Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)

2005-01-29 / 24. szám

14 MAGAZIN PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 29., SZOMBAT A kísérletet először Jean Bemard Leon Foucault végezte el 1851-ben a párizsi Pantheonban. Egy igen hosszú acélszálból és egy nehéz vasgolyó­ból álló inga segítségével közvetlenül demonst­rálta a nagyközönség számára a Föld forgását. Az ingát lengésbe hozva rövid idő elteltével azt tapasztalhatjuk, hogy a lengési sík elfordul. Szemléletesen azt mondhatjuk, hogy az inga alatt lengés közben elfordul a Föld. Dinamikai szempontból nézve a forgó Földön az ingára a gravitációs erőn túl az ún. Coriolis-erő is hat, ez felelős a lengés síkjának körbefordulásáért. A lengési sík körbefordulá- sának ideje függ a kísérlet helyének földrajzi szélességétől: ez Magyarországon körülbelül 33 óra. A kísérlet során az elfordu­lást többféleképpen lehet demonstrálni. Például bábukat állítha­tunk fel körben, amiket aztán az ingatest egymás után fellök, vagy az inga alá homokot szórhatunk, amibe az ingatestre sze­relt tű belerajzolja a lengés nyomvonalát. És mégis mozog a Fold Kiskunfélegyháza Bizonyítási eljárás Foucault-ingávc A félegyházi amatőr csillagászok Melzl Ferenc vezetésével akarják bizonyítani a Föld forgását. A félegyházi csillagász szakkör nem kisebb feladatra vállalkozott, minthogy bebizonyítsa: a Föld forog. A Foucault-féle inga elkészítése azonban nemcsak költ­séges vállalkozás a fiatalok részéről, de igazi szenzá­ció is. Magyarországon eddig csak egyetlen alkalom­mal, 1880-ban, Szombathelyen végezték el segítségé­vel a kísérletet. A világon először 1851- ben, Párizsban sikerült a Foucault-ingával bizo­nyítani a Föld forgását. Az esemény akkor óriá­si jelentőséggel bírt tu­dományos körökben. Foucault egy 67 méter hosszú kötélre erősített fel egy 28 kilogrammos fém gömböt. Az inga mozgása során a lengési sík elfordul, amely azt igazolja, hogy a len­gés közben az inga alatt elfor­dul a Föld. Ha homokot tesznek az inga alá, annak egymást kö­zépen metsző vonal-rajzolata jól szemlélteti a feltételezés helyes­ségét. Meid Ferenc vezetésével fél­egyházi diákok készülnek a kí­sérlet megismétlésére. Ők egy 30 méter hosszúságú speciális acélsodronyt és egy 40 cm átmérőjű, 20 kilogrammos fém gömböt használnak majd. Ha ter­vük sikerül, az inga mintegy 8- 10 órán át leng majd. A nagy nyilvánosság elé szánt szenzá­ció helyszínét egyelőre titokban tartják az ifjú csillagászok. A bemutatót május végére, június elejére tervezik. Addig a diákok szerkesztésében háromezer példányban elkészül az És még­is mozog a Föld című kiadvány is, amely közérthető formában magyarázza a jelenséget. A szakkörvezető, Meizl Fe­renc elmondta: Félegyházán 1983 óta működik csillagász szakkör. Tagjai mindig nagy ér­deklődéssel figyelték a termé­szeti jelenségeket, és - sokszor maguk készítette eszközökkel - vizsgálták az égitestek mozgá­sát. Az űrkutatás fejlődésének és a legfrissebb tudományos szenzációk megjelenésének 1880. augusztus 25-én, amikor Szombathely adott otthont a Mi gyár Orvosok és Természetvizs­gálók Vándorgyűlésének, Kunc Adolf, az akkor már elismert tu dós-tanár ezrek előtt mutatta be a harminc évvel korábban Pá­rizsban elvégzett Foucault-féle ingakísérletet. A premontrei ren­di főgimnázium igazgatója - aki egyébként egy, a Gothard-flvérek műhelyében elkészített szemlél­tető eszközt, az ún. kremaklit- ront is segítségül hívta a bemu­tatóhoz - egy 30 méter hosszú zsinóron felfüggesztett egy 30 ki­logrammos golyót a székesegy­ház kupolájában, hogy bizonyít­sa: a Föld forog. üteme azonban mára feldől- magyarázatára, értelmezésére gozhatatlan információ árada- pedig szerencsére mindig akad- tot zúdít az emberekre. Ezek nak érdeklődő fiatalok. Hegycsúcsokra görbe uborkával és létra nélkül európa Sokáig úgy sejtet­tük, hogy a mákos tésztá­nak és a disznóvágásnak annyi, ha Magyarország az Európai Unió tagja lesz. Aztán kiderült, ez csak pletyka: guba és há­zi disznósajt továbbra is létezik, és nem törvény- sértés megennünk. Az Európai Unió sok-sok téve­dés és kacsa helyreigazítására kétnyelvű, angol-francia honla­pot nyitott. A cáfolatok honlapján arról értesülhetünk, hogy ingyenes