Petőfi Népe, 2005. március (60. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-18 / 64. szám
PETŐFI NÉPE - 2005. MÁRCIUS 18., PÉNTEK 5 PETŐFI NÉPE CIKKÜNK NYOMÁN • CIKKÜNK NYOMÁN • CIKKÜNK NYOMÁN • CIKKÜNK NYOMÁN Egy nagyberuházás bonyodalmai A Folplast új üzeme - ami eredetileg raktár lett volna - kimagasodik a lakóövezetből. Információink szerint a napokban a működéshez szükséges gépeket is beemelték a monstrum épületbe. lajosmizse Eredetileg raktárról és nem üzemről volt szó... Állítsák le a munkálatokat! címmel múlt év december 28-án írtunk a lajosmizsei Folplast Kft. beruházásáról. Ezzel kapcsolatosan ez év január 17-én - Lajosmizse harmadik temploma címmel - olvasói levelet adtunk közre. A fentiekre most, március 11-ei dátummal az alábbi levelet kapta szerkesztőségünk. Mint a Folplast Kft. ügyvezető igazgatója az alábbiakban szeretnénk válaszolni a Petőfi Népében a Lajosmizsei Folplast Kft. beruházását érintő negatív hangvételű cikkekre. Cégünk, illetve annak jogelődje 1970 óta a jelenlegi telephelyen működik és a kezdetektől fogva műanyag- csomagolóeszköz-gyártással foglalkozik. Az alapításkor telephelyünk szomszédságában nem voltak lakóépületek, mindössze az egykori vásártér területével voltunk határosak. A város ter- S jeszkedésével párhuzamosan a vásár- § tér felosztásra, illetve beépítésre került, s mivel szomszédaink tisztában voltak azzal, hogy egy működő üzem közvetlen környezetébe építkeztek, konfliktusunk hosszú évtizedeken át nem volt velük. Az 1990-es évek közepétől kezdődően az elavult épületek felújítása és az új irodaház megépítése a szomszédok szeme előtt és írásban is dokumentált hozzájárulásukkal történt meg. Az általunk elvégzett építési munkák nemcsak munkavállalóink foglalkoztatási körülményeit javították, hanem az épített környezet egészségesebb, szebb, kulturáltabb lett, annál is inkább, mert komoly ráfordítást tettünk az útviszonyok, csatornázási körülmények, parkolási viszonyok javítására. Az első konfliktusok egy jogerős építési engedéllyel megépített raktár felépítésénél, illetve annak üzemépületté történő rendeltetésmódosítása kapcsán robbantak ki, olyan alaptalan vádak alapján, melyek szerint az üzem mérgező anyagokat, illetve ózont bocsát ki. Az üggyel kapcsolatos egyeztető tárgyalások során szomszédaink be is nyújtották a számlát, vélt lelki sérüléseikért telkenként 20-20 millió Ft volt a kárigényük, azaz összesen 60 millió Ft! Fenti túlzott mértékű kárigényeket természetesen társaságunk nem tudta komolyan venni, hiszen ezen lakások forgalmi értéke kb. 8-9 millió Ft. Ha teljesítettük volna a kárigényüket, továbbra is szívesen laknának az üzem közvetlen közelében, de már nem lenne probléma a „károsanyagkibocsátás, a zaj, sem az elvett fény”. Sikertelen kártérítési kezdeményezésük láttán „fülemülepert” indítottak ellenünk, ügyvédi segédlettel össztüzet zúdítottak társaságunkra, és minden létező hatóságnál bejelentéseket tettek az üzem környezetkárosító hatását hangoztatva. De valójában milyen káros környezeti hatásokról is van szó? Véleményük szerint a polietilénekből klórgázok szabadulhatnak fel. Sajnos, aki ilyen mértékű tárgyi tudással rendelkezik, azzal nagyon nehéz vitatkozni, ugyanis a PVC egy teljesen más felépítésű műanyag. A következő rémhírt a korábbi, Petőfi Népében megjelent, az ózonkibocsátással foglalkozó cikk taglalja, mely szerint a műanyag-feldolgozó üzemek Lajosmizse 80%-át beterítik ózonnal. Mérési eredményekkel alátámasztható, hogy az üzem ózonkibocsátása oly csekély mértékű, hogy annál még az autók, fénymásolók, szoláriumok, elektromos ívhegesztők ózonkibocsátása is magasabb. Fenti állításaink alátámasztására idézünk a környezetvédelmi vizsgálatok jegyzőkönyvéből: „A légszennyező anyagok mennyisége nem éri el a többszörösen módosított 14/2001. (V.19.) KÖM-Eüm-FVM rendelet 5. sz. mellékletében meghatározott technológiai kibocsátási határértéket. A kibocsátott mennyiségük jóval a megengedett határérték alatti.” ■ Kocsis András Szerkesztőségi megjegyzés: A beruházást érintő cikkeink nem voltak negatív hangvételűek. Abban csak tényeket írtunk (az eredeti raktárépületből monstrum üzem lett a kertes lakóövezetben, ahol az érintettek elmondták sérelmeiket), de az ügyben szót adtunk Kocsis Andrásnak is. A január 17-én megjelent, Lajosmizse harmadik temploma című írás olvasói levél. Február 9-én (a Jogszabálysértő