Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-20 / 142. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. JÚNIUS 20., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP - VELEMENYÉK Közeleg az elszámolás bálái f, istván A politikusok egyre idegesebbek és egyre több vádat vágnak egymás fejéhez. A hírügynökségi jelentés szerint az ellenzék tegnap azért bírálta a mostani kormányt, mert az állítólag a következő kormányra terheli az autópályák építésének költségeit. Van benne logika, hiszen az autópályák Magyarországon lényegében mindig is államadósságból épültek (az M5-ös történetének első szakaszát kivéve), s amelyik hitelt az egyik kormány idején felvesszük, azt gyakran a másik idejében fizetjük vissza. Feltéve persze, hogy sikerül tényleg visszafizetni és nem újabb adósságba verjük magunkat. Az utóbbi nyolc évben csak a második változatra volt példa, mert az államadósság folyamatosan nőtt. A hírben nem az a furcsa, hogy az ellenzék a kormányt bírálja. Hanem az, miszerint egy politikai párt úgy beszél, azt sugallja, mintha bármilyen kormány bármit is a sajátjából fizetne ki, s a kormányok csak egymás kontójára, nem pedig az állampolgárok számlájára (és jó esetben javára) költekeznének. Pedig az állmadósság nem a kormányok terhe, hanem a mienk, állampolgároké, mert az állam mi vagyunk. Az autópályákat illetően én úgy látom, hogy az utóbbi tíz évben minden kormány és minden ellenzék túlvállalta magát, s egyaránt felelőtlenül nyilatkozott, ha erről volt szó. Autópálya persze épült (adósságból), s miután az utakat átadták, azon versengtek a politikusok, hogy ki tudja rajtuk olcsóbbá tenni a közlekedést - amivel ugyanolyan felelőtlenséget tanúsítottak, mint az ígérgetések alkalmával. Jelenleg ugyanis az autópályák horribilis költségei azokat is terhelik, akiknek autójuk sincs, vagy ha van, több száz kilométerre laknak a legközelebi felhajtótói, tehát a sztrádák által kétségkívül kiváltott helyi gazdasági fellendülés is értintetlenül hagyja őket. Csődközeli a helyzet, aminek a hátterében persze csak az egyik tényező az autópályák ügye. Az elszámolás azonban közeleg, ezért egyre idegesebbek a politikusok és egyre több vádat vágnak egymás fejéhez. KÖZÉLETI HÍR A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség Bács-Kiskun megyei szervezete küldöttértekezletet tartott Kalocsán, ahol tisztségviselőket is választott. Az elnök ismét Ivanics István országgyűlési képviselő lett. Alelnökké választották a bajai dr. Zöld Lászlónét és a kiskunfélegyházi Gyenes Attilát. ,, ll;1,, ballagás A hétvégén elballagtak a nyolcadik osztályosok is. Ez volt az utolsó nap, amikor átlépték az általános iskola kapuját. Szeptembertől új helyen, másik iskolákban folytatják a tanulmányaikat. A búcsúzás felvételünkön látható jelenetei - könnyek a szemekben - minden iskolában előfordultak. Kecskeméti orvos sikere egészségügy Először vett részt magyar orvos az Amerikai Sebkezelő Társaság kongresszusán. A Kecskeméten is praktizáló dr. Szolnoky Győző a lábszárfekély és a lipödéma kezelésében szerzett magának komoly tekintélyt hazai és nemzetközi körökben egyaránt. Az orvostudomány, legalábbis a hazai, egyelőre még igen keveset tud a lipödémáról. Ez a tisztázatlan kóreredű betegség a nők igen nagy részét érinti. A lipödéma körüli legnagyobb probléma, hogy nehezen ismerik fel, és gyakran maguk az orvosok is összekeverik egy egyszerű elhízással. Valójában ez egy aránytalan zsfr;etoszl4si zavar, amely a diétára alig reagál. A kezelése összetett, gyógyításával Magyarországon nagyon kevesen - elsősorban bőrgyógyászok - foglalkoznak. A téma egyik kiváló hazai ismerője dr. Szolnoky Győző bőrgyógyász, aki a szegedi bőrgyógyászati klinikán, valamint