Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-23 / 171. szám
2005. JÚLIUS 23., SZOMBAT 7 VILÁGTÜKÖR Lelőttek egy gyanúsítottat terror További európai városok következhetnek a sorban Kiürítették a brit fővárosban a metró Stockwell állomását, miután lelőttek egy gyanúsan viselkedő férfit. A rendőrség közzétette annak a négy férfinak a fotóját, akiket az előző napi robbantásokkal vádolnak. Az al-Kaida nemzetközi szervezethez kapcsolódó csoport vállalta magára a brit fővárosban végrehajtott, csütörtöki robbantások elkövetését. Toronyi Attila A július hetedikén elkövetett öngyilkos merényletekért is Abu Hatsz al-Maszri Brigádjai vállalták a felelősséget. Az erről szóló közlemény ezúttal is egy iszlám honlapon jelent meg. A korábbi robbantásokban 56 személy vesztette életét, két napja viszont csak egy ember sebesült meg, aki a tolongásban asztmarohamot kapott és elesett. I Pénteken példátlan hajszát in- | dított a brit főváros rendőrsége a E legutóbbi robbantások elkövetői után. Mivel a bombák eddig ismeretlen okból nem robbantak fel, sok használható nyomot talált a rendőrség. Az elkövetőket a metróban működő biztonsági kamerák felvételei alapján próbálják azonosítani. A Scotland Yard parancsnoka szerint egyelőre nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a csütörtöki és a két héttel ezelőtti merényletek között. Tegnap délelőtt üldözőbe vettek egy ázsiai külsejű férfit, aki szemtanúk szerint a Stockwell állomáson beugrott az egyik metrószerelvénybe, A Reuters hírszolgálat közlése szerint civil ruhás rendőrök rohantak utána, s amikor megbotlott, a földre tepertők, és öt lövéssel ártalmatlanná tették. A férfinál nem volt csomag, de egy igencsak kitömött kabát volt rajta. A Northern és Victoria vonalat leállították, az állomást átmenetileg lezárták. Közben London keleti részében riadót rendeltek el, mert az egyik legnagyobb mecsetet fel- robbantással fenyegetették meg. Az egyik nyugat-londoni vasútállomás közelében nagyszabású akció kezdődött. Távirányított, páncélozott járművek jelentek meg, amelyek mögött mesterlövészek és fegyveres rendőrök haladtak. Egyre nehezebb megközelíteni London csomópontjait, miután állandósultak a rendőrségi kordonok. Abu Hafsz al-Maszri Brigádjainak említett közleménye egyébként további merényleteket helyezett kilátásba Olaszország, Dánia és Hollandia ellen, mert ezek az országok katonákat ál- lomásoztatnak Irakban. Afganisztánban Varsó átvenné a NATO-irányítást Lengyelország hajlandó átvenni az Afganisztánban állomásozó, többnemzetiségű NATO-csapatok, az ISAF irányítását. Varsó ezzel párhuzamosan ezer további katonát küldene a térségbe. Az erről szóló javaslatot Ianusz Zemke lengyel védelmi miniszter pénteken nyújtotta át Brüsszelben. Spanyol válaszlépések a német visszautasításra az európai elfogatóparancsot alkotmányellenesnek minősítő német döntésre megszületett a madridi felelet: a spanyol igazságszolgáltatás ezentúl nem szolgáltatja ki körözött állampolgárait Berlinnek. Németország az alkotmány- bíróság határozata alapján a héten engedte szabadon az al-Kaida egyik, Spanyolországban körözött tagját. Harmadik alkalommal jár beiktatása óta a Közel-Keleten az amerikai külügyminiszter. Pénteken Condoleezza Rice Ariel Sáron izraeli miniszterelnökkel tárgyalt, majd este rövid látogatást tett Libanonban. Rice közvetítési kísérletére nagyobb szükség van, mint azt várni lehetett: az újabb erőszakcselekmények nemcsak Izrael és a paAlpesi hegyi túrát tett a katolikus