Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-25 / 172. szám
8 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚLIUS 25., HÉTFŐ GAZDASÁGI TŰKOR Rajtolt az egyetemi kiszorítósdi zűrzavar A külföldiek olykor elveszik a tanulás lehetőségét a hazai diákok elől Holnap derül ki, kit vesznek fel Magyarországon a felsőoktatásba. A bécsi egyetem campusában a múlt héten sátrakat vertek fel a fiatalok, hogy másnap az elsők között jelentkezhessenek. Megindult a diákvándorlás. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon tanulnak. Zsebesi Zsolt A hazai egyetemi pontvadászathoz képest is szélsőséges helyzet alakult ki az osztrák egyetemeken, ahol nincsenek felvételi vizsgák, csak beiratkozás, és egyedül a jelentkezési sorrend dönt. A múlt héten kezdődött jelentkezési időszak dantei jelenetekkel indult. A fiatalok sátorban aludtak, és reggel 7 órakor már 400 beiratkozni vágyó to- porgott végeláthatatlan sorban a bécsi egyetem campusában. Az osztrák főváros orvosi egyetemén egy nap alatt betelt a felvételt kérők listája. ^«4 A beiratkozási ^ Az Európai Bíróság döntése nyomán nem lehet korlátozni az unión belül a diákok tanulását. roham oka, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán most már a külföldi diákoknak is elég a hazájukban szerzett érettségit felmutatni ahhoz, hogy felvételüket kérhessék az osztrák egyetemekre. Korábban csak azok jelentkezhettek, akiket már hazájukban felvettek valamilyen felsőoktatási intézménybe. A bíróság ítélete után Ausztria 8 egyetemi szakon korlátozást helyezett kilátásba a felvenni kívánt külföldiek számára, ha az veszélyezteti a helyi diákok továbbtanulását. A döntést a rektori hatáskörbe utalták. Az eddigi adatok szerint nem csoda, ha félnek a helybéliek. A diploma sokáig nemzeti kategória volt, ma már európai. A bécsi orvosi egyetem első évfolyamán rendelkezésre álló 1560 helyre 1127 osztrák (2004- ben 1344), 267 német (69) és 166 egyéb külföldi (147) jelentkezett a listázásra szánt első napon. A többiek már hiába is reménykednek, esélyük alig nagyobb a nullánál. Innsbruckban, az ottani orvosi egyetemen négy nap alatt 600 jelentkezőt regisztráltak, akikből több volt a német, mint az osztrák. A szomszédos német nyelvű országból 290-en, Ausztriából 261-en kerültek fel a jelentkezettek listájára. Bécs úgy véli: uniós szolidaritás ide, uniós szolidaritás oda, az azért mégsem járja, hogy az Ausztriában drágán kiképzett orvosok, gyógyszerészek, biológusok ezrei Németországban kamatoztatják tudásukat, és immár el is veszik a helyet a hazai Hol mennyit fizet egy átlag igé Ausztriában Angliában Magyarországon Lakás (fűtéssel, világítással) 75 000 Ft 100 000 Ft* 50000 Ft Élelem (alkohol, cigaretta nélkül) 55 000 Ft 45 000 Ft 30 OOOFt Személyes kiadások. kBnyvek, kultúra 60 000 Ft 40 000 Ft 20 000 Ft Közlekedés 11 250 Ft 40 000 Ft** 6 250 Ft Összesen 201 250 Ft 225 OOO Ft 106 250 Ft A tandíj egy évre 190 000 Ft 400 000 Ft 400 OOOFt*** • EGY SZOBA ' • FELNŐTTEKNEK * • * KÖLTSÉGTÉRÍTÉSES SZAKON FORRÁS: REGGEL-GYŰITÉS diákok elől. Közben az osztrák egyetemek sem állnak valami fényesen. Az országos rektori tanács szerint a most induló tanévre 170 millió euró (42,5 milliárd forint) hiányzik az egyetemek költségvetéseiből, és ezt sem a kormány, sem az önkormányzatok nem hajlandók megfizetni. Mindez annak ellenére, hogy a minisztérium az új tanévre 70 millióeurós (17,5 milliárd forint) rendkívüli