Petőfi Népe, 2005. január (60. évfolyam, 1-25. szám)
2005-01-28 / 23. szám
8 PETŐFI NÉPE - 2005. JANUÁR 28., PÉNTEK MEGYEI GAZDASÁGI TÜKÖR Nyer a gazda, ha kivonul az útra? INTERJÚ Tüntetésekről beszélnek agrárberkekben. A Magosz szerdai rendkívüli kongresszusán dönt e kérdésben. A 2004-es év is demonstrációkkal kezdődött - és végződött - az agrár-érdekképviseletek számára.- Szövetségük hogyan értékeli az első uniós évet? - kérdeztük Bogi Bélától, a Magosz alelnöké- től.- Csodát nem vártunk, mivel hiteles információink voltak az osztrák csatlakozás első éveiről. A legnagyobb csalódást a saját kormányunk okozta és okozza a mai napig is. A versenyképességhez szükséges támogatások kifizetése elmaradt. (Csak faktordíj ellenében tudtunk némi előleghez jutni.) A felzárkóztatást segíteni hivatott hitelek valami úton-módon az agrárnagytőkéseknél és az úgynevezett integrátoroknál kötöttek ki, amelyek felhasználásával a gazdáktól önköltség alatt vásárolták fel a termelvényeiket, vagy töltötték fel raktárjaikat magyar termékek helyett a konkurens országok támogatott alapanyagaival. Példa nélküli körbetartozási hullámot indított el az állam azzal, hogy visszatartja az áfa-, a SAPARD- és SAPS-kifizetéseket. Ez a pénzügyi szökőár sokakat ragad magával és fog maga alá temetni.- Az agrártárca komolyan vette az érdekvédőket 2004-ben?- A költségvetést érintő észrevételeinket rendszeresen figyelmen kívül hagyják, különösen, ha a családi gazdaságokról, magángazdaságokról van szó. Hiába volt minden érdekképviseleti javaslat, figyelmeztetés. A februári demonstrációsorozat hatására „engedményekre” kényszerült a kormány. Az EU- csatlakozás előtt három hónappal azért kellett az utakra menni a gazdáknak, és a budapesti bevonulást is kilátásba helyezni, hogy legalább az előző évinél ne kerüljenek rosszabb helyzetbe. Példa nélküli a kormányzati magatartás a csatlakozó országok között.- Az utakra vonulás mint eszköz bevált?- Nem szívesen tüntetünk, de az érdekeink érvényesítésére ennél komolyabb törvényes eszköz nem áll rendelkezésünkre, tehát ezt kell alkalmaznunk. Azzal, hogy a hazai és a nemzetközi sajtó figyelmét felkeltjük, a társadalom többi tagja számára is hallhatóvá és - szándékunk szerint érthetővé - válnak problémáink. A közös fellépés a közvetlen célon túl erősíti a résztvevőkben az összetartozás és szolidaritás érzését, amire a mai világban egyéb alkalmakkor is nagy szükség lenne.- A harcos fellépésnek elegendő teret adnak a jogszabályok, mint a régi EU-tagoknál?- Ahány ország, annyiféle törvény. A mi törvényeink nem sok mozgásteret adnak a harcos fellépésre. Miután az agrárszabályozás nagy része Brüsz- szelbe került, nem is biztos, hogy a hazai terepen való fellépést kell erősíteni - gondoltuk eddig. De ízelítőt kaptunk abból, hogy jelentős kompetenciák megvonása ellenére is egy kormány milyen károkat tud okozni saját mezőgazdaságának, illetve a vidék társadalmáSzlovákiában kifizették A napokban tartott elnökségi ülés után Jakab István, a Magosz elnöke elmondta: a múlt évi, egyszerűsített területalapú uniós támogatásnak csupán 13 százalékát kapták meg a gazdák, Szlovákiában meg 99 százalékban kifizették a pénzt. A Magosznál a gabonaintervenció menetét sem tartják kielégítőnek, mivel szerintük mintegy kétmillió tonna gabona tárolása megoldatlan, és nem lehet tudni, hogy az bekerül-e az intervenciós felvásárlási körbe. „Nem szívesen tüntetünk, de az érdekeink érvényesítésére ennél komolyabb törvényes eszköz nem áll rendelkezésünkre, tehát ezt kell alkalmaznunk” - mondja a Magosz alelnöke. nak, ha azt csinál, amit akar. Ezeket a tapasztalatokat is figyelembe véve meg kell alkotni az érdekvédelmi törvényt.- Tavaly együtt tüntettek a nagyüzemi MOSZtagok és a családi gazdálkodó Magosz-tagok A közös érdekekért máskor is együtt lép fel a két legnagyobb érdekvédő szervezet? Együttműködnek?- Az egységes fellépésnek föltétlenül köze van a februári sikerhez. Már az EU-csatlakozás első, darab évében is világossá vált, hogy sok, eddig használt terminológia idejét múlta, értelmét vesztette. Ilyen a kisüzem - nagyüzem kérdésköre is abban az értelemben, ahogy a Magosz és a MOSZ vonatkozásában ez eddig felmerült. Tavaly februárban együtt tüntettek a két szervezet tagjai és azok is, akik egyikhez sem tartoztak. A Medgyessy-kormány megoldott egy több mint tízéves problémát: az ellehetetlenülés, a csődtől való félelem egységbe tömörítetté a vidéket. Agrártermelők által megművelt földterület 2002-ben (hektár) Összesen: 9 millió 303 ezer Szövetkezetek 638 ezer Gazdasági társaságok 3 millió 40 ezer Egyéni gazdálkodók 4 millió 339 ezer Egyéb 1 millió 286 ezer Forrás: FVM 328 milliárd támogatás A Magosz ülésén