Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-03 / 128. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚNIUS 3., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP - VÉLEMÉNYEK „Dzsidipipi”-számítás a, Tóth Sándor A tulajdonoson keresztül más nemzet vagyonát gyarapítja. Néhai Hofi Géza jut eszembe a statisztikai hi­vatal újsütetű, első negyedévi GDP-jelentésé- ről. A nagy nevettető anno viccet csinált Horn Gyulából, amikor a kormányfő derűlátóan az aktuális „dzsidi- pipivel”, vagyis a GDP-vel operált egy beszédében. Az élet ta­pintható tényeit állította szembe a „dzsidipipi’-kalkulálás bű­vös számaival. Nekem is van egy kis gondom a GDP-vel, a bruttó hazai ter­mék mutatójával, amelynek mindig kellő növekedést kell mu­tatnia. Ha ez így van, a politika szerint minden rendben. Csak­hogy például Magyarország esetében, ahol az ipari kapacitá­sok 70-80 százaléka külföldi tulajdonba került a privatizáció során - az egyéb „befektetésektől” most tekintsünk el -, ko­rántsem mindegy, hogy a gazdaság melyik részében nő a ter­melékenység. Hiszen ami külföldi kézen van, az a tulajdono­son keresztül más nemzet vagyonát gyarapítja. A dolgozóknak a termelés hozadékából leginkább csak a minimálbér jut. Hogy a GDP növekedése mennyire üdvös, akkor lehetne látni, ha közölnék azt is: mennyivel fizettek be a multik több adót a magyar állam kasszájába, s egyáltalán, mennyit fizetnek? Van egy GNP-nek, bruttó nemzeti terméknek nevezett mutató Is, de a globalizált világ „dzsidipipije” kiszorította a használat­ból. A még nemzeti tulajdonban megmaradt vállalkozások, ter­mőföldek, kereskedelem, a kicsire zsugorodott állami tulajdon működéséről ad(na) képet. Alapvetően a GNP alakulásától függ a hazai népesség életszínvonala, jelen helyzete és jövője. Az ország gazdaságának ezt a részét pumpolják a közterhek­kel a kormányok, miközben a külföldi tőke előtt hajlonganak. Művész úr, nincs nevethetnékem. Nem kelendők a kezdők Könyvhéti sátrak a főtéren Kecskemét Tegnap délután a főtéren dr. Szécsi Gábor polgármester nyitotta meg az ünnepi könyvhét helyi rendezvényét, amelyen a könyvescégek és -boltok sátrakban kínálják újdonságaikat. A Kecske­méti Lapok Kft. sátránál dedikálta a könyvhétre megjelent, Zöldbáró és egyéb írások című kötetét a Pe­tőfi Népe munkatársa, A Tóth Sándor. Kollégánk mellett Fűzi László, a Forrás főszerkesztője lapoz­gatja a könyheti kiadványok egyikót. Kútfúrásra kell a pénz Kalocsának termál Pályázatot adott be a város a Dél-alföldi Regi­onális Fejlesztési Tanács­hoz idegenforgalmi fej­lesztéshez szolgáló beru­házás megvalósítására. A városatyák tulajdonképpen egy újabb termálkút fúrásához szeretnének pénzt szerezni. A beadott pályázati anyagban sze­repel, hogy a Csajda-kertben már működik két termálme­dence. A fürdőt egy 400 méter talpmélységű hévízkút táplálja. A vizet hivatalosan is a gyógy­vizek, ásványvizek csoportjá­ban tartják nyilván. A fejlesz­téssel növelnék a már meglévő fürdő idegenforgalmi, turiszti­kai szerepét. A terv szerint 1500 méter mélyre fúrnának le - tájékozta- tatta lapunkat Lolbl László al­polgármester. Eddig erre azért nem került sor, mert a város alatti gránitréteget még nem si­került átütni. Azt sem lehet pontosan tudni, milyen vastag a szóban forgó kemény kőzetré­teg. Betörők a tanyák közt szerda Kerekegyháza-Kun- pusztán egy tanyáról egy rotáci­ós kapát tartozékostul, egy fű­nyírót, egy vízszivattyút, egy motoros fűrészt, egy villáskulcs- készletet, egy csavarhúzókész­letet loptak el mintegy félmillió forint kárt okozva. Kecskemét- Alsószéktóban egy tanyai betö­rés során különböző híradás- technikai eszközök, valamint arany ékszerek tűntek el. A tol­vajok zsákmányolta érték meg­közelíti az egymillió forintot. diplomások A végzős diákok