egyházfő xvi. Benedek az Aostavölgyben pihen. Nyaralása idején Európa tetejére, a Mont Blanc-ra is ellátogatott: túracipőben és -zokniban, fehér széldzsekiben és baseballsapkában. A drótkötélpálya mentén egy barlangban imádko- zókkal is találkozott a pápa, akikhez hirtelen ötlettől vezérelve maga is csatlakozott. lesztinok között növelték a feszültséget, hanem megosztották a szembenálló feleket is. Palesztin oldalon a békepártiak és a szélsőségesek, izraeli oldalon a kivonulás hívei és a telepesek fordultak szembe egymással. A kivonulás előtt felmerülő kulcskérdések gyors megoldásának szükségességéről tárgyalok” - mondta Rice. Rice újabb erőfeszítései Válaszút előtt állnak a német választók drámai szavak Mindkét párt rémálomnak tartaná a nagykoalíciót Afganisztánban folyik a terroristák kiképzése? Az államfő - a német történelemben harmadik alkalommal - feloszlatta a Bundestagot. Horst Köhler szeptember 18-ára új választásokat írt ki. Gyulay Zoltán „Országunk kényszerű feladatok előtt áll. A saját és gyermekeink jövőjével játszunk. Emberek milliói munka nélküliek, sokan évek óta. A szövetség és a tartományok költségvetése soha nem látott kritikus helyzetbe került. A meglévő rend túlhaladott. Kevés a gyermekünk, mi magunk öregszünk. És helyt kell állnunk a világméretű, kemény versenyben.” Kemény, drámai szavak, amelyek Horst Köhler német államfő csütörtök esti tévébeszédében hangzottak el. Mondhatni, az utolsó előtti órákban: pénteken járt volna le az alkotmányban erre megszabott határidő. Miért várhatott a szociáldemokrata (SPD) Gerhard Schröder július 1-jén szántszándékkal elvesztett bizalmi szavazása óta? Köhler ugyanis, akit az ellenzéki uniópártok szinte az ismeretlenségből varázsoltak elő a tavaszi államfőválasztásra, rövid idő alatt népszerű és tekintélyes, karizmatikus politikussá vált. Kétségtelen tehát, hogy időhúzásának alkotmányos okai lehettek: meg kellett vizsgáltatnia, hogy a kancellár forgatókönyve mennyire felel meg az alaptörvénynek. Két képviselő - Werner Schulz (Zöldek) és Jelena Hoffmann (SPD) - fenntartja, hogy az alkotmánybírósághoz fordul, mert szerintük Schröder egyszerűen visszaél a demokrácia nyújtotta lehetőségekkel, kihasználja a jog kiskapuit. A szeptemberi választások azonban kétélű fegyvernek bizonyulhatnak a piros-zöld kormánykoalíció számára. Angela Merkel, a kereszténydemokraták (CDU) elnöke legutóbb keletnémet múltját vette elő (tudniillik a volt NDK-ban nevelkedett), hogy a néhány baloldali érzelmű új tartományban és magában Berlinben is növelje egyébként meredeken fölfelé ívelő népszerűségét. Edmund Stoiber bajor miniszterelnököt, a testvérpárt keresztényszocialisták (CSU) vezérét pedig a bajor gazdasági csoda atyjának tartják, és azt várják, hogy szövetségi szinten megismételje a mutatványt. Ha a lendület szeptemberig kitart, akár a szabad demokraták (FDP) nélkül is mandátumhoz juthatnak. Közben azonban mind a Merkel-Stoiber-tandem- nek, mind pedig Schröderéknek a középtől balrább álló Gregor Gysi és az SPD-ből kivált Oscar Lafontaine választási szövetségére kell figyelniük. A két nagy párt egyvalamiben egyezik meg csupán: mindketten úgy tartanak a nagykoalíciótól, mint ördög a tömjénfüsttől. Közös asztalhoz ült Tőkés és Markó tusványos Orbán „történelmi” kézfogója a nyári szabadegyetemen Markó Béla és Orbán Viktor között eddig nem volt felhőtlen a kapcsolat Népes hallgatóság követte végig tegnap délelőtt a tusnádfürdői szabadegyetem fősátrában azt az