Petőfi Népe, 2005. február (60. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-05 / 30. szám
2 MEGYEI KORKÉP PETŐFI NÉPE - 2005. FEBRUÁR 5., SZOMBAT- VELEMENYEK Végre egyenlőek lehetnének az esélytelenségek g£l zwk Kérni nehéz dolog, ágál ellene az ember büszkesége, de néha, bizony, muszáj Az imént olyat tettem, amit az országunkban legalább egymillióan nem tudtak volna utá- namcsinálni: leszaladtam az irodából, és vettem egy kakaóscsigát. Az előbbi mondat feltételezi, hogy van munkám és abból csigavásárlásra költhető pénzem, de ezektől most nagyvonalúan tekintsünk el, különben rögtön többmillióra kéne módosítani azt az egyet. Maradjunk csak a szaladásnál! Csak ezért is minimum egymillió ember irigyelhet méltatlanul. Ennyien élnek ugyanis mozgássérülten Magyarországon. Közülük 640 ezren regisztráltak, de az egyesületük egyik vezetőjének én elhiszem, hogy ténylegesen legalább kétszer ennyien vannak. Nekik egy ilyen - egészségeseknek egyszerű - feladat elérhetetlen. Lépcsőzés, bankautomata-használat, járdaszegélyek, a gyalogosátkelőnél tíz centi magasra felfagyott jégbordák. A mankósoknak és a kerekes székeseknek ezek mind-mind csapdák. Érthető hát, hogy az állandó ülésre kárhoztatottak igencsak megörültek, amikor törvény született az önkormányzatok köz- intézményeinek akadálymentesítéséről. Felcsillant a remény, hogy - teszem azt - az adóügyi osztályon most már nem azért lesz képtelenség elintézni egy ügyet, mert be sem tudnak jutni. Hanem ettől függetlenül. Tehát végre egyenlőek lesznek az esélytelenségek. Nos, még ez sem jött össze. A szomorú, hogy most az egyszer központi pénz is lenne a probléma megoldására, csak kérni kellene. Igaz, kérni nehéz dolog, ágál ellene az ember büszkesége, de néha, bizony, muszáj. Ezt a leckét a mozgáskorlátozottak már megtanulták. Ha például az egyik nyolvanéves - szellemileg tökéletes állapotban lévő - tolószékes ismerősöm nem kéri meg az önkormányzat négy dolgozóját, hogy segítsék fel a lépcsőn, még ma is ott állhatna zavartalanul az épület előtt. Nem kívánom én egyik városvezetőnek sem, hogy tolószékbe kényszerüljön, pedig az talán segítene. Hiszen olyan csodát is láttunk már, hogy egy-egy képviselő házáig váratlanul felbetonozták az utat. Ha tolószékes lett volna, talán akadálymentesítették volna a hivatalát. liPtnrnr^TTW--------Se gít a honlap ,: ; taj-kártya Márciustól az egészségbiztosító internetes oldalán iwww.oep.hu) is ellenőrizhető a TAJ-kártya érvényessége. Az új szolgáltatás elsősorban az egészségügyi intézmények munkájához nyújt segítséget. Ha az elszámolások során a TAJ- szám elírásából adódó adminisztrációs hiba keletkezik, akkor annak korrigálásáig az adott számra megáll a finanszírozás. Ez esetben a TAJ-szám megadása után megtudható a program segítségével a kártya érvényessége, de a tulajdonos kiléte nem derül ki. A betegeknek is kedvez az új rendszer, mert akkor is igénybe vehetik az egészség- ügyi ellátást, ha éppen nincs náluk a TAJ-kártya. Olyankor a személyi igazolványban szereplő adatokból lehet megtudni, hogy van-e az illetőnek érvényes kártyája. ■ MTI nőt csütörtökön a faluban. Az eset reggel fél hat tájban történt: a ház garázsbejárójában a tettes gázspray-vel lefújta az autójával munkába készülő, 44 éves asszonyt, majd rövid dulakodás után kikapta a kocsi anyósüléséről