beruházási segélyt nyújt az intézményeknek. A magyar diákok másik, tanulás szempontjából kedvelt országában, Angliában is hasonló a helyzet az egyetemek költségvetését illetően. A bővítés óta az új EU-tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken megtöbbszöröződött. Ez komoly bevételkiesést okoz, az oxfordi egyetem például már az év elején finanszírozási válságban volt. Mivel az EU-tagországokból érkező hallgatók hazaiaknak minősülnek, most már ugyanazt a csökkentett, 2004/2005-ben tanévenként 1150 fontot (400 ezer forint) fizették, mint a brit hallgatók. A helyzet 2006-tól tovább bonyolódik, hiszen az akkor életbe lépő új szabályok szerint a legmagasabb tandíj évente 3 ezer fontra (1 millió 50 ezer forint) emelkedik, de ennek törlesztését csak a diplomázás után kell elkezdeni. Akkor is csak abban az esetben, ha a végzett hallgató éves jövedelme már elérte a 15 ezer fontot (5,25 millió forint). Az új tagállamokban messze nem keresnek ennyit a fiatalok. A magyar felsőoktatásban 3,2 százalék a külföldi állampolgárságú diákok aránya, ami nem magas. A felsőoktatásban a külföldi hallgatók közel 60 százaléka a környező országokból érkezik. A természettudományi képzésben nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony a külföldi hallgatók aránya (4,2 százalék), míg az egészségügyi és orvosképzésben kiugróan magas (22,5 százalék). Itthon háromszor több diákot várnak szeretnénk elérni, hogy háromszor annyi, vagyis a mostani 3600 helyett tízezer külföldi diák tanuljon Magyarországon - nyilatkozta lapunknak Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az Európai Unió állampolgárai a magyarokkal azonos feltételekkel jelentkezhetnek a magyarországi felső- oktatási intézményekbe, egyetemekre, főiskolákra. Az ő pontszámaikat is ugyanúgy, mint a magyarokét, szakonként meghatározott érettségi tárgyakból kell számítani. ezen felül az intézmények úgynevezett magyar nyelvű alkalmassági vizsgát is előírhatnak, s elő is írnak. Például egy finn diák csak abban az esetben tanulhat Magyar- országon ingyen, ha az adott szak magyar nyelvű képzésére jelentkezik. Más a helyzet, ha egy EU-s diák itthon egy adott szak angol nyelvű képzésen vesz részt, akkor mindenképpen tandíjat kell fizetnie. ri lói ii; none „Mérföldkövek, biztos pontok” Bács-Kiskun megyében A Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ által indított Mérföldkövek, biztos pontok című program tavaly kezdődött és máris jelentős eredményekkel büszkélkedhet. A számos új lehetőséget magában hordozó HEFOP-programra a megyei szervezet közel 1,7 milliárd forint támogatást nyert az Európai Uniótól. A csaknem hároméves programot a magyar állam is támogatja. A program célja az, hogy visszasegítse a munkaerőpiacról kiszoruló, hátrányos helyzetű rétegeket a munka világába. A megyei program egyik fő szervezője Farkas István, a Bács- Kiskun Megyei Munkaügyi Központ Munkaerőpiaci Programok és Elemzések Osztályának vezetője. Őt kértük meg, hogy tájékoztassa lapunk olvasóit a program eddigi tapasztalatairól, eredményeiről.- Melyek a program legfontosabb céljai és célcsoportjai?