előadást, amelyen Markó Béla román kormányfőhelyettes, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke és Tőkés László református püspök, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke mondta el gondolatait. A nap témája - Néppárti értékek Európában - kissé háttérbe is szorult, hiszen Markó és Tőkés hosszú ideje nem állt szóba egymással. Tőkés László az értékek Európájára, Markó Béla az integráció mielőbbi megvalósítására hívta fel a figyelmet, de mindketten egyetértettek abban, hogy szükség van a magyar közösségen belüli nyílt és őszinte párbeszédre. Markó Béla kérdésre válaszolva elismerte, hogy az RMDSZ-nek meg kell újulnia. A szövetség elnöke, miniszterelnök-helyettes nem tartja elképzelhetetlennek, hogy belső választásokat szervezzenek. Tőkés László elismerte az egység fontosságát, de hozzátette: „akit kitaszítottak, az hogyan legyen bent?” ■ Lukács János, Kolozsvár Hiába tartja az USA megszállva Afganisztánt, orosz vádak szerint tálib kiképzőbázisok vannak az országban. Csák Elemér Azóta, hogy az üzbegisztáni Andizsánban fegyverrel oszlatták szét a zavargásokat, több hivatalos nyilatkozat megjelent arról, hogy a rendbontást külföldről szervezték. Az orosz tájékoztatási eszközök úgy értesültek, hogy szélsőséges iszlám csoportok, tálibok szivárogtak a közép-ázsiai országba. Július 8-án, a NATO védelmi miniszterek brüsszeli értekezletén Szer- gej Ivanov orosz részről „aggodalmát” fejezte ki, s olyan információkról számolt be, amelyek szerint Afganisztánban fegyvereseket képeznek ki, hogy más államokban vessék be őket. A védelmi miniszter példaként az andiszáni eseményeket említette. Ivanov külügyminiszter még tovább ment, és felvetette, kinek áll érdekében a zavarkeltés Üzbegisztánban. Vlagyimir Putyin elnök hasonlóan vélekedett, amikor júniusban találkozott Iszlám Karimov üzbég elnökkel. A vádakat elemezve a Szabad Európa Rádió (SZER) elemzője valószínűtlennek tartotta, hogy a jól védett határokon keresztül nagy létszámú tálib egységek tudtak volna bejutni a középázsiai szovjet utódállamokba. Az afgán kormány is cáfolta a feltételezéseket. Putyinnak írt levelében az afgán elnök azt kérte, hogy állítsák helyre a bizalmat Moszkva és Kabul között; kijelentette, hogy kormánya nem engedi meg terroristák kiképzését az ország területén. Karzaj reményét fejezte ki, hogy megszűnik a „megbízhatatlan információk” terjesztése. Dadfar Spanta, az elnök külpolitikai tanácsadója úgy vélte: az üzbegisztáni megmozdulások azokra az eseményekre vezethetők vissza, amelyek Ukrajnában, Grúziában és Kirgíziában zajlottak le, továbbá mert Üzbegisztán közel esik a demokratikus államokhoz. Sajátos ellentmondás, hogy miközben a kiképzőtáborokról szóló vádakat senki nem vonta vissza, az úgynevezett Sangha- ji Együttműködési Szervezet államai felszólították az Egyesült Államokat: határozzák meg azt az időpontot, amikorra felszámolják támaszpontjaikat a közép-ázsiai országokban (Az országcsoporthoz Oroszország, Kína és Türkménia kivételével - az ázsiai volt szovjet köztársaságok tartoznak.) A SZER hír- magyarázója nem titkolja: a régióban lévő amerikai bázisok célja a Washington és Moszkva közötti stratégiai egyensúly fenntartása, amelynek - minden jel szerint - Oroszországban nem örülnek. Moszkva ugyanis a saját szempontjai szerint tartaná fenn az egyensúlyt - anélkül, hogy megdöntenék a vele szomszédos rendszereket. így aztán kétszeresen is szükséges lenne tisztázni, szervezi-e valaki a tálibokat Afganisztánban.
