Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)
2005-07-22 / 170. szám
6 HAZAI TŰKOR 2005. JÚLIUS 22., PÉNTEK HIRSAV Fidesz: a pénzt és a tőkét képviseli a kormány A GYURCSÁNY-KORMÁNY eddigi intézkedései megmutatták, hogy a kormány nem a munkásokat, alkalmazottakat, hanem a pénzt és a tőkét képviseli - jelentette ki Kontur Pál, a Fidesz munkás- és alkalmazotti tagozatának elnöke. Szerinte a kormány Száz lépés programja nem előreviszi a gazdaságot, nem javítja az emberek helyzetét, hanem inkább nehezíti azt. Ma kiderül, lesz-e rendkívüli ORTT-ülés péntek délre derül ki, tart-e a jövő héten rendkívüli ülést a médiahatóság. A rendkívüli ülést Szalai Annamária, az ORTT Fidesz által delegált tagja kezdeményezte, miután a médiahatóság - az ő ellenszavazata mellett - nyilvántartásba vette a Magyar Televízió új csatornáját és öt évvel meghosszabbította a két kereskedelmi televízió 2007-ben lejáró koncesszióját. 85 ezren válaszoltak az SZDSZ kérdéseire több mint 85 ezren töltötték ki az SZDSZ „Hogyan legyünk gazdag ország?” elnevezésű, gazdaságpolitikai kérdéseket tartalmazó internetes kérdőívét - közölte a liberális párt ügyvivője. Horn Gábor elmondta: az SZDSZ következő internetes kampánya szeptemberben indul majd politikai kérdésekkel. Húszmilliárddal több jut a foglalkoztatásra az idén 88 milliárd forint jut a foglalkoztatásra, 20 mil- liárddal több, mint az elmúlt évben - mondta Csizmár Gábor. A munkaügyi miniszter szerint Magyarországon félmillióan vannak olyanok, akik már hosszabb ideje nem dolgoznak, és minden ellátórendszerből kiszorultak. A miniszter szerint akár kedvező is lehetne a hazai 7,2 százalékos munkanélküliségi mutató az unió 9 százalékos átlagához képest, azonban nagyon magas az inaktívak száma. Többet kapnak a rászorulók támogatás Szeptembertől már három hónap után jár a segély Megváltozik a szociális ellátórendszer szeptember elsejétől, a kormány utolsó ciklusban meghozott döntései több pénzt, nagyobb szociális biztonságot ígérnek. Könnyítéseket vezetnek be a rendszeres szociális segélyezésben, harminc százalékkal emelik a legsúlyosabb fogyatékosok gondozóinak ápolási díját és 1,8 milliárddal több jut gyermekétkeztetésre. Bánky Bea Harminc százalékkal emelkedik a fokozott ápolást igénylő, súlyosan fogyatékosok esetében az ápolási díj, több általános iskolás részesül majd kedvezményes gyermekétkeztetésben, a megyei gyámhivatalok feladatkörének bővülésével létrejönnek a szociális és gyámhivatalok - jelentette be tegnap az Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium politikai államtitkára. Korózs Lajos lapunknak elmondta: a rendszeres szociális segélyezés újraszabályozása megkönnyíti azok helyzetét, akiknek munkanélküli-ellátásuk megszűnésével - amennyiben nem tudtak elhelyezkedni - eddig egy évig kellett együttműködniük a munka- ügyTkőzpöhtokkal, hogy megkapják a segélyt. Ez például a gyeden és a gyesen lévő kismamákat is hátrányosan érintette, hiszen egy évig kötötte őket a munkaügyi hatóságokhoz. - A feltételül szabott egyéves együttműködés elleheteüenítette azokat, akik amúgy is nehezen éltek. Ezért az egy évet csökkentettük három hónapra - mondta Korózs Lajos. A munkaügyi szervezetek mellett a települési ön- kormányzatokat is kérjük arra: ha az érintettek együttműködnek velük, váljanak jogosulttá a támogatásra akkor is, ha nem tudnak elhelyezkedni. Ez több tízezer embernek jelent komoly segítséget. A jelenlegi rendszeres támogatásban részesülők köre - 161 ezer ember - 15 ezer Szeptembertől többet kapnak azok is, akik otthon ápolják beteg hozzátartozóikat ■ A gyámhivatalok feladatkörét kibővítve szociális és gyámhivatali hálózatot hoznak létre. Többen kaphatnak majd szociális segélyt. fővel gyarapodik - tette hozzá az államtitkár. A települési önkormányzatok tavaly közel 240 ezer embert foglalkoztattak közcélú munkában, idén az első félévben már