuk meg Rózsa Páltól, a Bertrans Rt. vezérigazgatójától. a Irtással válaszolnak a felszólító levélre Elérik céljukat a felszólító levelek azokon a területe­ken, amelyeknek tulajdonosai még nem végezték el a május vége óta kötelező gyomtalanítást, parlagfű-men­tesítést Kiskunfélegyházán. Információink szerint egy­előre nem volt szükség bírság kiszabására. Az irtás el­mulasztása akár több tízezer forintba is kerülhet. Kiskunfélegyháza Mint arról korábban már beszá­moltunk, a május végén elfoga­dott törvény alapján mindenki kötelezhető arra, hogy a hozzá tartozó ingatlanon, földterüle­ten az egészségre káros parlag­fű illetve gyom kiirtását elvé­gezze. A június 30-i határidő lejárta után 20 ezertől akár 2 millió fo­rintos bírság is kiszabható arra, aki nem tesz eleget gyomirtási kötelezettségének. Hogy mek­kora a bírság, az elsősorban a terület nagyságától és a gyomo- sodás mértékétől függ. Kiskun­félegyháza belterületének el­lenőrzését az elmúlt héten kezdték meg a növény- és talaj- védelmi szolgálat illetékesei - tudtuk meg Barczikay Gábortól, a polgármesteri hivatal város­üzemeltetési osztályának főta­nácsosától. A szakértő elmond­ta: elsősorban bejelentések alapján mennek ki a helyszí­nekre, de hetente legalább két alkalommal tartanak folyama­tos ellenőrzést is. A bejelentők általában egészségükért aggó­dó szomszédok, vagy környé­ken lakók, akik észreveszik egy-egy kertben a növekvő gyo­mot. Eddig harmincöt felszólító levelet kellett kiküldeni, az in­gatlantulajdonosok azonban mindeddig a nyolcnapos határ­időn belül végrehajtották a gyomtalanítást. Ahol nem végzik el az irtást, vagy a területen már akkora a gyom, hogy az egészséget nagymértékben veszélyezteti, a hatóságok azonnali, közérdekű védekezést rendelnek el. Ennek költségeit utólag a tulajdonos­nak kell kifizetnie. Barczikay Gábor hozzátette: belterületen a parlagfű kevésbé, inkább másféle gyomnövények az elterjedtek. Külterületen na­gyobb probléma: különösen az elhagyott tanyákon, nem meg­művelt területeken sok a par­lagfű. ■ Búcsú Adrienn Gólyatöcsökkel végzett a puskás dúvad Megállítani a népességfogyást Európa Szabadegyetem a Lakitelek Népfőiskolán A kistelepülések, kisközösségek problémái, valamint a népesség- fogyás volt a témája a Berecz Skolasztika, a Bethlen Gábor és a Karácsony Sándor Kollégium hallgatóit tömörítő Európa Szabad- egyetem egyhetes találkozójának. A július 17-től 22-ig tartó ren­dezvényt a Magyar Nemzetpolitikai Társaság és a Lakitelek Népfőiskola Alapítvány szervezte. A házigazda Lezsák Sándor el­mondta, az Európa Szabadegyetem évek óta naprakész és gyakorlati is­mereteket ad hallgatóinak. A Kár­pát-medence minden részéből érke­zők idén is részt vettek egy szocio­lógiai életmódvizsgálatban, és négy alföldi megye ló településének né­pességmegtartó képességét, demog­ráfiai helyzetét és az EU-val kapcso­latos nézeteket vizsgálták. A helyszínen begyűjtött több mint félezer kérdőívet az MTA Al­földi Tüdományos Intézete dolgozza fel. Az előadások, konzultációk, film­vetítések középpontjában a drámai népességfogyás várható következ­ménye, a teendők számbavétele, va­lamint a közösségi tudat és a glob­alizáció kölcsönhatása és a helyi összefogás megtartó ereje voltak. A szabadegyetem megnyitó elő­adását „A jövő megrablása” cím­mel Fekete Gyula író tartotta, aki a Népfőiskola füzetek sorozatban ez alkalomra megjelent tanulmányá­ban az elmúlt évtizedek népesedé­si csődhelyzetét