Petőfi Népe, 2005. május (60. évfolyam, 101-125. szám)
2005-05-10 / 108. szám
4 PETŐFI NÉPE - 2005. MÁJUS 10., KÉPI PETŐFI NÉPE A GKM Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program pályázatát a kunfehértói Arany Kapu Rt nyerte Magyarországon az életminőség javításához versenyképesebb gazdaságra, a humán erőforrások jobb kihasználására, jobb minőségű környezetre, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődésre van szükség. Ehhez azonban elengedhetetlenek az Európai Unióból érkező pénzügyi források, amelyekből pályázat útján a magyar gazdaság szereplői is részesülhetnek. így esélyük nyílhat felzárkózni, versenyképesebbé válni nemcsak hazánkban, hanem az unión belül. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium által kiírt Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) keretében meghirdetett Energiagazdálkodás környezetbarát fejlesztése című pályázatának egyik nyertese a kunfehértói Arany Kapu Borászati Melléktermék Feldolgozó Részvénytársaság nyerte el, így a három évtizede működő társaság 108 millió forint vissza nem térítendő támogatást kapott a szőlőtörköly feldolgozásához szükséges környezetbarát energiatermelésének további bővítéséhez. Regionális fejlesztések az Európai Unió támogatásával Az Európai Unió napjainkban a világ egyik jelentős gazdasági térsége. Célja, hogy 2010-re a világ legdinamikusabban fejlődő gazdaságává váljék. Ennek eléréséhez létfontosságú, hogy az EU immár 25 tagállama között fennálló, jelentős gazdasági és társadalmi különbségekben javulás következzék be, hiszen jelenleg nem minden európai élvezi ugyanazokat az előnyöket és esélyeket. A munkához jutás támogatása, a beruházások szorgalmazása, a vállalkozások versenyképességének fejlesztése minden országban a nemzeti és a helyi szervek feladata és felelőssége, azonban az Európai Unió a saját eszközeivel komoly segítséget nyújt a tagországok ilyen irányú törekvéseihez. Annak érdekében, hogy a tagországok között meglévő fejlettségbeli különbségek ne erősödjenek tovább, az Európai Unió az elmúlt évtizedekben a közösség szintjén olyan politikákat és eszközöket hozott létre, amelyek az egyes tagországok közötti gazdasági és társadalmi különbségeket hivatottak csökkenteni. Az egyik legmeghatározóbb politika az Európai Unió regionális politikája. Ennek elsődleges célkitűzése a tagországok és a régiók közötti regionális fejlettségbeli különbségek mérséklése. Mindez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a gazdagabb tagállamok befizetéseiből származó közösségi költségvetés mintegy harmadát újra felosztják a leghátrányosabb helyzetű régiók között. Ezáltal - a szegényebb régiók és társadalmi csoportok támogatásán keresztül - valamennyi régió hozzájárulhat az EU versenyképességének növeléséhez. Az ilyen formában újraelosztandó források a regionális politikában pénzügyi alapokban jelennek meg, ezek a Strukturális Alapok. Ezek olyan pénzügyi források, amelyekből a tagországok - pályázatok útján - jelentős anyagi támogatásokhoz juthatnak. Mindezeken túl van egy különleges alap - Kohéziós Alap - a legelmaradottabb országok környezetvédelmi és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésének segítésére. Az Európai Unió tagjaként Magyarország 2004. május 1. óta vált jogosulttá az uniós fejlesztési támogatásoknak, a fent nevezett alapok forrásainak igénybevételére. Támogatás a környezetvédelemre Azon európai uniós tagországokban, ahol az egy főre eső GDP nem éri el a közösségi átlag 75%-át, mint hazánkban sem, a Strukturális Alapokból érkező támogatások fogadásához egy stratégiai szintű dokumentumot, ún. Nemzeti Fejlesztési Tervet (NFT) kellett készíteni. Magyarországon az NFT-ben megjelölt legfontosabb cél az életminőség javítása. Öt, ún. Operatív Programban (OP) határozták meg a fejlesztési területeket, és 2004- ben ezek alapján kerültek kiírásra az első európai uniós társfinanszírozással megvalósuló pályázatok. Mivel Magyarország uniós csatlakozása az EU hétéves tervezési periódusának közepére esett, ezért a programok nem hét, hanem három évre szólnak. Az NFT és az OP-k kialakítása, véglegesítése hosszú tárgyalássorozat végét jelentette, amelynek eredményeképpen 2004. június 17-én az Európai Bizottság végül elfogadta az Operatív Programokat. 