Petőfi Népe, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)

2005-02-07 / 31. szám

6 NAGYKOROS ES KORNYÉKÉ SZERKESZTETTE: MIKLAY JENŐ TELEFONSZÁM: 06-53/355-918 E-MAIL:, pnnagyko@axelero.hu Szikrát vet a tó Kőrösön mindenki azt hitte, hogy ezen a télen nem engedi magá­hoz a korcsolyázókat a Csónakázó-tó. A múlt hét végére azonban vastag, szikrázó jeget vont a vízen a fagy, a gyerekek legnagyobb örömére. Több támogatást kapnak SPORTEGYESÜLETEK A múlt évhez képest valamivel több pénz jut 2005-ben Kőrös sportjára. Új költségvetése még nincs a városnak, de annyit már tudni, hogy az önkormányzat a tava­lyinál másfél millió forinttal többet szán a sportklubok mű­ködtetésére. A támogatás na­gyobb részét, mintegy öt és fél millió forintot, az állam adja. A helyi diáksport közel három­millió forint normatívát kap a központi költségvetésből. Az önkormányzat a ló tanuló, jó sportoló pályázat díjazására és a napközis táborok megrende­zésére kevéssel több mint egy­millió forintot tervezett be a költségvetésbe. Állami támogatás Diáksportra Önkorm. tám. Napközis táborok Összesen Forrás: önkormányzat 5,5 M Ft 2,9 M Ft 18 M Ft 1 M Ft 27,4 M Ft NAGYKŐRÖSI ANYAKÖNYVI HÍREK JANUÁRBAN SZÜLETTEK: Péczeli Sándor és Mihály Andrea: Tímea, Bakró István és Berkes Krisztina: Anett, Bánóczki Pé­ter és Dobóczi Anikó: Péter és Tamás, Cseri Viktor és Laczko- vics Szilvia: Krisztián, Pörge Gábor és».Sebők Erika: Gábor, Szeleczki József és Kovács And­rea: Dominik, Tóth Krisztián és Kiss Brigitta: Krisztián, Gátsik Zsolt és Tolnai Tünde: Viktória, Kökény Ernő és Dér Melinda: Natasa, Rácz Sándor és Judik Judit: Alex, Máthé László és Kálmán Anna: Melinda, Balázs István és Illés Katalin: László, Kanalas Zoltán és Kolompár Irén: Zoltán nevű gyermeke. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Kernács József és Bartos Anna. ELHUNYTAK: Tóth László (1940), Czira Dénesné Szentpéteri Juli­anna (1929), Somodi János Csa­ba (1983), István Jó^seJJié Túrkevi-Nagy Mária (1931), Molnár Péter (1949), Czira Dé­nes (1909), Tényi Ambrus (1908), Csete Györgyné Kenye­res Terézia (1912), Kalocsa Ambrus (1940), Ragó Ambrus (1935), Barta Zsigmond (1925), Danóczi Dezső (1932), Balogh Emil (1925). HÍREK Egyirányú Kőrösön ezen a héten, csütörtöktől csak a Jókai utca fe­lől lehet járművel behajtani az Eszperantó utcába. Az egyirányú- sításra azért volt szükség, mert az autók már veszélyeztették a gyalogos közlekedést a szűk út­testen. *4.*^ ioéjf Zene és irodalom Ma délután 5 óra­kor zenés irodalmi estet rendez a körösi Weiner Leó Zeneiskola közösen az Arany Já­nos Társasággal. Pedagógusok és tanítványaik adnak műsort ze­nét, verset és prózát. Tűzoltók Viszonylagos nyugalom­ban teltek az újév első hetei a körösi tűzoltóknál. Januárban mindössze négyszer kellett kivo­nulniuk szál ma bálákat, meggyúj­tott szemetet egyszer pedig csa­ládi házat oltani. Helyenként sok­millió forint értéket mentettek meg. Támogatás A körösi W *sí képviselő-testület | kétmillió forint támo­fteuBti gatást szavazott meg á helyi rendőr- kapitányságnak. Tavaly ősszel tér­figyelő-rendszerre pályázott az ön- kormányzat, de mivel nem nyer­tek, a pályázati önrészt a rendőr­ség használhatja fel. Tárlat Szabó György szobrászmű­vész alkotásait mutatják be hol­napután, délután 5 órakor Kőrö­sön, a Rácz József Galériában. A kiállítás február 25-ig tekinthető meg. Demonstrálnak a nagykőrösi gazdakör is csatlakozik február 17-én, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségé­nek Budapesten tervezett de­monstrációjához. A gazdák a