elemzi. A rendkí­vül gazdag írói életmű - több mint félszáz könyv mellett - Fekete Gyű- la arról is neve­magyarság történelmi méretű ön­pusztítása az anyaországban 1958- ban kezdődött. Nem kell ennyi ren­geteg gyerek! - adta ki az ukázt agitprop hadseregének a politikai hatalom..., és 1962-ben már a né­pességhez arányítva nálunk szüle­tett a legkevesebb gyerek a vilá­gon. A rendezvényen a többi közt olyan neves szakemberek tartottak előadást, mint ár. Csatárt Bálint egyetemi tanár, az MTA RKK Alföl­di Tudományos Intézet igazgatója, Búó Zoltán irodalomtörténész, Csa­pó Endre, az Ausztráliai Magyar Élet főszerkesztője, Újabb Fekete Gyula közgazdász, Ángyán József egyetemi tanár, intézet igazgató, Bakos Zoltán médiaszakértő, vala­mint dr. Bőzsöny Ferenc tanár, a Magyar Rádió főbemondója, Beke Pál népművelő és ár. Tégfíásy Imre az Alfa Szövetség főtitkára. Meghí­vott vendégként felszólalt Ábel András, a sydney-i egyetem pro­fesszora, Nagy Miklós a partiumi Szalárd község polgármestere, va­lamint Kucharsdd Zoltán, a szintén partiumi Hegyközszentimre refor­mátus lelkésze. Kedd délután Csete Ildikó Ma­gyar Örökség-díjas textiltervező iparművész alkotásaiból nyílt kiál­lítás a Kölcsey Házban. A kiállítást Szakolczay Lajos irodalomtörté­nész nyitotta meg, közreműködött Faragó Laura énekművész. Az egész hetes rendezvény pénte­ken „A magyargazda élni akar” cí­mű konferenciával, valamint a meg­újuló energiaforrásokat bemutató szakmai kiállítással zárult. A lakiteleki Európa Szabadegyetemet a Nemzeti Kulturális Örökség Mi­nisztériuma és a Szövetség a Polgá­ri Magyarországért Alapítvány tá­mogatta. Laura, a szépségkirálynő LAKITELEK-TŐSERDŐ A tizen­hat évesnél fiatalabb lá­nyok szépségversenyén idén egy kecskeméti ti­zennégy éves hölgy, Bíró Laura fejére tették fel a koronát. A - sportnyelven szólva - ju­nior korosztály számára meg­rendezett szépségverseny egyre népszerűbb a tőserdei nyári programokban. Ezt mu­tatja az is, hogy már nemcsak a környékbeli településekről neveznek lányok, hanem messzebbről is. A mostani (szombati) versenyre jöttek Budapestről, Szentendréről, Szeghalomról, Érdről, Leány­várról, Ceglédről is. Az idei, a negyedik szépségversenyre 29 kilencen neveztek. A lá­nyok csak alkalmi ruhában mentek ki a dobogóra. A legfi­atalabb 12, a legidősebb 16 éves volt. Szépségkirálynőnek a kecs­keméti Bíró Laurát választot­ta a zsűri. A koronát az előző évi győztes a kunszentmárto­ni Pásztor Éva tette fel a ki­rálynői főre. Laura a korona mellé egy négyszemélyes gö­rögországi utat is nyert. A tini szépségkirálynő ebben az év­ben fejezte be a nyolcadik osztályt.« Lánchíd utcai isko­lában. Szeptembertől a Lestár PéterlT a£&^köz,épj$Jftplában folytatja tanulmányait. Természetkárosítás miatt nyomoz a kiskunfélegyházi rendőrkapitányság egy orvvadász, egy madárgyilkos ellen. A rendőrség azé^kezdett vizsgálatba, mert va­laki védett madarakat mészárolt le Petőfiszállás köze­lében. Lövések A rendőrség tájékoztatása sze­rint egy természetvédelmi őr ta­lált rá a madártetemekre. Hír- ügynökségi információk sze­rint a Kiskunsági Nemzeti Park területén, a Petőfiszállás köze­lében lévő bányatavaknál lőtték le a gólyatöcsöket. A gólyatöcs a Kunság egyik jellegzetes madara. A Kígyós­csatorna mellet, az Akasztótól néhány kilométerre északra el­helyezkedő halastavaknál és másutt is megtalálni. A gólyatöcs feltűnően hosszú lábú, hegyes csőrű partimadár, hossza 38 