Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)
2005-06-17 / 140. szám
2 PETŐFI NÉPE - 2005. JÚNIUS 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP - VELEMÉ N Y E K Csöppség az EU-tengerben a. tóth Sándor Az érdekképviselők egy irányba menjenek! Brosúra ízű volt az előadás, amelyet a napokban az EU-jogszabályok születéséről és alkalmazásáról hallgattam Kecskeméten. Ezért közben játszottam. Magamban arra a kérdésre kerestem a választ, hogy Magyarország - különös tekintettel a mezőgazdaságra - rosszul, közepesen vagy kiválóan képes-e érvényesíteni érdekeit az EU-ban? A rosszuk Ikszeltem be végül Is. Kettős sugallatra. Egy tejtermelői érdekképviselet vezetője indulatosan felszólalt: az EU még csak nem is válaszol a jelzéseikre, leveleikre. Ez egyenlő a semmibe vétellel. Az FVM nemzetközi jogi osztályának tanácsosa, az előadó bevallotta: nem tudja, hogy egy kisebb csoport önállóan miként tudná érvényesíteni az érdekeit az EU- ban. (Ha ő se, akkor ki?) De elmondta, amit tud: van egy COPA-COGECA nevű szervezet Brüsszelben, ez a tagállamok agrár érdekképviseleteinek egyik szövetsége. Nagyon erős. Van már négy magyar tagja is, a Magosz, a Magyar Agrárkamara, a MOSZ és a Hangya Egyesülés. Alapvető, hogy a hazai érdekképviselők egy irányba menjenek, ne oltsák ki egymás törekvéseit. (Ez egyelőre döcögős.) Egyébként nemzeti szinten kell indítani” a tanácsos szerint, ha az agrárium el akar érni valamit. Az érdekvédőknek együttesen a magyar kormányzatot kell meggyőzni, hogy fölvállalja ügyük képviseletét Brüsszelben. (Fölvállalja? Lásd: induló 25 százalék, környezetgazdálkodási keretfaragás, béna intervenció stb.) De ne feledjük - tette hozzá mi csak egy vagyunk a 25 tagország közül, és döntéshozatalkor csak néhány voks a miénk a több száz közül. Csak a nagyokon keresztül lehet az EU-nál elérni valamit. Mi tehát csöppség vagyunk az EU-tengerben - a tetszetősnek tűnő elvek ellenére. Kősziklák az út szélén kecskémét Hatalmas szikladarabok védik az autósoktól a házuk előtti kertjeiket Kecskeméten, a Petőfivárosban lakók. A szűk utak széleire kitett kőtömbök nem csak bosszúságot okoznak az autósoknak, de veszélyeztetik a közlekedés biztonságát is. Ezért pedig szabálysértési bírság is kiszabható. A városrészben szinte minden utcában van néhány ki- sebb-nagyobb szikladarab az út szélén, sőt még néhány kereszteződésben is. Ez utóbbiak miatt az autósoknak szinte „derékszögben” kell kanyarodniuk.- Láttam, amikor két széles autó csak úgy tudott elmenni egymás mellett, hogy az egyik visszatolatott - állítja egy, a neve elhallgatását kérő környéken lakó férfi. - A legrosszabb télen a helyzet, többen is nekicsúsztak már a szikláknak. Amikor pedig leesik a hó és az ember nem látja, mi van alatta A látható méretű kövek komoly sérüléseket okozhatnak az autókban.- sorban állnak az autósok a gumisnál. König István, a kecskeméti polgármesteri hivatal városüzemeltetési csoportvezetője azonnali intézkedést ígért.- Engedély nélkül szigorúan tilos bármit is kitenni az útra - mondja a főtanácsos. - Kimegyünk és összeszedjük a sziklákat. Azok ellen pedig, akik így védik a házuk előtti kertjüket, a közlekedés biztonságának a veszélyeztetése miatt akár szabálysértési eljárás is indítható. ■ Galambos Sándor Visszaforgatják a védett növényeket A készülék okozott bajt KISKUNMAJSA A szakértő megállapította, hogy szabálytalanul felszerelt gázkészülékből visszaáramló szén-monoxid okozta a halálát egy fiatal nőnek idén márciusban Kiskunmajsán. Ezért foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt rendelt el nyomozást a Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya ismeretlen tettes ellen. ■ OH természetvédelem A Kiskunsági Nemzeti Park szolgálatos őre figyelt fel egy természetkárosításra a közelmúltban Fülöpszállás külterületén. A művelési ágban eddig gyepként szolgáló területen éppen egy erőgép szántott az 52-es főút mentén. A terület egy védett orchideákban gazdag láprét, Tanyafejlesztési program indul a megyében Mintatérségnek választották a Homokhátságot a tanyavillamosítási programban, őszre elkészül a Duna-Tisza köze áramhálózati terve. A program a vízvisszapótlással, az utak és közbiztonság fejlesztésével együtt komplexen kezeli a térség problémáit. A Duna-Tisza közi tanyavillamosítási program első lépéseit jelentette be tegnap Felső- lajoson Suchman Tamás, politikai államtitkár. A politikus elmondta, hosszú évtizedek óta az elmúlt hónapokban történtek meg az első lényege lépések a térség külterületi lakóinak infrastrukturális fejlesztése érdekében. Januárban felállítottak egy tárcaközi bizottságot, amely felmérte, hogy országosan milyen a tanyák helyzete