Petőfi Népe, 2005. június (60. évfolyam, 126-151. szám)

2005-06-16 / 139. szám

2005. JÚNIUS 16., CSÜTÖRTÖK 7 VILÁGTÜKÖR Hárman még bujkálnak háborús bűnösök Hágában legkorábban 2009-ben végezhetnek Radovan Karadzic Ötvenegy vádlott várja Há­gában, hogy megkezdőd­jék a pere. Tizenhárom el­járás már folyik. A bosz­niai szerb Karadzic és Mla­dic, a horvát Ante Gotovi­na még szökésben van. Gyulay Zoltán A volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszéket az ENSZ hozta létre. A bíróság „sztárja” kétségtelenül Slobodan Milosevic korábbi jugoszláv ál­lamfő, aki még szerb elnökként az egész délszláv háború kirob­banásáért, a Balkán lángra lob- bantásáért a fő felelős. Elfogása és kiadatása a szerb demokrati­kus erők, elsősorban az azóta meggyilkolt szerb miniszterel­nök, Zoran Djindjic érdeme volt. A per azóta elkezdődött, de már­is maratoni hosszúságú, hiszen már maga a vádirat több ezer ol­dalt tesz ki. Milosevic ragaszko­dik ahhoz, hogy személyesen ve­gyen részt a tárgyalásokon, az ügyvédeinek is felmondott, mert maga kívánja ellátni a védelmét. Mindazonáltal Hága hivatalból mégis rendelt ki védőt a bukott jugoszláv diktátor mellé. Sohasem adja fel magát ön­Ratko Mladic ként Radovan Karadzic, a hábo­rús bűnökkel gyanúsított volt boszniai szerb elnök - jelentette ki testvére. Luka Karadzic han­goztatta: ha fivére feladná magát, azzal népét és Istent árulná el, aki oly hosszú ideje védi őt ellen­ségeitől. Luka Karadzic azt állít­ja, hogy 1998 óta nem is látta a testvérét. Szerinte a volt boszniai szerb elnök nem adott parancsot a népirtásra, egyéb­ként is úgy véli, hogy ä muzúlmá- nok harcban estek el,ésnemkivégezés áldozatai lettek. Ka­radzic és Ratko Mla­dic, a boszniai szer- bek egykori katonai vezetője csaknem tíz éve van szö­késben. Hollandia a hágai Nem­zetközi Törvényszéken vádat emelt ellenük nyolcezer muzul­mán férfinak és kamaszkorú fiú­nak az ENSZ holland békefenn­tartóinak védelme alatt álló kelet­boszniai Srebrenicában 1995- ben történt meggyilkolása miatt. A napokban nyilvánosságra ho­zott, megdöbbentő képsorok a fiatal muszlim férfiak kivégzésé­ről megrázta a világ közvéle­ményét, és ez újfent erkölcsi kö­telezettséget ró Belgrádra - hangsúlyozzák Hágában. Carla del Ponte, a törvényszék Ante Gotovina főügyésze a napokban remé­nyeinek adott hangot, hogy Karadzicot és Mladicot hamaro­san elfogják és kiadják Hágá­nak. Az ENSZ Biztonsági Taná­csa meghallgatta a törvényszék elnökének, Theodor Meronnak a féléves jelentését. A testület ál­láspontja szerint botrány, hogy mindkét volt boszniai szerb ve­zető még mindig szabadlábon lehet. Ebben sokan a szerb hadsereg kezét látják, mert feltételezik, hogy ottani magas rangú vezetők rejtegetik a két háborús bű­nöst, illetve segítsé­get nyújtanak ne­kik a bujkálásukhoz. Merőn két­ségének adott hangot, hogy a vádlottak nagy számára való te­kintettel - miután közülük csak kevesen ismerik el felelősségü­ket - a törvényszék a pereket első fokon 2008 végéig lezárhat­ja. Véleménye szerint sokkal va­lószínűbbnek látszik határidő­ként 2009 vége. A hágai főügyész egyébként derűlátóan nyilatkozott egy hor­vát háborús bűnössel kapcso­latban. Ante Gotovina tábornok kiadatásán múlhat ugyanis Horvátország csatlakozása az Európai Unióhoz. Jóllehet Zág­Horvát vizsgálat a kivégzések miatt háborús bűnök elkövetésének gyanúja miatt vizsgálatot indí­tottak kedden a horvát hatósá­gok egy horvátországi szerb fér­fi ellen, aki több társával felte­hetően srebrenicai muzulmáno­kat végzett ki 1995-ben. Az 52 éves Slobodan Danilovic szere­pelt a június elején nyilvános­ságra került videofelvételen, amelyen a Skorpiók, szerb fél­katonai alakulat tagjai kivégez­ték az 1995 nyarán szerb kézre került kelet-boszniai muzulmán enklávé, Srebrenica hat fiatal lakosát. Danilovicot vasárnap vették őrizetbe a kelet-horvátor­szági Banovci faluban. Danilo­vicot a szomszédos Szerbiában is felelősségre vonnák - a szerb hatóságok már őrizetbe vettek s a videofelvétel alapján azono­sítottak öt másik személyt -, a horvát állampolgárságú férfi azonban a horvát törvények ér­telmében nem adható ki. ráb esküszik arra, hogy min­dent elkövet a százötven szerb meggyilkolásáért és százötven- ezer elűzéséért felelős Gotovina felkutatásáért, Brüsszel és Há­ga mindeddig vitatta ezt. Véle­ményük most mintha kedve­zőbbre fordult volna. A vád sze­rint a tábornok 1995-ben követ­te el a háborús bűncselekmé­nyeket, és már csaknem tíz esz­tendeje bujkál. Szerb kiadatási kérelem EGY SZERB FÉLKATONAI ALAKULAT egykori vezetőjének kiadatását kérte Argentínától a szerb igaz­ságszolgáltatás. Nebojsa Minie, a Villám néven ismert szerb ala­kulat egykori parancsnoka el­len azzal a gyanúval indított vizsgálatot a szerb ügyészség, hogy 1998-99-ben a koszovói háború alatt utasítást adott ko­szovói albánok meggyilkolásá­ra, megkínzására és ellenük irányuló más kegyetlen, erősza­kos cselekedetekre. Minicet a háború alatt „Halál Parancs­nok” néven emlegették. Egy hó­nappal ezelőtt Argentína nyuga­ti részén, Mendozában a Hu­man Rights Watch nemzetközi emberi jogi szervezet értesülése alapján letartóztatták ■ A napokban nyilvánosságra hozott, megdöb­bentő képsorok további erkölcsi felelősséget ró­nak Belgrádra Kettős kudarc előtt az Európai Unió brüsszeli csúcs A vezető politikusok kezében a döntés Kevéssel az állam- és kormány­fők válságcsúcsa előtt Jósé Manuel Barroso, az Európai Bi­zottság portugál elnöke felhívást tett közzé, amelyben az alkot­mány ratifikációs folyamatának átmeneti felfüggesztését javasol­ja. Barroso szerint a szünetre azért van szükség, hogy a nép­szavazásokon a várható további elutasító döntéseknek elejét ve­gyék. A veszély ugyanis az el­nök szerint fennáll, ezért óvatos­nak kell lenni, hogy legyen idő a gondolkodásra. „Persze szó sincs a nemzeti jogkörök meg­kurtításáról” - fűzte hozzá. Az elmúlt héten a brit kor­mány - válaszul a franciaorszá­gi és a hollandiai nemleges sza­vazatok győzelmére - jegelte a 2006 elejére tervezett népszava­zást. Dánia is elhalasztotta a döntést a várhatóan elutasító eredmény miatt a népszavazás megrendezéséről. Anders Fogh Rasmussen miniszterelnök kö­zölte, hogy legkorábban a brüsz- szeli csúcs után döntik el, hogy a szeptember 27-re tervezett re­ferendumot egyáltalán megtart­ják-e. Portugália tegnap döntött a népszavazás elhalasztásáról. Miközben egyébként Gerhard Schröder német kancellár haj­landóságot mutat a kompromisz- szumokra a 2007 és 2013 közöt­ti időszakra szóló költségvetési irányelvekkel kapcsolatban, Tony Blair brit miniszterelnök végképp megmakacsolta magát. Jacques Chirac francia elnökkel folytatott megbeszélései után to­vábbra is az egyetértés hiányáról beszélt, s a véleménykülönbsé­geket nem látja áthidalhatónak. Chirac azt javasolja, hogy füg­gesszék föl a London és Brüsszel között 1984-ben megkötött meg­állapodást a brit befizetések és a visszatérítések közötti különb­ség háromnegyedének a vissza­utalásáról. Blair azon a vélemé­nyen van, hogy ez csakis az EU költségvetésének az átstruktu­rálásával jöhet szóba. Az Európai Unió tehát kettős kudarc előtt áll: a polgárok az al­kotmányt, a megmerevedett ál­láspontok miatt a legfontosabb kormányok pedig a költségvetést tartják elfogadhatatlannak. ■ Gyulay Z. Mádl Ferenc búcsúja Bécsben Mádl Ferenc szerint az alkotmá­nyos szerződés ratifikációs folya­matának lezárása nélkül is mű­ködik az Európai Unió, ráadásul tíz új taggal, ami azt mutatja, hogy vannak még tartalékai. Az ausztriai búcsúlátogatáson tar­tózkodó köztársasági elnök a bé­csi Hofburgban az osztrák elnök­kel folytatott tárgyalásokat A két ország közötti kapcsolatok fejlő­dését méltatva emlékéztetett ar­ra, hogy Heinz Fischer tavalyi el­nökké választása után első kül­földi útja Magyarországra veze­tett. Köszönetét mondott azért a támogatásért, amelyet Ausztria gazdasági, illetve politikai téren nyújtott eddig Magyarországnak. Mádl Ferenc délután Wolfgang Schüssel kancellárral találkozott. HÍRSÁV Fel Is próbálta az ajándékba kapott tűzoltósisakot XVI. Benedek pápa Németh Zsolt a vajdasági magyarverésekről AGGODALOMMAL tölti el a ma­gyar társadalmat a vajdasági magyarok elleni incidensek folytatódása és a vajdasági magyar politikusok elleni politikai hangulatkeltés. Németh Zsolt, a magyar Or­szággyűlés külügyi bizottsá­gának fideszes elnöke erről tárgyalt a vajdasági Bácsto- polyán Gordana Comiccsal, a szerb parlament külügyi bizottságának vezetőjével. Kőolajtároló gyulladt ki Moszkvától keletre az orosz főváros közelében, Noginszkban emberi mulasz­tás miatt két robbanás tör­tént szerdán egy kőolajtároló telepen, s kigyulladt egy ezer, valamint egy ötezer tonna kőolajat tartalmazó tartály. Két ember meghalt, négy megsérült. A tüzet négy óra alatt sikerült eloltani. Öngyilkos merénylő iraki katonákat ölt meg HUSZONÖT IRAKI KATONA halá­lát és 27 társuk sebesülését okozta Irakban egy öngyil­kos merénylő szerdán. A tá­madás színhelye a fővárostól, Bagdadtól mintegy hatvan kilométernyire északra fekvő el-Hálisz katonai támasz­pontjának étkezdéje volt. Oszama bin Laden és Omar móllá jól van él és egészséges a három éve bujkáló Oszama bin Laden, az al-Kaida nemzet­közi terrorhálózat vezére és Omár móllá, az afganisztáni tálibok vezetője - közölte a tálibok egyik fontos katonai parancsnoka, Ahtar Moham­med Uszmani móllá. Szigorítások Egyiptomban a csadorral szemben A május végi kairói merénylet, amelyet két, niqabot (a szem ki­vételével az egész testet eltaka­ró, fekete női fátyolt) viselő nő hajtott végre, alaposan felforgat­ta az egyiptomi társadalmat. A pánikot kiváltó fegyveres táma­dás óta a rendőrség veszélyfor­rást lát a niqabban, amely az isz­lám vallástudósok szerint egyál­talán nem kötelező viseletét En­nek a ruhának a merényletek során való viselete igazi fenyege­tést jelent az ország belbiztonsá­ga számára. Nagyobb mozgáste­ret tesz ugyanis lehetővé a vise­lője számára - állítják rendőr­ségi források. Ennek következté­ben az elmúlt hetekben az Nem kötelező viselet egyiptomi hatóságok szigorítá­sokat vezettek be a niqab hasz­nálatával szemben. A bankok­ban, a sportklubokban, az egye­temeken, az iskolákban, a szál­lodákban és minden nyilvános helyen ellenőrzik az eltakart nők személyazonosságát Csak a főbejáraton mehetnek be. Egy elfüggönyözött helységben pe­dig egy női alkalmazott előtt fel kell fedniük arcukat. Táskájuk tartalmát is átkutatják. Nem újdonság Egyiptomban a niqabbal szembeni, ismét fel­élénkülő ellenségeskedés. Az elmúlt tíz év folyamán igen in­gadozó volt a viselet megítélése. Az 1990-es évek alatt a niqabot viselő lányokat egyszerűen ki­tiltották az egyetemekről. Egy hónapja azonban már minden intézményre kiterjesztették a szigorításokat. Manapság ala­posan meg kell fontolniuk a fe­ketébe burkolózó nőknek a nyil­vános helyek látogatását, hi­szen szinte terroristagyanús személyekként kezelik őket. ■ Farkas Cintia, Kairó Török népszavazás a fejkendőtilalomról RECEP TAYYIP ERDOGAN török miniszterelnök letette a voksát egy népszavazás megrendezése mellett, amely a nők számára az állami intézményekben rég­óta érvényben lévő fejkendőhor- dási tilalmat törölné el A még mindig befolyásos hadsereg és a török államapparátusban lé- J vő világi erők szigorúan ellen- s zik a tilalom feloldását, mivel Törökország világi állam.

Next

/
Thumbnails
Contents