jelen volt Benedek Fülöp, az agrártárca államtitkára, aki szerint idén 328 milliárd forint támogatás áll a mezőgazdaság rendelkezésére. A finanszírozási menetrendet február közepéig - az érdekképviseletekkel egyeztetve - teszik közzé. A tavalyi, területalapú uniós támogatást eddig 125 ezer gazda kapta meg. Azok a termelők, akiknek nincs adategyeztetési gondjuk, várhatóan február végéig hozzájutnak a pénzükhöz. Jelezte azt is, hogy a 3,2 millió tonna, uniós intervencióra felajánlott gabonából 2 millió tonna magyarországi tárolása megoldott. A fennmaradó, mintegy 1 millió tonnát több uniós országban kívánják tárolni. «—V :irP :- A társadalom többi osztályában, rétegében akkor ébresztenek szimpátiát a paraszti követelések, ha azok teljesülése az egész nemzet érdekeit is szolgálja. Látnak erre lehetőséget a jövőben?- Csak ezt a lehetőséget látom. Lényegében ez a felismerés váltotta ki az EU közös agrárpolitikájának reformját is. Nagyon sok belső konfliktustól szabadítanánk meg magunkat, ha a mi kormányunk is a többi európaihoz hasonlóan gondolkodna. Jó lenne, ha az agrárpolitikáját az össztársadalmi célok és igények kielégítése irányába fordítaná! Ebben az esetben nem is kellene külön paraszti követelésről beszélni. Vitára legfeljebb a prioritások megállapításakor kerülhetne sor. Jelenleg már nem csak a főváros és a vidék, hanem a vidéki, nem mezőgazdasági tevékenységből élők és az abból megélni próbálkozók szembeállítása folyik, például a „soha nem látott agrártámogatások 2005-ben” című hazugsággal. Klasszikus esete a modern Oszd meg és uralkodj! elvének. ■ A. Tóth Sándor Káeftét alapítanak a szőlőtermelők közös cég Felvásárlás, feldolgozás, tárolás, palackozás, értékesítés Új lehetőséget kínál Schindler János polgármester ötlete a keceli szőlőtermelők gondjainak megoldására. Egy kft. szervezésébe fogtak, amiben minden belépő szőlősgazda résztulajdont szerezhet. Kecel A keceli gazdák már több szövetkezetét is alapítottak érdekeik érvényesítésére, de a termelők többsége még mindig magára van utalva, ha a termést tisztességes áron szeretné értékesíteni. Schindler János polgármester az óév végén azzal az ötlettel állt elő, hogy alakítsanak egy kft.-t, amiben minden belépő szőlőtermelő a területének arányában szerez tulajdon- részt.- Hol tartanak a szervezésben? - kérdeztük az ötletgazdától.- Még csak az alapszabálytervezet készítésénél, de már 600 hektár körüli szőlőterülettel jelezték a gazdák érdeklődésüket. Ennek két oka van. Egyrészt nyilvánvalóvá vált számukra, hogy egyedül nem tudnak megbirkózni a piac kihívásaival, másrészt a kft. már ismert, áttekinthető vállalkozási forma. Terveink szerint hektáronként 100 ezer forintot kell fizetnie minden belépőnek. Ez biztosítja a kft. induló törzstőkéjét.- Kapnak-e a társuláshoz valamilyen állami támogatást?- Az új szabályok szerint 300 millió forint éves árbevétel esetén jár az állami támogatás. Ezenkívül a különböző beruházásokhoz további pénzekre lehet pályázni, és hitel- felvételre is van lehetőség. Ezek mindegyikével számo- lünk, mert a megalakuló kft. nem kizárólag a szőlő felvásárlására, de feldolgozására, a bor tárolására, palackozására és értékesítésére is vállalkozik. A szükséges beruházásokat folyamatosan kívánjuk megvalósítani, amihez sok pénz kell, tehát annál nagyobb esélyünk van a sikeres működésre, minél többen vagyunk. Külföldön láttam az integráció ehhez hasonló formáját, s úgy gondoltam, ha nekik sikerült, miért ne sikerülne nekünk is.- Minden társulás legkriti- k usabb pontja a tagokkal való elszámolás. Erre vonatkozóan mi az elképzelésük?- Az alapszabály-tervezetben világosan megfogalmaztuk, hogy az elszámolás alapja nem a szőlő ára. Ez évről évre nagyságrendekkel változik, a termés mennyiségétől függően gyakran még a ráfordítás költségeit sem fedezi. Mint mindenütt a világon, nekünk is a készterméket kell eladni, nem az alapanyagot. Jó minőségű - ennélfogva jó áron eladható - bor esetében megtérül az alacsony szőlőáron számolható veszteség. Aki időközben meggondolja magát, és kilép felhagyva a szőlőtermeléssel, az sem jár rosszul. Nemcsak a belépéskor befizetett összeget kapja vissza, hanem annak - a társaság vagyonában keletkezett - arányos növekményét is. Az alapszabály szerint valamelyik üzlettársa megvásárolhatja a kilépő tulajdonrészét, de 15 százaléknál nagyobb tulajdonhányadot senki sem szerezhet. A kft. megalakítását február elején tervezik, addigra várhatóan megsokszorozódik a jelentkezők száma. ■ Sinkovicz László KECEL HEGYKÖZSÉG Szőlőterület: 2600 hektár Tagok száma: 2400 Szőlőtermés tavaly: 350 ezer tonna Betárolt bor decemberben: 270 ezer hektoliter FORRÁS: FÜLEKI LÁSZLÓ HEGYBÍRÓ FOTÓ: ÚJVÁRI SÁNDOR