me­zőgazdaság hazai intézmény- rendszerének átalakítását sürge­tik mert szerintük az nem szolgál­ja az ágazat érdekeit. Követelése­ik között szerepel a tavalyról el­maradt uniós tá­mogatások kifize­tése is. Huszár Kálmán a nagy­kőrösi gazdakör elnöke lapunknak? elmondta, a tűn- Ej tetőshez való - . A' "Á’ csatlakozás módjáról ezen a hé­ten döntenek. Parkoló Parkrongálást követ­nek el azok a látogatók, akik autóval közelítik meg a körösi Arany János Múzeumot. A váro­si képviselő-testület tavaly szeptemberban határozott a parkoló létrehozásáról. Azóta a műszaki tervek elkészültek, de azt nem tudni, hogy az építke­zés mikor kezdődik. Ásványvíz helyett kólát isznak diákétkeztetés A toldisok többsése a hizlaló ételeket kedveli A körösi iskolák büféiben naponta több száz forin­tot költenek a diákok. Többnyire a hizlaló étele­ket vásárolják. A szaktárca nemrégen kiadott egy ajánlást, miszerint az okta­tási intézmények büféiben egészségesebb ételeket, italokat kell árusítani. Az ország legna­gyobb élelmiszeripari középis­kolája, a nagykőrösi Toldi büfé­jében választékos a kínálat, ám a diákok többsége mégis in­kább a hizlaló csipszet, kólát, csokikat fogyasztja. Lakatos Pálné több mint húsz éve dolgo­zik az intézmény büféjében, elégedett a forgalommal. Azt mnnnío nloncArKon a<7 ÍpIzaIa sütőtanműhelyében készített pék- és cukrászsüteményeket árusítják. Kínálnak még tejter­mékeket, rostos és szénsavas üdítőket, ásványvizet, rágógu­mit is. A gyerekek leginkább péksüteményeket vesznek tízó­raira. Az üdítők közül többnyire még mindig a kólát részesítik előnyben, pedig kaphatók az is­kola kertészetében termelt gyü­mölcsökből, a konzerv-tanmű- helyben elkészített rostos üdí­tők is. Kiss Imre iskolaigazgató a Petőfi Népének elmondta, hogy intézményük megteremti a lehetőséget az egészséges táp­lálkozásra. Ezért bevezették a rozsos, magvas, kukoricás pék­sütemények és kenyerek árusí­tását is. A konzerv-tanműhely­Némely diák az összes zsebpénzét a büfében költi el. ben még cukormentes mézet is gyártanak, de annak Kőrösön nincs kereslete, ezért értékesítik. máshol ■ S. E. gönczy ZSÓFIA: Minden reggel veszek három kiflit és egy pohár tejfölt a büfében. Napközben még többször is vásárolok. Nagyon szeretem a sajtos croissont, amit az iskola tanműhelyében sütnek, de ropit, csipszet, nyalókát is gyakran " AS veszek. Az italok közül a teát, a vaníliás tejet és a kakaót kedvelem. Naponta 300-400 forintot költők el. Mindig sokan állnak sort a büfénél, néha 20 percet is várni kell, mire kiszolgálnak, pedig Erzsiké néni nagyon gyorsan dol­gozik. farkas Péter: Reggelire általában toldis sajtos rudat és három sonkás kockasajtot veszek. Sze­retem a rostos narancslét, kávét és rágót is gyakran veszek, délután pedig kakaót iszom. Átlagosan naponta nyolcszáz forintot költők bü­fére. Többnyire közvetlenül az órák kezdete előtt vásárolok. Akkor már kevesen állnak sorba, kihasználom azt a néhány percet. Erzsiké néni nagyon aranyos, mindig gyor­san kiszolgál bennünket sőt, félreteszi a kedvenc péksüteménye­inket is. Albérletben tornázik az iskola testnevelés. Kőrösön az Ádám László-szalyskola évente több mint ötszáz­ezer forintot fizet a Deák téri konditerem használa- táért. Tornaterem híján albérletben kénytelenek tartani a testnevelési órá­kat. A kétlakiság évtizedek óta nyo­masztja az intézményt, hiszen a testnevelési órák lebonyolítása időigényes és körülményes. A tornaterem azért is kellene az iskolának, mert jelenleg nincs akkora helyisége, ahol a külön­böző rendezvényeket megtart­hatnák. Nemegyszer