a táskáját és kereket oldott. A táskában 1 millió 600 ezer forint, 2430 svájci frank, két arany gyűrű, két arany nyaklánc és személyes iratok voltak. A kár tehát 2,1 millióra tehető. A rablót a Kiskunfélegyházi Rendőrkapitányság keresi. ■ OH A Tömöri Pál Főiskola felvételi hirdet a 2005/2006. tanévre 2005. szeptemberi kezdéssel Alapképzési szakok (nappali és levelező):- Gazdálkodási- Külgazdasági Nappali tagozaton államilag finanszírozott és költségtérítéses formában, levelező tagozaton költségtérítéses tonnában indul a képzés. Felsőfokú szakképzési szakok (nappali):- Banki szakügyintéző- Pénzügyi szakügy intéző- Számviteli szakügyintéző- Idegenforgalmi szakmenedzser A felsőfokú szakképzési szakok államilag finanszírozott formában indulnak. Másoddiplomás képzések (levelező):- Európai Unió szak- Gazdasági informatikai menedzsment szak- Külgazdasági pénzügyi menedzsment szak Képzési helyszínek:- levelező tagozaton: Budapest Kalocsa. Kecskemét. Székesfehérvár;- nappali tagozaton: Kalocsa. Jelentkezni lehet 2005. február 15-éig "A" és "B” lapokon. További információ Papp Gyuláné tanulnrinyíhívatal-vezetőnél munkanapokon, 9-15 óráig, vagy a 78/564-609 telefonszámon. www.tpfk.hu A bírósági ügyek 86 százaléka egy éven belül befejeződik A magyarok háromnegyede megbízik az Alkotmánybíróságban A Tudomány és Technika Háza adott otthont a jogásznapi konferenciának. Felvételünkön (balról) dr. NánásI László Bács-Kiskun megyei főügyész, dr. Polt Péter legfőbb ügyész, dr. Balogh László, a Bács-Klskun Megyei Közgyűlés elnöke, dr. Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke, dr. Lomnlci Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és dr. Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke. MEGYEI JOGÁSZNAP / KECSKEj mét „Magas az Alkotmánybíróság társadalmi megbecsülése; bizalmi indexe 75 százalék. Azt hiszem ennél jobb hír egy 15 éves, de tevékenységében nagykorú alkotmánybíróság számára nincs” - mondta Holló András, a testület elnö- ] ke g tegnapi megyei jog^szga- pon, amit A jogállamiság alapintézményeinek elmúlt 15 eve címmel rendeztek meg. Lomnid Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke a harmadik hatalmi ág utóbbi másfél évtizedes történetét és je- 1 e n 1 e g i helyzetét elemezve Alkotmánybíróság 1994-2004 A Beérkezett indítvány: Döntés: Alkotmánysértés: Forrás: MTI , i dni uiu ívfi 1989 előu'300i i) ' 350 ezer ügy érkezett a bíróságokhoz évente, most vlszőnf eléri az Évmilliót a folyamatos ügyek száma. Miközben az ügyszám megnégyszereződött, a bírói létszám csupán a duplájára nőtt. Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács felmérte, mennyi öt évnél ré; .gettói ÍF van Magyarországon, es 2004 decemberében 1538 volt. „Kétségtelen tény, hogy a sajtóban az elhúzódó perek jelentkez20132 2383 kb. 700 nek, hiszen a pernyertesek viszonylag ritkán fordulnak a nyilvánossághoz. Nagyon sokan nem hiszik el, de tény, hogy az évente érkező 1,2 millió ügy 86 százaléka egy esztendőn belül befejeződik” - mondta a főbíró. A Magyar Jogászegylet Bács-Kiskun Megyei Szervezete által megrendezett 37. jogásznapon előadást tartott az Állami Számve-9V vőszék elnöke és a legfőbb ügyész is. Csak az gazdálkodhat, aki tanulta dán mezőgazdaság Ahol a tehenek 8000 kilogramm tejet adnak évente A sikeres dán mezőgazdaságnak