- Az Értékünk az ember címet viselő Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) keretében megvalósuló programunk alapvető célja a munkanélküliség megelőzése és kezelése. A cél elérésére jelentős pénzösszeg áll rendelkezésünkre: közel 1,7 milliárd forint. A nagyságrendeket jelzi, hogy csupán erre a programra 2004-2006 között megközelítőleg annyi forrás áll rendelkezésünkre, amennyivel például 2004- ben összességében gazdálkodhatott - munkanélküliek megsegítésére - a megyei munkaügyi szervezet. Persze, nemcsak a támogatás jelentős, hanem a feladat is: 2006 végéig legalább 1425 főt kell a megyében bevonni a programokba, illetve visszajuttatni a munka világába.- A program célcsoportjai megegyeznek azokkal a csoportokkal, amelyekkel már eddig is együttműködtek a munkaügyi kirendeltségek, de ezen belül nagy hangsúlyt kap az úgynevezett inaktív munkanélküliek megszólítása, képzése. Azokat is meg kell találnunk, akik a munka világából most esnek ki - tehát azokat a veszélyeztetett embereket, akik éppen a közelmúltban veszítették el az állásukat létszámleépítés, átszervezés miatt. Esetükben az időtényező nagyon fontos, ha azonnal sikerül kapcsolatba kerülnünk velük, nagyobb eséllyel tudjuk őket motiválni az álláskeresésre. E célcsoportok mellett természetesen nagyon fontos feladatunk a halmozottan hátrányos munkanélküliek felkutatása, bevonása a programokra: itt elsősorban . az etnikai kisebbségekre, illetve a megváltozott munkaképességűekre gondolunk, de legalább ennyire fontos cél a 45 év felettiek bevonása a programba, illetve a pályakezdők segítése.- Milyen eredményei vannak eddig a programnak?- Még igen rövid idő telt el ahhoz, hogy igazán mérleget tudjunk vonni, ráadásul valójában nem egy programról van szó, hanem 21-ről. A programnyitó megyei rendezvényt októberben rendeztük meg, majd mind a 10 kirendeltségen ismertettük az ott elérhető alprogramo- kat. Egyelőre 21 alprogramot dolgoztunk ki és ez a szám 2006 végére közel hetvenre fog emelkedni. Fontos tudnivaló, hogy ezek az al- programok átjárhatók, így a megye bármely településén élő munkanélküli csatlakozni tud gyakorlatilag mind a 21 alprogramra. A számokat tekintve: eddig 522 főt sikerült bevonnunk valamelyik alprojektbe, tehát a kitűzött cél egy- harmadát már teljesítettük. Ez többé-ke- vésbé 21-féle képzést is jelent, amelyek között van számos OKJ-s, illetve betanítói képzés, valamint motivációs tréning, álláskeresési technikák oktatása és személyiségfejlesztés. A programba bevont személyek közül 260 fő képzése már be is fejeződött, jelenleg 177 munkanélküli jár még a különböző tanfolyamainkra. A többiek valamelyik humánszolgáltatási elem igénybe vételével szinte azonnal munkába tudtak állni.- Milyen támogatási lehetőségekkel élhetnek a program résztvevői?- A támogatási lehetőségek közül elsőként említeném a bértámogatást, mely a képzés alatt megtanult új ismeretekre vonatkozó munkatapasztalat megszerzését segíti. Ezt a juttatást a munkáltató kapja a foglalkoztatás megkezdéséhez. Jelenleg 127 fő munkatapasztalat szerzéséhez nyújtunk ilyen támogatást. Örvendetes ugyanakkor, hogy 31 fő elhelyezkedett bértámogatás nélkül is. A képzés ideje alatt adható „ösztöndíj”, azaz a megélhetést biztosító támogatás is népszerű, annál is inkább, mert ennek az összege jelentősen magasabb, mint a korábban a képzés mellett adható megélhetést segítő juttatásaink. Az uniós projektünkben adható „ösztöndíj” megegyezik a minimálbér összegével és így a képzéseknél korábban tapasztalt lemorzsolódás is jelentősen csökkent. A munkanélküliek ma már szívesen maradnak a képzésben, hiszen nem kell alkalmi munkát vállalni a képzés idejére, hogy a család megéljen valamiből. E pozitív hatás a számokban is tükröződik: az 522 fő közül mindössze nyolc morzsolódott le. És ha már a számoknál járunk: a programba bevont személyeknek 958- féle szolgáltatást nyújtott és közel 1400 támogatást adott a munkaügyi szervezet, az előbb említetteken túl képzési támogatást és útiköltségtérítést is.