több mint 130 ezren dolgoztak ily módon. A helyhatóságok 9 milliárd forint értékben kaptak állami-támogatást ehhez. Az államtitkár emellett emlékeztetett arra: 2000-ben 5474-en végeztek közmunkát. - A rendszer bevált, hiszen a helyi lakosság sem mondhatja azt, hogy sokan kizárólag a segélyből élnek és nem dolgoznak - vélekedett Korózs Lajos. Ősztől a közcélú munkavégzés időtartama meghosszabbodik: ezután egy évig végezhető. Az ápolási díjat is érintik a szeptemberi változások. Jelenleg húszezren kapnak ilyen címen rendszeres szociális segélyt, számuk várhatóan 3000 fővel növekszik, miután új kategóriát vezetnek be a jogosultak körén belül. A súlyos, fokozott ápolást igénylő fogyatékosok gondozóinak juttatását harminc százalékkal emelik. Ez eddig megegyezett a minimálnyugdíj összegével, 24700 forinttal. - Ezután több mint 32 ezer forint marad azoknak a gondozóknak a pénztárcájában, akik például baleset következtében fogyatékossá vált gyermeküket ápolják. Az anya nem tud gondozottja mellől elmozdulni, viszont nem szerzett annyi szolgálati időt és nem fizetett annyi járulékot, hogy tisztességes nyugdíja legyen. Juttatását ezért ki kell egészíteni erre az összegre - mondta az államtitkár. A kormány 1,8 milliárd forintot elkülönített a költségvetés általtalános tartalékából áprilisban, ezt az összeget az önkormányzatok kizárólag gyermekétkeztetésre költhetik. A kabinet döntése értelmében ebből az összegből 300 millió forintot a rászoruló gyermekek nyári étkeztetésére, 1,5 milliárd forintot pedig az alsó tagozatos diákok étkeztetésre használhatnak fel. Ingyenes étkeztetésre várhatóan a kisiskolások negyede, mintegy 150 ezer gyermek lesz jogosult, az egy gyermek után e célra járó összeg pedig havonta 2380 forint lesz. A gyámhivatalok feladatkörének kibővülésével szociális és gyámhivatalok jönnek létre. Az eddig ellátott gyámügyi és gyermekvédelmi tevékenységek mellett a szociális intézmények működését engedélyezhetik és ellenőrizhetik. Harrach Péter: jó döntés, csak későn született- MINDEN POZITÍV lépésnek örülünk, kár, hogy csak a ciklus utolsó évében került sor ezekre a változásokra - mondta lapunknak Harrach Péter fideszes országgyűlési képviselő, volt szociális és családügyi miniszter. - A Fidesz is benyújtott módosító javaslatokat, ezeket a módosításoknál figyelembe vették. A legnagyobb ellenzéki párt az ápolási díj mértékét a minimálbérhez kötötte volna - tette hozzá. Harrach Péter lapunknak azt is hozzátette, a pozitív változásokat üdvözlik, ugyanakkor úgy vélik, az emelések mértéke az igazán rossz helyzetben lévőkön nem kellő mértékben segít. írásban kapott megrovást a könyvtárigazgató Bozóki András kulturális miniszter írásbeli megrovásban részesíti az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatóját, Monok Istvánt. Az ok: a könyvtárban nemrég valószínűleg pótolhatatlan dokumentumokat, 1867 és 1952 közötti kiadású nyomtatványokat, vállalati és egyesületi kiadványokat semmisítettek meg. A megrovást egy közelmúltbeli vizsgálat eredményeképpen kapja az intézmény- vezető. A szaktárca a miniszter megbízásából Koncz Erika helyettes államtitkár vezetésével július 7-én kezdett vizsgálódni az ügyben. Végül arra a megállapításra jutottak, hogy az OSZK vezetése nem járt el kellő gondossággal az öttonnányi anyag megsemmisítése előtt, ám jogszabálysértés nem történt, mivel az anyag nem volt a könyvtár állományának része. A helyettes államtitkár elmondta: döntöttek arról is, hogy egy hónapon belül meg kell teremteni az állományba nem vett anyagok kezelésének rendjét, a könyvtárak pedig speciális eszközöket kapnak az anyagok pormentesítéséhez. Monok István a vizsgálatot korrektnek, a szaktárca megállapításait jogosnak tartja; intézkedéseket tett a hasonló esetek elkerülésére. Ugyanakkor fenntartja a véleményét: ha védőfelszerelésben elvégezték volna a szerintük fertőzött anyagok tételes