Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK 5 FÉLEGYHÁZA ÉS PARTNEREI Határokon átívelő kapcsolatok interjú Mondják, közösségeinkbe - legyenek testvér- vagy partnerkap­csolatok - nem csak beleszüle­tünk, de választhatjuk is őket. Ezért a mai közösségiség egy kere­sett és megtalált, önmagunk által szervezett és életben tartott közös­ségiség. Ennek szellemében indult be a második világháború után az európai országok települései közöt­ti közösség- és kapcsolatépítés is, amelybe a rendszerváltást követő­en a magyarországi városok, falvak is bekapcsolódtak. Kiskunfélegyháza a rendszerváltás után kezdte el kiépíteni kapcsolatait. Ma már húsznál több határon túli településsel tart fent különböző szintű és jellegű együttmű­ködést. Erről a tizenöt éve elkezdődött fo­lyamatról és annak jelentőségéről beszél­gettünk Ficsór József polgármesterrel.- A rendszerváltás előtt Kiskunfélegyházá­nak hány testvértelepülése volt?- Bár hihetetlenül hangzik, a városnak 1990 előtt nem volt testvér- vagy partner- kapcsolata egyetlen európai településsel sem. Az önkormányzatok felállítása után merült fel annak szükségessége a képvi­selő-testületben, hogy a már létező európai mintára mi is elkezdjük kiépíteni ilyen jel­legű kapcsolatainkat. Annál is inkább, mi­vel az unióhoz való csatlakozás szinte a rendszerváltással egy időben került előtér­be Magyarországon. A város kezdettől nagy hangsúlyt fekte­tett a partnerkapcsolatok kiépítésére, ápo­lására és a meglévő partnerek megtartásá­ra. De ugyanilyen fontosságot tulajdonított az új kapcsolatok elmélyítésének is. A kap­csolatok mintegy harmada partnertelepü­lési okmánnyal is meg van erősítve. Ilyen a németországi Braunfels, az erdélyi Korond és Segesvár, a dániai Kjellerup, a franciaor­szági Die, yalamint az olaszországi Féltre. Utóbbi okmányát idén tervezzük aláírni. Öt nyugat-európai várossal, községgel rendkívül jó, bár egyelőre partnerkapcsola­ti okmány nélkül működő kapcsolatunk van. Ezek a következők: a franciaországi Bagnols-sur-Ceze, a spanyolországi Carcai- xent, a belgiumi Eeklo, az angliai Newbury és az ausztriai Rhormoos-Untertal. A har­madik csoportba tartoznak azok a kapcso­latok, amelyeket elsősorban a Magyaror­szággal közvetlenül szomszédos, vagyis az úgynevezett közép-kelet-európai országok településeivel létesítettünk a közelmúlt­ban. Ide sorolnám az erdélyi Tordát, Mező­madarast, Nagybányát és Kohót, a kárpátal­jai Mezővárit és Beregszászt, a felvidéki Uhrovecet, Privigyet és Alsószeli, és nem utolsósorban a délvidéki Kikindát és Tordát.- Hogyan osztályozhatók ezek a kapcsola­tok? ’ - Az együttműködések jelentős része ön- kormányzati vagy közigazgatási szintű, de jól prosperálnak a szociális ágazat, az okta­tás, a sport, illetve a kultúra különböző te­rületein kialakult együttműködések, ta­pasztalatcserék is. Mára a hivatalosnak számító város- és településvezetési, illetve szervezeti Kiskunfélegyháza I««** Kijiaeäfcii ííí»«^aj Európai Bizottság szint mellett kialakultak az egyéni kapcso­latok is, melyek némelyike időközben ba­rátsággá érett, mélyült.- A kapcsolatépítésben kifejtett aktivitásá­ért a közelmúltban elismerő díjjal jutalmaz­ták Kiskunfélegyházát..- Első partnertelepülésünk, Braunfels révén mi is bekerültünk az európai váro­sok partnerhálózatába, amelynek kapcso­latépítő tevékenységét az Európai Unió anyagiakkal is támogatja. Egyébként Bra- unfels-szel közösen több, fontos projektet valósítottunk meg, ezek elismeréseként kaptuk az Európai Partnerkapcsolatok Aranycsillaga kitüntetést. Ennek a part­nerhálózatnak a keretében kerül megren­dezésre minden esztendőben az időszerű problémákkal foglalkozó Fiatalok Európá­ért rendezvénysorozat, amelynek egy al­kalommal már Kiskunfélegyháza is ott­hont adott. Természetesen határokon átívelő kapcso­lataink többszintűek és az élet számos terü­letére kiterjednek. A köröndi kapcsolatot például az ottani Firtos Művelődési Egye­sület és a félegyházi Móra Ferenc Köz- y-arav művelődési Egyesület közötti létre­jött együttműködés alapozta meg. Azóta már a két település tűzoltói, mazso- rettegyüttesei és sportolói is megtalálták egymással a közös hangot. Egyik kapcsolat hozza a másikat. A dá­niai Kjelleruppal például Tiszaalpár révén kerültünk partnerségbe. Ám Tiszaalpár- nak volt egy vajdasági testvértelepülése, Torda is. S ha már Kjellerup összehozott minket, mi is bevontuk Tordát a partnere­ink közé. Van olyan település amellyel va­lamelyik iskolánk, s van, amelyikkel fú­vószenekarunk, a Zenebarátok