Petőfi Népe, 2005. július (60. évfolyam, 152-177. szám)

2005-07-21 / 169. szám

2005. JÚLIUS 21, CSÜTÖRTÖK GAZDASÁGI TÜKÖR HIRSAV Felújítással spórolhatna a magyar vasút eljárt az idő a MÁV vona­tai felett, 2010-re újakat sze­retne. 150 új vasparipa használatával már az üze­meltetés első húsz évében 70 milliárd forintot spórol­hatna, a villamosítás révén további 40 milliárd forint ta­karítható meg. A személy- szállítás önköltsége pedig az ütemes menetrend beve­zetésével 32 milliárd forint­tal csökkenne, (ot) Orosz tulajdonba kerülhet a Malév többet ajánlott az orosz Airbridge a Malévra, mint a tavalyi sikertelen pályázat legjobbja. Az oroszok átvál­lalnák a légitársaság hitelei­nek közel felét. Ugyanezt tenné a magyar kézben lévő Aviation Solutions is, amely szintén pályázik a Malévra. (ot) Netes ügyfélszolgálat sorban állás nélkül megújult a PannOnline, a Pannon GSM internetes ügyfélszolgálata. Az in­ternetes oldalra belépő egyéni és üzleti előfizetők személyre szabott felü­letet, tartalmakat és funk­ciókat is elérhetnek a https://pannonline.pgsm.hu címen, (cse) NYERTESEK Ptoény Utó Gardénia fen srtFt; V 186 20.00 '4 HutneWP? iNra 8,00 ilMi Danubius 5 140 2,19 4 Mól 18 800 1,08 2596 OTP 7 465 0,72 7090 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Econet 70-2,78 323 Synergon 611-2.55 191 Borsodchem 2 408-2,43 612 Démasz 15 000-1,57 28 Pannonplast 1625-1,52 14 A BUX-index 2005. július 20-án Változás: >0.26» 15,30,« Ne» YorHc. ... tő zsde nyitása , 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT A BUX-index az elmúlt napokban 20000 ............. ..... 19975 19 924 19900 19866 19800 19700 19779 ^ 19600 19500 19541 19400 ................................................... 1930 0,_________________________ pa rt/" 07.13.07.14.07.15.07.18.07.19.07.20. / BaP FORRÁS: BÉT MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2005. július 20-án €/Ft $/R €/$ i * t 246,31 204,10 1,20-0,07 Ft-1,23 Ft ♦lcent 300 gyógyszer drágulhat magánorvosok Ellenőrizhetetlen, melyik recepttömböt használják Mivel októbertől csak azok az orvosok írhatnak fel kiemelt ártámogatás­sal gyógyszert, akik szer­ződésben állnak az OEP- pel, jó ezt a rendelésen előre tisztázni. Különben sokkal többet fizetünk a pirulákért. Kaszás Erzsébet Megdöbbenhetnek azok a bete­gek a patikákban, akik magán­orvoshoz járnak, és olyan beteg­ségük van, aminek a gyógysze­reire az állam (illetve az Orszá­gos Egészségbiztosítási Pénztár) kiemelt támogatást ad. Hiszen, ha mondjuk eddig a migrénjük­re az adott orvosságért ötezer fo­rintot fizettek, akkor októbertől ez a szer 25000 vagy 35 000 fo­rintba kerülhet nekik. Példánk a gyógyszer neve nélkül ugyan, ám konkrét, és általában a gyógyszerárakhoz képest is rendkívül magas ár sem vélet­len. A kiemelt támogatású orvos­ságok nagy csoportja ugyanis éppen azért kap nagy támoga­tást, mert rendkívül drága ké­szítményekről van szó. És az ok­tóbertől életbe lépő szigorítás­nak éppen az a lényege, hogy ki­emelt támogatással, a jellem­zően igen drága gyógyszereket csak azok az orvosok írhassák fel, akik saját maguk is szerző­désben állnak az OEP-pel. Tehát a pénztár azt is ellenőrizni tud­ja, hogy az adott betegnek az adott betegségre valóban erre a gyógyszerre van-e szüksége. Az októbertől hatályos, módo­sított rendelet szerint „az OEP- pel nem szerződött és a gyógyí­tó tevékenységet nem folytató” orvosok nem írhatnak fel ki­emelt, 90 vagy 100 százalékos állami támogatással gyógyszert. Vagyis azok nem - magyarázza kérdéseinkre válaszolva dr. Kiss József, az OEP illetékes főigazga­tója -, akik a magánrendelők­ben folyó vizsgálatokért és a gyó­gyító munkáért sem kapnak tár­sadalombiztosítási támogatást, tehát azt is a beteg fizeti meg. Továbbá azok sem, akiknek a magyar