Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-28 / 72. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 29., KEDD SZERKESZTETTE: PÁNCSICS HAJNALKA TELEFONSZÁM: 06-78/561-840 E-MAIL: hajnalka.pancsics@petofinepe.hu KALOCSA ES KÖRNYÉKE Olasz diákok tanultak a Dózsában Kalocsa Ősszel a kalocsai diákok látogat­tak az olaszországi Rivolo városába, a na­pokban pedig az ottani diákok tettek ele­get a kalocsai meghívásnak. A gyerekek tanórákon, délutáni programokon és szel­lemi vetélkedőn vettek részt. A nyelvgya­korlást pedig azzal segítették a szervezők, hogy az olaszok és magyarok egyaránt angolul beszéltek. A Dózsa György Gazdasági, Mű­szaki Szakközépiskola és Szak­iskola hosszú évek óta tart fenn sikeres nemzetközi kapcsolato­kat német és francia iskolákkal, valamint egy amerikai kisváros­sal. A napokban legújabb part­nerük viszonozta tavaly őszi lá­togatásukat. Az olaszországi Ri­volo képviseletében az Aldo Mo­rn nevét viselő középiskolából (Istituto Istruzione Superiore Aldo Moro) tettek eleget a kalo­csai meghívásnak, tudtuk meg Bogár István intézményigazga­tótól. A csoportot Anna Vota ta­nárnő kísérte el. A házigazdák­nál az iskola angoltanára, Bog­dánná Fekete Ágnes segítette át­hidalni az esetleges nyelvi ne­hézségeket. Nagy volt a várako­zás a város középiskolájában, a vendégváró diákok és tanárok szeretettel készítették elő azo­kat a programokat, melyek segí­tenek majd bemutatni Kalocsát és környékét, az itteni hagyomá­nyokat és kultúrát. A kommuni­káció nyelve az angol volt, ami még izgalmasabbá tette az együtt töltött időt. A látogatók a dózsás diákok családjainál lak­Olasz diákok a Dózsában. A középiskolások szellemi vetélkedőn mérhették össze világirodalmi, történelmi, földrajzi tudásu­kat. Felvételünk az kalocsai iskola könyvtárában, a megmérettetésen készült. tak, iskolai órá­kon és délutáni közös programo­kon vettek részt. Sok meglepetés is várta az olasz vendégeket, ame­lyek bizonyára mélyíteni fogják az eddig kiala­kult barátságot. Többek között ilyen volt az utol­só napra szerve­zett magyar­olasz műveltségi vetélkedő angol nyelven. Több érdekes feladatot kellett megol­daniuk a diákoknak. Ezek kö­zül az egyik furcsaság volt, ami­kor az olasz diáknak magyarul, magyar társának pedig olaszul kellett szavalnia. Majd panto­mimmai mutatták be a vendég­látót, illetve a vendéget, azaz egymást a gyerekek. Egymástól tanultak népdalt, valamint tör­ténelmi, földrajzi, képzőművé­szeti kérdésekre kellett vála­szolniuk. Mi arra voltunk kíváncsiak, milyennek látják egymás élet­körülményeit a gyerekek. Mi az, amit szívesen hazavinnének az olaszok tőlünk, és mit szeret­nének itthon is látni az ő szoká­saikból a magyar diákok? Francesca Camoletto: - En­gem az ragadott meg, hogy a magyar gyerekek sokkal füg­getlenebbek, mint mi ott­hon. Az okta­tásban, iskola- rendszerben jó dolog, hogy minden óra között van egy rövid szünet. Barátságos a han­gulat az Iskolában. Az a benyo­másom, hogy a magyar diákok­nak jobb a kapcsolatuk a peda­gógusokkal, mint nekünk. Ott­hon akad olyan tanár, akitől tar­tunk. Giuliano Marge - Nekem az édességek, sütemények tetszet­tek a legjob­ban a vendég­látóimnál. Szí­vesen haza­vinnék hé­hány receptet. Nálunk is van sütemény, de nem ilyen sokféle, mint Magyarországon. Be kell ismernem, ezek finomabbak, mint az otthoniak. A gasztronó­mia egyébként is bámulatba ej­tett. Természetesen én is meg­kóstoltam a gulyást, és nagyon ízletesnek találtam. Figyelmes vendéglátóim tésztát is főztek. Az is ízlett, de abból inkább az otthonit eszem. Akkor gondol­tam rá: azért hiányzik