kecskeméti rendelőjében gyógyítja a lipödémás betegeket. Idén érte őt az a megtiszteltetés, hogy meghívott előadóként vehetett részt San Diegóban az Amerikai Sebkezelő Társaság ez évi kongresszusán, ahol a lábszerfekély új kezelési módszeréről számolt be. A meghívás egyébként az egész magyar orvostársadalomra nézve megtisztelő volt, hiszen,,erre a kongresszusra először hívtak magyar orvost. A rendezvénynek kísérő konferenciája volt az első lipödéma információs kongresszus, amelyet az amerikai Nemzeti Lipödéma Társaság Tudományos Tanácsadó Testületé szervezett. Ez utóbbinak a magyar bőrgyógyász immár egy éve tagja. A kísérő konferencián Szolnoky Győző a világon elsőként egy genetikai vizsgálat eredményeiről, a lipödémás nőbetegek körében végzett, a kapcsolódó betegségeket is érintő felmérésről és a különböző kezelési módszerek eredményességéről számolt be. ■ Takács Valentina Sajtóközlemény Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala 6000 Kecskemét, Kossuth tér 1. 2005. június 22-e 9.00 órára 10 települési képviselő az SzMSz 6. § (1) és 8. § (4) bekezdés a) pontja alapján rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte. Az ülés napirendjén szereplő a VB/05032. számú választottbírósági ítélet érvénytelenítésének kezdeményezése tárgyú napirenddel kapcsolatosan a közgyűlés tagjait az alábbi jogi véleményünkről tájékoztattuk: A választottbíráskodásról szóló 1994. évi LXXI. törvény 58.§-a alapján a választott bírósági ítélet hatálya ugyanaz, mint a jogerős bírósági ítéleté. A Választottbírósági ítélet ellen fellebbezés benyújtására nincs lehetőség, csak az ítélet érvénytelenítése kérhető az alperes székhelye, vagy a jogvitához vezető szerződéskötés helye szerinti megyei bíróságtól. Az érvénytelenítés iránti kereset az ítélet kézbesítésétől számított 60 napon belül az alábbi hivatkozás mellett nyújtható be: „a) a választottbírósági szerződést megkötő félnek nem volt jogképessége vagy cselekvőképessége; b) a választottbírósági szerződés annak a jognak a szabályai szerint, amelynek alávetették, ilyen kikötés hiányában a magyar jog szerint érvénytelen; c) a választottbíró kijelöléséről, illetve a választottbíróság eljárásáról nem volt szabályosan értesítve, vagy egyébként nem volt képes az ügyét előterjeszteni; d) az ítéletet olyan jogvitás ügyben hozták, amelyre a választottbírósági kikötés nem vonatkozik, illetve amelyre a választottbírósági szerződés rendelkezései nem terjednek ki; ha a határozat a választottbírósági szerződés keretein kívül eső ügyre is tartalmaz rendelkezést, de a választottbíráskodásra tartozó kérdésekre vonatkozó döntések elválaszthatók azoktól, amelyekre a választottbíráskodás nem volt kikötve, az érvénytelenítést csak ez utóbbi rendelkezések vonatkozásában lehet kérni; e) a választottbíróság összetétele vagy eljárása nem felelt meg a felek megállapodásának - kivéve, ha a megállapodás ellentétes e törvény kötelezően alkalmazandó szabályával -, vagy ilyen megállapodás hiányában nem felelt meg e törvény rendelkezéseinek. (2) A választottbírósági ítélet érvénytelenítése arra hivatkozással is kérhető, hogy a) a vita tárgya a magyar jog szerint választottbírósági útra nem tartozik, vagy b) az ítélet a magyar közrendbe ütközik." Tekintve, hogy a választottbírósági kikötést tartalmazó szerződés-módosítás a Polgári Törvénykönyv ide vonatkozó szabályai szerint jött létre, az eljárás során eljárási jogaink nem sérültek, a jogvita tárgya a válaszottbírósági kikötést tartalmazó szerződésen alapult, a választottbíróság megalakítása szabályszerű volt, megállapítható, hogy a törvény 55.