Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-24 / 69. szám

2 PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 24., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KORKÉP - VELEMENYEK ü* Madárijesztő a toronyházon szász andras Először a sörösdoboz-szél- csengőt szerelték fel. Rájár a rúd mostanság a kiskunfélegyházi At­tila utcai lakótelepiekre. Főleg az utolsó tíz­emeletes toronyház lakóira. Hétvégeken éjsza­kánként - immár hónapok óta - részeg fiatalok randalíroznak az épület földszintjén. Törnek, zúznak, ablakot, világítótestet, falat, mennyezet- és liftborítást, időnként a rókabőrt is kidob­ják, sőt, kisebb dolgukat is elengedik, ha épp úgy adódik... Mindez a földszinten. Az épület tizedik emeletén üres sörös­dobozokból barkácsolt „szélcsengő” és a virágvasárnap óta is­mét működő galambriasztó kergeti az őrületbe a lakókat. Az épület legfelsőbb szintjén működik ugyanis a helyi kábel- televíziós társaság vevő- és jeltovábbító állomása. Nos, a kábe­les cég minden eszközt megragad, hogy megvédje antennáit a galamboktól. Először a sörösdoboz-szélcsengőt szerelték fel. Bár nem vált be, azóta is ott zörög. Aztán következett a ga­lambriasztó. Ez utóbbi egy cikkünk nyomán másfél hónapig hallgatott, ám néhány napja újrakezdte a sivítást. Ha nem ott élnék, azt hinném, hogy az Attila utcai toronyház voltaképpen egyfajta büntetés-végrehajtó intézet, ahol az emlí­tett módszerekkel fokozzák az elítéltek gyötrődéseit. Csakhogy nem így van. A panellakok többsége rendes, becsületes ember, aki joggal várja el, hogy legalább szombaton és vasárnap nyu­godtan kipihenhesse az egész heti munka fáradalmait. Kétségtelen, hogy napjainkban rendkívül sok a galamb. Nincs olyan torony, magasabb épület, ahová ne fészkelnék be magu­kat. Nyugaton vékony damilhálóval vonják be az épületek homlokzatát, így védekeznek ellenük. A galambriasztóról ugyanis kiderült: nem hatékony. A madarak ugyanis gyorsan megszokják. Az emberek nem... Ráadásul galambriasztóból egy is sok. Akkor már inkább a madárijesztő... A paksi erőműben bízik a gazdasági tárca VILLÁMOS ENERGIA A Paksi Atomerőmű kettes blokkja ko- rábbí'ltómzavarának helyreál­lítási munkálatairól, a blokkok üzemidejének meghosszabbítá­sáról tájékozódott Kóka János gazdasági miniszter az erőmű- társaságnál. A közlemény szerint Ko­vács József vezérigazgató tájékoztatta a minisztert az üzemidő-hosszabbí­tásról. Ezzel kapcso­latban elhangzott: az atomerőmű to­vábbi 20 éves biz­tonságos működése megalapo­zott, műszakilag kivitelezhető. Ez egyben a villamos energia előállításának leggazdaságo­sabb módja Magyarországon. A 2-es blokk 1-es aknájának helyrealhtasaval kapcsolatban a vezérigazgató ismertette: feb­ruár 25-én -elindítottálrá^öbb- lépcsős hatósági engedélyezte­tést. A szükséges engedélyek birtokában a biztonság elsődle­gességével végzik majd a munkákat. A miniszter a közlemény szerint meg­győződhetett arról, hogy a 2-es blokk visszaindí- tása során a biztonság minden más tényező előtt elsőbbséget élvez. Kóka szerint egy olyan országban, amely 70 százalékban energiaimport-füg­gő, az atomerőműnek nincs al­ternatívája, mert a hazai terme­lés 40 százaléka Paksról szár­mazik. Kezüket nyújtják a csángók felé kecskémét Böjté Csaba atya tegnap Kecskeméten átvette azt a tíz számító­gépet, mellyel az Erdély­ben élő magyar gyerekek oktatását kívánják segíte­ni. A ferences szerzetes lelkigyakorlatot tartott a piarista templomban. Tizenhárom évvel ezelőtt kez­dődött az a történet, melynek újabb fejezetébe nyerhettünk bepillantást tegnap. Böjté Csa­ba akkor felkarolt néhány baj­ban levő dévai gyermeket. Ma már nyolc központban közel 500 gyerekről gondoskodnak nap mint nap, és most kinyújt­ják kezüket a moldvai csángók felé is.