az együttműködés, a technikai háttér kihasználása és a magas színvonalú képzés az alapja - hangzott el a héten a megyeszékhelyen, amikor Henrik Detlefsen, a dániai Arhus város mezőgazdasági iskolájának tanára tartott előadást a Dán Kulturális Napok rendezvényén. Kecskemét Detlefsen elmondta, hogy az utóbbi ötven évben az ötödére csökkent a dán agráriumban dolgozók aránya. Az ötmilliós országban ma már csak ötvenezren élnek a mezőgazdaságból, aminek legsikeresebb ága az állattenyésztés (25 millió sertést nevelnek évente). Nem vehet főidet, nem alapíthat farmot az az ember Dániában, akinek nincs agrárvégzettsége, és ha három hektárnál nagyobb földön akar farmergazdaságot létrehozni, a három és fél éves mezőgazdasági szakiskola után még egy kétéves farmerképzőt is el kell végeznie. És azt tervezik, hogy ezen a kétéves kurzuson angol nyelven folyik majd a képzés. Az előadó rámutatott: kimagasló termelési eredményekkel dicsekedhet a dán mezőgazdaság. Példaként említette, hogy olyan szarvasmarhákat tartanak, amik évente 8000 kilogramm tejet adnak, és ez kiemelkedő a kontinensen. Mivel azt feltételezik, hogy pár éven belül csak két-három nagyobb cég marad talpon Európában a tejtermékek piacán, már ösz- szefogtak a dán gazdák több ország termelőivel, hogy ne szoruljanak ki a piacról. Dániában százéves hagyománya van az együttműködésnek: a gazdák mindent megszerveznek, vágóhidat vásárolnak és a kereskedelembe is bekapcsolódnak. ■ MTI A Magyarországon képviselettel rendelkező államok közül Dánia az egyetlen, amelyik nem a fővárosban, hanem Kecskeméten rendezte be kulturális intézetét. MEGKÉRDEZTÜK OLVASÓINKAT Mindig bekapcsolják a biztonsági övét? SZEGI ZOLTÁN Baja- Az igazat megvallva városon belül nem mindig, de az esetek 80 százalékában igen. Bírságot még nem fizettem emiatt, de már figyelmeztettek az öv szükségességére a rendőrök. Sajnos a városi forgalomban a többség nem köti be magát - erre nincs mentség, hiszen meg lehet szokni az övét. Két kisgyerekemet kivétel nélkül mindig becsatolom a gyermekülésbe, mert bármikor lehet hirtelen fékezés. Ha megsérülnének, magamat okolnám érte. Az országúton, persze, minden esetben használom az övét. KOVÁCS JÁNOS Kalocsa- Szerencsére olyan autóm van, ami jelzi, ha nincs bekül . 1 ve a biztonsági m WBÉm 1 öv. Néhányszáz méter után már annyira zavar a figyelmeztető hang- és fényjelzés, hogy inkább bekapcsolom és bekapcsoltatom az öveket. Ebből következik, hogy a városi forgalomban, rövidebb utakon is használom, nem csak a nagyobb távolságokon. A kocsim amúgy már lassan nagykorú, 14 éve készült, de a svédek már akkor is gondoltak a biztonságra. Egyébként az a véleményem, hogy az autókba beépített öv fontos része a biztonsági rendszernek. BALÁZSI ÁKOS Kecskemét- Szégyellem bevallani, de a városban többnyire nem kapcsolom be a biztonsági övét. De, ha külterületre, vidékre indulok, az az első dolgom, mikor beszállok az autóba. Okos dolognak tartom, hogy kötelező a használata, hiszen megóv, csökkenti a sérülés veszélyét baleset, koccanás esetén. Persze, hallani néha olyanról, hogy épp amiatt maradt életben valaki, mert nem volt bekapcsolva az öve, de ez elenyésző hányada, maximum egy százaléka az eseteknek. Sokan fittyet hánynak a dologra - nekik talán nincs félelemérzetük az utakon. FOTÓ: BANCZIK RÓBERT