2004-től a magyar Nemzeti Fejlesztési Terv 5 operatív programja keretében több mint 60 különböző pályázat indult el. Az Operatív Programok:- Agrár- és Vidékfejlesztés OP- Gazdasági Versenyképesség OP- Humán Erőforrások Fejlesztése OP- Környezetvédelem és Infrastruktúra OP- Regionális Fejlesztés OP : Az oldal az i EU társfinanszírozásával \ valósult meg. Környezetvédelem és Infrastruktúra Operatív Program (KIOP) eredményei Az EU-források közül a KIOP-ot kizárólag az Eu rópai Regionális Fejlesztési Alap támogatja. A tá mogatás mértéke minden projekt esetében az el számolható közkiadás 75%-a. A fennmaradó 25° a központi költségvetést, valamint (az önkor mányzati kedvezményezettek projektjei eseté ben) az önkormányzatokat terheli. A KIOP fő célja a környezetvédelem és a kör nyezetbarát közlekedési infrastruktúra erősítési a fenntartható fejlődés elősegítésével. Az Opera tív Program a fő fejlesztési irányvonalakat ún prioritásokként fogalmazza meg. Ezek á célkén kitűzött fejlesztési területeket foglalják maguk ban. A prioritások intézkedésekre bonthatók ezekre épülve kerültek és kerülnek kiírásra a pá lyázati felhívások, és valósul meg a program. A KIOP három prioritást tartalmaz: környezet védelem, közlekedés, technikai segítségnyújtás A KIOP elsősorban az állami szektort (kiemeltei az önkormányzatokat) támogatja, ezért a kedvez ményezettek mindössze 38%-a került ki a magán szektorból (mikrovállalkozás 13%, közép-vállal kozás 17%, nagyvállalat 8%), az államháztartásoi belüli nonprofit szervezetek 62%-ot tesznek ki. A környezetvédelem prioritáshoz tartozó intéz kedéseken belül az Energiagazdálkodás környe zetbarát fejlesztése című nyílt pályázat egyil nyertese a kunfehértói Arany Kapu Rt. t Egymilliárd forint értékű beruházás valósult meg az Arany Kapu Rt.-nél Környezetbarát energiatermelés a szőlőtörköly felhasználásával A KIOP Energiagazdálkodás környezet- barát fejlesztése című pályázatának egyik nyertesét, az Arany Kapu Rt. vezérigazgatóját, Szabóki Sándort arra kértük, mutassa be a céget, illetve a támogatásból megvalósuló beruházást. „ A természetben nincs fölösleges anyag, csak ismerni kell kinyerésének módját, hogy az ember élvezetére és szolgálatára alkalmassá tehessük. ” az arany kapu RT. A kunsági borvidék központjában elhelyezkedő kunfehértói Arany Kapu Borászati Mellék- termék Feldolgozó Részvénytársaság több mint 30 éves múltra tekinthet vissza. A nagyüzem a melléktermékek teljes körű feldolgozása révén Magyar- ország legnagyobb borpárlat- előállítója, valamint Kozép-Európa egyetlen borkősavtermelője. A seprő, a borkő felvásárlása mellett az ország egész területéről begyűjtik a szőlőtörkölyt is, illetve vállalják friss és erjedt szőlőmag igény szerinti elkülönítését. A borászatban keletkező, hulladéknak számító melléktermékeket (szőlőtörkölyt, a borseprőt) korábban többnyire kidobták, kiöntötték a földre, szennyezve ezzel a környezetet; kisebb mennyiségükből esetleg pálinkát nyertek ki. A borászati melléktermékeknek az igazi, környezetkímélő hasznosítását az Arany Kapu Rt. valósította meg tudtuk meg Szabóki Sándor vezér- igazgatótól. A borászati melléktermékek feldolgozása mellett szőlőmust sűrítésével is foglalkoznak, az utóbbi években pedig jelentős szerepet vállaltak a borfeleslegek levezetését szolgáló állami intervenciós borlepárlásban is. A SZŐLŐTÖRKÖLY GAZDASÁGOS FELDOLGOZÁSA Amióta hazánk az EU tagja, egy meghatározott pinceméret felett a borászatoknak kötelező lepárlóüzembe szállítaniuk a törkölyt. A borászati melléktermékek lepárlására a cégen kívül a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal még két üzemet jelölt ki, mégis szinte a piac egyetlen szereplőjének nevezhetnénk a kunfehértói Arany Kapu Rt.