az ottho­ni ízvilág. Müller Zita: - Azt hiszem, most ellentmondók Francesca- nak. Náluk a szülők nagyobb fe­gyeimet köve­telnek tőlük, ez igaz. Korán haza kell érni­ük, nincs haj­nalig tartó ki­maradás. Vi­szont én ezt jó dolognak értéke­lem. Hiszen így a gyerekek is sokkal fegyelmezettebbek, pon­tosabbak. Nem isznak a szóra* kozóhelyeken, de mégis nagyon jól érzik magukat. Talán ránk is férne valami abból a szigorból. Ami még tetszik, hogy a tanítás ott egy órával később kezdődik. Igaz, nincs szünet az órák kö­zött, de kevesebb órájuk van az 3 olasz diákoknak, naponta 2 mindössze 5 tanítási órán vesz­< g nek részt. | Kovács Szimonetta Katinka: | - Az olasz oktatási rendszer tel­I jesen eltér a miénktől. Nekem tetszik, hogy náluk a tanórák sokkal szaba­dabb keretben folynak, mint itthon. Ná­lunk szigorú rend van, fi­gyelni kell. Ők viszont akár fel is állhatnak, elkószálhatnak a helyükről. Esznek és isznak gondtalanul. Persze, azért fi­gyelnek, tanulnak, de más a hangulata. Más a hozzáállásuk közvetlen környezetükhöz is. Nagyon figyelnek arra, hogy rendezettek legyenek az utcák. Ott nincs eldobált cigicsikk, vagy szélhurcolta papírszemét. A PAKSI ATOMERŐMŰ 30 KM-ES KÖRZETÉBEN A KÖRNYEZETI GAMMA-SUGÁRZÁS HAVI ÁTLAGOS DÓZISTELJESÍTMÉNYE (NGY/H) FEBRUÁRBAN, A TÁRSADALMI ELLENŐRZŐ ÉS INFORMÁCIÓS TÁRSULÁS (TEIT ), ILLETVE A PA. RT. ÁLTAL MÉRVE Települések PA. Rt. PA. Rt. TEIT TEIT adatok 1 adatok 2 adatok 1 adatok 2 Kalocsa 77 113 71 121 Foktő 76 116 78 90 Úszód 73 107 81 110 Dunaszentbenedek 73 118 81 118 Géderlak 74 122 87 126 Ordas­­­76 Bátya­­­98 Kiskőrös 64­­­Dunaföldvár 71­­­Paks 67­69 71 Gerjen- ' 68 71 Fadd­­72 73 Tengelic 67 72 74 Pusztahencse­­71 70 Dunaszentgyörgy 76­69 68 Szekszárd 83 77/ÁNTSZ/­­­1 - AZ ÁLLOMÁSOKON, 2 - AZ ÉPÜLETEKBEN Az eredmények értelmezése: a PA. Rt. és a TEIT által mért értékek az eltérő mértékegységek és a mérési módszerek miatt csak arányaiban hasonlíthatók össze. Valamennyi mért érték a természe­tes környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének szabad térben, illetve épületben általában tapasztalható értékállományába esik. Ezekből az adatokból, valamint az erőmű, illetve a különbö­ző hatóságok által mért sok más adatból (kibocsátási, környezeti mintamérési, egyéb helyeken végzett sugárzás-mérési adatokból) az a következtetés vonható le, hogy a Paksi Atomerőmű nor­málüzemi radioaktív kibocsátásai áprilisban olyan kicsik voltak, hogy az a környezetre és a közel­ben élő lakosság egészségére semmiféle káros hatással nem lehetett. TÁJÉKOZTATÓ 1. Elnyelt dózis: a besugárzott anyag egységnyi tömegében a sugárzás hatására elnyelt energia. Egysége: az 1 Gy (gray, ejtsd: „gréj”); 1 Gy = 1 J/kg. 2. Elnyelt dózisteljesítmény: az anyag által elnyelt dózis idő­egységre jutó része. Egysége: az 1 Gy/h (gray/óra). 3. Á mérési eredmények nGy/h-ban (nano- gray/órában) értendők. A nGy/h a Gy/h egymilliárdod (10-9-ed) része. 4. A mostaninál gyakoribb mé­réseket egymillió nGy/h (0,001 Gy/h) feletti érték esetén, biztonsági intézkedéseket pedig ötmillió nGy/h (0,005 Gy/h) érték elérése esetén kell elrendelni. 