jogszabályok szerint or­vosként joguk van receptet írni, de nem praktizálnak, mert más területen dolgoznak. Ma már az egészségügyi fi­nanszírozási rendszer sokkal bonyolultabb annál, mint hogy az állami, önkormányzati kórhá­zakban, rendelőkben nem kell fizetni, mert a tébé fizet helyet­tünk, a magánorvosnál pedig igen. Hiszen egyrészt egyre több olyan magánrendelő létezik - a háziorvosok többsége például ilyen -, amelyik szerződött az OEP-pel, és kap is tébé-támo- gatást. Másrészt, ha a beteg nem biz­tosított, neki itt is, ott is fizetnie kell az ellátásért. Ezért mind­azoknak, akik saját tudomásuk szerint magánrendelőbe járnak - merthogy külön fizetnek a ke­zelésért -, mielőtt elfogadnák az orvostól a megírt receptet, több dologra kérdezzenek rá! Először is arra, hogy ez valóban olyan magánrendelő-e, amelyik szer­ződésben áll az OEP-pel. (Ha nem, jó, ha tudjuk: bizony a ke­zelésért is duplán fizetünk!) Majd tudakoljuk meg, hogy ha ugyanezt a gyógyszert házior­vos, szakorvos vagy minősített szakorvos, esetleg kórházban Mielőtt elfogadjuk a magánrendelőben a vényt, kérdezzünk rá, szerződésben állnak-e az egészségbiztosítóval vagy klinikán írná fel, akkor az adott betegségre járna-e nekünk kiemelt támogatás. A kiemelt tá­mogatás ugyanis - a rendkívül hosszú és pontos jogszabályi be­sorolás szerint - nem csak egyes készítményekre jár vagy nem jár. Például előfordulhat, hogy ugyanaz a gyógyszer alkalmaz­ható egy enyhébb és egy komo­lyabb panaszokkal járó beteg­ségre is. És a kiemelt támogatás csak a komolyabb betegségre jár, de arra is csak akkor, ha azt szakorvos állapítja meg. Az orvosok jelentős része dél­előtt mondjuk az OEP-pel szerző­dött kórházban vagy rendelőin­tézetben dolgozik, délután pedig a magánrendelőjében. Az álta­lunk megkérdezett ilyen orvo­sok a rendeletmódosítást úgy ér­telmezik, hogy ez őket éppen e kettősség miatt nem érinti. Hi­Célszerű felíratni a vény nélkülit is, így olcsóbb a vény nélkül kapható gyógy­szerek nagy részét is érdemes felíratni az orvossal, mert úgy olcsóbb, hiszen állami támoga­tást kaphatunk rájuk Azok az orvosok azonban, akik (saját maguk vagy munkaadó intéz­ményük) szolgáltatási szerződés­ben állnak az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárral, megné­zik, hogy kinek mit írnak fel, hi­szen ha indokolatlanul költik a közösből a pénzt, elmarasztal­ják őket Az OEP-pel nem szerző dött magánorvosoknak azon­ban sem a száma, sem a tevé­kenysége nem nyomon követhető az állami pénztár számára. Te­hát lényegében ellenőrzés nélkül fizeti ki az általuk felírt gyógy­szerekre a támogatást. A mostani rendeletszigorítással ez a kör szűkült, amikor a ki­emelt, 90 illetve 100 százalékos támogatással nem élhetnek az OEP ellenőrzése nélkül prakti­záló orvosok Ám az általános 50, illetve 70 százalékos támo­gatást nem vonták meg tőlük. Logikusan ez lenne a következő lépés, ha „a társadalommal el­fogadtatható”. Gyógyszertámogatások alakulása az elmúlt években (forint) 35667 100 Ft értékű gyógyszer árából Egy lakosra jutó Egy lakosra jatt egy lakos 26,4 forintot fizet meg, forgalom tb-támogatás és 73,6 forint támogatást kap FORRÁS: OEP szén gyakorlatilag ellenőrizhe- teüen, hogy hol, melyik recept­tömböt használják. Ez persze így van. De mint dr. Kiss József el­mondta: a jogszabály szerint a magánrendelőjében az orvos elvileg nem használhatná a kór­házi vagy rendelőintézeti recept­könyvet. Illetve ahhoz, hogy a be­teg a kiemelt támogatású gyógy­szerre jogosult legyen, minden­képpen meg kell jelennie az OEP-pel szerződött egészségügyi intézményben is, hogy a kezelé­sének az ottani nyilvántartások­ban nyoma legyen. A magánrendelőkben gyak­ran felírt gyógyszerek többsége - mint például az allergiagyógy­szerek, a fájdalomcsillapítók, a nőgyógyászati