Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-31 / 74. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 31., CSÜTÖRTÖK 17 MEGYEI KÖRKÉP VONALBAN VAGYUNK! • Takács Valentina rovata A problémás szomszédról és a közlekedési támogatásról Segíthetünk? E hasábokon olyan kérdésekre igyekszünk válaszolni, amelyek közérdeklődésre tarthatnak számot. Kérdéseiket, észrevételeiket a 0640/200-379-es kékszámunkon várjuk. E számot bárhonnan hívják, helyi hívásnak számít. Hívjon bennünket hétfőtől péntekig, 13-tól 15 óráig! Egy olvasónk több problémával fordult lapunkhoz. Elsőként elmesélte, hogy a szomszédokkal gyűlt meg a gondja. A szomszéd ugyanis már másfél éve megnagyobbította, átalakította a háztetőt, de hófogót nem rakott rá. A lezúduló hó kis híján olvasónk autójára zúdult. Ráadásul a szóban forgó házon hiába van ereszcsatorna, mert az esővíz olvasónk udvarába folyik. Szintén gondja ezzel a szomszéddal, hogy állítólag túl sok galambot tart. Olvasónk kérdése, hogy szabályozza-e bármilyen törvény a belterületi állattartást. Mint mondja, nyáron a mosott ruhákat sem tudja kiteregetni, hiszen a galambok összepiszkítják. Szintén probléma, hogy a szomszédból átjönnek az egerek, és olvasónk otthonában sok kárt okoznak. Ezekkel a problémákká! olvasónknak a területileg illetékes jegyzőhöz kell fordulnia. Az már kérdés, hogy mekkora sikerrel. Az állattartást egyébként nem törvény, hanem helyi rendelet szabályozza. így ez településenként változik, és mivel olvasónk nem mondta el, hogy hol is lakik, így arra sem tudunk Válaszolni, hogy ott milyen szabályozás van. Az egerekkel kapcsolatosan olvasónk aligha érhet el sikereket. A családi házakban bizony előfordul az egér, mindenki védekezik ellene, ahogy tud. Olvasónknak szintén problémája, hogy a helyi iskolában olyan pedagógus tanítja a gyerekeket, akinek lelki, pszichés gondjai vannak. Ezzel az iskola igazgatójához, illetve szintén a területileg illetékes önkormányzathoz kellene fordulni. Az bizonyos, hogy lelki problémákkal manapság sokan küzdenek, de ez még nem jelenti azt, hogy a munkájuk elvég- zésére alkalmatlanok. ÉHS Amennyiben az egészségügyi problémák annyira súlyosak, akkor ez nyilvánvalóan a munkáltatónak is feltűnik. Egy másik olvasónk arra kíváncsi, hogy mire jogosítja őt az úgynevezett hétpontos orvosi igazolás. Ő ugyanis Szegedre jár kezelésre, és nagyon sokba kerül az üzemanyag. Az ügyben a kecskeméti önkormányzat népjóléti osztályát kerestük fel, ahol megtudtuk: az orvos pontokkal jelzi azt, hogy valaki milyen mértékben mozgáskorlátozott. Aki leéri a hét pontot, az súlyos mozgáskorlátozottnak számít. Közlekedési támogatást bizonyos feltételek megléte mellett, évente egy alkalommal igényelhet. Az erről szóló kérelmet minden év április 30-ig kell benyújtania a területileg illetékes önkormányzathoz. A támogatás megítélésének számos egyéb feltétele is van. Például: csak az kaphatja, aki a területi államháztartási hivataltól nem részesül fogyatékossági támogatásba. Ezen kívül a jogosultság jövedelemfüggő is. Kérjük tisztelt olvasóinkat, hogy terjesztéssel kapcsolatos észrevételeikkel, panaszaikkal a 06-80/480-756-os zöldszámunkon jelentkező munkatársunkhoz forduljanak. Ez a szám reggel 8 és 11 között él. élelmiszeripar Nem vásárolj a vissza a régi tulajdonos a veszteséges konzervgyárat Átszervez az Univer Kecskeméten Az erős forint rontja az exportra termelő hazai konzervgyárak lehetőségeit. Nem véletlen, hogy a piac harmadik legnagyobb szereplője, az Univer meg akart szabadulni a veszteséges kecskeméti konzervgyártól, ám tulajdonrészét a kisebbségi tulajdonos nem vette át. Továbbra is az Univer Produkt (UP) Rt. 51 százalékos többségi tulajdonában marad, de jelentősen átszervezi idei tevékenységét a Kecskeméti Konzervgyár (KK) Rt. - értesült lapunk. Az Univer a közelmúltig tárgyalásokat folytatott Schepp Józseffel, a kétmilliárd forintos jegyzett tőkéjű KK kisebbségi tulajdonosával a gyár eladásáról. Az UP a cég többségi részvénycsomagját két éve éppen Schepp Józseftől vette meg. Valóban egyeztettem a cég visszavásárlásáról, de mára eldőlt, hogy a tulajdoni viszonyokban nem lesz változás - erősítette meg a kisebbségi tulajdonos. Az UP alapvetően a 600 millió forintos tavalyi veszteség miatt akarta értékesíteni a gyárat - mondta Molitórisz Károly, a KK vezér- igazgatója. Bár az eredmény 200 millió forinttal jobb lett a tervezettnél, az egyébként nyereséges Univer cégcsoport úgy döntött, nem kívánja tovább finanszírozni a veszteségeket. A kecskeméti gyár 60-70 ezer tonnás éves termelésével és hét- milliárd forintos árbevételével a Globus és a Bonduelle után ma a harmadik legnagyobb vállalkozásnak számít a 130-140 milliárd forint éves árbevételű hazai konzerviparban. A társaság a termékek 90-95 százalékát exportálja. Molitórisz Károly szerint mára nemcsak a kecskeméti gyár, hanem a teljes hazai konzervipar komoly válságba jutott, s rövid távon várhatóan nem is javul a helyzet. Az erős forint az exportot ellehetetleníti, a feldolgozók pedig a fel- vásárlási árakkal már nem tudják kárpótolni a mezőgazdasági termelőket az elmúlt években megszűnt állami támogatásokért. Emiatt más szakértők is úgy ítélik, hogy az idén több nyersanyag esetében is jelentős eltérés lesz a termelők és a feldolgozók árelképzélései között, ez pedig újabb feszültségeket gerjeszthet. A veszteségek csökkentése érdekében a KK az idén nem dolgoz fel zöldborsót és csemegekukoricát, e kapacitásait bérbe kívánja adni. Megkötötte viszont paradicsomfelvásárlási szerződéseit, mivel e termény pozícióját javítja, hogy az EU kilónként mintegy nyolcforintos támogatást nyújt a magyar termelőknek 2005-ben. A paradicsomsűrítmény 25 százalékát ráadásul a tulajdonos Univer saját ketchupjainak készítéséhez használja fel. A társaság folytatja a bébiételek és a hőkezelt szószok gyártását is. Molitórisz Károly szerint a cég jelentős hitelállománya a meglévő készletek értékesítésével a nyár végére kezelhető mértékűre csökkenhet. ■ Hazafi László A termőhely jó hírneve emeli a bor árát minőség A röviditalt szeretők többsége Kecskeméthez köti a barackpálinkát Újabb megállapodást nem köt a minisztérium A borok és a gyümölcspár- latok - pálinkák - földrajzi árujelzői egyre inkább garanciát jelentenek a jó minőségre, és ezek az áruk a nemzetközi piacokon csak így adhatók el megfelelő áron. Ebben egyetértettek annak a szakmai konferenciának az előadói, amelyet a napokban a Magyar Védjegy Egyesület szervezett a Magyar Szabadalmi Hivatalban. Horváth Csaba, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) főtitkára elmondta: a bornál a földrajzi eredet minőségképző tényező. Magyarország számára az uniós tagságot követően alapvető kérdés a piaci érdekek érvényesítésében az eredet megjelölésének megfelelő szabályozása és védelme. Horváth Csaba megjegyezte, hogy a boroknál a földrajzi árujelzők alkalmazása nemzetközileg igen elterjedt. Az eredetvédelemre Magyarországon a nemrégiben megalkotott új bortörvény ad a korábbiaknál szélesebb körű lehetőséget. Magyarországon évente előállított mintegy négymillió hektoliter bor kevesebb mint fele tartozik a minőségi kategóriába és jelzett földrajzi árujelzővel. Védett eredetű bornak Magyarországon csak a tokaji borkülönlegességek számítanak. A HNT főtitkára jelezte: a védett eredetű bor megjelölésre voltak kezdeményezések az egri bikavér és a debrői hárslevelű esetében, valamint most újabban a villányi és somlói és a tihanyi borok esetében is, ám ez utóbbiakról még nem született döntés. Horváth Csaba utalt arra, hogy csak minőségi termékekkel lehet jó árat elérni külföldön, és nem