centi. A hím fejtetője, tarkója, háta, válla és szárnya fekete, hom­loka és egész alsóteste fehér. Csőre fekete, lába piros. A tojó háta és válla barnásfekete. Akarják-e a zsámolyokat? mihályka gyula A KTE-pálya tízéves huza­vonájához hasonló szappanopera készül gokartügyben. Földindulás tapasztalható a kecskeméti önkor­mányzat sportingatlanjai körül. A volt KTE- pályát eladják, bevásárlóközpont épül a he­lyén. A gokartpályát el akarják adni, ellenben vízisípályát épí­tenek a szabadidő központban. A Műkertvárosban még ebben az évben elkészül a műfüves labdarúgópálya. A Vasútparkban futópályát szeretnének kialakítani, ellensúlyozva a KTE-pálya megszüntetését, ahova sokan járnak futni. A sportcsarnokot pedig félmilliárdos ráfordítással szeretnék felújítani. Látszólag semmi goncb pályák szűnnek meg és újak szület­nek. Ez az élet rendje, a Pál utcai grundot is beépítették, hiába halt bele védelmébe szegény Nemecsek. Az viszont már most látszik, hogy a KTE-pálya tízéves huzavonájához hasonló szap­panopera készül gokartügyben. A városvezetés érezhetően nem döntötte el, hogy akar-e gokartsportot vagy sem. Mert ha akar, akkor nem tette volna lehetővé, hogy öt év múlva meg­szüntethető legyen a kartring és akár bevásárlóközpont épül­jön a helyén. Ha pedig nem akar ilyen sportot a városban, ak­kor viszont teljesen fölösleges volt az a pályázati kikötés, hogy öt évig még a száguldó zsámolyoké legyen a stadion. Százmil­liós nagyságrendű beruházás kellene ahhoz, hogy európai szintű gokartpályánk legyen. Aki ennyit áldoz, az nem öt évre tervez, a stadion hosszabb életű lenne, viszont ebben az eset­ben perverziónak tűnik megvágni őt a városnak még 250 mil­lióval. A teremsportokhoz értő szakemberek nagy többsége egyéb­ként azt is értelmetlennek tartja, hogy a könnyűszerkezetes sportcsarnok bővítésére félmilliárdot költsön a város. Még ak­kor sem, ha az épület olyan lenne, mint az a negyvenéves bal­ta, aminek tízszer cserélték a nyelét és hétszer a fejét. Célsze­rűbb lenne egy teljesen új csarnokot felépíteni valahol. Az mondjuk tény, hogy ha a régi helyén újul meg, akkor ott leg­alább nem bevásárlóközpont lesz. KÖZÉLETI HÍR • Lezsák Sándor országgyűlé­si képviselő ma délután 2-től 3 óráig a tiszaújfalui óvodában tart képviselői fogadóórát. Sobri emlékére főznek nagybaracska A hagyományos Sobri Kupa halászléfőző-ver- senyt immár tizenhetedik alka­lommal rendezik meg a Ferenc- csatorna és a Termálfürdő mel­letti területen. Augusztus 13-án, szombaton 10 órakor kell a bog­rács alá gyújtani. A nevezési díj 4000 forint, postai utalványon a művelődési ház címére (6527 Nagybaracska, Szabadság tér 23.) kell feladni. A főzéshez 3 kiló pontyot adnak a szervezők, más halat tilos felhasználni. A szükséges eszközöket (bogrács, állvány, gázfőző, fűszerek, stb.) a versenyzők hozzák otthonról. A helyezettek értékes jutalom­ban részesülnek, minden részt­vevő oklevelet kap. Kísérő ren­dezvényként kulturális műso­rok lesznek. Kilenc órakor a Vaskúti Ifjúsági Fúvószenekar koncertezik. Délután folklór- műsor lesz, fellép a Szeremlei Néptáncegyüttes, a vaskútiak ír tánccsoportja, a bajai Danubia néptánccsoport, a Karaván ci­gány tánccsoport, a Danubia- iskola nagybaracskai néptánc- csoportja, valamint a Bácska Banda. A halfőzők bálja 18 óra­kor kezdődik, a talpalávalót a Bátmonostori Lakodalmas Ze­nekar szolgáltatja. ■ Tölgyesi Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents