Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)

2005-03-03 / 52. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP VÉLEMÉ NYÉK PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 3., CSÜTÖRTÖK A világ változik, a fejtető marad takács valentina Akinél tetvet találtak, az megszégyenülten mehetett haza. Fejtetvektől szenved az ágasegyházi óvoda. Néhány gyereknél ugyanis a szüló'k nem jól kezelik a problémát, így ők állandóan újrafer­tőzik társaikat. Sok kicsit már nem is engednek a szüleik óvo­dába járni. Az óvónők és az ÁNTSZ derekasan küzdenek a tet- vek ellen, de a siker nem teljes. Gyerekként minden iskolakezdéskor megtetvesedtem. Sze­gény anyám az első években dühöngött, aztán lassan hozzá­szokott. Minden ősszel tetűirtással vesződtek a szülők, a mi külvárosi iskolánkban ugyanis meglehetősen vegyes társaság gyűlt össze. Akkoriban még nem voltak ilyen csodaszerek. A petróleumtól kezdve a mindenféle alkoholos löttyökig mindent kipróbál­tunk. Az ilyen módszerek hallatára a mai gyermekorvost az ájulás környékezné. A tetűmentes hajért sokat kellett harcolni, így aztán a pedagógusok mindent megtettek, hogy ne marad­jon esélye az újrafertőződésnek. A csodaszereket a szigor helyettesítette. A tanítónők, később az osztályfőnökök hetente két alkalommal átvizsgálták a buk­sinkat, és akinél tetvet találtak, az megszégyenülten mehetett haza. Csak tisztán kerülhetett vissza a közösségbe. Igaz, akkoriban az óvónőt, a tanárt semmi és senki nem köte­lezhette másra. Nem kellett attól tartania, hogy a kedves szülő bejön és patáliát csap, ha a gyerekét nem engedik a többiek közé. Nem mondom, tiszteletben kell tartani mindenféle embe­ri jogot. De lehetőleg úgy, hogy a tetűmenteseké se csorbuljon. Leépítéssel kezdődött a tavasz az üzemben nagykörös Elbocsátottak hu­szonöt alkalmazottat kedden a nagykőrösi konzervgyárból. Ennek oka, hogy az üzem tulaj­donosa, a Globus Rt. átalakítja a termelést: több tartósított élel­miszer - így az étel- és húskon­zervek - gyártását már meg­szüntette. A zöldség- és gyü­mölcsfélék feldolgozásához ele­gendő a mostani leépítéssel két­száz főre fogyatkozott állandó személyzet is. ■ M. J. Bács-Kiskunban is demonstrálnak Reális áron értékesíthessük termékeinket! - követelik egyebek mellett a tüntetők. akarunk mást, csupán a többi EU-s országéval azonos feltéte­leket. Ismerjük az unió elvárá­sait, és tudnánk is teljesítem a HASKÓ JÁNOS (Kiskőrös): - Az üzletekben 300 forint alatt nem lehet hét és fél- decis palacko­zott bort kapni. Ezt körülbelül egy kiló szőlő­ből állítják elő, amiért mi, ter­melők 45-55 forintot kapunk. A haszon tehát a kereskede­lemben csapódik ie, nem a ter­melőnél. Ez igazságtalan és megalázó a termelőkre nézve. minőségi követelményeket, ha a többi tagország gazdáival azo­nos elbírálásban részesülnének a magyar termelők. ■ S. L. Kiss pál (Csen­gőd): - Az integ­rált növényter­mesztésre 20 milliárd forintot igényelt a kor­mány az unió­tól. Ennek legalább a dupláját kellett volna kérni, hogy jusson elegendő pénz a 32 ezer pályá­zónak. A borárak szégyenlete­sen alacsonyak. A literenkénti 50-60 forintból nem lehet sem megélni, sem fejleszteni. Tegnap három ponton bács-kiskunban három pon­ton demonstráltak félpályás útlezárással tegnap a gazdák. Mindhárom helyszín az 53-as úton volt: Kiskunhalasnál, Kiskőrösnél és Akasztónál kellett az autósoknak 5-10 percet várakozniuk. Hortobá­gyi István megyei főkapitány­sági szóvivő tájékoztatása sze­rint rendőri irányítás mellett nyugodtan zajlott a forgalom, és rendzavarás nem volt. Kis­kunhalason 35 járművel kezdték meg délelőtt a de­monstrációt. OPAUSZKI SÁN­DOR (Kiskőrös): - Nem tarta­nánk igényt semmiféle tá­mogatásra, ha reális áron tud­nánk eladni termékeinket. Tar­talékainkat már feléltük, így nem tudjuk finanszírozni a rá­fizetést. Nincs esélye a magyar termelőnek addig, amíg özön- lik be az országba a rossz mi­nőségű, olcsó áru. kiskörös És akasztó határá­ban megközelítőleg száz traktorral és kisteherau­tóval állták el a gazdák az úttest egyik sávját tegnap reggel nyolctól délután négyig. A támogatások kifizetését követelték és azt, hogy termékeik reá­lis áron kerülhessenek piacra. Az olcsó, de rossz minőségű külföldi termékek elárasztják a hazai piacot, nekünk pedig hát­rányos feltételek közt kell ver­senyeznünk velük - fogalmaz­ták meg a gazdák tiltakozásuk okát. Az akasztói Bengő Antal, a tüntetés egyik szervezője sze­rint az elmúlt tíz évben nem iga­zán sikerült fel­készíteni a mezőgazdasági ter­melőket az EU-csatlakozásra:- Nem kapta meg a szüksé­ges piaci, pénzügyi és jogi vé­delmet az agrárszféra. Nem Újabb milliárdok a régiónak Szavaz az elnökség. Marosvári Attila (balra), a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke, Balogh László, a DARFT elnöke és Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés és területfejlesztési tanács elnöke. Az ivóvíz minőségének javítása, az út­hálózat bővítése és korszerűsítése, az informatika, az agrárium, a gépipar fejlesztése, valamint a munkahelyte­remtés áll a Dél-Alföldi Regionális Fej­lesztési Tanács kiemelt feladatai közt. Soros ülését tartotta tegnap Kecskeméten a Dél-Alföldi Regionális Fejlesztési Tanács (DARFT), amelynek legutóbb nagy többség­gel megválasztott vezetője dr. Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés, valamint a megyei területfejlesztési tanács elnöke. A huszonkét fős tanács elfogadta az ez évi de­centralizált terület- és régiófejlesztési pá­lyázatok szabályzatát és kiírását. A több mint kétmilliárd forintos kerettel rendelke­ző pályázati támogatás célja a gazdasági életkörülmények, a kulturális és oktatási rendszerünk javítása, de ezen felül támoga­tást nyújt az átfogó gazdasági szerkezet-át­alakításokhoz, valamint a területfejlesztés­hez. A DARFT ülést megelőzően tanácskoz­tak a régió megyei közgyűléseinek vezetői, ahol Balogh László javaslatára elfogadták, hogy a regionális pályázatok során erősít­sék a térség ivóvízminőség-javító fejlesztési programját. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a regionális fejlesztési tanács segíti az ivóvízprogramban érintett önkormányzatok részvételét azzal, hogy pénzügyi keretéből hozzájárul az önerők biztosításához. Az 1,8 milliárd forintot kitevő beruházási program hetvenöt százalékát az unió állja, a fennma­radó részt az érintett kétszáz településnek kellene összeadnia. A DARFT ennek a pénz­nek a biztosításához nyújt lehetőséget. A ta­nács ezen felül elfogadta a regionális infor­matikai fejlesztések programját és az inno­vációs fejlesztések stratégiáját. Ez utóbbi középpontjában az agrárvállalkozások, illet­ve főként a gépiparban működő, nagyüzemi technológiát felváltható, hatékony, modern fejlesztések támogatásai állnak. A tegnapi