előfordult már, hogy az ünnepélyeken az udvaron felsorakozott gyerekek némelyike rosszul lett a tűző napon. Esős időjárásban a szűk folyosókon kénytelenek szoron- gani az osztályok és az egész tantestület. A város döntéshozó testületé­ben minden évben foglalkoz­nak az iskola helyzetével, de a fenntartó önkormányzatnak so­ha nem volt elég pénze a torna­terem felépítésére. Idén felcsil­lant a halvány remény. Karsay Istvánná az önkormányzat okta­tási bizottságának elnöke indít­ványára a városi képviselő-tes­tület benevezett egy országos tornaterem-építési pályázatba. A gyermek- ifjúsági és sport­minisztérium 2006-ig száz tor­natermet akar megépíttetni ma­gántőke bevonásával. Ezek kö­zött szerepelhetne az Ádám László-szakis- kola tornater­me is. A beru­házás költsé­gének felét a befektető vál­lalja, ám en­nek fejében 15 évig bérleti dí­jat szedne a használatért. Azt egyelőre nem tudni, majd csak a tervezéskor derül ki, hogy ez a díj meny­nyi lesz. Ha a várható költsé­gek ismeretében a fenntartó úgy látja, nem éri meg belevág­ni az építkezésbe, még vissza­Az utóbbi években javultak a szakképzés feltételei, az iskolai sport fejlesztése azonban elmaradt. kozhat és várhat egy kedvezőbb pályázati kiírásra. Ki tudja, meddig? Féltik az aszfaltot a lakók közlekedés A Vitéz utcá­ban tönkremegy az asz­falt és veszélyes a közle­kedés. Ezt állítják a kör­nyéken lakók és kérik az önkormányzatot, hogy tiltsa ki onnan a kamio­nokat. Az utcabeliek tulajdonképpen az ellen tiltakoznak, aminek az aszfaltot köszönhetik. A Vitéz utca ugyanis azért épülhetett meg 1994-ben döntően állami támogatással, mert gyűjtőúttá jelölték ki a közeli Bonduelle konzervgyár járműforgalmá­nak levezetésére. A lakóöveze­ten átrobogó kamionok azon­ban idegesítik a lakókat és meggyőződésük, hogy a behe- mót járművek előbb-utóbb tönkreteszik a burkolatot. Ezért az utcában sebesség- és súly- korlátozás bevezetését kérik. Fekvőrendőr építését gyűjtő- útón tiltja a jogszabály a sebes­ségcsökkentő táblák költségét A környéken lakók még jól emlékeznek az utca sarára, mély kátyúira. Ezért védelmezik annyira a műutat. pedig sokallja az önkormány­zat. Tizennégy táblára lenne szükség, amelyek öszszesen több mint kétmillió forintba ke­rülnek. Kesztyűs György az ön- kormányzat műszaki bizottsá­gának elnöke január végén ar­ról tájékoztatta a képviselő-tes­tületet, hogy a Vitéz utcaiak problémája megszűnik, amikor megépül a Bonduelle Kft. Bok­ros dűlői tehermentesítő útja-. Azután pedig az Abonyi, a Szultán és a Zentai utcákban is ritkábban közlekednek majd a nagysúlyú teherautók. Az út­építés költségeire a városháza tavaly benyújtotta a pályázatot, de egyelőre még nem döntöttek róla. Alapítvány a helyi kultúrának törtél A kulturális érté­kek védelmét, népszerű­sítését szolgáló alapít­vány működik tavaly óta a községben. Az alapítvány létrehozói renge­teg feladatot vállaltak, hiszen egyszerre akarják elősegíteni a kulturálódást, az oktatást, a fia­talok sportolását. Az adomá­nyokból többek között a tanulás­ban kiemelkedő diákokat szeret­nék támogatni, ösztöndíjjal, ta­nulmányi kirándulások vala­mint oktatási eszközök finanszí­rozásával. A támogatásnak ez az intézményesített módja kiterjed továbbá a helyi kulturális és tör­ténelmi értékek népszerűsítésé­re is. Törteién sokan gondolják azt, hogy a haladó hagyományok ápolása jobbá teszi a falusi éle­tet. Az önkormányzat valamint a civil szervezetek a múlt évhez hasonlóan több színes közösségi programot terveznek a 2005-ös évben is.

Next

/
Thumbnails
Contents