Petőfi Népe, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-14 / 112. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2005. MÁJUS 14., SZOMBAT PETŐFI NÉPE Balatonlellei Szakmai Napok Nagyszámú érdeklődő kísérte a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat által szervezett Balatonlellei Szakmai Napokat, melyen a megye településeinek polgármesterei, jegyzői, illetve a megyei önkormányzat intézményeinek vezetői vettek részt. A kétnapos konferencia első előadását Juhász Gábor, a Belügyminisztérium politikai államtitkára tartotta, aki az ön- kormányzatok és a kistérségek jövőbeni lehetőségeiről beszélt a szaktárca új stratégiai tervének tükrében. Elmondta: a többcélú kistérségi társulások problémáinak megoldására ötvenmilliárd forint áll rendelkezésre, amit Szabó Károly, a megyei közgyűlés alelnöke, Juhász Gábor és dr. Balogh László, a megyei közgyűlés elnöke Széli Péter Baja polgármestere és Juhász Gábor államtitkár. Kása Zoltán, a Kincstár Igazgatója, Pesti Józsefné Fülöpháza polgármestere, és Tóth Ferenc Kunbaracs polgármestere decentralizált módon lehet majd elkölteni. A tárca rövid távú feladatai között kiemelte: legfontosabbak az infrastrukturális fejlesztések, vagyis az okmányirodák hatékonyságának javítása, az úgynevezett egyablakos módszer bevezetése. Továbbá a jogalkotás folyamatos nyilvánosságának megteremtése, valamint a kistérségi összefogás ösztönzése. A középtávú célok között az államtitkár a legfontosabbnak a regionális önkormányzati rendszer kialakítását említette, hozzátéve: ehhez azonban - a kétharmados törvények megalkotása miatt - politikai döntésekre van szükség. Az ügyfélbarát közigazgatási rendszer kialakításához pedig nemcsak hatékony eszközökre, hanem elsősorban a feladat végrehajtására alkalmas köztisztviselőkre és decentralizált hatásköri feladatokra van szükség - tette hozzá. Juhász Gábor előadásából megtudtuk, hogy a tárca támogatási kereteire hetvenhat kistérségi társulás pályázott, és összesen kilencmilliárd forint áll a rendelkezésükre. Felzárkóztatni a kistelepüléseket Juhász Gábor szerint ma a legnagyobb gondot a kistelepülések helyzete okozza. Véleménye szerint ezekben a kis falvakban nem megfelelő a közműellátás, ráadásul a legrosszabbak a munkahely-teremtési lehetőségek, nagy a gazdasági bizonytalanság. Elmondta: a kormány célja ezen kistelepülések felzárkóztatásának integrálása a Nemzeti Fejlesztési Tervbe, hogy ezek az aprófalvak is bekapcsolódhassanak az országos pályázati rendszerekbe. Ehhez azonban önerőt kell részükre biztosítani, sőt, a pályázatírás szakmai hátterét és tapasztalatait is meg kell osztani velük. Az államtitkár első ízben Balatonlellén beszélt a tárca 100 lépés elnevezésű kistérségi programjáról. Elmondta: a folyamat legfontosabb eleme a közmunkaprogram és az iskolabuszprogram. Utóbbi esetében a már meglévő iskolabuszok kistérségi, hatékonyabb fel- használására normatív támogatást nyújtana az állam. A 100 lépés program ezen belül szeretné megteremteni az egészség- ügyi alapellátás kistelepülési ügyeleti támogatási rendszerét, valamint első ízben a kistérségi társulások hitelfelvétele is megvalósulna. Hozzátette: szorgalmazni kell a helyi szennyvízkezelési eljárások bevezetésének lehetőségét. Az államtitkár fontosnak vélte, hogy az önkormányzatok számára csak ajánlásként fogalmazódjon meg bizonyos munkakörök létrehozása, kötelező feladataik számát pedig csökkenteni kell. Az előadás végén a házigazda, dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy szerinte a tárcának súlyoznia kellene a feladatait. Alapvető problémaként vetette fel, hogy a bevételek beszedése központi, miközben annak elosztása nincs összhangban az önkormányzati feladatokkal és hatáskörökkel. Véleménye szerint meg kellene állapítani, hogy mi az a gazdasági települési minimum, amelyet egy önkormányzatnak teljesítenie kell, mert ha azt nem tudja véghez vinni, akkor a feladatot át kell helyezni kistérségi szintre. Nagy volt az érdeklődés a konferencián. Zaka László Szánk polgár- mestere megjegyezte: hatékonyabb lenne, ha a kistérségi társulások címzetten kapnák a támogatásokat. Szemkeő Péter volt a legaktívabb Szemkeő Péter, a