Magyar- országon. A felmérés szerint hazánkban százötvenezren élnek külterületen, ebből a Homokhátságon ötvenezren. Ez utóbbi térségben ráadásul jelentős a szórványtanyák száma, amely megnehezíti a fejlesztések költségeit. A felmérések szerint a Pest megyétől Csongrádig több mint hétezer tanya van áram nélkül, ennek körülbelül a fele lakott. A hátrányos helyzetű tanyák száma Bács-Kiskunban a legkevesebb, itt körülbelül ezerkétszáz külterületi ingatlanban élnek Suchman Tamás, Csordás László és dr. Balogh László a felsőlajosi Bagoly család tanyáján. áram nélkül. Suchman Tamás elmondta, hogy a felmérések és a hálózati tervek őszre elkészülnek. Ebben felmérik az igényeket, hogy lehet hálózatbővítéssel, a régi szövetkezeti hálózatok felújításával, vagy alternatív energiahordozók felállításával megoldani a tanyasiak évtizedes gondjait. Hozzátette: a kormány nem csak fejlesztésekre fog költeni, hanem a lakossági önerő előteremtését is segíti majd. Dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke 1994- 1998 között a megyei önkormányzat már elindított egy tanyavillamosítási programot, de az a rákövetkező ciklusban abbamaradt. Ekkor több mint harminc tanyát sikerült árammal ellátni. Hozzátette: a térségi tanyakérdés komlex feladat, mert a külterületen élőknek nem csak áramra, hanem vízre, jó útra, biztonságra van szükségük. A megyei önkormányzat ezeket a feladatok egy részét már elkezdte, mert jelentősen fejlődött az utóbbi években a tanyavédelmi program, a közeljövőben pedig szeretnék ellátni az összes tanyát segélyhívó telefonokkal. A bejelentést követően Csordás László, Felsőlajos polgármestere egy közeli, áram nélküli tanyára kalauzolta az érdeklődőket, ahol a négytagú Bagoly család életével ismerkedhettek meg. Kiderült, az áram csupán néhány száz méterre van a tanyától, de annak bevezetése több millió forintba kerülne. Suchman Tamás elmondta, ezek az elsődleges problémák, amelyeket gyorsan és hatékonyan meg lehet oldani a kormány anyagi segítségével. ▲ amely az év jelentős részében vízborítás alatt áll. A tulajdonos akarta megváltoztatni a művelési ágat gyepről szántóra, úgy, hogy nem kért rá engedélyt. A természetvédelmi őr azonnal leállította a szántást és a tárcsázást. Mocsári kosbor, hússzínű kosbor és kisfészkű ászát tömeges pusztulását regisztrálta a szakember. Ezek a növényfajok a Washingtoni Egyezmény hatálya alá tartozóak, eszmei értékük példányonként a néhány ezertől százezer forintig is terjed. A felszántott földrész magántulajdonú, de természeti területként tartják nyilván, védett értékekkel. A tulajdonos cselekménye természetkárosításnak minősülhet, ami bűncselekmény. A 40 hektáros területből mintegy 5 hektárt szántottak fel, amely akár több tízezer tő védett növény pusztulását is jelenthette. A százmilliós kárt a szakemberek most egy új és roppant egyszerű módszerrel próbálják enyhíteni - mondta Utassy Tibor természetvédelmi őr. A Kiskunsági Nemzeti Parkban mintegy 50 ember dolgozik egy közmunkaprogram keretében, akiket mozgósítani tudtak a munkára. A szántáscsíkokat kézi erővel egyenként visszaforgatják a helyükre, így a bennük lévő védett növénytövek rövid időn belül regenerálódhatnak. Minden egyes megmentett tővel csökkenthető a természeti kár. ■ Objektív Gyászünnepség a zsinagógában kiskunhalas 1944. június 17-én több mint félezer halasi zsidót szállítottak a szegedi gyűjtőtáborba, majd később munka- és halállágerekbe. Közülük csaknem kétszázan pusztultak el, és további nyolcvan helyi zsidó vesztette életét munkaszolgálat során, többségük a Don-kanyarban. Rájuk, a 264 mártírra emlékeztek múlt vasárnap a halasi zsinagógában. Az ünnepi istentiszteleten Komáromi Szilárd, Halas alpolgármestere emlékeztetett arra, hogy a magyar zsidóság 69 százalékának elvesztése milyen nagy vesztesége országunknak. - A ma élők feladata, hogy tegyenek meg mindent, hogy soha többé ne történhessen ilyen szörnyűség - mondotta az alpolgármester. Kerekes Béla főkántor imája után, Fröhlich Róbert főrabbi szólt mindazokról, akik tartották magukat hitükhöz. - Ez volt a bűnük, ezért lakolt 600 ezer magyar zsidó. Halas győzelmet aratott a gyilkosok, a halál felett azzal, hogy a táborokból hazatért kicsiny csoport, új erőre kapott, új életet teremtett - emelte ki beszédében a főrabbi. Az emlékünnepség végén a bajai Magyar-Izraeli Baráti Kör irodalmi színpadának zenésverses műsora hangzott el. ZárA közösség ugyan kis létszámú, de még él. szavában Raáb András, a halasi izraelita hitközség elnöke megköszönte Pozsgai Ákosnak és Káposzta Lajosnak a lengyelországi „Az élet menete" megemlékezésen készített fotóit, melyek megtekinthetők a hitközség termében. ■ Korom István