je­lentős része nem várja meg a szeptembert az álláskereséssel, az iskola befejezése után azon­nal elhelyezkedne. Nincs azon­ban könnyű dolguk, hiszen az ál­láshirdetéseknek csak mintegy 15 százaléka szól nekik. Ezt iga­zolja Buda Szabolcs, a Jobpilot Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója: náluk a közel ezer ak­Kecskemét szívében a CIB A CIB Bank Kecskeméti fiókja május 10-étől új helyszínen a Csányi u. 1-3. szám alatt, a korábbinál tágasabb tér­ben, számos újdonsággal fogadja ügyfe­leit. A Kecskeméti fiók tegnap tartott ünnepélyes megnyitóján dr. Török László vezérigazgató, dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató helyettes és Józsa Erika fiókvezető köszöntötte a meghí­vottakat, az Önkormányzat részéről Ko­vács Antal a pénzügyi bizottság elnöke tisztelte meg az eseményt. A 25 éves jubileumát tavaly ünneplő CIB Bank Kecskeméti egysége lassan már 10 éve fogadja ügyfeleit, így a korábbi épület mára kicsit szű­kössé vált, lelkes csapatunk ezért költözött az új, komfortosabb körülményeket biztosító helyre. - tudtuk meg Józsa Erika fiókvezetőtől. Munkánk eredményeképpen egyre több vállalati és lakos­sági ügyféllel kerültünk kapcsolatba, akik - örö­münkre - banki és befektetési szolgáltatásainkat egyre szélesedő körben igénylik. Azt gondolom, ügyfeleink számának gyors növekedése egy­részt a Széles termékpalettának, a rugalmas ki­szolgálásnak és - nem utolsó sorban - szolgálta­tásaink színvonalának köszönhető. A 90-es évek végétől bankunk üzleti stratégi­ájában egyre kiemeltebb szerepet kaptak a kis- és középvállalkozások is, mely cégek speciális igényeire figyelemmel speciális számlacsoma­gokat, betéti- és hitelkonstrukciókat alakított ki. Folyamatosan egyre nagyobb érdeklődést ta­pasztalunk ezen termékeink iránt, melynek kö­szönhetően KKV ügyfeleink száma is dinamiku­san emelkedik. Büszkék vagyunk arra is, hogy ügyfélkörünk bő- vülésével a fiók üzleti akti- vitása és eredményessége m D CIB Bank Kecskeméti fiókja G 1 D Kecskemét, Csányi u. 1-3. • Tel: 76/500470 • Fax: 76/503-190 ...--— Nyitva tartás: Hétfő, kedd, csütörtök: 8:30 -16:00, BA NK Szerda: 8:30 - 17:00, Péntek: 8:30 -14:30 is folyamatosan nő, a megye egyik meghatározó pénzintézeteként vagyunk jelen. A CIB Bank újonnan létesített fiókjaira jellem­ző módon az „új” Kecskeméti CIB fiók is mind arculatilag, mind funkcionalitását tekintve lé­nyeges új elemeket mutat: korszerű dizájn, az ügyfelek igényeinek gyors és kényelmes kiszol­gálását elősegítő berendezések, például a gyors tranzakciós pult, speciális hívószámrendszer. Az ügyféltérbén elhelyezett internetes kapcsolat segítségével lehetőség van a CIB Internet Bank felhasználóinak pénzügyeik akár helyben törté­nő intézésére is. Úgy gondoljuk, a fokozatosan növekvő elvá­rásoknak történő megfelelést az élesedő piaci verseny közepette nagyban segíti a gyors és kényelmes ügyfélkiszolgálást lehetővé tevő új környezet. tuális állásajánlatból mintegy százötvenre várnak pályakezdő­ket. Ehhez Vári GergS, az e-Ven- tures HR és Internet Technológi­ai Kft. ügyvezetője hozzáteszi: a jobmonitor.hu gyűjtőoldalukon naponta háromszázan regiszt­rálják magukat, és 30 százalé­kuk pályakezdő. A mérnöki (épí­tészmérnök, gépészmérnök, vil­lamosmérnök, minőségbiztosítá­si mérnök stb.), a pénzügyi (adó­szakértői asszisztens, könyvelő, pénzügyi asszisztens stb.) diplo­mások vannak azonban mások­hoz képest kedvezőbb helyzet­ben, mert őket igényli a legtöbb cég. Ezeket követi az értékesíté­si terület, az adminisztrációs, majd a telekommunikációs és végül a logisztikai munkakör. A korábbiakhoz képest jelentősen csökkent az informatikusok iránti igény, illetve nagyon nehe­zen tudnak elhelyezkedni a jo­gászok. Az álláshirdetések jellemzően a gyakorlattal rendelkező