Kórusa, valamelyik sportegyesületünk vagy épp a katolikus egyház révén kerültünk kapcso­latba. Mint már utaltam rá: Kiskunfélegyháza jelenleg húsznál több más országbeli tele­püléssel tart fent valamilyen színtű kapcso­latot, amelyek előnyei egyrészt az emberek közt szövődő barátságokban, másfelől ab­ban a kulturális, gazdasági és társadalmi fellendülésben nyilvánulnak meg, amelye­ket Kiskunfélegyháza számára épp ezek a határokon átívelő kapcsolatok tettek elér­hetővé. ■ Sz. A. A bolgárok elfutottak A város szimbólumának számító óratorony. Segesvár már a rómaiak idején lakott hely volt. A Gyulafehér­várra vezető út biztonságát egy­kor a Castrum Stenarum nevű őrhely vigyázta a magaslatról. A római erődítmény a népvándor­lás során pusztult el. Ä közép­korban átmenetileg bolgárok te­lepedtek meg a környéken, aki­ket honfoglaló őseink űztek el. Az elnéptelenedett vidékre II. Géza szászokat telepített, aki­ket különböző kiváltságokkal igyekezett megtartani. A szász telepesek kezdték meg 1191- ben (más források szerint 1198- ban) a Segesvár magvát képező favár építését. A szászokat 1224- ben II. Endre erősítette meg ki­váltságaikban. A gyorsan fejlő­dő város hamarosan a Küküllő menti szász szék központja lett. Az 1241-es tatárjárás során a segesvári favár elpusztult. He­lyére a XIII. század második fe­lében erős kővárat építettek. Az új erődítést Castrum Sex néven, már királyi birtokként említi egy 1280-ban kelt oklevél. A vá­ros igazi megerősítése Róbert Károly trónralépésétől a mohá­csi vészig tartott. A Várhegyen épült Felsővárost hajdan három erődítési rendszer és tizennégy torony védte. 1506-ban az erdélyi rendek a segesvári vártemplomban mondták ki a magyar, a székely és a szász nemzet unióját. A XVI. században a város evangé­likus hitre tért át. Erdély húsz fejedelme közül hármat Seges- várott választottak meg. A Rá- kóczi-szabadságharc idején ku­rucok foglalták el a várost. Fala­it, bástyáit lerombolták. Az 1849. március 3-i medgyesi vesztett csata után Bem József tábornok néhány napra Seges­várra húzódott vissza. Braunfels: a fejedelmi székhely Braunfels legvonzóbb látványossága a középkori lovagkastély. Ősi német település Frankfurt­tól nyolcvan kilométerre, északra. Alapításának pontos ideje nem ismert. Neve Castellum Bruninvels alakban egy 1246-ban keltezett oklevél­ben bukkan fel először. Alig négy évtizeddel később már a fejedelem és a solmsi grófok székhelyeként tartották szá­mon. Braunfels 1607-ben ka­pott városi rangot. A település 1800-tól a nassaui kormány­hoz, 1815-től Poroszországhoz tartozott. 1934-től a járási bíró­ság székhelye. A számos törté­nelmi emlékkel büszkélkedő város lélekszáma, az öt szom­szédos településsel történő ös­szeolvadása óta meghaladja a 11 ezret. Braunfels legvonzóbb látvá­nyossága a középkori lovagkas­tély. Maga a város magja zárt óváros, eredeti favázas házak­kal, múzeumokkal, templomok­kal. De van saját kórháza, két rehabilitációs klinikája és kivá­ló gyógyüdülőközpontja is. A Braunfels-szel kötött part­nerkapcsolat Kiskunfélegyháza egyik leggyümölcsözőbb együtt­működése. Nemcsak a társadal­mi élet és a kultúra területén, ha­nem a két település tűzoltói, pe­dagógusai és diákjai között is. Petőfi sírja Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik gyászos emlékű színhelye. A Fehéregy­háza melletti síkságon vesztette életét 1849-ben Petőfi Sándor. A település neve Alba Ecclesia alakban IV. Béla egy 1231-ben keltezett oklevelében bukkan fel először. III. András (Endre) 1297-ben már Feyeregházként említi. Fekvésénél fogva Fehér­egyháza évszázadokig főhadi­szállása volt azoknak, akik Se­gesvárt jöttek ostromolni. 1662- ben Kemény János innen húzó­dott fel Nagyszöllősre, ahol másnap csatát és életét vesztet­te. 1849. július 31-én Bem József a település melletti mezőn vesz­tett csatát az orosz túlerővel szemben. Ez a turulmadaras obellszk állító­lag Petőfi (tömeg-) sírja fölött áll A dániai testvérváros, Kjellerup főtere. Félegyháza partnertelepülései Braunfels - Németország 1992 Korond - Románia / Erdély 1993 Kjellerup - Dánia 1998 Die - Franciaország 2000 Segesvár - Románia / Erdély 2001 Féltre - Olaszország (tervezett) 2005 Bagnols-sur-Ceze - Franciaország Carcaixent - Spanyolország Eeklo - Belgium Newbuiy - Anglia Rhormoos-Untertal - Ausztria Románia / Erdély: Kárpátalja: Torda Mezőmadaras Nagybánya Költő Mezővári Beregszász Szlovákia / Felvidék: Uhrovec Privigye Alsószeli Szerbia-Montenegró / Délvidék: Kikinda Torda

Next

/
Thumbnails
Contents