- Annak ellenére, hogy min­denki arról beszél, hogy az em­berek önzők, magukba zárkóz­tak, elfordulnak egymástól, én azt tapasztalom, nagyon sok jó magyar ember van. Segítik az erdélyi gyerekeket, árvákat. Az elmúlt évben is kb. 150 millió forint jutott el a Szent Ferenc Alapítványhoz közadakozásból. A pénzből élelmet, ruhát, mele­get, oktatást biztosítunk a gye­rekeknek. Örülök azonban, hogy nem csak anyagi támoga­tást kaptunk. Jelenleg tizenkét magyar állampolgár dolgozik az alapítványnál főállásban, fia­talok, idősebbek segítenek a gyerekmentő munkánkban. Rá­adásul nem csak Magyarország területéről jönnek támogatók, hanem például a Felvidékről, sőt még Amerikából is.- A nemre mi igennel fele­lünk. A moldvai csángó testvé­Böjte Csaba atya lelkigyakorlatot tartott Kecskeméten. rek kérték, hogy segítsünk ne­kik iskolát alápítani. Vettünk egy 15 hektáros telket, és pün­kösd napján lerakjuk az építen­dő iskola alapkövét. Május 14- én, a csíksomlyói búcsú utáni napon, megtartjuk ezt a kis ün­nepséget. A lelkigyakorlatot megelőző­en Böjté Csaba átvette azt a tíz számítógépet, mellyel az erdé­lyi gyerekek tanulását fogják a jövőben segíteni. A felajánló OTP Bank Rt. ígéretet tett arra, hogy a jövőben is mindent meg­tesznek, hogy a hasonló kérése­ket teljesíteni tudják. Majdnem mindenki jönne- Polgári körünk alapítólevelének szándékai között szerepel a határon túli magyarok támo­gatása. Mivel a tagok fele orvos, kézenfekvő volt, hogy orvosi támogatást is nyújtsunk. Há­romszor voltunk már Erdélyben, a gyermekott­honok lakóinak orvosi segítséget nyújtani - mondta lapunknak dr. Pongrácz József. - Volt kint kardiológus, szemész, ßl-orrgögösz, gyerekorvos, sőt egy­szer laboratóriumot is vittünk- Mikorra tervezik a következő kiutazást?- Májusban megyünk legközelebb. Szeretném hangsúlyozni, hogy ez nem az én akcióm, hanem a barátaimé, akik zömmel kecskemétiek, de vannak köztük Szegedről, Budapestről is töb­ben. Úgy érzem, hogy majdnem mindenki jönne. Ennek csak az szqb határt, hoßy kint nincsenek olyan jó körülmények, hogy mondjuk nyolcán tudjunk együtt dolgozni. Óriási árzuhanással terjednek a DVD-lejátszók Néhány év alatt a semmiből ér­kezve a háztartások 22 százalé­kába jutottak el DVD-lejátszók, miközben néhány hagyományos szórakoztató elektronikai ké­szüléket egyre ritkábban hasz­nálnak. A Gfk Hungária Piacku­tató Intézet legfrissebb adatai szerint a tavalyi év 11 hónapjá­ban a legkorszerűbb digitális termékek óriási, 35 százalékot is elérő árzuhanása segítette ter­jedésüket. Színes tévékből már inkább a második készüléket vásároljuk, a háztartások egy­harmadában legalább két tévét használnak. A plazmatévé továbbra is keve­sek kiváltsága. Kevésbé kedvel­tek a hagyományos magnók és rá­diók, a videók esetében még in­kább egy helyben topogásról be­szélnek a kutatást végző szak­emberek. A nyaralást megörökítő videokamerák elterjedtsége meg­lepően alacsony: 10 százalék. Házimoziból szintén kevés van egyelőre: nyolcszázaléknyian bir- toklunk ilyet, igaz, ez egy év alatt négyszeres növekedés. a szórakoztató A háztartások felszereltsége (százalék) berendezések pia­ca a korábbi éveké­hez képest kissé megtorpant, két számjegyű bővülés után 2004-ben mindössze hat szá­zalékot mértek. Ebben nagy része van annak, hogy a háztartások jelen­tős része lakáshi­telt törlesztett. A visszaesés má­sik oka az, hogy az elektronikai berendezések árai tavaly alig csökkentek. ■ B. M. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Megveszi-e a magyar sonkát, ha a külföldi olcsóbb? Bagó Lajosné KECSKEMÉT:- Igen, min­den húsvétkor magyar son­kát veszünk, és eszünk, így lesz ez idén is. Elárasztanak bennünket az olcsó, silány mi­nőségű, ellenőrizetlen külföldi termékek, az igazi hazai pedig háttérbe szorul az anyagi kér­dések miatt. Az emberek több­ségének sajnos nincs választá­si lehetősége a megélhetési gondok miatt: hiába vásárol­na magyar árut, ha a pénztár­cája nem engedi. Évente körül­belül 3000 forintot szánunk a sonkára, mely a hagyomá­nyoknak megfelelően mindig a feltámadási körmenet után kerül a családi asztalra. Harci r Veronika Pap Krisztina BAJA:- Nem bízom a külföldről importált kötö­zött sonkában. Nem tudom, hogy mivel kezelték, hogyan tartósították, lehet-e egyálta­lán főzni. Ezért részesítem előnyben a hagyományos ha­zai sonkát, még akkor is ha sokkal drágább. Bár mi az idén disznót vágtunk, az ün­nepi asztal akkor is piacon, vagy háznál, ismerősnél vásá­rolnám a hazai sonkát ha nem lenne ez a saját füstölé- sű. Finomabb a házi sonka, jobban illik a húsvéthoz, plá­ne ha magunk főzzük meg. Ahogy mondani szokás, olcsó húsnak híg a leve. KOMPOC:- A mi fa­lunkban még nem ment ki a divatból a disznóvágás, évről évre hízót ölnek az emberek, és én - mint any- nyian a községben - több­nyire az otthon füstölt son­kát szoktam enni. Sokkal ízletesebb, mint a boltokban kapható, „gyorsított eljárás­sal” érlelt sonkák. Amúgy a magyar termékek fogyasz­tását részesítem előnyben, így ha mégis döntenem kel­lene a kérdésben feltett helyzetben - akkor kis árkü­lönbség esetén - a hazait választanám, még ha drá­gább is. Hopka Józsefné KALOCSA:- Nagyon fon­tos számomra a húsvéti son­ka minősége, ezért még ha drágább is, a jobbat keresem. Nem szoktam külföldi sonkát venni, szerintem nem is lehet olyan finom, mint a hazai. Az idén már beszereztem a son­kánkat. Háztól vettem, így biz­tos lehetek abban, hogy ízle­tes sonka kerül az ünnepi asztalra. Még akkor is így jár­nék el, ha a külföldi portéka lényegesen olcsóbb lenne, mint a hazai. Bár figyelnem kell az árakat is, mégis törek­szem arra, hogy jó minőségű, magyar áru kerüljön az aszta­lunkra. Sikeres évnek tartják a tavalyit az ügyészek bács-kiskun Igazságszolgál­tatási sikertörténetként jellemezték a megyei fő­ügyészség és a városi ügyészségek elmúlt évét Bács-Kiskunban egy teg­napi, kecskeméti értekez­leten. A megyei ügyészségi szervezet­ről Kovács Tamás, legfőbbü- gyész-helyettes, katonai fő­ügyész is elismerően szólt. Hangsúlyozta, hogy a tavalyi munka összes legfontosabb mutatója - különösen pedig a gyorsító intézkedések - példa­értékűek voltak Bács-Kiskun- ban. Ahol egyébként - mint ko­rábban a rendőrségi értékelé­sekből kitűnt - 2004-ben kis­mértékben csökkent az ismert­té vált bűncselekmények szá­ma. Ezzel párhuzamosan azon­ban növekedett a nyomozások eredményessége, és nőtt a vád­javaslatok száma. Emiatt vi­szont az ügyészségeknek jóval több munka jutott tavaly, mint korábban. Bács-Kiskunban azonban nem csak a Szabó Ferenc fő­ügyész-helyettes által irányított büntető szakterület munkája volt kiváló tavaly, hanem a Bó­dog János főügyész-helyettes­hez tartozó magánjogi és köz- igazgatási jogi szakterület is - hangsúlyozta Nánási László fő­ügyész a tegnapi évértékelőn. Kiemelte: a megyében 1800 egyesület és 1100 alapítvány ki­zárólagos törvényességi fel­ügyeletét látták el mintaszerű­en, és sok szabálysértési ügyet is feldolgoztak az ügyészségek. ■ Noszlopy

Next

/
Thumbnails
Contents