megyei ön- kormányzat speciális óvodája és általános iskolája igazgatója felvetette: mi a program továbbélésének a garanciája, és partner-e ebben a jelenlegi ellenzék, mert a folyamatos ciklus- váltások miatt általában nem sikerül megvalósítani a kormányzati terveket. Ramháb Mária, a kecskeméti megyei könyvtár igazgatója azt kérdezte: miért nem pályázhatnak második évben is fejlesztésre a kistérségi társulások, ha például az első évben nem kaptak annyit, amennyit igényeltek? Juhász Gábor válaszában elmondta: a tárcának nem célja a támogatások címkézése, mert a helyi pénzelköltés szabadságára törekednek. Véleménye szerint az ellenzékkel csak a nagyobb szakmai dolgokban lelhető fel az azonosság, miközben kommunikációjuk még az együttgondolkodás felvetését is kerüli. Juhász Gábor újragondolásra érdemesnek tartotta Ramháb Mária észrevételét. Turizmusfejlesztési lehetőségek Az első szakmai nap második előadását Székely György, a Magyar Turisztikai Hivatal elnökhelyettese tartotta. Elmondta: eddig hiányzott egy átfogó stratégia, amely kijelölte volna a hazai turizmusfejlesztés irányait, ez a mostani terv viszont 2013-ig vázolja ezeket a feladatokat. Hozzátette: ez azért is fontos, mert az unió egyáltalán nem ad pénzt olyan elképzelésekre, amelyeknek nincsen elfogadott stratégiája. A terv új eleme, hogy a turizmus nem elsősorban gazdasági tényezőként jelenik meg, hanem mint hétköznapi életünk része, annak minőségének javítása érdekében. Röviden: a turizmus váljon életformává! Székely György szerint viszont ennek megvalósítása érdekében olyan stratégiákat kell kidolgozni, amelyek 5-10 év múlva nem visszafordíthatatlan kárként jelentkeznek. Lásd Balaton part, vagy több nyugati ország túlságosan beépített tengerpartjának a problémája - tette hozzá. Továbbá az oktatást is át kellene ehhez strukturálni, mert évente átlagban 20 szálloda- igazgatóra lenne szükség, helyette 300-at képezünk, miközben a meglévőnek a többszöröse kellene szakácsokból. Hangsúlyozta: a turizmus speciális szakma, mert az élményen alapszik. A legfontosabb szerepet kapja benne azoknak az arca, nyelvtudása, kedvessége, akik fogadnak, gondoskodnak rólunk. Ideális esetben nálunk tízmillió ilyen emberre lenne Székely György szükség, hogy egy nyitott, látogatni érdemes, kedves ország képét mutassuk a hozzánk látogatóknak. Székely György kifejtette: a turizmusnak vannak termékei is, ilyen a gyógy- és wellnessfürdőkre alapuló egészségturizmus. Ezt követi az örökségturizmus, valamint a konferenciaturizmus. Véleménye szerint a Dél-Alföld szerencsés adottságú és elhelyezkedésű régió, mert mindháromból meríthet. Hozzátette: Magyarország versenypartnerei ezen a téren Bécs, Prága Varsó. A Dél- Alföld egyben azonban mind közül kimagaslik, hogy van egy speciális terméke: a ló. Ehhez azonban még több ilyen jellegű programra lenne szükség, és egy megfelelő jogi háttér, mert a világon nagyon kevés olyan hely van, ahol kerítések nélkül, szabadon át lehet lovagolni egyik településről a másikra. Tobak Csaba Harkakötöny polgármestere Tobak Csaba Harkakötöny polgármestere elmondta: szlovák testvérvárosuk az ifjúság üdültetésével foglalkozik magas szinten uniós pénzekből, ilyen jellegű szolgáltatásokkal nálunk nem találkozott. Csík Józsefné, Tass polgármestere Csík Józsefné Tass polgár- mestere pedig arról beszélt, hogy a településen a Duna közelsége miatt nagy gondot okoznak a szúnyogok. Az irtási pályázatra viszont csak társulásban lehet pályázni, de az érintett települések nagy része már Pest megyei, ezért ők igényükkel egyedül maradtak. Székely György válaszában elmondta: az ifjúság fontos célcsoport a turizmus számára, ilyen jellegű pályázatok léteznek, hatékonyabb azonban, ha a kistelepülések összefognak és közösen szerveznek meg egy nagyszabású üdültetési programot. A szúnyogirtással kapcsolatban azt válaszolta: a tassi ön- kormányzat társulásának le kellene ülnie a Pest megyei településeket összefogó társulással, és valamelyiknek fel kellene vállalnia a pályázatok befogadását, összefogva ezáltal a szúnyogirtásban érintett önkormányzatokat. ▲ Krausz Henrlkné Solt jegyzője és Cseh-Szakáll Sándor Fülöpszállás polgármestere.