- Milyen programokat indítanak ebben az évben?- 2005 őszén 37-féle képzést indíEurópa itt épülj /' v*ozu AFSZ Értekein ki iz €l*1D€r Humánerőforrás- fejlesztési Operatív Program tunk, ezek között 16 ^ SS MI-BFOlDHOVtH lesz. Ebben az évben mintegy 800 főt szeretnénk bevonni az újonnan induló alprojektjeinkbe. A képzéseket a megyei program három alapvető iránya szerint alakítottuk ki. Ezek közül az egyik __ _ _________ __ ___ ___ . _ az . amelyet , már ßlZTOJ PONTOK meglevő munkáltafiß tói kapcsolattartásból hasznosítottunk. Azokra a munkáltatói igényekre építettünk, ahol a közeljövőben jelentkezik kisebb-nagyobb létszámigény. Ezekre a helyekre célirányosan képezünk. A másik irány: azokat képezzük tovább, akiknek már van ugyan alapképzettségük, de az önmagában nem igazán piacképes. A számukra többek között számítógépes, illetve középfokú angol és német nyelvi képzést indítunk, így kiegészítve az alapszakmájukat segítjük az elhelyezkedésüket. A harmadik a tréningek iránya. Ezek a nyugat-európai mintára szervezett tréningek arra a tényre építenek, hogy nem a szervezet, hanem maga a munka- nélküli képes a legtöbbet tenni az elhelyezkedése érdekében, de csak akkor, ha kellőképpen motivált. Tehát az a feladatunk, hogy motiváljuk őt és biztosítsuk a munkakereséshez az infrastrukturális hátteret. Baján a közelmúltban adtuk át azt a kirendeltséget, ahol már rendelkezésre áll az új módszerhez az infrastruktúra, így például az interneten lehet munkahelyet keresni. Hamarosan további kirendeltségeink is hasonló átalakításon mennek keresztül, így a megye jelentős részén tudjuk majd biztosítani az új szemlélet megvalósításához szükséges feltételeket. A hangsúly ebben az esetben azon van, hogy a munkanélküli önállóan tudjon munkát találni. Egy hathetes tréning keretében elsajátítják az internetes ismeretek alapjait, megismernek álláskeresési technikákat, megtanulnak önéletrajzot írni.- Milyen társadalmi célt valósítanak meg ezek a programok azon túl, hogy egyéneket ismét munkához juttatnak?- Az uniós projekteknél mindig vannak horizontális célok, ezek egyike az esélyegyenlőség. Esetünkben elsősorban a nők, az etnikai kisebbségek és a megváltozott munkaképességűek tekintetében. A másik fontos horizontális cél a környezeti fenntarthatóság, a környezetvédelem. Ezért is indítunk például ökológiai zöldség-gyümölcs termesztő vagy, települési környezetet gondozó képzést. Fentieken túl törekszünk arra is, hogy ne csak annak az adott 10-15 munkanélkülinek segítsünk, hanem a programnak plusz társadalmi hozadé- ka legyen. Erre jó példa az a program, amely Bácsalmás térségében valósul meg. A térség kistelepülési önkormányzatai a szociális hálózat fejlesztésére nyertek támogatást. A munkaügyi központ ehhez a fejlesztéshez úgy csatlakozik, hogy jól képzett munkaerőt ad. így a két forrás és a két cél egyesül. De említhetem az egyik bajai alprogramot is: ott olyan szakembereket képzünk, akik tanulmányaikat követően a bajai főtér felújítási munkálataiban vesznek részt. így olyan tevékenységgel sikerül őket visszavezetni a munka világába, amely a társadalom szemében is nagy érték. a