előkészítés című cikkben) ismét leírtuk a Folplast nevét, mert: a Bács-Kiskun Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett a lajosmizsei képviselő-testületnél a november 17-ei ülésükön hozott határozatuk miatt. Ugyanis a beruházás helyéül szolgáló területet (ahol ekkor már álltak az épület vázai) lakóövezetből gazdasági-ipari övezetre átminősítették. E jogszabálysértést elismerte a testület (március 8-ai cikkünk). Ugyanakkor a helyi építési szabályrendeletet (a november 17-én elfogadottat) máris hatályon kívül helyezték, s egyúttal felhívták a tervezőt a véleményezési és egyeztetési eljárás ismételt lefolytatásának megszervezésére. Nagy sikert arattak a Bács-Kiskun megyei borászok és biogazdálkodók ban, Berlinben emlékezhetünk, majd méltatta a régió páratlan természeti szépségeit, építészetét, különleges mezőgazdaságát és tudományos munkásságát. Varga Zoltán, a Békés Megyei Közgyűlés elnöke a három megye élelmiszeriparát mutatta be az érdeklődőknek, Marosvári Attila, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke a határ menti együttműködések lehetőségeiről beszélt, míg Albert Andor, a Magyar Turizmus Rt. dél-alföldi marketingigazgatója a pusztai termál- és gyógyfürdőturizmust mutatta be. Gaál József, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a régióban működő külföldi tőke sajátosságairól tartott előadást. Balogh László hazatérte után elmondta: meglepetésként érte őket az óriási érdeklődés a németek részéről, amelyben nagy sikere volt a biotermékeknek és a megye borászainak. Hozzátette: - Rendkívül felemelő érzés volt, hogy a berlini nagykövetségen tarthattam szűkebb hazámról előadást, ahol Manfred Stolpe, szövetségi közlekedési, építési és lakásügyi miniszter és több államtitkár mellett megjelent Bács-Kiskun testvérmegyéjének, Schwarzwald-Baar járásnak elnöke, Kari Heim úr is. Szabó Károlytól, a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés alelnö- kétől - aki szintén részt vett a berlini bemutatkozáson - megtudtuk: a megyei borászokat, a Bemutatkozó konferencia keretében ünnepelte március 15-ét a Dél-alföldi régió Magyarország berlini nagy- követségén, ahol óriási érdeklődés kísérte a megyék vállalkozásainak bemutatóját. Dr. Balogh László, Manfred Stolpe szövetségi miniszter és dr. Peisch Sándor nagykövet. A múlt évben, amikor Magyar- ország berlini nagykövetségén tanácskozást tartottak a román és szerb határ menti euroré- giós együttműködés lehetőségeiről, felmerült: bemutatkozhatna Németországban a Délalföldi régió. Bács-Kiskun, Csongrád és Békés megye vezetői úgy vélték, a lehetőség értékét tovább emelné, ha a németek egyben megismerkedhetnének az 1848-as polgári forradalom magyar történetével, értékeivel és tanulságaival. A berlini magyar nagykövetségen március 15-e alkalmából tartott nagyszabású rendezvénysorozaton a megyék vezetői a régió erőforrásairól, a területfejlesztésről, a turizmusban rejlő lehetőségekről tartottak látványos előadásokat. Ezen felül bemutatkoztak a megyék élelmiszer-ipari vállalkozásai, borászatai és mesteremberei. A kiállítók kétharmadát Bács-Kiskun megye adta. A siker rendkívüli szervezőmunkát igényelt, amely Sipos Zsoltot, a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdaságfejlesztési vezetőjét dicséri. A rendezvény nyitóelőadásában dr. Balogh László, a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnöke az 1848-as forradalom eszméiről beszélt, elmondta: kitüntető érzés, hogy a magyarság jeles ünnepére itt, e csodálatos kultúrával és hagyományokkal rendelkező nagyvárosiéit ház fogadta a régiót a berlini nagykövetségen. bio-, szürkemarha- és mangalicatermékek gyártóit nagyon sok német vállalkozó vette körül, többen már bejelentkeztek egy szakmai-üzleti látogatásra Bács-Kiskun megyébe. Balogh László tegnap elmondta: mivel nincs lehetőség minden egyes vállalkozót és vállalkozást felsorolni, ezért köszöni a kiállítóknak, hogy példamutató összefogással segítették a rendezvényt és öregbítették a megye, illetve a Dél-Alföld hírnevét. Hozzátette: azt azonban mindenképpen Dr. Peisch Sándor, a Magyar Köztársaság berlini nagykövete üdvözli a kiállítókat. meg kell említeni, hogy az olimpiai szakácscsapat tagjai, Varga Károly és Kovács Sándor mesterszakács, illetve Kiss Zoltán lajosmizsei mestercukrász elkápráztatták a több mint ötszáz résztvevőt, Németország elöljáróit. ▲ A Dél-Alföld meghódította Berlint