érdemes az asztali borok kategóriájában versenyezni. Szerinte bormarketingre - amelynek meghatározó eleme az eredetvédelem és a földrajzi árujelzők alkalmazása -, az eddiginél lényegesen többet kellene költeni. A múlt évben ösz- szességében mintegy 190 millió forintot fordítottak erre a célra, ám a szakember szerint legalább egymilliárd forintot kellene e tevékenységi körbe invesztálni a siker érdekében. Meglátása szerint az egymilliárd forint könnyen előteremthető lenne, ha a bor esetében a jövedéki adót, literenként 8 forintot közösségi marketingcélra használnák, azaz a természetes bor jövedéki adóját 0 kulcsra csökkentenék sok államhoz hasonlóan. Győry László független szeszipari szakértő elmondta: a pálinka csak Magyarország uniós tagságát követően lett védett, földrajzi árujelzővel pedig a szatmári szilva-, a kecskeméti barack-, a szabolcsi alma-, a békési szilva- és a gönci barackpálinka rendelkezik. A magyar jogszabály, amely a pálinka előállítását szabályozza, úgy rendelkezik, hogy pálinkát csak 100 százalékos gyümölcs alapanyagból lehet készíteni és a gyümölcsnek magyar származásúnak, az előállítás helyének Magyarországnak kell lennie. Agrárium A tiltakozó gazdák tüntetését lezáró agrármegállapodás végrehajtását szigorúan ellehőrzik - közölte Dékány András, az agrártárca szóvivője tegnap az MTI-vel. A szóvivő emlékeztetett arra, hogy a megállapodást az FVM-mel tíz agrár-érdekképviselet kötötte meg. Rámutatott: Sákán Antal, a Magyar Sertés- tenyésztők Szövetsége elnöke javaslatainak külön kezelésére nincs mód, mert nem illeszthetők a megállapodás keretei közé, ugyanis azok külön költség- vetési többletpénzeket igényelnének. Erre pedig sem mód, sem lehetőség nincs. Dékány András ismertette, hogy az állatjóléti célok megvalósítására a gazdákkal kötött megállapodás értelmében tízmilliárd forintot különítettek el, amelyből kecskémét Többnyire pályázati pénzből újítanák fel a volt Városi Mozi épületét. A beruházás 275 millió forintba kerülne. Kecskemét képviselő-testülete korábban döntött arról, hogy az évek óta üresen álló Városi Mozi épületét felújítja és kiállító- hellyé alakítja. Ennek érdekében tavaly már nyújtott be pályázatot, de nem járt sikerrel. A hatmilliárd forint jut a sertéstartóknak, négymilliárd forintot pedig a baromfitenyésztők kapnak. A terület alapú támogatások kifizetésével Kapcsolatban a szóvivő megjegyezte, hogy március 20-ig csak azoknak a gazdáknak kellett kifizetni a számukra járó támogatást, akiknek nem volt jogvitájuk, illetve a jogvita március 1-jéig lezárult. A teljes támogatási ösz- szeg 90 százalékát március 31- ig kell kifizetni az igényjogosultaknak, április 30-ig pedig 96 százalékuknak kell a támogatáshoz hozzájutniuk. Jelenleg a támogatás több mint 90 százalékát már teljesítették. Dékány András közölte: jelenleg több mint 196 ezer igénylő kapta meg - a 208 ezerből - a közvetlen terület alapú támogatás után járó pénzt, 71,78 milliárd forint értékben. város most ismét pályázni készül a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanácsnál, ahol a beruházás költségeinek 70 százalékát nyerheti el. A képviselők a pályázathoz szükséges 82,5 millió forintos városi önerőt tegnap megszavazták. A felújítást követően az épületet a város ingyenes használatba adná a megyei önkormányzatnak, ahol ez utóbbi létrehozna és saját költségen működtetne egy régészeti, néprajzi és történeti kiállítást. Az úgynevezett szabadforgalomba Magyarországon mintegy 1,5 millió hektoliterfoknyi pálinka kerül évente. (Egy hektoliter- fok egyenlő egy liter 100 százalékos alkohollal.) A pálinka mennyisége az összes magyar szeszesital-forgalom mintegy 10 százalékát teszi ki. Ehhez kell még hozzászámolni a bérfőzésben előállított mintegy négymillió hektoliterfoknyi pálinkát. Pénzt pályáznak a volt mozira