és pszichés pa­naszokat kezelők - jellemzően nem tartoznak a kiemelten tá­mogatott készítmények körébe. Ezek egy része vény nélkül is kapható, akkor támogatás nél­kül. Az orvosok által felírtak pe­dig jellemzően 50-70 százalékos általános támogatást kapnak. És ebben a csoportban most nem történt szigorítás. A mintegy háromszáz kiemel­ten támogatott készítmény, ame­lyeket a szigorítás érint, a maga nemében mindegyik egyedi. Pél­dául a daganatos betegségekre adott erős fájdalomcsillapítók­ról, a krónikus csontritkulásra adható szerekről vagy a már em­lített, orvosilag igazolt migrénre adott gyógyszerekről van szó. Ezeket egyébként jellemzően nem a magánrendelőkben, ha­nem az OEP-pel szerződött szak­orvosi rendelőkben írják fel a be­tegeknek. Átlépte a tőzsde a húszezer pontos bűvös határt Szarnyal a Budapesti Értéktőzs­de. Kedden rövid időre, szerdán azonban záráskor Is átlépte a húszezer pontos álomhatárt a tőzsdeindex, vagyis a részvények árfolyamváltozását tükröző mu­tató. A tőzsde szárnyalásáról a legtöbbet az árulja el, hogy 2004. február 10-én lépte át a BUX- index a tízezer pontos álomha­tárt, s szűk másfél esztendő után elérte a húszezer pontot. Ám míg a tavalyi növekedés­nek egyértelműen a Mól és az OTP papírjai voltak a motorjai, addig a mostam szédítő tempó a külföldiek erőteljes befektetési kedvével magyarázható. Ennek hátterében főként az amerikai gazdaság növekedése áll, és ilyenkor a nemzetközi befekte­tési alapok tőkebeáramlása a kockázatosabbnak ítélt régiók­ban is erőteljes - kommentálta a tőzsde szárnyalásának legfőbb okait Réczey Zoltán, a Bu- da-Cash Brókerház elemzője. A rendkívüli növekedés, a rész­vények iránti nagy kereslet, s az ebből adódó nagy forgalom nem magyarázható a magyar gazda­ság állapotával, bár a Mól és az OTP mellett már a két nagy ma­gyar gyógyszeriprai vállalat, a Richter és az Egis papírjai is na­gyon keresettekké váltak. S ez szintén lendített a forgalmon és a papírok árán is. ■ A külföldiek kezében vagyunk. Az emelkedés után könnyen jöhet az összeomlás, ha kivonják a tőkéjüket. Lökést adott a tőzsdének a jegybanki kamat csökkentése is. Ha ugyanis a kamatok csökken­nek, akkor alacsonyabbak a be­fektetésektől elvárt hozamok is, s ha kisebb a várakozás, nő a be­fektetési kedv. Ugyanakkor vannak kockáza­tok is. Ilyen például a kőolaj vi­lágpiaci ára, amely aligha fog csökkenni - véli a szakértő. En­nek legfőbb oka Kína gazdaságá­ban keresendő, amelyben akko­ra a növekedés, hogy 40 száza­lékkal emelkedett az olaj iránti kereslet, s ez továbbra is maga­san tartja az árakat. Sőt, ameny- nyiben az olaj hordónkénti ára elérné a 70 dollárt, ez a magyar gazdaságot, s ezen keresztül a pesti tőzsdét is érzékenyen érin­tené, a befektetők ebben az eset­ben nem hoznák, hanem vinnék a tőkét az országból. Kockázatot jelent az államháztartás hiánya is, mert ha egy ország eladóso­dik, akkor azt leminősítik, s er­re a tőzsde mindig érzékenyen reagál. Erre utalt Szalay-Berzeviczy Attila tőzsdeelnök is, aki szerint bajba kerülhet a tőzsde, ha nem lesznek stabil belföldi intézmé­nyi befektetők, hiszen jelenleg a részvények 80 százaléka külföl­diek kezében van. Ha külföldiek kezében vagyunk - mondta teg­napi tájékoztatóján -, az emelke­dés után könnyen jöhet az össze­omlás, ha kivonják a tőkéjüket. Mindezt a nyugdíj-előtakarékos- sági számla tőzsde által szorgal­mazott bevezetése kapcsán em­lítette. A tőzsdét fellendítő, a nyugdíjpénztárak és a kisbefek­tetők részvételét növelő javasla­tot tegnap nyújtották be a kor­mánynak és a parlamenti pár­toknak. A nyugdíj-előtakarékos- sági számlára befizetett minden három forinthoz egyet tenne az állam. Ennek hozamára adó- mentességet kérnek. ■ Bán K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents