Petőfi Népe, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-26 / 121. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. MÁJUS 26., CSÜTÖRTÖK SZERKESZTETTE: SZÁSZ ANDRÁS TELEFONSZÁM: 06-76/518-284 E-MAIL: andras.szasz@petofinepe.hu VÁROSALAPÍTOK NAPJA. FÉLEGYHÁZA Múlt nélkül nincs jövendő Beszélgetés Ficsór Józseffel, Kiskunfélegyháza város polgármesterével „A gyökérben van az élet. Akinek nincs gyökere, elvész.” Ez a Wass Alberttól származó idézet volt a mottója az idei, sorrendben hatodik Városalapítók napi rendezvénysorozatnak. Kiskunfélegyháza legjelentősebb ünnepének idén különös időszerűséget adott, hogy az úgynevezett redemptiós (önmegváltó, visszaváltó) törvény révén 260 esztendeje nyerték vissza szabadságjogaikat, kiváltságaikat a kunok és a jászok. Az évforduló kapcsán Ficsór József polgármesterrel beszélgettünk.- Közhely, de igaz: minden teleBeiktatták a kiskunkapitányt A kapitányi Jelképeket Bánkiné dr. Molnár Erzsébet, a Kiskun Múzeum Igazgatója adta át, Illetve igazította rá a kapitányra. pülés élete az alapítással kezdődik, tehát jelentős esemény. Mégsem emlékeznek meg róla mindenhol Honnan ered és mióta ünnep Kiskunfélegyházán a Városalapítók napja?- A kiskunokat IV. Béla telepítette le a két nagy magyar folyó, a Duna és a Tisza közére. A király egyúttal számos kiváltsággal is felruházta őket. A mohácsi tragédiát követően a törökök feldúlták az országot, nem kímélték a Duna-Tisza közét sem. A kiskunok egy része elpusztult, akik életben maradtak a lászságba és a Felvidékre húzódtak fel. 1702-ben I. Lipót császár megfosztotta a kunokat, jászokat ősi szabadságjogaiktól, kiváltságaiktól, területeiket pedig 500 ezer forintért eladta a német lovagrendnek. A kunok, jászok több mint négy évtizeden át gyűjtötték a pénzt, hogy visszavásárolhassák területeiket és kiváltságaikat. 1745- re együtt volt a pénz, a kunok, jászok visszaváltották területeiket, jogaikat, kiváltságaikat. Az erről szóló, úgynevezett redemptiós törvényt 1745. május 6-án írta alá Mária Terézia, és május 24-én hirdette ki a magyar nádor. Régen szükségét éreztük annak, hogy Félegyháza számára egy olyan ünnepet keressünk, amely kizárólag a városé. Az elképzeléshez olyan hiteles történelmi dátumot kerestünk, amely meghatározó Kiskunfélegyháza számára. A redemptiós törvény kihirdetésének napja bizonyult erre a legalkalmasabbnak. Ezért a millennium évében az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött: a jövőben Kiskunfélegyháza minden év májusának második felében, a 24- éhez legközelebb eső vasárnap előtti héten nagyszabású rendezvénysorozattal emlékezik meg a hajdani városalapítókról.- A már említett mellett idén más aktualitása is van a Városalapítók napi rendezvényeknek...- Valóban. Az évfordulós megemlékezésnek idén külön fényt adott, hogy több évtizedes kihagyás után - harminc település és a megyei önkormányzat részvételével - újraindítottuk a kiskunkapitány intézményét. A hagyományőrző és -ápoló kezdeményezés első lépéseként létrehoztuk a Kiskun Önkormányzatok Szövetségét, amely egy év időtartamra Ván Jenő, félegyházi alpolgármestert választotta meg kiskunkapitánynak. Egyébként hasonló szövetséget a jászok és a nagykunok is létrehoztak. Előbbiek kilenc, utóbbiak öt éve választanak jász-, illetve nagykunkapitányt. A Városalapítók napi ünnepséghez ebben az évben is számos esemény kapcsolódott. Hagyományosan ilyenkor kerül megrendezésre a város iparosainak, kereskedőinek kiállítása, a Félegyházi expó, amelynek ezúttal külön jelentőséget adott a helyi ipartestület alapításának és fennállásának 120. évfordulója. Ugyancsak a Városalapítók napján adjuk át a városi kitüntetéseket: díszpolgári címeket, a Kiskunfélegyházáért Díjakat, valamint a közösség javáért, illetve a különböző szakterületeken (egészségügy, sport, nevelés) kifejtett kiváló tevékenységet jutalmazó elismeréseket, okleveleket is. Idén 31-en részesültek ebben a megtiszteltetésben.