azonosítását, az eredmény nem lett volna számottevő gyarapodás. Szólt arról is, hogy már dolgoznak a könyvtárba hagyatékként bekerülő, állományba nem vett dokumentumokról szóló egységes szabályzat megalkotásán, az szeptemberig elkészül. Tévés vizsgálatok rendelésre képernyő, bizottság Nem kötelező érvényű döntések Radarügy: a miniszter tájékoztatná a lakosságot- Nem kötelező érvényűek és néha nem is mérvadók a Magyar Televízió anyanyelvi és képernyő bizottságának vizsgálati eredményei - mondta el lapunknak Acél Anna nyelvész, a testület elnöke, a Híradó egyik műsorvezetője. A bizottság legutóbb Hajdú Péter műsorvezető „képernyő-képtelenségének” híre miatt hallatott magáról - az Index internetes újság értesülései szerint a tévés nem felelt meg a bizottságnak. A testület jelenleg Rudi Zoltán tévéelnök egyik tanácsadó csapata: a dolog pikantériája az, hogy a képernyőbizottságot értesüléseink szerint éppen az MTV jelenlegi elnöke szüntette meg, még hírigazgatósága idején. A véleményező csapat 2003 márciusától működik jelenlegi formájában. Az elnök által korábban megszüntetett bizottságot a médiatörvény és a pártdelegáltakból álló kurátorok nyomására támasztották fel. Feladatuk, hogy szakmai véleményt mondjanak az MTV képernyőseiről, ha arra írásbeli felkérést kapnak. Hivatalosan a képernyőbizottság értékelését csak Simon András alelnök és az érintett műsorvezető produkcióját felügyelő terület igazgatója ismerheti meg. Hivatalosan sem az MTV elnöke, sem pedig az érintett (legutóbb Hajdú Péter) nem tudhatja, megfelelt-e munkája a bírálóbizottságnak, sőt, a vizsgált képernyősök legtöbbször azt sem tudják, hogy ellenőrzik a munkájukat - Ha egy új képernyőssel szerződést kíván kötni a televízió, kikérik bizottságunk véleményét, de hangsúlyozom: véleményt kérnek tőlünk. Munkánk pedig abból áll, hogy az elbírálásra megkapott kazettát megnézzük, majd értékeljük - mondta lapunknak Acél Anna. - Volt olyan javaslatunk, ajnelyet figyelembe vettek, és nem kötöttek szerződést azzal, akit nem javasoltunk; de előfordult az is, hogy hiába javasoltunk valamit, semmi sem történt” - tette hozzá a nyelvész. ■ K. G. Kimagaslóan jó a Balaton vízminősége A Balaton vízminősége utoljára 30-35 évvel ezelőtt volt olyan jó, mint az idei nyáron - jelentette ki Persányi Miklós környezet- védelmi miniszter. A tó vízállása jelenleg mintegy 96 centiméter Siófoknál, átlagos vízmélysége pedig mintegy 3,5 méter - mondta el a szaktárca vezetője. A miniszter megjegyezte: a tóban kell több vizet tárolni annak érdekében, hogy a jövőben ne következzen be az elmúlt időszakhoz hasonló vízszintcsök- kenés. Egy hét végi akció során 150 szakember több mint 2300 balatoni halászt ellenőrzött, 76 esetben jártak el szabálysértés miatt. A honvédelmi miniszter nyilvánosságra hozatná azon vizsgálatok eredményeit, amelyeket a Magyarországra tervezett NATO- lokátorral kapcsolatban végeztek. Juhász Ferenc szólt arról: megbeszéléseket kezd minderről a honvédség vezetőivel. A miniszter kijelentette: azt szeretné, ha a közvélemény általában többet tudna arról, hogy a radarépítés kapcsán „körülbelül mi mivel áll versenyben”. A miniszter egy tegnapi televíziós műsorban azt közölte, nem kifejezetten a Zengőért, hanem az ország légterének ellenőrzéséért küzd. A miniszter hangsúlyozta: ha nem a legoptimálisabb megoldást választják ki, akkor „bizonyos helyen az ország sérülékeny marad”. Gyurcsány Ferenc miniszter- elnök még februárban bejelentette: a magyar kormány úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg, és a kormány új tervet rendelt meg. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter tegnapelőtt azt mondta: a honvédelmi és a környezet- védelmi tárca egy két héttel ezelőtti kormányhatározat alapján már vizsgálja, hogy a Zengőn kívül milyen más helyszínek jöhetnek még szóba a NATO-lokátor telepítésére. Bozóki rovót adott