diplo­másoknak szólnak. De ezalatt nem feltétlenül tartós munkahe­lyet kell érteni. Sőt, olykor elő­nyösebb egy, a végzettséggel kapcsolatos, magas szinten űzött hobbi vagy egy szakmai tapasz­talatokat nyújtó külföldi nyara­lás. Ilyeneket persze elsősorban ismerősök révén szerezhetnek a fiatalok. Sokak számára meglepő, hogy inkább a külföldi multinacioná­lis cégek alkalmaznak szíveseb­ben pályakezdő fiatalokat, és a hazai kis-és középvállalkozások­nál - családi kötődés nélkül - alig van esélyük. Az ok azonban érthető: a nagyok általában egy­szerre nyolc-tíz fiatalnak adnak esélyt, akiket aztán „kinevelnek” a cég számára. Majd a legjobbak vezető beosztásokba kerülhet­nek. A diplomás fiatalok több mint kétharmada már az egyetemi évek alatt a cégvezetés teendői­ben venne részt leginkább. A ko­rábbi kudarcok miatt egyre nő azoknak a fiatal diplomásoknak a száma, akik két-három évvel az iskola befejezése után már „csak egy nyugodt, biztos megél­hetést adó” munkahelyre vágy­nak, nem versenyzésre. A fúrást mindenképpen olyan vastag fejjel kell végezni, ami áthatolhat a grániton. Erre a vékony próbafúrók nem alkal­masak. A próbafúrás ezzel a módszerrel abból a szempont­ból mindenképpen hasznos lesz, hogy végre kiderült, mi­lyen vastag a gránit, mit rejte­get a föld mélye. Valóban van-e hőforrás Kalocsa alatt. Amennyiben nem sikerül a várakozás szerint a próbafúrás, akkor is lesz még egy termál­kút, ami a mostani vízhozamot legalább megduplázza. A szak­emberek egyébként percenkén­ti 200400 liter vízhozamot, és körülbelül 60 Celsius-fokos víz­hőmérsékletet várnak az új kút- tól. A benyújtott pályázatban a beruházás összegét több mint 81 millió forintban határozta meg a város. Állami forrásból ennek a 90 százalékát kívánják elnyerni, a fennmaradó több mint 8 milliót pedig saját erő­forrásból biztosítják, előnyös el­bírálás esetén. ■ P.H. Termálfürdőt álmodnak a puszta közepére Bugac / jakabszállás Ter­málfürdő építését terve­zik Bugac és Jakab­szállás határán. A fürdőt tápláló kút fúrásának el­kezdését augusztus végé­re, szeptember elejére va­lószínűsítik: A beruházás költségeinek oroszlánrészét egy bajai szár­mazású, jelenleg Floridában dolgozó belgyógyász szakorvos, dr. Berkes István finanszírozza. A bugaci, illetve jakabszállási önkormányzat a terület egy ré­szének biztosításával, valamint az engedélyek beszerzésével működik közre. Fricska László, az ügyintéző-mindenes elmond­ta: a fürdőkomplexum egy 40 hektáros, erdővel szegélyezett területen épül. A medencék és az épületek öt-hat holdnyi terü­letet foglalnak majd el. Á fürdő 800 vendég befogadására lesz alkalmas. Több látvány- és wellnes-medence, százszemé­lyes szálloda, hatvanfős étterem és háromszáz vendég ellátását biztosító konyha tartozik majd hozzá. A komplexum szomszéd­ságába ötven idős ember elhe­lyezését lehetővé tévő otthont is álmodtak. Amennyiben bebizonyoso­dik, hogy a 60-70 fokos termál­víz tényleg gyógyhatású, kor­szerű egészségügyi centrum­mal egészítik ki a fürdőt. Abban mindkét polgármester - Csitári Tibor és Szabó Mihály is - egyetértett, hogy a Kiskunsági Azt, hogy a térség alatt ter­málvíz van, a hetvenes években Bugacpusztaházán végzett próbafúrások igazol­ták. Igaz, akkor olajat re­méltek, ám végül a termál­víznek is örültek. Főleg miu­tán gyógyhatása is nyilván­valóvá vált. A termáivá hasznosításához azonban számos, igen költséges en­gedélyre és tervre lett volna szükség, amelyek legolcsób- bika is több millió forintba került. Nemzeti Park adottságaira és a puszta látványosságaira épülő termálfürdő hatalmas lehető­ségeket jelent Bugac és Jakab­szállás fejlődése számára. Első­sorban az idegenforgalom, azon belül is a vadászat, valamint a tanya- és lovasturizmus terén. ■ Sz. A.

Next

/
Thumbnails
Contents