- Milyen konkrét, máig érvényes üzenetet, értéket hordoz a Városalapítók napja?- A válasz lényegét igyekeztünk idei rendezvényeink - már említett - mottójában is megfogalmazni: „A gyökérben van az élet. Akinek nincs gyökere, elvész.” Rendkívül fontos tehát, hogy évi rendszerességgel megemlékezzünk hagyományainkról, őseinkről, elsősorban városalapító elődeinkről. Nagy elégtétellel tölt el mindannyiunkat, hogy ezt a célt sikerült megvalósítanunk.- Milyen á Városalapítók napi rendezvények fogadtatása?- Az eltelt évek tapasztalatai alapján úgy ítélem meg, hogy a félegyháziak várják és többségében elégedettek is a Városalapítók napi rendezvénysorozat programjaival. Hat évvel ezelőtt, amikor elindítottuk ezt az ünnepet, azt szerettük volna, hogy egy merőben más, egyetlen korábbi ünnephez sem hasonlítható rendezvényt adjunk a félegyháziaknak. A különböző programok iránti egyre nagyobb érdeklődés, a folyamatosan növekvő közönségszám alapján örömmel tapasztaljuk, hogy ez sikerült is. ■ Sz. A. A Városalapítók napi rendezvénysorozat vasárnapi főeseményeként beiktatták az új kiskunkapitányt. A tisztségre Ván Jenőt, a város jelenlegi alpolgármesterét találta legalkalmasabbnak a Kiskun Önkormányzatok Szövetsége. A beiktatási ceremónián a többi közt jelen voltak a jász és nagykun kerületek jelenlegi és volt kapitányai is. A kapitányi jelképeket: nyakbavalót, pecsétet, süveget és kardot Bánkúié dr. Molnár Erzsébet, az MTA doktora, a félegyházi Kiskun Múzeum igazgatója adta át, illetve igazította rá az új kapitányra. A kapitányi eskü szövegét Ficsór József polgármester, a közelmúltban megalakult Kiskun Önkormányzatok Szövetségének elnöke mondta elő. Köszöntőjében az új kapitány a hagyomány- ápolás fontosságára hívta fel a jelenlévők figyelmét. Szombat délután fúvószenekarok és mazsorettegyüttesek vonultak végig a Kossuth utcán. Vendégségben a kunok ázsiai rokonainál címmel nyílt fotókiállítás a Kiskun Múzeumban. A tárlatot dr. Bartha Júlia néprajzkutató nyitotta meg. Közvetlenül beiktatása után Ván Jenő, az új kiskunkapitány adta át a helytörténeti vetélkedő nyerteseinek a díjakat és okleveleket. Díjazottak és kitüntetettek Idén is a Városalapítók napján adták át a kitüntetéseket, elismerő okleveleket. Az önkormányzat ebben az évben tizenegy kitüntetést és húsz oklevelet ítélt oda. A Kiskunfélegyházáért kitüntető címet a város polgárőr-egyesülete kapta (felvételünkön). Petőfi Emlékérmet vehetett át dr. Luchmann Zsuzsanna tanár. A „Kiskunfélegyháza Város Ifjúságának Neveléséért” díjat Kása János német-orosz nyelvtanár és SzúmaiFerencné tanító, a „Kiskunfélegyháza Város Közművelődéséért” kitüntetést Véne- di László nyugalmazott pedagógus, „Kiskunfélegyháza Város Közszolgálatáért” díjat Nemes- Nagy András hivatásos tűzoltó alezredes, „Kiskunfélegyháza Város Egészségügyéért” kitüntetést dr. Dómján Mihály fogorvos, „Kiskunfélegyháza Város Sportjáért” díjat Ladányi Endre nyugdíjas és Alács Gyula testnevelő tanár kapta. A „Kiskunfélegyháza Város Művészeti Tevékenységéért” kitüntetést Mikai Zsuzsa dekoratőrnek ítélték, míg a „Kiskunfélegyháza Város Roma Közösségéért Végzett Munkáért” díjjal Vas Antal igazgatót tüntették ki. Elismerő oklevelét vehetett át Apró Ferenc, Kis László, Krecz Gyula, Bíbok Katalin, Győriné Farkas Anna, Tanács Istvánná, id. Térjék Gyula, Kis- Búsné Farkas Mária, Pálné Rádi Irma, dr. Vas Lászlóné, Nemcsok Erika, Piroska István, Seres Sándomé, Kövesdí István, Ozsvár Péter, Bak Zsolt Károlyné, Pintér Anna, Csenki Sándomé, Udos Lászlóné, Túri Jánosáé. A vasárnapi főünnepségen a halasi és a majsai lovasbandérium tartott parádés lovasfelvonulást.