ülésen nem született döntés viszont arról, hogy a dél-alföldi régió milyen területek fej­lesztésével szeretne csatlakozni az Európa Tervhez. Erre már eddig is rengeteg javaslat érkezett a megyei területfejlesztési tanácsok társszerveitől, éppen ezért nem sikerült a megyéknek konszenzusra jutniuk. Egy biz­tos: az úthálózat bővítését és korszerűsíté­sét mindhárom megye vezetői elfogadták. A többi kérdésben Balogh László javaslatára áprilisban tartanak egy tanácskozást, amelynek kizárólagos témája az lesz, hogy merre tovább dél-alföldi régió? a Hiába hasalt órákig a hóban TiszAUG A némán jelző riasztó okozta a vesz­tét annak a négy fiatalnak, aki tegnap haj­nalban betört az ugi ABC-be. Már indultak az egymilliós zsákmánnyal, amikor megje­lentek a rendőrök a helyszínen. Az üzlet riasztója három óra tájban jelzett a tisza- kécskei őrsön. Két rendőr azonnal Tiszaugra indult, és épp akkor érkeztek a helyszínre, amikor a betörők kék Ladája kikanyarodott az élelmiszerbolt mögül. A tette­sek megpróbáltak elmenekülni, de a rendőrök a nyo­mukban voltak. Hosszas hajsza után a régi temető szomszédságában felfeküdt a Lada a hepehupás föld­úton, és leszakadt az alja. Az üldözöttek kiugráltak a kocsiból, és négyen négyfelé futottak. Egyikük, egy 15 éves kecskeméti fiú a közelben lehasalt a hóba. Három óra hosszat feküdt mozdulatlanul, majd mikor úgy gondolta, hogy már tiszta a levegő, előjött. Pechére: az egyik rendőr ugyan­is a kivilágítatlan autóban maradt, és rögtön fülöncsíp- te. Három társát azonban még keresik - tudtuk meg Kovács Béla kécskei őrsparancsnoktól. ■ Sz. A. A Ladában egymillió forint ebül szerzett áru és készpénz volt Kutatók a tanyavilágban SÜRGŐS A MUNKA A politika most odafigyel a tanyákra Duna-Tisza köze / Kecskemét Tanyafelmérés és -kutatás kezdődik a Du­na-Tisza köze 104 településén a Homok­hátságról szóló kormányprogramhoz kap­csolódva. A kutatómunkára a Regionális és Területfejlesztési Hivatal adott megbízást a dr. Csatári Bálint által ve­zetett kecskeméti Alföldi Tudományos Intézetnek (ATI), ami a Magyar Tudo­mányos Akadémia regio­nális kutatásokkal’ foglal­kozó központjához tarto­zik. Az ATI különböző egyetemi tanszékek és intézmények (pl. agrárkamara, Kiskun­sági Nemzeti Park) szakembereit, valamint a térség néhány polgármesterét is bevonta a munkába. Részvételükkel megalakult kedden Kecskeméten a Tanyai Tudományos Tanács. Az alakuló ülésen elhangzott: a tanyák ügyére évtizedek óta nem figyelt úgy oda a politika, mint most. Egyrészt azért, mert a közelmúltban Nagykőrös környékiek tün­tettek a parlament előtt tanyájuk villamosí­tásáért, másrészt azért, mert a készülő Nemzeti Fejlesztési Terv keretében lehető­ség nyílhat a tanyák támogatására uniós forrásokból is. A munka sürgős, hiszen az Európai Unió 2007-től 2013-ig tartó tervezési ciklusára kell olyan programokat kidolgozni, amik a Homokhátság ügyével összekapcsolva pá­lyázati Tehetőségeket adnak a Duna-Tisza közi tanyavilágnak a túlélésre és esetleges fejlesztésre is. Kiss Péter kancelláriaminisz­ter és Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter állítólag felkarolta a tanyavilla­mosítás ügyét, és sürgős intézkedéseket in­dított el. A kutatás első részét tehát május 31-ig be kell fejezni, hogy mielőbb előrelé­pés legyen a tanyavillamosítás terén. ■ B.F.I. FOTÓ: SINKOVICZ LÁSZLÓ

Next

/
Thumbnails
Contents