férfiasságot növelő kék tabletta nem jár ellátmányként az EU- képviselőknek. Megtudhatjuk, hogy új vibrátorokat sem csak úgy lehet vásárolni, ha vissza­szolgáltatják a régieket, és nem kötelező feltüntetni a felhasz­nált anyagokat, ha iskolai ün­nepségekre készítünk sütit. A hírlapikacsa-ellenes hírfor­rás szerint a brit sajtóé az a ké­tes érdem, hogy a legtöbb valót­lan jelentést terjeszti az Euró­pai Unióról. A Financial Times például ezt jelentette tizenhárom hónapja, hogy az EU rendelkezései a gör­be banán és a hajlott uborka forgalmazásának végét jelentik, mert a zöldségeseknek az áru nagyságáról, hosszáról, színé­ről szóló egész sor rendelkezést kell betartaniuk. Az EU-cáfolat szerint a tagál­lamok felkérésére az Európai Unió bizottsága nem kötelezi az uborkát arra, hogy egyenes le­gyen. A brüsszeli irodisták fel­háborodottan hallanak arról is, amikor azzal vádolják őket, hogy a hegymászók a jövőben kötél helyett állványzatot köte­lesek használni. Első Vitéz Lászlóját 71 éve faragta bábművészet Kemény Henrik, az örök kedvenc nyolcvanéves Kemény Henrik munkássá­gát számos kitüntetéssel dí­Vitéz László, Hakapeszi Maki és Süsü: a magyar bábművészet legismertebb figurái. Azt nem is lehet­ne megkérdezni, hogy mi a közös bennük, csak azt: ki a közös bennük. Kemény Henrik kezében keltek életre. A paraván mögött megbújó bábművész ma nyolcvanéves. Kemény Henrik Budapesten született 1925-ben. A szakma és a közönség által csak Heni bácsiként ismert művész mindössze hatéves volt, ami­kor először szerepelt közönség előtt egy apjától kapott Mikiegérrel, kilencévesen fa­ragta első Vitéz László babá­ját. Édesapja 1944-ben munka- szolgálatban tűnt el, a színház irányítását a fiúk vették át. Az ötvenes évek elején felszámol­ták a népligeti vurstlit, a szín­házat államosították, majd be­zárták. Kemény Henrik a győ­ri, majd a budapesti Állami Bábszínházhoz került. Két év­Még ma is aktívan bábozlk, öccse halála óta már csak egyedül járja az országot, örömet szerezve gyermekeknek és felnőtteknek. tizeden át dolgozott a színház művészeként, az ő nevéhez fű­ződik 1955-ben az első vidéki bábszínház megalapítása is Győrben. A bábszínházban ját­szott, bábokat tervezett és ké­szített, 1964-ben elvégezte a bábszínész képzőt is. Később visszatért a vándorszínház­hoz, önállóan ténykedett, ere­deti, hagyományos formájában játszotta a család Vitéz László darabjait. Kemény Henrikről elsőre mindenkinek a Kemény család figurája, a legendás Vi­téz László jut eszébe. A harci­as, hatalmas igazságérzetű hős 200 éve üti az ördögöt pa­lacsintasütőjével, generációról generációra nevetteti meg a közönséget. Még apja készítet­te Lévay Sándor tervei alapján Hakapeszi Maki, az egykori Zsebtévé csokoládéért min­denre hajlandó majma a kép­ernyőn keresztül lett a közön­ség kedvence, akárcsak Fur­fangos Frigyes mester. Kemény Henrik készítette és mozgatta az ellenállhatat­lan Süsü sárkányt is. 1964- ben a Vitéz László volt az első bábjáték a Magyar Televízió­ban, s azóta több nemzedék alapvető meseélményévé vált. Kemény Henrik az egész vilá­got bejárta a bábokkal, s min­denütt óriási sikert aratott. Kellékeit bőröndjéből vará­zsolja elő,, percek alatt meg­szeretteti magát, bárhol, amerre jár. A közönséget is mindig bevonja á játékba, a nézők hangosan biztatják, fél­tik Vitéz Lászlót, amint igaz­ságot tesz. Több mint százéves hagyományra visszatekintő vásári bábjá­tékos család sarjaként látta meg a napvilágot. Nagyapja már 1897-ben működési engedéllyel rendelkezett, cirkuszigazgató, bűvész és bábszínház-tulajdonos volt. Fia, idősebb Kemény Henrik is bábkészítéssel és bábjátékkal foglalkozott, apjával együtt több színházat is alapítottak. 1927-ben épült fel a csa­lád népligeti bábszínháza, amely évtizedekig mulattatta az odasereglőket. A harmadik generáció tagjai, Henrik és Má­tyás öccse ebbe születtek bele és ebben nőttek fel A papa fa­ragta a bábokat, a mama húgukkal együtt varrta ruháikat. A fiúk először csak kézre adtak a paraván mögött, majd kisebb szerepeket is kaptak. jazták, a népművészet mes­tere, többszörös Nívódíjas, 1987-ben érdemes művész, 2002-ben kiváló művész lett, 1996 óta a Magyar Művé­szeti Akadémia tagja.

Next

/
Thumbnails
Contents