§ (1), illetve (2) bekezdéseiben írt keresetindítási okok közül egyik sem áll fenn. A fentiek miatt az ítélet érvénytelenítése iránti kereset-benyújtás törvényi feltételei nem állnak fenn. A Kecskemét, 2005. június 16. Jegyzői Osztály Jogerős életfogytiglan a gyilkosnak bíróság Súlyosan bántalmazta, megkínozta, majd megölte feleségét az a 36 éves kiskunhalasi férfi, akit jogerősen életfogytiglani fegyházbüntetéssel sújtott csütörtökön a Szegedi ítélőtábla. A bíróság döntése alapján a vádlott legkorábban 40 év után bocsátható feltételesen szabadlábra. Az ítéleti tényállás szerint a többszörösen büntetett előéletű Törköly Tibor és felesége kapcsolata nem volt zavartalan, rendszeresek voltak közöttük a veszekedések, a férfi többször is tettleg bántalmazta az asszonyt. 2003. október 17-én, amikor a házaspár lovas kocsival a közeli erdőbe ment fáért, veszekedés alakult ki a vádlott és a sértett között. A férfi előbb kézzel ütötte a nőt, később meg is rugdosta. Ezt követően a vádlott az asszony kezeit és lábait ülő helyzetben összekötötte, és a menekülésre képtelen sértettet egy közeli fára a nyakánál fogva felakasztotta. Majd a vádlott a kötelet elvágta, így a sértett a földre zuhant Hogy az asszony ne sikoltozzon, Törköly Tibor egy szigetelőszalaggal többször körbetekerte a nő fejét, majd egy késsel legalább kilenc alkalommal megszúrta. A sértett a bántalmazás következtében néhány perc múlva meghalt. A férfi a feleségét a helyszínen hagyta, lóra ült, hazament a tanyájukhoz, és öngyilkossági szándékkal nyugtatót szedett be, miközben pálinkát ivott hozzá. A bíróság Törköly Tibort különös kegyetlenséggel elkövetett emberölés bűntettében és súlyos testi sértés bűntettének kísérletében találta bűnösnek. Az ügyben a vádlott és védője márciusban elfogultsági kifogást nyújtott be a táblabíróság minden tanácsa ellen, a kérelmet azonban a Legfelsőbb Bíróság elutasította. Messzire nyúlnak a maffiaper szálai? alvilág Zsarolni próbálták a Papának is nevezett Sándor István főnyomozót a kecskeméti maffiaper vádlottjai - derült ki már 2000-ben, amikor az Országgyűlés Pallag-bizott- sága meghallgatta a rendőrt. A férfi szerint le akarták állítani az ellenük folytatott nyomozásról. A Balatonon, egy családi nyaralóban találkozott Sándor István 2000 nyarán a kecskeméti maffiaper negyedrendű vádlottjával, F. Attilával. Állítása szerint nem tudta elkerülni a találkozót, amire régóta vágytak a Conti-Carosok. Akkor még F. Attila - aki nyolc általános iskolai végzettsége ellenére az Ener- gol Rt. egyik igazgatója volt - és a kecskeméti per elsőrendű vádlottja, R. László ellen is „csupán” olajügyek miatt nyomoztak.- Azt mondta F. Attila, hogy szerintük az olajügyek elindítója a főnököm, Tonhauser László és én voltam. Valójában Ton- hausert célozták meg a pályán, őt akarták „megsemmisíteni”. Merthogy ő tette őket tönkre. De mivel nem tudtak hozzáférni, ezért én mint az első számú embere lettem a célpont. Elkezdtek a sajtóban, az ügyészségen, jobbra-balra torpedózni, feljelenteni - mondta el Sándor István 2000. november 7-én az ügyészségen, ahol a Pallag László által vezetett olajbizottság meghallgatta. Az internetre is felkerült jegyzőkönyv szerint F. Attila és társai kompromisszumot ajánlottak Papának. Amennyiben befejezi az ellenük kezdett sajtóháborút, nem tépi a sebeket a Conti Carral és az Energollal szemben, ők egyetlen tollvonással lerendezik a nyomozóhivatalnál a rendőr ellen kezdett nyomozást. A végeredmény ismert: Papát a balatoni beszélgetést követően, 2000. októberben letartóztatták. Az Energol-ügyben hivatali visszaéléssel és közokirathamisítással vádolt nyugalmazott rendőrtisztet pedig idén tavasszal, jogerősen 600 ezer forint pénzbüntetésre ítélték. Egyben államtitokra hivatkozva nyolcvanöt évre titkosították az ügyét. ■ Noszlopy 1Y TAMÁS