-t, hiszen a másik két jelölt az országos mennyiséghez képest elenyésző arányban vállalja a szőlőtörköly feldolgozását. Az ostorosi Grappa Kft. éves szinten 450 tonna, a kecskeméti cég pedig csak minimális mennyiségű mellék- termék feldolgozását végzi. Ezzel szemben például az Arany Kapu kapacitása éves szinten ma már elérheti a 60 ezer tonnát is, így képes akár egyedül is felvállalni Magyarországon a borkészítés melléktermékeként képződő szőlőtörköly feldolgozását. KÖRNYEZETBARÁT TECHNOLÓGIA A SZŐ- lőtörköly feldolgozása során a fűtéshez a beruházásnak köszönhetően ma már kizárólag a kifőzött törkölyt használják, így rendkívül környezetbarát a tevékenység. Az Európai Unióhoz való csatlakozás következtében még nagyobb alapanyag-felvásárlásra van kilátása az Arany Kapu Rt.-nek, ezért is döntött úgy, hogy tovább növeli kapacitását, amelynek érdekében benyújtotta a pályázatot. A szőlőtörköly feldolgozása az Arany Kapu Rt-oéL A most megnyert uniós pályázatnak köszönhetően 2004-ben mintegy egymilliárd forint értékű beruházást hajtottak végre az rt.-nél: egy 8 MW tüzelőberendezést állítottak üzembe, amellyel megközelítőleg a háromszorosára növelte feldolgozókapacitását. A környezetszennyezést pedig a legminimálisabbra csökkentették. A beruházás célja alapvetően az volt, hogy ugyanannyi munkaerővel jóval nagyobb kapacitást, teljesítményt tudjanak elérni. A dolgozói létszámot is növelték, így ma közel 90 családnak biztosít megélhetést a cég. A pályázati összeget az energiaellátást biztosító egység modernizálásának finanszírozására kapták, ezenfelül saját erőből és hitelből kellett megvalósítaniuk az üzem és a kiszolgálóegységek bővítését. Az új tüzelőberendezés érdekessége, hogy naponta 100-150 tonna szőlőtörköly eltüzelésére alkalmas, az általa előállított energiával egy nagyobb lakótelep fűtését is garantálni lehetne. Szabóki Sándor továbbá elmondta: várhatóan 40-50 ezer tonna törkölyt vásárolnak majd fel egy évben. A próbaüzem jelenleg is folyik, hamarosan az új gépsor már „teljes gőzzel” működhet. termékeik Az Arany Kapu Rt. stratégiája mindemellett a magyarországi brandy-gyártók legteljesebb kiszolgálása, a minőség és a környezetgazdái kodás előterébe helyezésével. A vásár lói igények szerint a különféle bran dyk előállításához, kiváló minőségi borpárlatokat készítenek. Lédig és pa lackos kiszerelésű termékeik belföldön értékesítik, közülük több nedi számos arany-, ezüst- és bronzérmet i: szerzett az elmúlt években, neves bor versenyeken. j A fejlesztés tartalmának rövid műszaki leírása: Az Arany Kapu Rt. Kunfehértón az EU-előírásoknak megfelelő szőlőtörköly- feldolgozó üzemet valósít meg. Az üzem hőenergia-igényét teljes egészében a technológia melléktermékeként keletkező törköly mint szilárd biomassza eltüzelésével biztosítja. A törkölytüzelő berendezés kapacitása 8 MW. A tervezett éves primer energiahordozó-megtakarítás mennyisége: 1787,7 t/év fűtőolaj. A várható C02-emisszió-csökkenés 5220 t/év. A projekt megvalósítása jelentősen hozzájárul a fenntartható fejlődéshez, és jó példát szolgáltat a hulladék- szegény technológiák megvalósítására is azáltal, hogy nem keletkezik szilárd hulladék.