5. Az atomerőmű beindítása előtt, 1978-1982 között végzett ún. alapszint felmérések során az erőmű 30 km-es körzetében, a települések szélén, illetve egyéb helyeken kiépített környezetellenőrző állomásokon a környezeti gamma-sugárzás szabadban mért dózis­teljesítményének ötéves átlaga a következő jellemző értékeket mutatta: a legkisebb érték 55 nGy/h (az A7 állomáson az atomerőműtől Északnyugatra), a legnagyobb érték 84 nGy/h (a C20 mérőállomáson Ka­locsa határában), az összes állomást figyelembe vevő ötéves átlag 67 nGy/h volt. Természetesen, az egyes állomásokon kapott havi adatok az állomásra jellemző hosszú idejű átlag körül változtak, illetve változ­nak ma is kisebb-nagyobb eltéréssel.6. A különböző anyagokban (talaj, építőanyagok, stb.) a természe­tes radioaktív (sugárzó) izotópok mennyisége jelentősen eltérő lehet, következésképp a tőlük származó gamma-sugárzás szintje, illetve dózisteljesítménye is helyről helyre változik. A pillanatnyi értéket az idő­járási tényezők (pl. csapadékosság) is befolyásolják. A szabadban mért dózisteljesítmény általában ki­sebb - néhányszor tíz százalékkal - az épületek helyiségeiben mért értéknél. 7. Radioaktív koncentráció: a vizsgált közeg (levegő, víz, stb.) egységnyi térfogatában másodpercenként végbemenő bomlások szá­ma. Egysége: az 1 Bq/m3 ,1 Bq/1, stb. (Becqurel/m3 , ejtsd „bekörel”...). Magabiztosan dolgoznak Kezdődik a szezon dunapataj - szelíd Dunapataj nagyközség képviselő-testülete csütörtökön ismét összeül. A napirendi pontok szerint a 3 órakor kezdődő ülésen ismét nem fognak unatkozni a képvi­selők, sok kérdésben kell dön­tést hozniuk. Többek között a II. számú háziorvosi körzetbe meghirdetett pályázatra be­nyújtott jelentkezéseket kell el­bírálniuk. Intézkedési tervet fo­gadnak el az önkormányzat gazdálkodásának átfogó ellen­őrzéséről szóló számvevői jelen­téshez és megtárgyalják a bi­zottsági előterjesztéseket is. A nagyközség életében fontos sze­repet játszik a Szelidi-tó, és a hamarosan kezdődő üdülési szezonra is fel kell készülnie az önkormányzatnak. újtelek Kevés polgárőr-egyesü­let mondhatja el magáról, hogy közhasznú szervezetté alakult át és így működik. Az újteleki ezen kevesek közé tartozik. En­nek természetesen van előnye is. Ilyen például az, hogy az egyesületet támogatók a támo­gatás összegének harminc szá­zalékát leírhatják adójukból. A hátránya viszont az, hogy sok­kal szigorúbb nyilvántartást kell vezetni. Az újteleki polgárőrök az el­múlt évben 105 alkalommal 1330 óra szolgálatot teljesítet­tek, derült ki Török Bálint elnök a tavalyi évet értékelő beszámo­lójából. A feladatokat különbö­ző időpontokban, általában hár­man látták el. A szolgálaton kí­vül is nyitott szemmel jártak és a rendkívüli eseményeket azon­nal jelezték. Fő feladatuknak a különböző intézmények és in­gatlanok megfigyelését, a lakos­ság nyugalmának védelmét tartják. Odafigyelnek a gyanús idegen személyek mozgására, szükség esetén értesítik a rend­őrséget. Egyre magabiztosab­ban látják el a feladatukat, por- tyázó útjaikkal elriasztják a bű­nözőket. Jelenlétükkel hatéko­nyan közreműködtek a bűn- megelőzésben. Jó kapcsolatot alakítottak ki a lakossággal, a rendőrséggel és az önkormányzattal. Török Bá­lint szerint jó érzés az, hogy a község lakóinak nyugalmát tud­ják biztosítani. varázsbárka A pötyikék szigetén Ezzel a címmel mutattak be a kalocsai Kunszt József utcai tagóvo­da nagycsoportosai drámajátékot a napokban. Markó Lászlóné tagóvoda-vezető elmondta: a játék a gyerekek legfőbb tevékenysége. Ebben a formájában viszont az óvónő is tevékenyen részt vesz, jelen van a játékban, de nem a felnőtt hatalom képviselőjeként, hanem nagyobb játszótársként szerepel. Tapasztalataik szerint a drámajátékkal is foglalkozó óvodából kikerülő gyerekek jobban kommunikál­nak, ügyesebben kezelik a konfliktushelyzeteket, fejlettebb a beleérzőképességük. Többek között eze­ket is megbeszélték a drámajátékra kíváncsi térségi pedagógusokkal a bemutató után, amit a megyei pedagógiai intézet támogatott. FOTÓ: P. H.

Next

/
Thumbnails
Contents